Nagyító alatt az európai fiatalok

Európai Ifjúsági kutatás ‒ a számok önmagukért beszélnek

Önkéntességről, demokratikus részvételről, kultúrról és a foglalkoztatási kilátásokról készített egy gyors felmérést az Eurobarométer. Arra voltak kíváncsiak, vajon az Európai Unióin belül és hazánkban élő fiatalok mit gondolnak ezekről a témákról, mennyire vesznek részt ezekben, mit tesznek, és egyáltalán hogyan látják jövőjüket. Több mint 13 000 15–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg a témákról. Az eredmények elgondolkodtatóak, ám korántsem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

Összefoglalva elmondható, hogy az utóbbi évben a válaszadók közel fele részt vett valamilyen szervezet – sportklub, ifjúsági szervezet stb. – tevékenységében, 25%-uk végzett önkéntes munkát , 10-ből 9-en részt vettek valamilyen kulturális programon, és háromnegyedük szerint jó esélyük van arra, hogy munkát találjanak.

Most pedig nézzük meg a legfontosabb eredményeket kicsit bővebben:

• A magyar fiatalok az önkéntes tevékenységek terén elmaradnak az európai átlagtól. Míg az európai fiatalok negyede (25%) végzett önkéntes munkát az elmúlt 12 hónapban, addig nálunk a megkérdezettek 18%-a. Abban is különbség mutatkozik, hogy az önkéteskedésért az európaiak 27%-a kapott hivatalos elismerést, míg hazánkban mindössze 23% a mutató.

• Az európaiak 49%-a tagja volt valamilyen helyi szervezetnek, legyen az sportklub, ifjúsági klub, civil szervezet vagy épp politikai szervezet. A magyarok többsége nem tagja ilyen szervezeteknek. Ennek az is oka lehet, hogy nem tartósan vesznek részt egy-egy ilyen közösségi szerveződés életében. Sok esetben spontán kapcsolódnak be és próbálnak ki egymástól független szervezeteket, így széles rálátással rendelkeznek egy-egy területről.

• A politikai választásokon megkérdezettek 63%-a vett részt az elmúlt években helyi, regionális, országos vagy EU-szintű választásokon. Az európai és hazai fiatalok között néhány százalékos eltérés mutatkozik a részvételi arányban. Ám ennél a felmérésnél figyelembe kellett venni azt is, vajon hány százalék nem éri el a választási jogosultsághoz szükséges korhatárt.

Az eltéréseket véleményem szerintem nagyban befolyásolja, hogy az adott politikai pártról mit gondolnak a fiatalok vagy mennyire tartják magukat érdekeltnek és nélkülözhetetlen a döntési folyamatokban.

• A hazai válaszadók mindössze 74 %-a mondta, hogy az utóbbi évben részt vett valamilyen kulturális programban. Az európai átlagot tekintve 2011 óta is jelentős csökkenés mutatkozott ebből a szempontból. Míg ebben az évben 94% vett részt kulturális eseményeken, 2014-ben ez lecsökkent 90%-ra. Az okok is összetettek lehetnek ‒ érdeklődési kör változása, a résztvevők összetételének változása, az eseményeken felmerülő többlet költségek ‒, stb.

• Végül pedig a foglalkoztatási kilátások hoztak megosztó eredményeket. Míg a megkérdezett európaiak jövőképe pozitív, és 19 % gondolja úgy, hogy nincsenek aggodalmaik, a munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni, ennek ellenére 31% nem biztos abban, hogy hosszú távú, stabil állást fog találni. Velük szemben a magyar fiatalok mindössze 18%-a gondolja ugyanezt, ami valljuk be, nem rossz eredmény. Ennek ellenére az ő jövőképük nem túl fényes. A válaszadók 26%-a aggódva tekint előre.

Merre haladjunk?

Az Eurobarométer által készített gyorsfelmérés elgondolkodtató, ám korántsem lehet messzemenő, negatív következtetéseket levonni. Az Európai Unió országai között erős diszkrepancia mutatkozik mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi és politikai berendezkedést tekintve. Ez a három tényező jelentősen befolyásolja polgárai véleményét, mindennapi életét éshelyzetét. Ezek változó körforgásban alakítják egy-egy ország státuszát, megítélését és aktuális gondolkodásmódját.

A kutatás eredményei igazolják, hogy vannak elmaradások. Míg azon gondolkodunk, hogy ez milyen hátrányt jelent országunknak, mennyire vagyunk lemaradva az európai átlagtól, inkább arra kellene törekedni, hogy ez megváltozzon. Fontos, hogy a dolgok mélyére ássunk, és megvizsgáljuk, mit szükséges alakítanunk, hogy a hazai fiatalok még aktívabban vegyek részt az őket körülvevő lehetőségekben és a jövőképük is pozitív irányba forduljon.

Fontos lenne az országok közötti mélyebb, gyakoribb párbeszéd, melynek központi témája a fiatalok helyzete lenne. Hiszen csakis az egy mindenkiért, mindenki egyért elv hozhat új irányt a fejlődésben. Méghozzá úgy, hogy a fiatalokat is bevonják a döntési folyamatokba, mert a jövő kulcsa csakis az ő kezükben van.

Tupi Zsófia

Képek: Francisco Osorio

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.