Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Kulturális és Kreatív Városok figyelője – Mindent lát és mindent tud?

Az innováció és fejlődés tagadhatatlanul fontos alappillére az Uniónak. Az Európai Bizottság által megalkotott új egységes mércével mérve a városok döntéshozói pontosan láthatják, mely területek szorulnak még fejlesztésre.

A kultúra alapvető szerepe

 

Európától a kultúra tagadhatatlanul elválaszthatatlan fogalom. Belőle épül fel a történelmünk (vagy ő maga épül fel a történelmünkből), és átszövi a modern hétköznapokat is, olyan sok módon, ahogy nem is gondolnánk, és olyan természetességgel, hogy már fel sem tűnik miközben eszünk, vagy használjuk az épületeinket, használati tárgyainkat. Arról nem is beszéélve, hogy a kulturális és kreatív iparágak 8,8 millió főt foglalkoztatnak Európa szerte, és a GDP 4,4 százalékát teszik ki.

The Cultural and Creative Cities Monitor

Video Description: 

Hogy működik a mutató?

 

A Közös Kutatóközpont által kivitelezett kutatás eredményeként alkotta meg a figyelőt a Központ, amely nem más, mint egy online eszköz. Összehasonlítható adatokat tartalmaz, amelyeket három fő kategóriában vizsgál –Az első kategória a város kulturális vibrálása, vagyis hogy milyenek a kulturális helyszínek és az emberek részvétele az egyes tevékenységekben. A második megfigyelt fő felület a kreatív és kulturális ágazatok gazdaságra, állásokra kifejtett hatását vizsgálja, míg a harmadik a környezetet, vagyis az infrastruktúrát, ami lehetővé teszi a fentiek megvalósulását. E három fő felületet kilenc további számmal mérhető mutatóra bontja, amelyek segítségével az egyes városokat össze lehet hasonlítani a méret, lakosság, GDP és foglalkoztatottsági arány szerint velük egy kategórába tartozó városokkal.

 

Ez nem csak azt teszi lehetővé, hogy a városokat oobjektív tényezők alapján hasonlíthassuk össze, hanem azt is, hogy minden várost a méretben és anyagi lehetőségekben hozzá hasonlító városokhoz mérjünk, mely pontosabb képet is ad mind az érdeklődők, mind a döntéshozók számára, akik így eldönthetik, hogy mely területeken miként zárkóztathatják fel városukat a csoport éllovasaihoz.

 
 

Ahogy Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos is kifejtette: „A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője bemutatja azokat a sikeres európai városokat, amelyek megtalálták saját útjukat, és elkezdték kiaknázni a kultúrában és a kreativitásban rejlő lehetőségeket a fejlődés és az innováció fellendítése, a munkahelyteremtés elősegítése és a polgárok életminőségének javítása érdekében. A politikai döntéshozók ezekre a szilárd adatokra építve megvizsgálhatják, hogy városuk mely területeken teljesít jól és hol van szükség további fejlesztésekre.”

 

Hogyan használhatjátok?

 

Ha esetleg utazni terveztek, vagy csak tájékozódnátok, a figyelő jó segítséget nyújthat. Csak látogassatok el az oldalra, ahol 30 európai ország 168 városának érdekes adatait böngészhetitek végig a térképen.

 

Mit mondhat mindez nekünk?

 

Érdekes megfigyelés, hogy a nyolc, egyes szempontokból legjobban teljesítő városból öt kevesebb mint ötszázezer lakossal rendelkezik. Nem kell tehát hatalmas metropolisznak lenni ahhoz, hogy egy város valamilyen kulturális vagy kreatív szempontból kiemelkedő legyen. Sőt az is megállapítható, hogy az átlagot tekintve a kicsi és közepes városok jobb eredményeket értek el, mint a nagyok. Ugyanez a tendencia igaz a fővárosokra és a vidéki városokra is, hiszen számos országban ez utóbbiak szerepeltek jobban.

 

 

Mi a helyzet Magyarországon?

 

Budapest, bár a fővárosok között aprónak számít, egymilliónál több lakosa miatt az XXL csoportba tartozik. A kilenc kategóriában elért eredményei elég vegyesek. Bizonyos esetekben például intellektuális tulajdon és innovációk, humán tőke és oktatás, vagy kormányzás és szabályozások tekintetében jelentősen az átlag alatt teljesít. A dolog szép oldala azonban, hogy a várakozás ellenére toleranciában és bizalomban szolidan az átlagos csoportban vagyunk, és a kreatív területeken létrehozott új állások terén még felette is. Összesítve elmondható, hogy fővárosunk a három főkategóriából az első kettőben átlagosan teljesít, csupán a harmadikban (környezet, infrastruktúra) van átlag alatt.

 

Első körben bekerültek még a figyelőbe további magyar városok,  így Győr, Pécs és Szeged is. Győr kiemelkedően teljesít abban a tekintetben, hogy az egyes kulturális események és tényezők mennyire hozzáférhetőek helyiek és kulföldiek számára, míg Pécs a kedvező kormányzati szabályozások, Szeged pedig a humán tőke és oktatás területén jár elől.

 

A mutató később további városokkal bővülhet, és alkalmas lehet arra, hogy bárki tájékozódhasson általa, akit érdekelnek egyes városok, akár utazás szempontjából, akár valamilyen projekt kivitelezése kapcsán.

 

Kőszegi Anna

 

Képek, videó: slon_dot_pics Pexels, valamint az Európai Bizottság vonatkozó sajtóközleménye, infografikája és a témáról szóló jelentés

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: k., 29/08/2017 - 23:15


Tweet Button: 


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!