Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Előrébb lépett a magyar oktatás, de nagyok az egyenlőtlenségek

Nagyot nőttek az oktatási kiadások, és a frissdiplomások foglalkoztatásával is jól áll Magyarország, de növelni kellene a hátrányos helyzetűek, különösen a romák részvételét az Európai Bizottság idei oktatási jelentése szerint.

Az Európai Bizottság idén is kiadta az oktatási és képzési figyelőjét. A jelentés célja, hogy az uniós országok összehasonlításával meg lehessen mutatni, melyikük mit csinál, hogyan teljesít, és a többiek példáiból mindenki javítani tudjon a saját rendszerén.

 

„Az európai oktatási rendszerek egyaránt alapvetően fontos szerepet játszanak régóta fennálló problémák – köztük az ifjúsági munkanélküliség, a lassú gazdasági növekedés – és az újonnan jelentkező kihívások, például a menekültválság kezelésében” – mondta a jelentés nyilvánosságra hozása alkalmából az Európai Bizottság témáért felelős tagja. Navracsics Tibor arra figyelmeztetett: ma fontosabb, mint valaha, hogy az oktatás hozzájáruljon a fiatalok aktív és független, munkájukban kiteljesedni tudó polgárokká válásához.

 

Felemás teljesítmény a 2020-as céloknál

 

Az EU több számszerű célt is kitűzött maga elé 2020-ra. A korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra szeretné leszorítani, az óvodába járókét pedig 95 százalékra emelni. Már most 1 százalékon belül van mindkettő teljesítéséhez, és a diplomások 40 százalékos arányához is csak 1,3 százalék hiányzik.

 

Nagyobb a lemaradás a frissen végzettek foglalkoztatásában, 82 helyett egyelőre kevesebb, mint 77 százalékot sikerült elérni. A természettudományokban, olvasásban és matematikában alulteljesítők is többen vannak, mint a kívánt 15 százalék, a felnőttoktatásban pedig a szintén 15 százalékos céltól még messze elmarad a mostani 10,7 százalék.

 

Magyarország több téren is jól teljesít,...

 

Biztató lehet, hogy a legfrissebb, 2014-es adatok alapján három évnyi csökkenés után ismét nőni kezdtek az oktatásra fordított állami kiadások az EU-ban. Átlagosan évi 1,1 százalékkal többet fordítanak az uniós országok erre a célra. Mintegy kétharmaduk fektet be többet az oktatásba; hatban, köztük Magyarországon az öt százalékot is meghaladta a növekedés, ami részben uniós támogatásoknak köszönhető.

 

Hazánkat máshol is kiemeli a jelentés. Két területen sikerült nagyot lépni előre: a frissdiplomások foglalkoztatásában, valamint a felnőttek oktatásban való részvételében. Az óvodába járók arányában is sikerült kicsit az EU átlaga fölé nőni, és már csak nagyon kevés hiányzik az uniós célkitűzés eléréséhez.

 

...de nagyok az egyenlőtlenségek

 

A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy a hazai oktatásban a diákok teljesítménye nagyon függ a társadalmi hátterüktől, és növelni kellene a hátrányos helyzetűek, különösen a romák részvételét. Sokuk szegregált iskolában köt ki, ahol rosszabb az oktatás.

 

Részben a gyermekszegénység miatt nőtt a korai iskolaelhagyás veszélye, és a szakképzésben részt vevőknek szinte alig van lehetőség a felsőoktatás területére való belépésre. Ezen a téren kis híján az uniós rangsor végén kullogunk. Amíg a fővárosban, valamint Pest megyében sok a diplomás, a többi régióra ez sokkal kevésbé igaz. Magyarországon az egyik legjellemzőbb jelenség, hogy miközben a nők képzettebbek, a férfiaknak jobb a foglalkoztatási aránya.

 

A hazai oktatásban általánosságban is van mit javítani. Például 2012-ben a magyar tanulók az uniós átlag alatt teljesítettek, és 2009-hez képest rontottak az alapképességeket vizsgáló PISA-teszten. A digitális kompetenciákat illetően egész Európában a legrosszabbak voltak, és nálunk tanulnak a legkevesebben két idegen nyelvet a korai középiskolai oktatásban.

 

A témában egyéb információ ezen az oldalon érhető el.

 

Márton Balázs

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: szo., 19/11/2016 - 13:50


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!