Evropský portál pro mládež
Informace a příležitosti pro mladé z celé Evropy

Ma van a franciák augusztus huszadikája!

Július 14. a franciák legnagyobb nemzeti ünnepe. Ez az a nap, amikor piros-fehér-kékre vált az Eiffel- torony, tűzijátékok, utcabálok, felvonulások vannak Franciaország szinte minden városában. De miről is szól ez a nagy ünneplés?

1880 óta hivatalos állami ünnep ez a nap, egyben munkaszüneti nap is. Sokan a Bastille elfoglalásának évfordulójaként ismerik, ami által 1789. július 14-én kezdetét vette a Nagy Francia Forradalom, azonban kevesen tudják, hogy egy másik eseményhez is kötődik. 1780-ban ugyanezen a napon, egy évvel a bastille-i események után a francia nép egységét, a megbékélést és magát az évfordulót ünnepelték. A király, XVI. Lajos is részt vett a Mars-mezőn tartott (Champs de Mars), ami akkor még jóval Párizs határain kívül esett. Ma az Eiffel-torony lábainál terül el.

 

A magyarok sem feledkeznek meg az eseményről

 

A budapesti Francia Intézet az ünnep apropóján évek óta szervez a 14-éhez legközelebb eső szombaton „Francia Utcabált”, gasztronómiai és egyéb programokat. Idén ez július 11-én valósult meg, élő zenével és francia ételekkel-italokkal, néhány éve azonban egy nagyobb szabású program keretében kézműves vásár és jóval szélesebb választékkal felsorakozó gourmet-standok foglalták el a Berm rakpart ünneplés céljából lezárt szakaszát.

 

Ma este a Francia tetőmozi sorozat újabb alkalmán A medence című klasszikus francia filmet vetítik. A nemzeti ünnep alkalmából a francia trikolór színeiben érkező vendégeket aperitiffel köszöntik.

 

A franciák nemcsak júliusban ünnepelnek nagyot!

 

A Quatorze Juillet (a köznyelvben legtöbbször így utalnak a nemzeti ünnepre, magyarul szó szerint: Július 14.) mellett másik két fontos nemzeti ünnepük kötődik háborús évfordulókhoz.

 

Minden év május 8-án a II. világháború végét ünneplik – ez a Fête de la Victoire (a Győzelem Ünnepe), a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjának évfordulója. 1953-ban nyilvánították francia nemzeti ünneppé. 1959-ben Charles de Gaulle eltörölte a munkaszüneti napot, mint olyat, 1975-ben pedig Giscard d’Estaing elnök eltörölte magát az emléknapot is. 1981-ig kellett várni, hogy François Mitterrand elnök visszaállítsa május 8-át munkaszüneti és ünnepnappá.

 

Az első világháború végét jelentő fegyverletételt november 11-én ünneplik. Ez a győzelem és a béke emléknapja, továbbá tisztelgés mindazok előtt, akik Franciaországért áldozták életüket.

 

A franciák hozzánk hasonlóan a keresztény kultúrkör ünnepeit is tartják, úgymint a húsvét, pünkösd, vagy a mindenszentek. A karácsony napja december 25. – ez az egyetlen, ami munkaszüneti nap az ünnephez kapcsolódóan. Érdekesség, hogy a fát nem ekkor díszítik fel, hanem advent első vasárnapján, és karácsony napja után nem sokkal le is bontják.

 

Egy náluk nagyon népszerű, itthon kevésbé jelentős ünnep a vízkereszt (január 6., franciául: Épiphanie), amelyhez egy nagyon kedves szokás társul, amelyet a nem vallásos kisgyermekes családok is szívesen tartanak. Az ezt megelőző napokban a pékségekben és cukrászdákban jóformán mást sem lehet kapni, mint az úgynevezett Galette des Rois-t („Királyok lepénye”), ami egy mandulakrémmel töltött leveles tésztából készült sütemény, benne egy apró porcelánfigurával. Amikor felszeletelik, a család legfiatalabb tagját az asztal alá küldik, hogy ne láthassa a süteményt. Szeletről szeletre haladva tőle kérdezik meg, hogy ki kapja a következőt, így biztosítva, hogy szabályosan, a véletlenre bízva (mondhatni közjegyző jelenlétében) dőljön el, ki kapja a figurát rejtő szeletet. A szerencsés lesz a király (vagy a királynő), akit egy papírkoronával – ami a legtöbb cukrászdában jár a süteményhez - meg is koronáznak.

 

Ezek mellett számos olyan ünnepnap, ami nem számít munkaszüneti napnak, igen nagy hangsúlyt kap a franciáknál. Közülük kiemelkedik a Fête de la Musique (A zene ünnepe) június 21-én. Mi is ünnepeljük; egy kisebb rendezvényt idén is szerveztek a fővárosban ingyenes koncertekkel, a franciáknál azonban ez egy valóban nagy népünnepély – talán azért, mert tőlük (Párizsból) indult útjára a kezdeményezés 1982-ben. Ezen a napon Franciaországban amatőr és profi zenészek zendítenek rá spontán módon az utcákon, valamint rengeteg a szervezett koncert is, minél több műfajt felsorakoztatva. A lényeg, hogy a zene mindenkihez eljusson. A nap jelmondata: „Faites de la musique!”, azaz  „Zenéljetek!”, kihasználva, hogy franciául szóban szinte teljesen ugyanúgy hangzik, mint maga a Zene ünnepe kifejezés.

 

Drubina Kamilla

 

Fotók: Yann Caradec, Steph Gray

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Zveřejněno: út, 14/07/2015 - 12:52


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Potřebujete odbornou pomoc či radu?

Zaslat dotaz

Související internetové odkazy