Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Egy ifjúságkutatás nyomában

Mit jelent fiatalnak lenni? Milyen céljai, álmai vannak a mai fiataloknak? Hogyan látják ők a világot és abban magukat/saját helyzetüket? Mire is jó egy ifjúságkutatás?

Magyarországon 2000 óta kérdezik meg a fiatalokat saját maguk helyzetéről, lehetőségeikről, jövőképükről, az értékekről, amelyek fontosak nekik. 2016-ban 8000 15 és 29 év közötti fiatal töltötte ki a kutatók által összeállított 80 oldalas kérdőívet.  

Dr. Székely Levente ifjúságkutatóval, a kutatás vezetőjével beszélgettem a 2016-os nagymintás ifjúságkutatásról, s a nemrég megjelent gyorsjelentésről.

A legutóbbi 2012-es ifjúságkutatás alapján, új, csendes generációnak nevezted a mai fiatalokat. Mi történt ezzel a generációval?

Tulajdonképpen semmi. A hipotézisem továbbra is fennáll. 2012-es kutatás eredményeihez képest nagymértékű olyan változást nem mutattunk ki, amely alapjaiban kérdőjelezné meg a tizen-huszonévesekre vonatkozó „új csendes generáció” címke létjogosultságát. Például a fiatalok érdeklődése a politika, közélet iránt csak minimálisan növekedett. De ezt a növekményt is magyarázhatja a 2016-os bevándorlással kapcsolatos népszavazási kampány, amely felkeltethette a fiatalok érdeklődését a közélet iránt, hiszen ha nem akartak, akkor is találkoztak ezzel a témával.

Aktívabbak lettek a mai fiatalok?

Érdemi elmozdulás nem látszik.

Ezeket az eredményeket látva nem vagy csalódott?

Kutatóként nem feladatom az értékítélet. Célom reális helyzetértékelést adni a 15-29 évesekről és semmiképpen nem ítélkezni felettük.

Melyek voltak a 2016-os kutatás számodra legmeglepőbb eredményei?

Az egyik legérdekesebb eredmény az volt, hogy a fiatalok nyelvtudása önbevallás alapján jelentősen, 60-ról 73 százalékra megemelkedett. Tehát jóval többen mondták 2016-ban, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, mint 2012-ben. Ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkezők aránya nem változott 2012 óta (31 százalék). Ez az eredmény kiváltott egy társadalompolitikai hatást is, ugyanis a döntéshozók az adatokat látva kezdeményezték, hogy legyen az első nyelvvizsga ingyenes.

Tudnál még mondani olyan eredményt, ami hasonlóan elindíthat egy társadalompolitikai változást?

Ezt nem tudom megmondani, mert nem tőlem függ. Persze, ha azt kérdezed, hogy hol lenne érdemes beavatkozni arra már tudok válaszolni. Például érdemes lenne foglalkozni azokkal, akik kimaradnak az információs társadalomból, akik kimaradnak a digitális világból. És vannak régi problémák is, foglalkozni kell az oktatásban a lemorzsolódással vagy a munkanélküliek továbbképzésével, azzal az általános problémával, hogy öregszik a magyar társadalom.  

Milyen más eredmény volt még számodra érdekes?

Az egyik nagyon izgalmas jelenség az, hogy az otthoni internet-hozzáférés levált a számítógépről. Vagyis a fiatalok körében magasabb az otthoni internet-hozzáféréssel bírók aránya, mint azoké, akiknek van otthon számítógépük, laptopjuk. Ami azt jelenti, hogy rendelkeznek szélessávú internet eléréssel, de már nem feltétlenül számítógépen, laptopon keresztül kapcsolódnak a hálózatra, hanem más infokommunikációs eszközökkel, például okostelefonnal vagy okostelevízióval.

Hogy áll a mai fiatalság a házasság kérdésével?

Összességében elmondható, hogy az egyedülállók aránya a 15-29 éveseken belül lassan, de folyamatosan növekszik, ami nyilvánvalóan összefügg a házasság kérdésével. A házasok aránya 2000 és 2012 között folyamatosan csökkent, azonban ez a csökkenés 2016-ban megállt. A 15-29 évesek 10 százaléka él házasságban, csakúgy mint 2012-ben. A házasság és a gyermek a fiatalok gondolatvilágában egyértelműen értékként jelenik meg. A fiatalok többsége tervezi azt, hogy megházasodik, s azt is, hogy gyermeket vállal. A gyermek az élethez tartozó boldogságforrás, cél, érték. Ugyanakkor az átlagos kívánt gyerekszám 2012 óta nem változott, ami akkor is és ma is 1,7.

Mit válaszoltak arra a fiatalok, hogy ki számít fiatalnak?

Erre a kérdésre nagyon érdekes válaszokat kaptunk, egyrészt sokan (56 százalék) azt mondták, hogy az a fiatal, aki annak érzi magát. Másrészt jellemzően nem életkorban határozták meg a fiatalságot, hanem egyéb az életminőségüket meghatározó tényezőket soroltak fel, minthogy még tanul, otthon él a szüleivel.

Mi a helyzet a fiatalok kultúrafogyasztásával?

Továbbra is alacsony a magaskultúra fogyasztóinak aránya, például a színházba, kiállításokra, hangversenyekre látogatók aránya csökkent.

A fiatalok munkaerő piaci aktivitásáról mi mondható el?

A fiatalok 54 százaléka dolgozik, ami lényegesen magasabb arány, mint a korábban tapasztalt 40 százalék. Ez a növekmény azt is jelenti, hogy ma inkább dolgoznak, mint tanulnak a fiatalok. Aki tanul és mellette dolgozik is, a 15-29 évesek mindössze 6 százaléka.

Milyen pozitív változások mutathatók ki a kutatásból?

A kutatás szempontjából azt látjuk, hogy a fiatalok határozottabbak lettek, ami a válaszadást illeti. Az előző kutatásban sokkal nagyobb volt a bizonytalanok aránya. Ezt jól jelzi, hogy a „nem tudja, nem válaszol” kategóriákat választók aránya csökkent.

Mindenképpen pozitív változásnak tekinthető, hogy míg korábban jóval többen látták borúsan a jövőjüket, ma a 2008-as állapotokhoz képest is jobb a helyzet. És általában így van ez az összes vizsgált elégedettségi dimenzióban, például saját magukkal is elégedettebbek. Több területen viszont nem mutatható ki pozitív irányú változás, például a civil aktivitás vagy a testmozgás terén, ami erősíti az új csendes generáció hipotézis fenntarthatóságát is.

Mi lehet annak az oka, hogy elégedettebbek ma a fiatalok?

Több oka is lehet ennek. Az egyik kézenfekvő válasz, hogy javult a helyzet 2012 óta, ami tekintve, hogy a gazdasági válság legmélyebb szakasza pont 2012-re esett és azóta javultak a gazdasági feltételek nem is légből kapott. De lehetne a javulás mérési hiba eredménye is, lehet az elmúlt években zajló kampányok eredménye is, lehet az is, hogy az újonnan belépő újabb nemzedék már máshogy látja helyzetét, s ők mozdították el a mutatókat. A mérési hibát a belső koherenciavizsgálatok után kizárhatjuk a többi hipotézist a részletesebb feldolgozás során fogjuk vizsgálni.

Ha lehetne 3 kívánságod, mit kívánnál a mai fiataloknak?

Csak egyet kívánnék: szerezzenek egy csomó jó emléket most, amelyeket majd mesélhetnek az unokáiknak!

 
Holczer Mónika
 
 

Közzétéve: csü., 08/06/2017 - 11:58


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!