Európai Ifjúsági Portál

Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.


Közösségi kertek: haszon kimaxolva

A csicsóka bár megterem mindenhol, kevesen használják, a lóbabot takarmánynövényként ismerik, pedig emberi fogyasztásra is alkalmas. A mángoldról vagy okráról már nem is beszélve, amelyekről bizonyára még te sem hallottál.

Heted-HÉT-Határon is túl

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hét nevű apró, nem egészen 500 fős lakosságú településen sok más mellett mindezt megtermelik.

 

A helyi kötődésű Sajóvölgye Tájszépítő Egyesület Heted-HÉT-Határ elnevezésű projektjének keretében közösségi kertet működtet, amely közösségépítés mellett céljául tűzte ki, hogy a hagyományos zöldségek mellett népszerűsítse a fentiekhez hasonló, nálunk kevéssé ismert zöldségféléket.

 

A kezdeményezés 2013-ban indult útjára, amikor is az egyesület kapott egy kertet az önkormányzattól. Szépen sorban felbukkantak az első érdeklődő önkéntesek is, akik jórészt gyerekek.

 

„Faluban élünk, sokan művelik a kertjüket, de lehetnének többen is. Sok felénk a szegény ember, akiknek nagyon nagy szükségük lenne arra, hogy maguknak termelhessék meg az ételt. Őket is szerettük volna bevonni. Ez félig-meddig sikerült: gyerekeket sikerült bevonnunk nagy számban.” – meséli Freeman Andrea projektfelelős.

 

A közösségi kert megmunkálásába bárki besegíthet. A gyerekeket motiválandó kisebb parcellák is kiosztásra kerültek, amik egy-egy gyerek saját felelőssége alá tatoztak – emellett azonban a közösen művelt további területeken is dolgozik mindenki, ahogyan ideje engedi.

 

MIT FŐZZÜNK?

 

A megtermelt zöldségből minden önkéntes vihet haza, de nyaranta nagy közös főzéseket tartanak, ahol a közösség tagjai együtt főzik meg és fogyasztják el a megtermelt zöldségeket.
Az eddig ismeretlen termények elfogyasztására az egyesület tagjai receptgyűjteményt állítottak össze, hogy a helyiek könnyebben megbarátkozhassanak az új jövevényekkel. Kifejezetten igénytelen zöldségekről van itt szó, amelyeket olcsón és könnyen bárki termeszthet saját kertjében is – a kezdő lépések pedig elsajátíthatóak a közösségi kertben.

 

A projektet a Norvég Civil Alap támogatta, ennek megfelelően a Budapesten június végén megrendezett Norvégminta Fesztiválon mutatkozott be, több más „norvégos” civil szervezettel együtt.

 

MINDEN ZÖLD-SÉG SZÁMÍT

 

Lássunk még egy hasonló kezdeményezést egy másik hazai régióból, változatlanul a fesztivál résztvevői közül! A Minden ZÖLD-SÉG számít – Ehető közösségi kertek projekt 3 Békés megyei települést érint.

 

Óvodás és iskolás korú gyerekek művelik a kerteket Békéscsabán, Gyulán és Békésen. Hiába beszélünk ismét vidékről, Békésben is sok kert van parlagon – ezen szeretnének változtatni. Az iskolai gyakorló közösségi kertekben a gyerekek tanórák keretében megtanulhatják, hogyan kell bánni a növényekkel, otthon pedig mesélhetnek sikerélményeikről – így érik el a szervezők a szülőket is. Osztályfőnöki, természetismeret, biológia órákon viszik a tanárok osztályaikat a kertekbe, de sok diák áldoz a növények gondozására szabadidejéből is.

 

A 2014 ősze óta futó programban több száz gyerek vesz részt, szezonális zöldségek termesztésével szereznek gyakorlati tapasztalatokat. A Közös Pont Egyesület munkatársai szerint egyre nagyobb hatása van a programnak, a gyerekek kezdeti játékos bevonása után egyre több szülő is kiveszi részét a közösségi kertek megmunkálásából.

 

Drubina Kamilla

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.