Den Europæiske Ungdomsportal
Information og muligheder for unge i hele Europa.

Problémamegoldás mesterfokon

Tudtad, hogy létezik hazánkban egy közösség, aminek az a küldetése, hogy a fiatalok problémamegoldó képességét fejlessze? Ábrahám Zsolttal, a Case Solvers egyik alapítójával beszélgettem feladataikról, kihívásaikról és jövőbeli terveikről.

A legtöbb oktatási intézmény az elméleti ismeretek nyújtására specializálódott. A gyakorlati kompetenciák fejlesztése kevésbé kap hangsúlyt, pedig az iskolából kikerülve számtalan döntési helyzettel kell megbirkózniuk a fiataloknak. Sok olyan fontos készség van, amelyet az iskolapadban nagyon ritkán lehet elsajátítani, mint például a problémamegoldás és a logikai gondolkodás. A Case Solvers csapata többek között ezeket kívánja fejleszteni az esettanulmány-megoldás módszerén keresztül.

 

Mi is az az esettanulmány?

 

Az esettanulmány oktatás a század elején indult el a Harvard Egyetemen. Abban az időszakban alakult meg a business school (üzleti iskola – a szerk.) része, viszont tankönyvekre nem volt pénzük. Megoldást kellett találniuk erre a problémára, így különböző vállalati vezetőkkel készítettek interjúkat, akik olyan helyzeteket osztottak meg, amelyekkel az ő vállalatuk általában szembesülni szokott. Tehát ezeket a dokumentumokat hívjuk ma Case studynak, vagy esettanulmánynak.

 

 

 „A Case study ma már annyiban továbbfejlődött, hogy egyéb, más területeken is megjelent. Ilyen területek például a jogi, mérnöki, vagy éppen az informatikai. Viszont mi a Case Solversnél alapvetően inkább az üzleti képzésekhez kapcsolódó tananyagokkal foglalkozunk.” – fűzte hozzá Zsolt.

 

Beszélgetésünkből kiderült, hogy ez a jelenség Magyarországon még eléggé gyerekcipőben jár. De hogyan is kell egy esettanulmány megoldást elképzelni? Lényegében ez egy 5-10 oldalas dokumentum, ami egy döntéshozó dilemmájáról szól. A dokumentumban minden lényegi információ jelen van, amik segítségével a diákoknak egyfajta tanácsadóként kell kitalálniuk és felvázolniuk a lehetséges megoldásokat.

 

Esettanulmány verseny és nemzetközi megmérettetés

 

Zsolték először  akkor találkoztak az esettanulmánnyal, amikor a Budapesti Corvinus Egyetemre jártak. Több olyan tantárgyuk is volt, ahol ezt a módszert alkalmaztákJártak egy olyan kurzusra, ahol a legjobbakat a végén egy nemzetközi esettanulmány-megoldási versenyre küldték el.

 

„Ezekkel a versenyekkel több más országba is volt lehetőségem kijutni. Így jutottam ki például 2009-ben Szingapúrba, amit viszont egy egyéves, intenzív felkészülés előzött meg. Ezeken a nemzetközi versenyeken az volt a tapasztalatunk, hogy a hazai csapatunk egyáltalán nem teljesít rosszabbul, mint mondjuk a Berkley egyetem tanulói. Abszolút versenyképes volt az a tudás, amit Magyarországon, a Corvinus Egyetemen kaptunk. Amiben viszont gyengébben teljesítettünk, azok inkább az úgynevezett „soft skillek” voltak, mint a prezentálás, gyorsan reagálni a zsűri által feltett kérdésekre, mivel erre a mi oktatási rendszerünk nem igazán fektet hangsúlyt” – osztotta meg tapasztalatait.

 

Miután két versenytársával lediplomáztak, egy időre mindhárman külföldre kerültek. A versenyeket már nem folytathatták, de mindazt a tudást, amit az évek alatt szereztek, szerették volna megosztani másokkal is, így jött az ötlet, hogy egy blogot indítanak. A blog annyira sikeres lett, hogy hazaérkezésük után, úgy döntöttek, megpróbálnak meghirdetni egy kisebb tréninget. Legnagyobb meglepetésükre sokan érdeklődtek az ötlet iránt. Az egy napos tréninget háromnapos tréningek követték, majd nemzetközi meghívások következtek például Rotterdamba, Indiába és Svájcba.

 

A Case Solvers tréningjei

 

Kétfajta tréningjük van, amiben az egyetemista hallgatóknak segítenek fejleszteni elsősorban a logikai, problémamegoldó vagy éppen a társas kompetenciákat. Az egyik lényegében az esettanulmány-megoldó versenyekre készíti fel a résztvevőket.

 

„Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy négy fős csapat, aminek 5-6 óra alatt kell megoldania egy problémás esetet. Itt figyelembe kell vennie a tagoknak önmaguk és társaik személyiségét (pl. introvertált, extrovertált), hogyan delegálják a feladatokat, hogyan osztják be az idejüket (time management). Az eset 5 oldaltól 30 oldalig terjedő dokumentum, amiből nekik kell kiszűrniük a lényeget. A dilemma megoldásánál nem áll meg az egész, hiszen mindezt tudniuk kell prezentálni, illetve a zsűri előtt megvédeni. Ez egy komplex feladat. A tréningjeink modulárisan vannak felépítve, tehát olykor a kommunikáció fejlesztésén van a hangsúly, míg máskor az időnyomást kell tudniuk kezelni.”

 

A másik tréningjük az úgynevezett esetinterjú. Ennek célja, hogy a munkaerőpiac interjúkihívásaira készítse fel a hallgatókat. Sokszor előfordul, főleg tanácsadó cégeknél, hogy az interjún rosszul strukturált kérdéseket tesznek fel. Az egyetem főleg az elméleti tudásra készíti fel az embert, de egy ilyen, vagy hasonló gyakorlati helyzetre már kevésbé. Ez a program logikus gondolkodásra és a megszerzett tudás helyes használatára tanítja a fiatalokat.

 

 „Becsüld meg, Budapesten hány darab villanyégő van. Ha ezt felteszik, akkor ez elsőre ijesztően hangzik. De nem szabad megijedni, ilyenkor logikusan kell megbecsülni a helyes választ. Például vegyük azt, hogy vannak az üzleti felhasználók és a helyi lakosok. Hány ember él Budapesten? Átlagosan hányan élnek egy háztartásban? Ilyen és hasonló kérdéseken keresztül tudjuk megközelíteni a választ a kérdésükre.”

 

Izgalmas töri verseny és továbbtanulásról szóló esettanulmány

 

A Case Solvers csapata szeretné megszerzett tudását és tapasztalatait egy szélesebb réteggel is megosztani, ezért szerveznek a Mathias Corvinus Collegiummal közösen, középiskolások számára egy nagyon különleges történelem versenyt, az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyt. A tanulóknak itt lehetőségük nyílik beleképzelni magukat egy történelmi korszak problémájába, és egy híres történelmi személyiség tanácsadójaként erre megtalálni a megoldást. A felépítése hasonló, mint az esettanulmány-versenyeknek, viszont az üzleti részből csak egyszerűbb formulákat vesznek át (pl. SWOT-elemzés), ami segíti őket a logikus tervezésben. Ugyanúgy, mint a tréningeken, a végén a kapott eredményeiket itt is elő kell adniuk és megvédeniük. Céljuk, hogy a történelem oktatás során az ítéletszemléletűség helyett inkább tanuljunk meg az adott kor döntéshozójának a fejével gondolkodni.

 

A töri verseny mellett van egy másik fontos kezdeményezésük, a ”Hol tanuljak tovább?” program, ahol végzős középiskolásoknak segítenek megtanulni döntéseket hozni. Egy tizenéves első igazán fontos döntése, hogy az érettségi után mivel foglalkozik, mit tanul. Ezt sokszor nagyon nehéz kitalálni; ebben szeretnének ők segíteni.

 

„Egy kitalált személynek kell segítséget nyújtani a felvételi előtti döntésekben bizonyos szempontok alapján. Ebben a feladatban a fiataloknak fel kell mérniük XY hátterét: család, anyagi helyzet, belső motivációk, képességek, érdeklődés. A feladat a lehetőségekn szűkítése logikus levezetés alapján, viszont a végső döntés már nem tartozik ide.”

 

Mindamellett, hogy a jövőben is rengeteg meghívás vár Zsoltékra itthon és külföldön egyaránt, szeretnék a középiskolások számára szervezett programokat megtartani és tovább is terjeszteni.

 

Ha szeretnétek a témában többet olvasni, vagy felvenni velük a kapcsolatot, akkor kövessétek a kapcsolódó oldalak menüpontban feltüntetett linkeket!

 

Oravecz Diána

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Offentliggjort: Søn, 30/08/2015 - 14:50


Tweet Button: 

Links


Info for young people in the western balkans

Har du brug for hjælp rådgivning fra en ekspert?

Spørg os!