Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Ketyeg a generációs bomba - mit tegyünk, hogy ne robbanjon fel?

Az úgynevezett generációs bomba ketyeg – már néhány évvel ezelőtt figyelmeztettek bennünket a globális környezeti problémákkal, illetve a környezeti neveléssel foglalkozó szakemberek.

Ahhoz, hogy ez a bomba mégse robbanjon fel, nevelni kell. Nevelni a felnövekvő generációkat arra, hogy ne fokozzák tovább az eddig létrehozott problémákat, nevelni arra, hogy képesek legyenek az eddigi problémákra megoldási lehetőségeket keresni, nevelni arra, hogy már ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket mi elkövettünk. Mindemellett a mai felnőtteket is szükséges nevelni, hogy változtassanak eddigi gondolkodásmódjukon és életstílusukon és tudatosabban éljenek.

 

 „A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolat.” – Konrad Lorenz

 

Ma már a Földön nem létezik érintetlen természeti környezet, annak nagy részét az ember benépesíttette, tevékenységeinek hatása pedig az egész bolygón érezteti hatását. A mindennapi szükségletek kielégítése érdekében egyre nagyobb teher hárul a természetre, ami a természeti környezet leromlásával jár, melynek következménye a fajok gyorsabb kihalása, az elsivatagosodás jelensége, a gyomirtók felhalmozódása, az egészségügyi problémák fokozódása, az éhínség és a növekvő elszegényedés.

 

A környezeti nevelés, mint eszköz

A környezeti nevelés az emberek kezébe „eszközöket” kíván adni, amelyekkel a környezeti problémákat legalább részben orvosolhatják, ezáltal pedig saját életminőségükön is javíthatnak. Célja az emberi élet minőségének javítása, a Föld méretű bioszféra sokféleségének megőrzése, egy újféle magatartási és életviteli mintáknak a kialakítása. Törekvései a bioszféra és benne az emberi társadalom megőrzésére, fenntartására irányulnak, a természet, az építetett és a társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásával. Összefoglalva a környezeti nevelés egyfajta kultúrára nevelés, amely magában foglalja az ismeretektől az életmódig tartó teljes spektrumot.

 

A környezet és a természet iránti felelős magatartás kialakítása mindig is jelen volt az emberiség történetében, de az ember és az őt körülvevő természet közötti kapcsolat hangsúlyossága és értékelése jelentősen eltért az egyes történelmi korokban. Hazánkban a környezeti nevelés az 1970-es és ’80-as években kezdett feltűnni, de csak a ’90-es évek közepén készültek el azok a jogszabályok, melyek a környezeti nevelésnek törvényes keretet biztosítottak. A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével létrejött az intézményes környezeti nevelés, majd ezt követte számos olyan program és stratégia, mely a környezeti nevelésnek a fontosságát meghatározta.

 

Mit mutatnak a számok?

2013-as adatok alapján a hazai 4 ezer óvodából mindösszesen 204-ben folyik környezeti nevelés, valamint a 3 ezer iskolából csak 354-ben. A számok nem túl bíztatóak, de fontos megemlíteni, hogy évről évre egyre bővül a tanóra keretén integráltan és az azon kívüli környezeti nevelés és egyre inkább elterjednek az olyan kezdeményezések, mint a Kerti Móka Kertész Gyerekeknek, ahol magánkezdeményezésként a gyerekek környezeti nevelésével foglalkoznak, gyakorlati kertészkedős programok által, újszerű pedagógiai módszerekkel, tapasztalat alapú tanulással és játékos oktatással. A gyermekek – és általuk szüleik – életszemléletét kívánják megváltoztatni, egy zöldebb, környezettudatosabb életforma kialakítása érdekében.

 

A környezeti nevelés színtere közül az óvodában beszélhetünk először tudatos környezeti nevelésről, játékos formában. A környezeti nevelésnek szerves része a családi nevelés, és annak eredménye nagymértékben függ attól, hogy a szülők milyen beállítottságúak, milyen családmodellt követnek.  Vagyis a környezeti nevelés alapvetően a neveltetéstől függ. Mit lát a gyerek otthon, mit hoz magával. Ma már az oktatási rendszer minden szintjén az óvodától a PhD-képzésig találkozhatunk a környezeti neveléssel.

 

Az EU környezeti nevelési gyakorlata

Az EU nem rendelkezik központi tantervvel az oktatás területén, legfeljebb ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok oktatási minisztériumai, parlamentjei számára. Így az egyes országok környezeti nevelési gyakorlatát az oktatási dokumentumok szabályozzák, amelyek nemzeti szinten az oktatáspolitika eszközei. Az EU-s tagországokról általánosan elmondható, hogy a környezeti nevelést nem külön tantárgyként oktatják, hanem valamennyi tantárgyba beépítetten valósítják meg annak célkitűzéseit. A környezeti nevelés fejlesztésekor az európai országok fejlesztői összekapcsolják az oktatásfejlesztési-tanulásfejlesztési célelemeket és az új tartalmak oktatásának feladatát. Kiemelten vonatkozik ez azokra a környezeti nevelési európai hálózatokra, amelyekben Magyarország is együttműködik. Sok hazai iskola diákjai és pedagógusai vesznek részt a GLOBE, a Science Accross Europe és az OECD ENSISEED együttműködésekben. Az OECD ENSI és a kapcsolódó SEED program célja az, hogy összekapcsolja a helyi környezeti nevelést és az iskolafejlesztést. A Science Accross Europe programban a pedagógiai projektmódszer, a tantárgyköziség, a multidiszciplinaritás elemei jelennek meg, amelyeket a diákok nemzetközi kommunikációs kompetenciái fejlesztésével kapcsolnak össze. A GLOBE programban az adatbázisok tanulási célú felhasználása, a helyi környezet feltárása a legjelentősebb tanulásfejlesztési elemek.

 

Nagy Barnabás

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

Közzétéve: h., 15/09/2014 - 10:40


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!