European Youth Portal
Information and opportunities for young people across Europe.

Egy kép, és megmondom, mit olvasol

Ha van tíz percünk a buszon vagy a metrón utazva, máris előkapjuk a könyvet, kizárjuk a külvilágot, és olvasunk. Neked kikapcsolódás, az Utazó olvasónak pedig inspiráció egy fotóhoz.

Takács Eleonóra és Juhász István az Utazó olvasó Facebook-közösségi oldal megalkotói. Ők ketten örökítik meg az olvasás pillanatait, és meg is mutatják azokat. Eleonóra az ötletgazda és az oldal üzemeltetője, míg István fényképezőgépével csodás képeket készít a járműveken olvasó emberekről.   Egy dolog érdekli őket: Mit olvasol?

 

Hogyan született meg az Utazó olvasó közösségi oldal?

 

Az Underground NY Public Libary blog volt az ötletadó. Egy New York-i fotós lány metróban olvasó embereket fotózott le és tette közzé, mit is olvasnak.  Eleonóra kíváncsi lett, hogy vajon Budapesten mennyire adaptálható egy ilyen projekt, és egyáltalán hogy fogadják az emberek.  Ehhez kellett egy fotós, és itt jött képbe István. 2012-ben elkezdtük megvalósítani mindezt.

Mindketten szeretünk olvasni, és nem áll tőlünk távol a könyves szakma sem. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogy mit olvasnak az emberek a BKV-n. Milyen típusú ember, milyen könyvet.

 

Az elején próbaként készítettünk egy-két képet, hogy megnézzük, mit reagálnak az emberek.  A pozitív visszajelzésekből merítve pedig tovább folytattuk.  A Facebook oldalunkon több száz képpel találkozhatnak már a követők.

 

Az elején néhány ügyetlen próbálkozásból született képekre kapott pozitív visszajelzésekből erőt merítve tovább próbálkoztunk, és ebből született a mára több száz képből álló sorozat.

 

Hogyan kell ezt gyakorlatban elképzelni? István mint lesifotós?

 

Jellemzően a fényképezőgépemmel a kezemben közlekedem az utcán, a tömegközlekedési járműveken. Ha könyvet olvasó embert látok, és úgy ítélem meg, hogy vállalható képet tudok készíteni az adott illetőről, az adott helyzetről, akkor megpróbálom lefotózni. Ahhoz, hogy érvényesülhessen az olvasó karaktere is a képeken, nagyon közel kell mennem hozzájuk. Főleg azért, mert nem használok teleobjektívet, aminek technikai oka is van, de eleve a legkönnyebben így tudom a kép nézőjét is közel hozni, belevinni a helyzetbe.

 

Legelőször is ezt kellett megtanulnom, hogy közel merjek menni az emberekhez egy fényképezőgéppel lehetőség szerint úgy, hogy ne szerezzenek róla tudomást. Ez egyáltalán nem volt könnyű feladat, és a mai napig adódik olyan, hogy ha nem vagyok megfelelő hangulatban, akkor vagy nehezebben megy, nehezebben hangolódom rá az adott szituációra, vagy szerencsére ritkán, de ilyenkor eleve meg sem próbálom.

 

Eleinte bárkit, akinek könyv volt a kezében, megpróbáltam lefotózni. Ahogy az Utazó olvasó is fejlődött, úgy az én látásmódom is. Ma már fontos, hogy mennyire érdekes könyvet olvas, milyen a környezete, hogy egyáltalán le tudom-e fotózni úgy, hogy abból egy érdekes, jó kép szülessen. Nyilvánvalóan ez nem mindig sikerül.

 

Mit szólnak ez emberek, észreveszik egyáltalán?

 

Az emberek olvasás közben jellemzően nem törődnek a külvilággal, és azzal, hogy kik vannak körülüttök és mit csinálnak mellettük. Éppen ezért nem rejtem el a kamerát, nem a lódenkabátom alól fotózóm őket. Ebben persze benne van a „lebukás” lehetősége is. Ha észreveszik, hogy őket fotózom, akkor azonnal odalépek az alanyhoz, és elmagyarázom, hogy mi történt, mi a célom, és engedélyt kérek a kép publikálására is. Arra is volt már példa, hogy meg kellett mutatnom a készült képeket, és csak azok szemrevételezése után kaptam engedélyt. Ez mindazonáltal megnyugtató számomra is, mert nekem is célom, hogy előnyös helyzetben mutassam meg az olvasókat.

 

Sokszor előfordul, hogy nem látom, mi a könyv címe. Ilyenkor megpróbálom lelesni, vagy a szöveget lefotózni, és ez alapján rákeresni az interneten, de ha egyikre sincs esély, akkor előfordul, hogy egyszerűen megszólítom az olvasót, és megkérdezem, mit olvas. Egyáltalán nincs rossz tapasztalatom.  Az esetek igen nagy többségében jó a fogadtatás. Hiszen alapvetően az utazó olvasót egy teljesen pozitív kontextusba helyezem. A kép beállítása, tartalma legtöbbször imponáló is lehet nekik.  Az utazó közönség persze sokszor értetlenül avagy rosszallóan tekint rám mint fotósra, de ez ma már egyáltalán nem zavar.

 

Előfordult az, hogy valaki saját magával találkozott az Utazó olvasó oldalán, és kérte, hogy vegyétek le a képet?

 

Három éve dolgozunk a projekten, és eddig csak két alkalommal volt ilyen eset.  Olyanra több volt a példa, hogy a képen látható fotóalany magára ismert, vagy a barátai ismerték fel, és szóltak neki, de a fogadtatás teljesen pozitív volt minden esetben. Volt olyan is, aki írt nekünk, hogy mikor kerül már ki a róla készült kép. Talán azért is, mert némi hiúság mindenkiben van, és a fotók jellemzően azért olyan helyzetekben készülnek és olyan módon, ami abszolút pozitív színben tünteti fel a képeken szereplő olvasókat.

 

Milyen időközönként kerülnek fel képek?

 

Menet közben alakult ki, hogy milyen koncepció alapján kerülnek fel az oldalra a képek, milyen stílusban és milyen időközönként.

 

Naponta. Van olyan, amikor nincs elég alanyom, akkor Eleonóra vagy egy másik nagyon jó amatőr fotósunk, Uray Zsófi képei kerülnek ki, mert ők is szoktak néha fotózni.

 

Van egy „éppen ezt olvasom”- rovat, és ebbe valamelyikünk kiteszi, amit éppen aktuálisan olvas, ami inspiráló lehet más számára.  Sőt most már az is előfordul, hogy maguk az olvasók küldenek be hol jobb, hol kicsivel rosszabb minőségű képeket. Ezekből is szoktunk szemezgetni, miután kiválogattam és adott esetben megszerkesztettem őket.

 

Van e valami rejtett üzetene a képeknek?

 

Olvasni jó! Szeretünk olvasni és az az idő, amelyet tömegközlekedési eszközön töltünk, teljesen hasznos és kihasználható idő. Ha saját magamból indulok ki, későn érek haza, és nem mindig marad időm olvasni. Viszont az a 20-50 perc, amit utazással töltök, tökéletes alkalom, hogy olvassunk. Még ha nem is lenne semmi üzenete, akkor is egy érdekes vonulat figyelhető meg a képfolyamban. Nincsenek reprezentatív adataink, de azért a több száz képből megfigyelhető, hogy egyes időszakokban mik voltak a népszerűbb könyvek, amiket olvasnak az emberek. Ilyen volt pl. E.L.James könyve, A szürke ötven árnyalata, vagy George R. R. Martin könyvei.

 

Mi a véleményetek a digitalizált könyvekről? Szerintetek háttérbe szorítja a nyomtatott könyvek használatát az e-book megjelenése?

 

Szerintem most még ez nem tapasztalható nagy mértékben, de nem lepődnék meg, hogy ez változna. Kényelmesebb és könnyebb egy e-book olvasót magunkkal vinni, szemben a többszáz oldalas vastag könyvekkel.

 

 

Márciusban a Néprajzi Múzeumban megtalálhatóak voltak a képeitek, és azóta ez a kirándulás tovább vándorol. Beszélnétek erről?

 

Ezt a vándorkiállítást Pávlicz Adriennek köszönhetjük, aki felajánlotta, hogy megszervez egy több vidéki és budapesti állomást érintő kiállítás-sorozatot. Most a képek éppen  Balatonalmádiban, a Pannónia Kulturális Központban tekinthetők meg   A kezdetekkor az Óbudai Platán Könyvtár figyelt fel ránk, és felajánlották, hogy az általunk készített képekből egy kiállítást hoznának létre.  Ez kb. 40 képet jelent.

 

Az első kiállítás után egy vidéki könyvtár jelentkezett, hogy ők is otthont adnának képeinknek. A szervezők célja az, hogy ezekkel a képekkel országszerte népszerűsítsék az olvasást. Különlegesség, hogy a megnyitókhoz kapcsolódóan rendhagyó irodalomórákat is tartanak, és a résztvevő könyvtáraknak köszönhetően könyvosztási akciókat szerveznek a tömegközlekedési eszközökön.

 

Nagyon büszkék vagyunk erre.

 

Milyen jövőbeni elképzeléseitek vannak?

 

Rengeteg olvasásnépszerűsítő ötletünk van, amelyekhez folyamatosan partnereket keresünk, illetve többször kapunk felkérést egy-egy olvasással kapcsolatos program lebonyolítására is. Ami már biztos, idén nyáron a Helikon Könyvkiadóval lesz egy akciónk. Figyeljétek a Facebook-oldalunkat!

 

Tupi Zsófia

 

A képeket köszönjük az Utazó olvasónak!

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Published: Fri, 19/06/2015 - 11:08


Tweet Button: 

New!


Info for young people in the western balkans

Need expert help or advice?

Ask us!

Related links