Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Luxemburg, mindenki szomszédja

Európa soros elnöke a Luxemburgi Nagyhercegség, ami igen, ugyanaz az ország, amit csak Luxemburgként emlegetünk, és aminek a fővárosa Luxembourg. Azt hiszem, nem lesz nehéz megjegyezni.

2586 km2-es területével Luxemburg apró ország, alig több, mint félmillió lakossal. Míg lakosságszámot és alapterületet tekintve a világranglisták végén kullog, közel 100 helyet előreugorva azonban 67., ha a népsűrűséget tekintjük: 207-en laknak egy négyzetkilométeren.

 

Két nagyobb tájegységre tagolható: az északi Oeslingre és a délen elterülő Guttlandra, ami szó szerint jó földet jelent. Ez utóbbi Luxemburg 68%-át teszi ki, és itt található a főváros is.

 

Olyan területe, amit mi nemzeti parkként ismerünk, nincs, helyette természetvédelmi területek töltenek be hasonló szerepet, azonban az UNESCO világörökségként tartja nyilván Luxembourg óvárosi részét és az erődrendszert.

 

Kis terület nagy történelemmel

 

Története 963-ig nyúlik vissza, amikor is Siegfried, az Ardennek grófja egy ezen a területen elhelyezkedő erődítményben rendezte be grófi székhelyét. Akkor még Lucilinburhucnak hívták.

 

Több száz év telt el, Luxemburg formálódott, nőtt, és kézről kézre járt. Majdem ezer évet kellett várni, hogy végül az 1815-ös bécsi kongresszuson önálló állammá válhasson. Az első nagyherceg I. Vilmos holland király volt (a két országot tehát perszonálunió kötötte össze). Több különböző gazdasági illetve vámunió része volt, így nem meglepő, hogy az Európai Unió kialakulásához vezető folyamatban is aktív szerepet vállalt. 2002 óta hivatalos fizetőeszköze az euró.

 

Az országban hivatalos nyelv a luxemburgi (ami a nemzeti nyelv, a német helyi dialektusa), valamint a német és a francia.

 

Kik azok a luxemburgiak?

 

2013-as adatok szerint a lakosság 61.3%-a első vagy másodgenerációs migráns. A társadalom 8.5%-a már Luxemburgban született, szüleik viszont külföldi állampolgárok – ennek a csoportnak majdnem a fele portugál származású. Természetesen nem csak Portugáliából érkeznek fiatalok, hogy letelepedjenek; a bevándorlás sokrétű, és több hullámban valósult meg. E szerint a videó szerint a helyiek azonban ezt nem bánják, a körülmények pedig meglehetősen kedvezőek a külföldről érkezők számára.

 

Az ingázók, akik a környező országokból nap mint nap átjárnak dolgozni a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosába több, mint kétszeresére növelik hétköznapokon a város lakosságszámát. Első pillantásra talán furcsának tűnhet, de a távolságok nem nagyok. Az ország észak-déli irányban átszelve sem több, mint 100 kilométer, de egy, a legközelebbi országhatár környékén élő francia, német vagy belga lakos akár fél óra alatt a munkahelyén lehet. Abszolút értékelhető ez, különösképpen annak tükrében, hogy Budapesten (félig) keresztüljutni reggel autóval egy óránál kezdődik. Persze a csúcsforgalomban a luxemburgi távolságok is lassabban csökkennek, de mégiscsak országok közti ingázásról beszélünk.

 

És hogy érdemes-e meglátogatni? Az eddigiek alapján nekem az a csalóka érzésem támadt, hogy Luxemburg mindenhez közel van. 2009-ben a nemzeti GDP több, mint 8%-a turizmusból folyt be, és a lakosság több, mint 10%-át foglalkoztatták ebben az iparágban. Távolságok az országon belül jóformán nincsenek, így várost és vidéket is lehet látni néhány nap leforgása alatt, de a biztonság kedvéért beütöm a Google képkeresőjébe a következőt: „Luxembourg tourism”. Aztán csak ennyit: „Luxembourg”.

Szerintem megyek.

 

 

Drubina Kamilla

 

Képek: Heribert Pohl, Jakob Montrasio, Tristan Schmurr

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: k., 28/07/2015 - 00:43


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!

Kapcsolódó linkek