Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Folyamatos pörgés, több tucat barát – tényleg ilyen egy extrovertált?

Az introvertáltságról tucatszámra jelennek meg cikkek, sőt, néha úgy tűnik, extrovertált társainkról el is feledkezünk. Pedig nekik is megvannak a jó tulajdonságaik, akadályaik, és olykor őket is félreértjük, ezúttal tehát következzenek ők!

Ha még nem tudod, pontosan mit is jelent az extrovertáltság és az introvertáltság, olvasd el korábbi cikkünket, amelyben megismerkedhetsz a fogalmakkal, illetve megtudhatod, milyen előnyei és akadályai vannak az introvertáltságnak. Ezúttal pedig nézzük meg az extro oldalt!

 

Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, hamar tudatosult bennem, hogy én introvertáltként szeretem magam extro emberekkel körül venni, így most hozzájuk fordultam, és őket kérdeztem, hogy jobban megértsem, hogyan gondolkoznak. Bár azt hittem, elég jól ismerem már őket, ezúttal néhány meglepő részlet is szóba került. Következzen tehát, hogyan látja egy intro az extrovertáltakat, és milyenek is ők valójában.

 

Karrier: egy extro sosem lámpalázas?

 

Hogyan dolgozik szívesen egy extrovertált? Általánosságban elmondható, hogy szeret együttműködni, csapatban dolgozni, és könnyen elnyeri a többiek rokonszenvét. Az írásbeli feladat helyett inkább a szóbelit választja, így például szívesebben telefonál, mint ír emailt. Ami pedig a csapaton belüli feladatmegosztást illeti, előszeretettel veszi kezébe az irányítást.

 

 

Ha valaki vezető pozícióban dolgozik, vagy gyakran tart beszédeket nagy közönség előtt, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az illető nem stresszel, és a lámpaláz fogalmát távolról sem ismeri. Igaz, az extrovertált emberek tényleg jól érzik magukat ilyen helyzetekben, szeretnek a figyelem központjában lenni. Téves lenne azonban azt hinni, hogy mindezt a kisujjukból rázzák ki minden nehézség nélkül. Az általam megkérdezettek például a következőket mondták ennek kapcsán:

 

„Akárhányszor középpontba kerülök, mindig ott van az a felgyorsuló szívdobogásérzés.”

 

„Nem tudsz olyan vezető lenni, aki mindenkinek megfelel. Nekem pedig rosszul esik, ha valaki nem kedvel engem, mert nagyon szeretek csapatban játszani, és mindenkivel jóban lenni.”

 

Néha bizony irigykedve nézek azokra, akiknek nem remeg a hangjuk, amikor felszólalnak, vagy éppen látszólag könnyedén dirigálnak és osztják ki a feladatokat. Pedig úgy tűnik, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben: nekik is ugyanúgy le kell küzdeniük az akadályokat és feszegetni a határaikat.

 

Barát, haver, ismerős – mi a különbség?

 

A szélsőségesen extrovertált emberek látszólag folyamatosan pörögnek, minden társaságban otthonosan mozognak, és ha kedvük támad kimozdulni, mindig van néhány ember a „tarsolyukban”, akikre rácsöröghetnek. Mivel könnyen nyílnak meg és építenek kapcsolatokat, sokszor úgy gondoljuk, ezekkel az emberekkel szoros baráti kapcsolatot is ápolnak. Bevallom, soha nem is értettem, hogy lehet ennyi emberrel ilyen közeli viszonyt kialakítani. De tényleg erről van itt szó?

 

 

Egy extrovertált barátom például három kategóriára osztja fel az emberi kapcsolatait: ismerősök, haverok és barátok. „Én simán zargatom a távolabbi ismerőseimet, hogyha valamire szükségem van. A barát kategória viszont csak 6 fős, ők azok, akikért levágnám a karomat is akár. A haver pedig a kettő között van, akivel néha azért szervezünk közös programokat, például ha a barátaim közül senki nem ér rá.”

 

Egy extrovertáltnak sincs tehát több tucat barátja, és bár sokakkal jóban van, igazán közel ő is csak néhány embert enged magához. A különbség mindössze annyi, hogy egy extro a távolabbi ismerőseivel is könnyedén elcseveg, és ha kell, segítséget is könnyebben kér tőlük.

 

Ellentétek vonzásában

 

Kialakulhat szoros barátság két szélsőségesen különböző ember között? Na és két nagyon hasonló személyiség között? Mi a helyzet a párkapcsolatokkal? Az a nyerő felállás, ha hasonlítunk, vagy épp ellenkezőleg, az ellentétek vonzzák egymást?

 

A beszélgetéseket ilyen kérdésekkel zártam, de az a helyzet, hogy senkivel nem jutottunk világmegváltó megoldásra. Szeretem extro emberekkel körülvenni magam, de a baráti társaságom mégis nagyon vegyes, akárcsak beszélgető partnereimé. Jól működő párkapcsolatra is találtunk ilyen-olyan példát egyaránt. Érdekes volt azonban, hogy milyen félreértéseket és konfliktusokat szülhet, ha két különböző személyiség kerül össze.

 

Egy intro zárkózottságát például könnyen vesszük személyes támadásnak: „Volt olyan, hogy valaki annyira zárkózott volt, hogy azt hittem, velem van baja, érdektelen irántam, és ezt indokolatlannak éreztem”‒ mesélte valaki.

 

 

Ami pedig még érdekesebb volt számomra, hogy fordított esetben sem más a helyzet, az extrókat is sokszor félreértik: „Előfordult, hogy nyitottam valaki felé, és ő ezt komolyabb dolognak gondolta”, más pedig azt mesélte, hogy „az extrovertáltak olyan dolgokat is megosztanak a másikkal, amik az adott személynek esetleg már intim témának minősülnek, és ő csak olyanokkal osztaná meg ezeket, akik nagyon közel állnak hozzá. Ezért az extrovertált másik úgy érzi, hogy nagyon jó barátok vagyunk, közben részemről nem erről van szó.”

 

Általános recept tehát nincs se barátságra, se párkapcsolatra, de jó, ha tisztában vagyunk a saját személyiségünkkel és a másikéval is: így könnyebben megértjük, mit miért csinál, és milyen nehézségekkel küzd, amelyekre esetleg nem is gondolnánk. Ezért kérdezzünk, beszélgessünk, és ami a legfontosabb, fogadjuk el a másikat akkor is, ha éppen nem értjük a viselkedését, hiszen épp ettől olyan színes a világ.

 

Paulik Noémi

 

Képek: javi_indy, katemangostar, Freepik, és yanalya Freepik-oldalai

 

A cikket az Európai IFjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.