Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

81 érmet nyertek a magyarok a speciális olimpián

Augusztus 2-án véget ért a 2015-ös, Los Angelesben megrendezett speciális olimpia, amelyet 31 arany, 30 ezüst és 20 bronzéremmel zárt a magyar delegáció.

Az olimpia 25 sportága közül 14-ben képviseltette magát Magyarország, összesen 58 sportoló részvételével. Minden sportágban született legalább egy dobogós hely, amelyben indult magyar sportoló. Nagy sikert arattak többek közt az asztaliteniszezők, a teniszezők, a tollasozók és az atléták is, és a kosaras csapat 12 év elteltével nyert ismét aranyérmet.

 

A Speciális Olimpia Mozgalom és maga az olimpia itthon kevéssé ismert, pedig nagyszabású rendezvényről van szó. A világversenyen idén 165 ország több mint 6500 sportolója vett részt. A félmillió nézőt vonzó esemény zavartalan lebonyolítását 30 000 önkéntes segítette.

 

Egy kis történelem - honnan indult a Speciális Olimpia Mozgalom?

 

1968-ban, Washington D.C.-ben alapították meg a Special Olympics International-t (S.O.I.), a mozgalom nemzetközi szervezetét. Az alapítók célja az volt, hogy a 8 évnél idősebb értelmi fogyatékossággal élő emberek számára az év minden szakaszában biztosítson edzési és sportolási lehetőséget. Ennek megfelelően a maga nemében  ez az olimpia a legkiemelkedőbb esemény (teljes nevén Speciális Olimpia Világjátékok /Special Olympics World Games/), amelyet kétévente rendeznek meg. 

 

Emellett azonban számos kisebb versenyt is lebonyolítanak, nemzetközi, regionális és országos szinteken – ennek megfelelően tartanak például téli és nyári játékokat is. A S.O.I. célja az értelmi fogyatékkal élő emberek nagyobb társadalmi elfogadása is. A szervezet a sport eszközével kívánja megmutatni, hogy fogyatékosságuktól függetlenül a speciális olimpikonok képesek kitartóan küzdeni, vágynak a sikerre, és el is tudják érni azt – mint mi, mindannyian.

 

Negyvenhét éves fennállása során a mozgalom folyamatosan növekedett: mára 170 országban 4 és fél millió sportoló tartozik ehhez a világméretű közösséghez. Rengeteg önkéntes (edző) és szponzorok tartják fenn a speciális sportot – ez utóbbiak közt olyan világvállalatokat találhatunk, mint a The Coca-Cola Company, The Walt Disney Company vagy éppen a P&G.

 

A Los Angeles-i verseny egyébként 24. volt a sorban, de a harmadik speciális olimpiát is itt tartották 1972-ben, az elsőnek pedig Chicago adott otthont 1968-ban.

 

Hazai pálya − a Magyar Speciális Olimpia Mozgalomról

 

Az MSOSZ 1989 óta látja el a speciális sporthoz kötődő tervezési és szervezési feladatokat, tart edzőképző szemináriumokat és van jelen nemzetközi konferenciákon. A mindössze 3 főállású alkalmazottal működő szövetség mellett az elnökség és a 25 fős bizottság tagjai, valamint a szakágvezetők kivétel nélkül önkéntes szakemberek, akik nélkül a hazánkban elérhető 21 sportágból egy sem működhetne.

 

Az MSOSZ először 1990-ben küldött delegációt jelentősebb nemzetközi versenyre, népszerűsítéséhez számos sikeres sportoló és ismert médiaszemélyiség járul hozzá integrált bemutató mérkőzéseken való részvételével. Köztük van D. Tóth Kriszta is, aki a most véget ért versenyre is ellátogatott szurkolóként.

 

Néhány érdekesség

 

1. A mozgalom jelmondata: „Mindenki győztes!”, és ez a gyakorlatban is megvalósul. Az első három helyezett érmet kap, a többiek viszont ugyanúgy felállhatnak a dobogóra, és helyezési szalagot kapnak – így mindenki részesül a sikerélményből. Ezt erősíti a sportolók esküje is, amely így hangzik: “Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran!”

 

2. A versenyekre nem szednek belépőt – minden érdeklődő ingyen vehet részt és szurkolhat, valamint egyik akkreditált esemény sem számíthat fel semmilyen regisztrációs díjat a sportolók számára a versenyen való részvétel feltételeként.

 

3. A Speciális Olimpia Mozgalom az egyetlen olyan sportszervezet a világon, amely viselheti az olimpia elnevezést anélkül, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak tagja lenne. Ezt a NOB 1988-ban engedélyezte.

 

4. A közismert Olimpián és Paralimpián kívül nemcsak speciális olimpiákat, hanem úgynevezett siketlimpiákat is rendeznek 4 évente. Az 1924 óta megrendezett versenyeken hallássérült sportolók vesznek részt. Különálló megszervezésükre azért van szükség, mert a Paralimpiákon nem alakítottak ki a siketek számára saját kategóriát.

 

Drubina Kamilla

 

Képek: Special Olympics Massachusetts, D. Tóth Kriszta hivatalos Facebook-oldala

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán kommentelheted.

Közzétéve: h., 03/08/2015 - 00:06


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!