Európai Ifjúsági Portál

Információk és lehetőségek az Európában élő fiatalok számára.

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=683865068341339&set=gm.1390577274500418&type=1&theater
Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=683865068341339&set=gm.1390577274500418&type=1&theater

Egyél répát, míg megteheted!

Miért veszélyes a klímaváltozás? Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellene? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az április 16-án megrendezett „Energy saving: What efforts are needed for a cooler future” című előadás keretein belül.

A SUSCO Budapest, a BME Egyetemi Zöld Kör, a HaKöSZ és az Antall József Tudásközpont zöld előadás-sorozatának ezúttal Antal Miklós volt a vendége, aki a fent említett kérdések megválaszolása mellett a 2015-ös párizsi klímakonferenciával kapcsolatos várakozásait és aggályait is megosztotta a nagyérdeművel.

 

A „klíma kérdés” súlyosságát legjobban az esetleges következményekkel lehet illusztrálni, így megtudhattuk, hogy a globális felmelegedés a tengerszint emelkedése és az éghajlati övezetek eltolódása mellett bizonyos fajok kihalásához, vagy éppen élelmiszerbiztonsági problémákhoz vezet.

 

Jégkorszak újratöltve

Egy amerikai kutatás szerint a felelőtlen emberi magatartás következményeként az oroszlánok száma mintegy negyedére csökkent az utóbbi ötven évben. A 32 ezer egyedet számláló populáció többé kevésbé egy kisebb magyar város lakosságának felel meg, mint például Cegléd népességének.

 

A változások azonban nem csak a szavannák földjét érintik. A globális felmelegedés okozta hőmérséklet emelkedés számos élőlény életkörülményének drasztikus változásával jár együtt, amelyhez néhány faj képtelen alkalmazkodni. A fajok többsége új élőhely keresésébe kezd, ám szép számmal akadnak olyan fajok is, amelyek képtelenek elhagyni korábbi élőhelyüket. A fajok új típusú vándorlása a lakhelyükön változtatni nem képes egyedekre is hatással van; Magyarországon például az akácosok egyre inkább kiszorítják a hegyvidékeken őshonos bükk- és tölgyfákat. A hőmérséklet emelkedése mellett a tengerszint emelkedése is pusztító hatással bír; az utóbbi ötven évben a Karib-tenger szigetein honos teknősök által használt homokos tengerpartok egyharmada tűnt el az elmúlt évszázadban, ami a faj fennmaradását veszélyezteti.

 

„Kettős igazságtalanság”

Az éghajlatváltozás hatásai sokkal érzékenyebben érintik a fejlődő államokat, amelyek az ún. „kettős igazságtalanság” csapdájába estek. Az éghajlatváltozás okozta környezetromlás veszélybe sodorja gazdasági fejlődésüket. Az erőforrás-függés, valamint az alkalmazkodó készség teljes hiánya kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a szegény országokat.

 

A fejlett országoknak egyfelől etikai kötelezettségük elősegíteni fejlődésüket és enyhíteni az olyan sürgető problémákat, mint például a szegénység, a nem megfelelő egészségügyi ellátás, a magas munkanélküliség, vagy éppen a nemek közötti egyenlőség. Másfelől saját érdekük is megköveteli a határozott fellépést, hiszen a klíma kérdés közös fellépést kíván. Ily módon a környezetvédelmi mutatók javítása mellett az éhínség és a fertőző betegségek terjedése is megakadályozható.

 

A vízszint emelkedése mellett az óceánok savasodása komoly élelmiszerbiztonsági problémákat okoz, amely főként az alacsony jövedelmű afrikai tengerparti közösségek fennmaradását fenyegeti. Az élelmiszerbiztonság szintén közös ügyünk, kiváltképp, ha figyelembe vesszük az ENSZ számításait, mely szerint 2050-re már a Föld népessége meghaladja a 9 milliárd főt.

 

2015-ben jön az új csodaszer?

Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szívügyünkként kell kezelnünk, a mi feladatunk tehát lerakni egy élhetőbb világ alapjait. A társadalom aktív tagjaként helyi kezdeményezésekben is segédkezhetünk, ám a legfontosabb, hogy felhívjuk a politikai döntéshozók figyelmét a téma fontosságára és változást eszközöljünk ki. A gazdasági szférában elengedhetetlen az anyagi ösztönzők alkalmazása, mely új lendületet adhatna a folyamatnak.

 

A legnagyobb változást az időről időre megrendezett klímakonferenciákon lehetne elérni, eredményeik azonban sorra elmaradnak a várakozásoktól. A legutóbb Varsóban megrendezett ENSZ klímakonferencia sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, mivel a résztvevő mintegy 190 ország képtelen volt érdemi megállapodásra jutni.

 

Antal Miklós a következő, 2015-ben megrendezésre kerülő konferenciához sem fűz túl sok reményt, mondván, hogy gyors és radikális reformra lenne szükség, amelynek bevezetése a konferenciák történetében eddig nem volt jellemző.

 

Vandlik Mária

 

Ezt a cikket az Európai Ifjúsági Portál Facebook oldalán kommentelheted.