Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Törődjünk a lázadó kamaszokkal!

A kamaszok folyamatos változásban, fejlődésben vannak testileg, lelkileg egyaránt. Sokszor nehéz megbirkózni ezekkel a folyamatokkal. Erről beszélgettem Dr. Németh Adrienn gyermekpszichiáterrel.

Szerinted van-e különbség a mostani és a 10 évvel ezelőtti kamasz generáció között?

Egyértelműen van. Napjainkban a fogyasztói társadalom előtérbe kerülése, a virtuális világ és a megváltozott kommunikációs kultúra együttes jelenléte nagy hatást gyakorol a mai generációra és értékrendjükre. A mai fiataloknak sokkal több lehetősége, programja, teendője van, mint akár 10 évvel ezelőtt és ezzel egy időben egyre jobban csökken a szülői kontroll.

 

Milyen nehézségeknek vannak kitéve a mai kamaszok?

A munkám során leggyakrabban az identitás-keresés problémájával találkozom a kamaszok körében. Olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyekkel a felnőtté válás során valószínűleg mindenki szembesül. A nehézséget leginkább a folyamattal való megbirkózás okozza: azt kutatják, kik ők, honnan jöttek vagy épp miből ered az ő saját személyiségük. Identitásuk keresése közben az foglalkoztatja őket, hogy mi a céljuk az életben. Rengeteg jövőjük szempontjából meghatározó döntést kell meghozniuk és ez nagy pszichés terhet ró rájuk.

 

A párkapcsolati identitás is jelentős nehézséget okoz nekik. Számtalanszor felteszik maguknak a kérdést, hogy vajon ők kihez tartoznak, megtalálják-e az Igazit, lesz-e családjuk. Próbálják definiálni magukat a kapcsolataikban is, ami nem mindig egyszerű.

 

Szerinted, hogyan tudnak megbirkózni a testi változásokkal?

A kamaszkor minden szempontból viharos időszak, hiszen jelentős testi, lelki, értékrendbeli változások zajlanak a fiatalokban. Előfordulhat, hogy a lányok nem tudják elfogadni nőiességüket, megtagadják azt. Olyankor nagyon fontos, hogy a szülők ott legyenek mellettük és segítsenek. Kísérjék figyelemmel gyermekük változásait, és beszélgessenek, amennyit csak lehet! Ha ez nem valósul meg, akár testkép- vagy evészavarok is kialakulhatnak.

 

A fiúknál is előfordulhatnak hasonló problémák: elkezdenek mutálni, szőrösödni, növekedni. Sokszor nincsenek tisztában saját erejükkel, emiatt könnyebben belemennek olyan dolgokba is, amelyek korábban nem voltak jellemzőek rájuk.

 

Mi a szerepe a kortárskapcsolatoknak a kamaszok életében? 

Amennyiben a normális fejlődési szakaszokat vesszük alapul, elmondhatjuk, hogy a család, mint elsődleges referencia csoport szolgálja az elsődleges szocializációs teret a gyermek számára. Ugyanakkor minden egészséges serdülőnek rendkívül fontos, hogy kapcsolatot alakítson ki másokkal, nyisson az emberek felé és tartozhasson valahova, a családján kívül is. Hovatartozásukat kifejezhetik öltözködésükkel, viselkedésükkel. A szülőnek ilyenkor az a legfőbb dolga, hogy nyitott szemmel figyelje gyermekét, szokásait, de ne szóljon bele választásaiba, hagyja, hogy nyisson a világ felé és kialakítsa saját társadalmi közegét és megtalálja a maga helyét a világban. A kortársak ebben fontos szerepet töltenek be.

 

Befolyásolni tudja-e a szülői minta, hogy a fiatal kivel és milyen kortárskapcsolatokat fog kialakítani?

A család által közvetített értékek, minták befolyásolni tudják ezeket a folyamatokat.

 

Be kell látnunk azt, hogy a kamaszok viselkedésének alapja sok esetben a lázadás, főként a megszokott határok ellen. Ha nincsenek határok egy családban, akkor egy tágabb társadalmi norma ellen lépnek fel, mint például a droghasználó, prostituálódó kamaszok, akik ezeket a határokat feszegetik. Amennyiben van egy szerető, de korlátozó családi légkör, az ezeknek a folyamtoknak gátat tud szabni és a fiatal olyan kortárscsoportokba fog kerülni, ahol hasonló vagy épp ugyanolyan értékeket képviselőkkel lehet együtt.

 

Egyre több hír szól arról, hogy a kamaszok rengeteget buliznak, felelőtlenül viselkednek, drogoznak, isznak. Mi lehet az oka annak, hogy egyre inkább ki vannak téve ilyen veszélyeknek?

A mai kamaszok sokkal több és intenzívebb élményt, impulzust keresnek, mint a tíz évvel ezelőttiek. Mindent ki szeretnének próbálni, mert nem akarnak lemaradni semmiről. A drogpiac igen széles körben terjeszti a különféle szereket és szolgálja ki a fiatalokat, sajnos, nagyon kedvező árakkal. Törvényi szabályozások hiányában pedig mindig megtalálhatók a kiskapuk, amelyek lehetővé teszik az alkohol vagy más élvezeti szerek fogyasztását. Egy olyan gyorsuló világban élünk, amelynek legfőbb áldozatai a gyerekek.

 

Tudsz-e arról, hogy vajon a magyarországi fiatalok, mennyiben másak, mint a külföldiek?

Az Európai Unió támogatásával volt egy kutatás, a SEYLE (Saving And Empowering Young Lives in Europe). Ez a vizsgálat az Unió támogatásával 12 európai országban zajlott le (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország). 14-16 éves serdülőket vontak be. A cél az volt, hogy a serdülők körében a fokozott kockázatú magatartás csökkentésével elősegítsék az egészségesebb életmódot. Elsősorban az öngyilkossági rátát vizsgálták, de kitértek más káros szenvedélyre is, valamint különféle hatékony programokat is teszteltek ezzel kapcsolatban.

 

Lehet-e tudni milyen adatok születtek?

Például az öngyilkosság statisztikáját elemezve, Magyarország az összes korosztályt együtt tekintve a második helyen áll az Európai Unióban. Európában a fiatal korosztálynál a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok. Alkoholfogyasztás tekintetében a magyar kamaszok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5 %-ban fordul elő. E mennyiséget tekintve a magyar fiatalok valamelyest az európai átlagnál kevésbé kockázatos magatartásúak, de az arány így is kimagasló. Annyira pontos adatokat nem tudok, mert az elemzések folyamatban vannak, ahogy maga a programok hatékonyságának vizsgálata is zajlik még.

 

Mit tehet a szülő?

John Bowbly pszichiáter mondta egyszer, hogy „A szülő feladata, hogy biztonságos hátteret nyújtson a világ megismerésében a gyermek számára.” 

 

Nem tud mindent megakadályozni, de ha nyíltan, szeretetteljes kommunikációval fordul gyermeke felé, számos dolgot ki tud védeni. Ez segíthet abban, hogy a serdülő felismerje a veszélyes helyzeteket, és megfelelő önértékeléssel rendelkezzen.

 

A kutatás arra is kereste a választ, hogy milyennek gondolják a serdülők, a szüleikkel kapcsolatos viszonyukat. A kamaszok 42%-a érzi úgy, hogy csak ritkán, vagy soha nem kap segítséget szüleitől fontos döntések meghozásában, egy harmadukkal nem beszélgetnek eleget a szüleik, és nem veszik figyelembe a véleményüket, és közel 20%-uk érzi úgy, hogy szüleik nem értik meg problémáikat. Ennek ellenére az európai átlaghoz képest benne vagyunk az első három „legodafigyelőbb szülő" helyezésben is. A hazai gyerekek az európai országokból másodikként érzik a leginkább úgy, hogy szüleik gyakran szakítanak időt arra, hogy beszélgessenek velük, és osztoznak velük életük fontos pillanataiban is. Tapasztalatom szerint azért lenne még hova fejlődni.

 

Volt egy 16 éves, drogfogyasztó páciensem, aki elmesélte, mennyire jól esett volna neki, ha édesanyja este tízkor felhívja, és megkérdezi, hol van, mit csinál, de nem tette. Ebből a történetből is az látszik, hogy akármennyire lázadnak a kamaszok a határok ellen, mégis igénylik a kontrollt, a figyelmet és legfőképpen a törődést.

 

Tupi Zsófia

Közzétéve: k., 12/11/2013 - 18:21


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!