Európai Ifjúsági Portál
Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

70 év unokái – Holokauszt emléknap

Nem mindennapi nagypapákat és nagymamákat megörökítő fotósorozatból nyílt szabadtéri kiállítás a Madách téren a holokauszt emléknap alkalmából.

A kiállítás 70 év unokái címmel nyílt meg január 27-én, a holokauszt emléknapján, a Madách téren. A kiállítás címe nem véletlen, reflektál a 2014-es 70. Magyar Holokauszt Emlékévre. A képeket Demecs Zsolt és Vámos Róbert készítette az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) megbízásából. A 25 darabból álló sorozat képein munkatáborokat és koncentrációs táborokat megjárt nagyszülőket láthatunk unokáik valamint dédunokáik társaságában.

 

Az iszonyú veszteség és megrázkódtatás, melyet a háború okozott, olykor generációkra nyomta rá bélyegét. A holokauszt évei alatt embertelen körülmények között élő zsidóság hite a történtek ellenére sem rendült meg, a vallás generációról generációra öröklődik: unokáik és dédunokáik viszik tovább a családi hagyományokat. Ezt hirdetik a képeken szereplő mosolygós alakok is, akiket az alkotók saját otthonaikban örökítettek meg, ezzel téve még bensőségesebbé a kiállítást a néző számára.  E célt szolgálják a képek alatti feliratok is, amelyekből még több információt kapunk a családokról. A leírásokból megtudhatjuk például, hogy mennyire sokféleképpen élték meg a háborút. Van olyan köztük, aki még csupán pár éves volt, mikor felszabadultak, de a családjából csak néhányan maradtak. Akad olyan is, aki több évig volt Auschwitzban és végigélte, ahogyan megölik a családját.

 

A kiállítás befejező dátuma is szimbolikus: április 16-ig látogatható, amely a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. A képek akár az esti órákban is megtekinthetők, mivel világító boxokban helyezték el őket.

 

Magyarországi holokauszt

 

1941 és 1944 között a magyarországi zsidóság rossz körülmények között, de létbiztonságban élt, mivel az akkori kormány konzervatív nézetei ellenére sem engedte a hazaiak deportálását. A magyar Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság azonban a tisztázatlan állampolgárságú zsidóságot nem vette védelme alá, és több ezer zsidót deportáltak és adtak át a németeknek. 

 

1944 márciusától a német csapatok megszállásának következményeként ez a csekélyke védelem is szertefoszlott.  A zsidóságot törvényekkel korlátozták, és minden 6 évnél idősebb zsidónak viselnie kellett a megkülönböztetésre szánt hatágú, sárga csillagot.

 

A magyar kormány a németek hatására új zsidóellenes kormányt hozott létre, és 1944. április 16-án megkezdődött a magyar zsidóság táborokba deportálása és gettóba szorítása. Két hónap leforgása alatt a budapesti és munkaszolgálatos zsidók kivételével mindenkit deportáltak, köztük többszázezrüket Auschwitzba. A budapesti zsidókat két gettóba gyűjtötték, a 16-60 év közötti férfiakat pedig az ország különböző pontjain családjuktól elszakadva munkaszolgálatra kényszerítettek.

 

A zsidóság utolsó pofonjaként megválasztott Szálasi-kormány tovább folytatta a kegyetlenkedéseket, és ez idő alatt a vidéki és budapesti zsidók jelentős hányadát megölték vagy deportálták.

 

Ezt nézd még meg!

 

Január 30-án nyílt a Magyar Néprajzi Múzeumban Alpern Bernadett (Used Stones) Másra használt kövek című kiállítása. A képeken funkciójukat vesztett, illetve új funkciót nyert zsinagógákat örökített meg Európa szerte. A kiállítás március 8-ig tekinthető meg.

 

Serestyén Sára

 

Képek: MTI/Mohai Balázs

 

A cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook-oldalán komentelheted.

Közzétéve: p., 06/02/2015 - 22:28


Tweet Button: 

Kapcsolódó linkek


Info for young people in the western balkans

Szakértői segítségre vagy tanácsra van szükséged?

Fordulj hozzánk!