Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Többet dolgozni vagy kevesebbet? – Ez itt a kérdés!

Számos kutatás, tanulmány igazolja, hogy a kevesebb munkaidő alatt a munkavállalók sokkal produktívabbak szemben azokkal, akik napi 8 vagy annál több órát is dolgoznak. Valóban így van? Vagy mindez csak hozzáállás kérdése?

8 óra munka vs. 6 óra

 

Gondoljunk bele! Reggel felkelünk, majd a korai kelés után sietünk a munkahelyünkre. Nyolc órakor elkezdünk dolgozni, majd délután fél 5-5 között végzünk. Ezután nekiállunk a munkán kívüli mindennapi feladatainkat (gyereknevelés, bevásárlás, háztartás vezetése) ellátni. A napunk 24 órából áll, és ebből 8-10 óra az, amit a munkahelyen töltünk, nem beszélve a túlóráról. Vajon a heti 40-45 órás munkahét mennyire jár kellő produktivitással? Tudnánk-e még hatékonyabban dolgozni, ha a munkaidőt 6 óra lenne?

 

Egy londoni egyetem 2015-ben kutatást végzett, amelybe 600 ezer dolgozó férfit/nőt vontak be Európán át Ausztráliáig. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha valaki többet vagy épp kevesebbet dolgozik.  A vizsgálat azt igazolta, hogy azok, akik heti 55 órát töltenek munkával, 33 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek szívrohamot vagy kapnak stroke-ot azokhoz képest, akik heti 35-40 órát dolgoznak. Ráadásul, ha kevesebbet dolgozunk, sokkal hatékonyabbak is vagyunk.

 

A felmérés hatással volt Svédországra. Ők rájöttek arra, hogy egy bizonyos feladatra koncentrálni napi nyolc órán keresztül óriási megterhelést jelent az agynak, ezért rendszeres szüneteket és egyéb, nem a konkrét munkához kapcsolódó időrabló tevékenységeket vezettek be. Nem beszélve arról, hogy a munka után a saját életüket menedzselni már szinte lehetetlennek bizonyult, mert arra már nem marad megfelelő idő és energia. Éppen ezért idén ősszel több mint 100 cég valamint egészségügyi központ döntött úgy, hogy bevezeti a 6 órás munkaidőt, és a szüneteket minimálisra csökkenti.

 

Az egyik cég vezetője elmondta, hogy sokkal könnyebb az elvégzendő munkára koncentrálni, ha pihentebbek vagyunk, gyorsabban és fókuszáltabban tudunk dolgozni, valamint a munkahelyet elhagyva is marad időnk és energiánk a feltöltődésre. A cég azt tapasztalta, hogy a hatékonyság egyáltalán nem csökkent, a munkatársak közti konfliktusok száma viszont igen, ez többek között pedig a kiegyensúlyozottabb életvitelnek tulajdonítható.

 

Dolgozz, dolgozz!

 

A svéd modell nem az első hasonló kezdeményezés a munkaidő csökkentésre. Hasonló projektek a magánszektorban is megvalósultak korábban, ott azonban állami szerepvállalás nélkül. Egy göteborgi Toyota szervizüzemben 14 évvel ezelőtt eldindították a 30 órából álló munkahét-modellt, ahol a munkavállalók két műszakban (reggel hattól délig és déltől este hatig) dolgoztak. A megrendelések teljesítésének sebessége ennek köszönhetően növekedett.

 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közölt GDP adatokat elemezve a szakértők összeállítottak egy listát, amely tartalmazza, hogy az egyes országokban mennyi az átlagos munkaidő. Ez azonban nem a ténylegesen ledolgozott munkaórákat jeleníti meg. Magyarországon, Szlovákiában, Portugáliában az átlagos munkahét kb. heti 40 órából áll, de ezt meghaladja a törökországi és Dél-afrikai Köztársaság-béli gyakorlat, ahol 49-50 órát is eltöltenek a munkahelyeken.

 

A további adatok itt érhetők el.

 

A svéd álom kiterjesztése

 

Ha tanulmányokat, kutatásokat olvasunk a témával kapcsolatban, akkor rájövünk, hogy a munkaidő-csökkenés nem egy modern kori trend vagy egy lehetetlen elvárás. A rendszer számos megkérdőjelezhetetlen előnnyel bír. Az emberek sokkal kiegyensúlyozottabbá és produktívabbak válnak ezáltal. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy jelenleg nem minden iparág áll készen egy ilyen mértékű váltásra, már a technikai korlátokból kifolyólag sem. Ahhoz, hogy a rendszert ki lehessen terjeszteni, további kísérleteket kell folytatni annak érdekében, hogy miként lehetne leredukálni a munkaidőt egyes szektorokban. 

 

A „The Business Blog”-on olvasható cikk alapján például a kreativitást igénylő munkakörökben lenne szükséges, hogy az emberek csupán heti 30 órában végezzenek munkát, viszont több fizikai munka esetén az eredményes munkavégzés és a versenyképesség megőrzése érdekében továbbra is lényeges lenne a heti 40 órás munkavégzés. Ugyanis a legnagyobb nehézség az, hogy számos cég esetében azért nem kerülhető ki a 8 órás munkanap, mert nem rendelkeznek kellő forrással a modern eljárások alkalmazásához.

 

A 21. század kérdése, hogy vajon Svédországon kívül máshol is bevált módszerré válna-e a 30 órából álló munkahét. Egyes startupok esetében már bevezetésre került ez a fajta elgondolás, de általános megjelenésük még nem jellemző. A legfontosabb az lenne, hogy a munkakörülményeket minden alkalmazott számára kedvezően biztosítsák annak érdekében, hogy mind az irodában, mind a magánéletben helyt tudjanak állni anélkül, hogy ez veszélyeztetné az egészségüket.

 

Tupi Zsófia

 

Kép: Flickr

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: sze., 16/11/2016 - 16:37


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!