European Youth Portal
Information and opportunities for young people across Europe.

Autó helyett kombájn – avagy miért éppen mezőgépek?

Interjú Denke Tamással, aki nemcsak szavaiban lelkesedik a mezőgépek tervezése iránt, hanem meg is valósítja álmait. Ősszel Harsewinkelben, a Claas központjában vett át egy rangos ösztöndíjat, nemsokára pedig szabadalom kötődik a nevéhez.

Gépészmérnökként végeztél, most pedig mesterszakon folytatod tanulmányaidat.

 

Igen, a BSc-t mezőgazdasági géptervező gépészmérnökként végeztem. A diplomában gépészmérnök szerepel, de azon belül géptervezésre specializálódtam. Most MSc-n géptervező vagyok, mert nem indult el a mezőgépes szakirány, de tudtommal most januárban elindul ez a szakirány is, ahová majd majd be tudok csatlakozni.

 

Ha jól tudom, tanítasz is.

 

A BSc utolsó előtti félévében demonstrátorként volt egy gyakorlati csoportom ábrázoló geometriából. Most is tanítok, csak most nem demonstrátori státuszban. Szeretem csinálni, és szerintem ez nekünk, hallgatóknak is jó, mert tapasztalatot szerzünk vele, és sokszor látjuk, hogy bizonyos dolgokat mennyire nehéz elmagyarázni másoknak.

 

Idén ősszel egy rangos nemzetközi díjat, a Helmut Claas ösztöndíjat vehetted át Németországban. Mesélnél nekünk erről egy kicsit?

A 90-es évek végén vagy a 2000-es évek elején a Claas mezőgazdasági gépgyártó cég vezetője, Helmut Claas létrehozott egy alapítványt, majd alapított egy ösztöndíjat azért, hogy ösztönözzék a mezőgazdasági területen tanuló hallgatókat a kutatásban. Német és angolszász területen élő hallgatókat támogatnak nagydíjakkal, és néhány éve csatlakozott be négy, nem ezeken a területeken tevékenykedő egyetem, köztük a Budapesti Műszaki Egyetem. Így ennek a négy egyetemnek is van lehetősége arra, hogy nevezzék azokat a hallgatókat, akik egyetemen belül első, második, illetve harmadik helyezést kapnak. Ezek közül a hallgatók közül nyertem meg az első helyet. Külön vették a német és angolszász nyelvterületet, meg ugye minket. Osztottak négy nagydíjat, mellette három kategóriában egy-egy fix összegű különdíjat, meg volt ez a négy egyetem, ahol volt négy első, négy második és négy harmadik helyezett, egyetemenként egy-egy.

 

Mivel lehetett pályázni?

 

Szakdolgozattal, vagy valamilyen nagyobb kutatási anyaggal, mint például egy TDK. De elsősorban szakdolgozatokat szeretnek látni. Ezekkel szemben annyi a kikötés, hogy a téma mindenképpen mezőgazdasággal kapcsolatos legyen. Én például mezőgazdasági géptervezéses témával voltam ott, ami - ha elvonatkoztatunk a mezőgazdasági részétől –, egy ugyanolyan tervezési feladat, mint bármi más, csak ez a gép találkozik olyan terményekkel, amit a szántóföldön termesztenek.

 

Milyen lépések vezettek idáig?

 

A 4. félév után elmentem a Claas Hungáriához gyakornoknak. Utána a kötelező szakmai gyakorlatot is a cégnél végeztem a 6. félév után; már egy egész nyarat ott töltöttem, és nagyobb feladatot kaptam. A szakmai gyakorlat vége felé vetődött fel a szakdolgozat kérdése. Kerestünk egy viszonylag nagy témát; végül ezt dolgoztam ki. A címe: CLAAS CONSPEED kukorica-betakarító adapter család gépvázainak továbbfejlesztése komplexitás csökkentési szempontok alapján. A Claas Hungária gyártja és jórészt tervezi a Claas kombájnok adaptereit (ezek azok a részegységek, amelyek learatják a terményt). Ezek közül a Conspeed a kukorica adapter. Ezeknek az adaptereknek az összessége nagyon különböző alkatrészekből és vázakból épül fel, és ezeket kellett kevesebb, egységesebb alkatrészből megcsinálni. Egy vázegységesítés volt a feladat, és megjelentek tömegcsökkentési szempontok is, azokat is tudtuk hozni. A dolgozatra másfélszer annyi időt szántam, mint amennyit hivatalosan kellett volna, de így legalább minőségi munkát tudtam kiadni a kezeim közül. A cég és a konzulensem is büszke volt rá. Ezt 2013 szeptemberétől 2014 májusáig csináltam, és ez volt végül az, amit aztán az egyik tanárom javaslatára beadtunk az ösztöndíjra. A vége az lett, hogy megnyertem az első helyet a három helyezett közül, tehát tényleg megérte beadnom.

 

A díjátadó Németországban volt. Hogy érezted magad, mit emelnél ki?

 

Igen, Harsewinkelben, a cég központjában rendezték az átadót október végén. A díjakat maga Helmut Claas adta át, akivel nagy élmény volt találkozni. Számomra emlékezetes pillanat volt még az is, amikor az átadón az egyik vezető a magyar csapathoz, és elmondta, ő kifejezetten örült annak, hogy végre megemlítettek valami olyat, ami kötődik a céghez, mivel csak én  foglalkoztam Claas-os témával. Ez nekem nagyon jól esett, ahogy az is, hogy ezzel kitűntem a többi díjazott közül, bár tény, hogy akik ott nagydíjat nyertek, azok nem terveztek, hanem kutattak.

 

Hogy jött az ötlet, hogy mezőgépeket tervezz?

 

Már kiskoromban tudtam, hogy gépészmérnök szeretnék lenni. Az, hogy mezőgépekre specializálódjak, csak az egyetemen dőlt el. A 3. félévben volt egy Gépelemek 1. nevű tárgyunk. Az előadó azzal kezdte az előadásokat, hogy régen a gépészmérnököknek úgy kezdték el oktatni a gépelemeket, hogy minden, amit tanulni fognak, az megtalálható egy gőzmozdonyban. Száz évvel ezelőtt azon a szinten állt a technológia, hogy amit egy gépészmérnöknek alkatrészek szintjén ismerni kellett, az mind megtalálható volt egy fejlettebb gőzmozdonyban. Nekünk erre felvillantott egy kombájnt, ami szintén tele van műszaki tartalommal. Ekkor keltette fel bennem az érdeklődést, hogy létezik ez a specifikus terület. Amikor eljutottam a szakirányválasztáshoz, két lehetőség merült fel: a géptervező, illetve a gépészeti fejlesztő szakirány, de a gépészeti fejlesztő inkább elméletibb, míg a géptervező megtervezi a gépet, ezért ezt választottam. A szakirányon minden géptervezőnek kötelező a Mezőgazdasági gépek tervezése tárgy is, amelynek keretén belül bemutatják, hogy mitől különleges a mezőgéptervezés. Utána voltak kötelezően választható tárgyak, melyek közül megint a mezőgépes témát választottam. Engem ez érdekelt igazán, ezért erre specializálódtam.

 

Miben különbözik a mezőgazdasági géptervezés a sima gépészettől?

 

A mezőgazdasági gépeknél a gép sok esetben élő anyaggal érintkezik, hozzáér a növényhez és a növény tulajdonságai nem egzaktul meghatározóak, így nagyon sok mindenre oda kell figyelni. Továbbá fontosak a működési körülmények, például ha esik az eső, és aratni kell, akkor bizony sárban kell menni, sáros lesz a gép, ezt is bele kell kalkulálni a tervezési szempontokba. Ha olyan körülmények között használják a gépet, amit az nem tud hosszú távon elviselni, akkor ez akár kárt is okozhat benne.

 

Volt már valami plusz, amit csináltál a BSc alatt?

Ahogy említettem, elmentem szakmai gyakorlat előtt a Claas-hoz gyakornoknak, és egy projektfeladat során találtam ki egy olyan dolgot, amiből valószínűleg szabadalom lesz. Ez onnan indult, hogy a projektfeladatra a Claas-tól kértünk egy szakdolgozat-kaliberű feladatot, de hárman voltunk rá, mert csoportban kellett dolgozni. Ott kitaláltunk sok olyan dolgot, ami ötletként szolgált a későbbi fejlesztésekhez a cégnél. A projekt alatt a kukorica adapter egy betakarító egységét terveztük át részben. A kukoricát kétféleképpen lehet betakarítani; az egyik lehetőség, a silózás során elvágjuk a tövénél, és az egész növény bemegy a gépbe. Amit a Claas Hungáriánál terveznek, az a csőtörő adapter; ez a csövet takarítja be. Ekkor a csövek a kombájnba kerülnek, a növény szára, levele pedig a szántóföldön marad. Mi ezt az egységet dolgoztuk át úgy, hogy egyszerűbben karbantartható legyen. Én a törőlécekkel (azokkal a lemezekkel, amik megakasztják a csövet) kapcsolatban találtam ki egy újítást. Az egyik csoporttársam a csöveket behúzó láncvezetését dolgozta át, a harmadik tag pedig a szecskázó kés tartóját alakította át. A szabadalom úgy kötődik hozzám, hogy én találtam ki, hogyan lehet a törőléceket gyorsabban karbantarthatóvá tenni. Ezalapján két mérnök kidolgozott egy prototípust, és mindhármunk neve bekerül a szabadalomba. De ez most is mind folyamatban van.

 

Hogyan tovább? Mik a jövőbeli terveid?

 

Szívesen dolgoznék Törökszentmiklóson a Claas Hungáriánál. Természetesen először szeretnék náluk csinálni egy MSc-s diplomatervet, és miután befejezem az MSc-t, jó lenne náluk dolgozni.Jelenleg ez a terv, de ha ez nem jönne össze, akkor mindenképp mezőgazdasági géptervezés területen szeretnék elhelyezkedni.

 

Mindenképpen Magyarországon képzeled el a jövődet?

 

Ezt még nem tudom. Kezdetben biztos, hogy itthon, viszont mivel a Claas is egy nemzetközi nagyvállalat, velük akárhova szívesen elmennék. Ott van például az indiai alvállalatuk, ahol van egy Crop Tiger nevű kombájn. Ez igazából egy pici kombájn, akkora, mint egy személyautó, és nagyon egyszerű műszaki megoldásokat tartalmaz, ezért olcsó.  Ezt szánja Indiába és ázsiai piacra a Claas. Eredetileg ezt a gépet is Harsewinkelben, a központban gyártották, de néhány éve a gyártást áthelyezték Indiába. Például előfordulhat, hogy ebben én is részt vehetek, mert ha kell nekik kukorica adapter, akkor Magyarországról (mivel most mi foglalkozunk kukorica adapter tervezéssel), kitehetnek néhány mérnököt Indiába, hogy segítsenek megtervezni egy ottani körülményeknek megfelelő  adaptert. Ugyanez mondjuk Amerikában is elképzelhető, ígyaz amerikai Claas-hoz is küldhetnek néhány mérnököt.

 

Milyen útravalót adnál a fiataloknak, akik most kezdték az egyetemet, vagy éppen szakirány-választás előtt állnak?

 

Mindenképp azt tudnám nekik mondani, hogy kizárólag olyan dologra specializálódjanak, ami érdekli őket. Találják meg azt, amit szeretnek csinálni, mert annál rosszabb nincs, amikor az ember úgy megy be dolgozni, hogy utálja a munkáját. Utána pedig próbáljon olyan cégeket, munkahelyeket keresni, ahol tudják is ezt csinálni. Azt tanácsolom, hogy menjenek minél több helyre, állásbörzéken is nézzenek körbe, keresgéljenek, mert egyébként nagyon sok lehetőség van.

 

Zolnai Dóra

 

A képeket köszönjük a Claas Alapítványnak.

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Published: Fri, 12/12/2014 - 18:56


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Need expert help or advice?

Ask us!

Related links