Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Energiaszegénység vs biobrikett

A biobrikett nem új keletű dolog, viszont a hátrányos helyzetű települések esetén életmentő lehetőség lehet. Munkára nevel, pénzt spórol, közösséget épít, sikerélményekkel gazdagít.

Energiaszegénység

Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy személy, vagy háztartás nem tudja fizetni az áram - illetve gázszámláit, és emiatt nem tudja a megfelelő szinten fűteni az otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az élethez szükséges energiaszolgáltatásokat. Az energiaszegénység legfőbb okai a magas energiaárak, az alacsony jövedelem és a háztartások alacsony energiahatékonysága.

 

Ez a jelenség először a ’70-’80-as években jelent meg, s már akkor súlyos társadalmi probléma volt. Minden télen több hírt hallani otthoni kihűléses esetekről, azonban a probléma ennél sokkal több embert érint. Magyarországon a háztartások nagy része küzd azzal, hogy fedezni tudja az energiaszükségleteit.

 

Az Európai Unióban még nincsen egységesen elfogadott definíciója a problémának, az egyes tagállamok másféle oldalról közelítik meg a kérdést. Franciaországban oktatással, útmutatókkal harcolnak az energiaszegénység ellen, míg Belgiumban előre felszerelt mérőkkel ösztönzik az érintett háztartásokat a spórolásra. Olaszországban adókedvezményt vehetnek igénybe azok, akik energiahatékonysági fejlesztéseket tesznek, illetve Monza és Firenze városa támogatási alapot hozott létre a hátrányos helyzetű lakosok megsegítésére.

 

Ezek az intézkedések azonban mind csupán szociális kérdésként kezelik a problémát, ez azonban önmagában nem elég. Szükség volna a problémát megelőző, energiafogyasztást csökkentő és energiahatékonyságot növelő intézkedésekre, mint például felvilágosítás, szemléletformálás, beruházások támogatása. Leghatékonyabban a lakások állapotának javítása tudna változtatni a helyzeten, de az energiaszegénységben élő lakosok ezt nem engedhetik meg maguknak.

 

Biobrikett

Egy Hajdú-Bihar megyei 376 fős lakossággal rendelkező, Told nevű község megelégelte a jellemző mélyszegénységet, és a tettek mezejére lépett Feldmár Nóra, ipari ökológus vezetésével, az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködve. 2011-ben egy önkéntes által találkoztak a biobrikett ötletével, ebben az évben azonban csak a mintaprés elkészítéséig jutottak. A biobrikett száraz faipari, illetve mezőgazdasági hulladékból, vagyis tulajdonképpen növényi rostokból előállított környezetbarát tüzelő. A technológiát a Legacy Foundation, egy amerikai szervezet fejlesztette ki. Kis költségvetéssel, kézi prés segítségével családi, vagy közösségi szinten előállítható. Mivel Toldot 1300 hektár szántóföld veszi körül, ezért az alapanyag adott volt.

 

2012-ben helyi felnőttek és gyerekek bevonásával megfelelő helyszínen kipróbálták a prést, illetve beszerezték a gyártáshoz szükséges kádakat, tartályokat, illetve tervezték a továbbiakat. A biobrikett szárításához építettek egy fóliával fedett szárítót, ami a meleggel gyorsította a folyamatot. Ebben az évben az önkormányzat közmunkásokat biztosított a projekthez, de emellett önkéntesek is segítették a munkát. Eleinte 50 brikett készült el naponta, később ez már 500-ra emelkedett. Beszereztek egy új prést is, amivel a napi teljesítmény már 1500-ra emelhető. A termelt fűtőanyagot a gyártásban résztvevők között osztották szét. Igaz ez nem fedezte a teljes téli fűtésüket, de nagy segítséget jelentett nekik.

 

2013-ban a program díjat is kapott: az Unruhe Privatstiftung a SozialMarie fődíjával és az Erste Alapítvány Társadalmi Integrációs díjával is kitüntették őket. Ebben az évben 20 ezer darab körül volt a megtermelt biobrikettek száma. Ekkor 30 család dolgozott felváltva, folyamatosan a tüzelő előteremtésén, ebből 20 család használta is télen. Az enyhe télnek köszönhetően két család csak ezzel fűtött, a többiek fával keverték, elmondásuk alapján így hatékonyabb volt.

 

Idén is folytatódik a program, bár a közmunka miatt kicsit kevesebb erővel. A szervezők célja, hogy beépítsék az önfenntartásba a biobrikettet, hogy az emberek a saját tüzelőjüket termeljék meg, illetve megtalálják a közmunka és az önkéntes munka megfelelő viszonyát. Eladáson egyelőre nem gondolkodnak, mert nem tartják olyan minőségűnek, hogy csomagolással, és szállítással is emelve az árat, eladható lenne. A program leglátványosabb eredménye a közösség-fejlesztés terén történt, az emberek megtanultak örömmel együtt dolgozni.

 

2013-ban Bagon is megindult a biobrikett termelés, Told mintájára, hátrányos helyzetű közösség bevonásával. A Habitat for Humanity Magyarország vezetésével nem csak tüzelőt termelnek, hanem azt is megtanulhatják, hogyan újítsák fel a házaikat saját erőből. Egy jól kivitelezett biobrikett-program számos pozitív hatással járhat egy településen. Csökkenti a fűtési nehézségeket, ezáltal növekszik a családok biztonságérzete. Csökken általa az illegális fakitermelés, illetve a káros anyagok égetése. Egy ilyen program magában hordozza azt a lehetőséget is, hogy a későbbiekben a családok ellátásán felül pluszt is termeljen, vállalkozássá váljon, ezáltal munkahelyeket teremtsen a helyi lakosoknak. Hazánkban egyre több olyan kis község van, amelynek szüksége lenne hasonló kezdeményezésekre.

 

Urbin Andrea

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.

Közzétéve: sze., 27/08/2014 - 18:08


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!