Navigációs útvonal

Frissítve : 02/10/2014

Jövedelemadózás külföldön – Gyakran feltett kérdések

  • Egy évre munkát ajánlottak nekem egy másik uniós országban. Kell-e ott jövedelemadót fizetnem a fizetésem után?

    IGEN – Nagy valószínűséggel kell jövedelemadót fizetnie. Ha Ön egy évben több mint 6 hónapon át egy másik országban tartózkodik, akkor rendes körülmények között ott rendelkezik adóügyi illetékességgel. Ez azt jelenti, hogy ez az ország adóztatja meg azt a jövedelmet, melyet Ön a területén szerez, sőt, ahhoz is joga van, hogy megadóztassa az Ön teljes, a világ bármely országában szerzett jövedelmét. Azt tanácsoljuk, nézzen utána, hogy az új országban rendelkezik-e adóügyi illetékességgel, illetve hogy ott milyen adókulcsok és adólevonások vannak érvényben. Érdeklődje meg azt is, hogy hazájában is megadóztatják-e a külföldön kapott jövedelmét, illetve hogy milyen adókedvezményekre jogosult a két ország között a kettős adóztatás elkerülése érdekében létrejött adóügyi megállapodás értelmében.

  • Állásajánlatot kaptam Belgiumban. Továbbra is Franciaországban fogok élni, és onnan járok majd át Belgiumba minden nap dolgozni. Hol kell jövedelemadót fizetnem?

    Határ menti ingázóként Önnek rendes körülmények között Belgiumban kell majd a fizetése után adóznia. Erre a célra a belga adóhatóság valószínűleg le fog majd vonni előzetesen egy bizonyos összeget a fizetéséből. Mivel azonban Ön Franciaországban rendelkezik adóügyi illetőséggel, ott kell majd adóbevallást benyújtania a teljes, azaz a világ bármely országában szerzett jövedelméről, beleértve a belga fizetését is. Rendes körülmények között az Ön által Belgiumban befizetett adó összegét figyelembe veszik majd a Franciaországban befizetendő adó összegének megállapításánál, hogy elkerüljék az Ön jövedelmének kettős megadóztatását.

    Azt tanácsoljuk, nézzen utána a Franciaország és Belgium közötti adóegyezményben, hogy Ön „határ menti ingázónak” minősül-e. Ha határ menti ingázónak minősül, elképzelhető, hogy csak Franciaországban kell majd adót fizetnie. Célszerű továbbá áttekintenie a határ menti ingázókról szóló, legújabb francia–belga jegyzőkönyvet.

    Ezen túlmenően tanácsos felvennie a kapcsolatot a belgiumi és franciaországi adóhatósággal vagy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat által az Ön régiójában működtetett határokon átívelő partnerség munkatársaival is, hogy a segítségükkel tisztázza, milyen szabályok vonatkoznak a helyzetére.

  • Határ menti ingázó vagyok. Kérhetem-e, hogy a lakóhelyem szerinti országban, ahol adóügyi illetőséggel rendelkezem, adókedvezményben részesüljek azok után a járulékok után, amelyeket a foglalkoztatás helye szerinti országban a foglalkoztatóinyugdíj-rendszerbe befizettem?

    ATTÓL FÜGG. Ha Ön foglalkoztatottként jövedelmet szerez egy adott országban, ennek az országnak minden valószínűség szerint biztosítania kell az Ön részére mindazokat az adókedvezményeket, amelyekben a foglalkoztatásból származó jövedelem vonatkozásában saját lakosait részesíti. Ebbe beletartoznak a foglalkoztatóinyugdíj-rendszerbe befizetett járulékok utáni adókedvezmények is, ha az adott országban ilyen adókedvezmény jár a helyi lakosoknak, függetlenül attól, hogy melyik országban működik a járulékot beszedő foglalkoztatóinyugdíj-rendszer.

    Ha Ön a foglalkoztatás helye szerinti országban adókedvezményben részesül a foglalkoztatóinyugdíj-rendszerbe befizetett járulékok után, a lakóhelye szerinti országban már nem kaphat adókedvezményt.

    Az egyenlő bánásmód elvének érvényre juttatását célzó szabályok értelmében a foglalkoztatás helye szerinti országnak és a lakóhely szerinti országnak Önt a helyi lakosokkal/munkavállalókkal azonos elbánásban kell részesítenie, arra azonban egyikük sem kötelezhető, hogy ennél jobb bánásmódot biztosítson az Ön számára.

  • Határ menti ingázó vagyok, és adót fizetek abban az országban, ahol dolgozom. Jogosult vagyok-e arra, hogy a kérdéses országban adókedvezményben részesüljek?

    Ez attól függ, hogy Önnek van-e jövedelme a lakhelye szerinti országban is, illetve hogy milyen adókedvezmények járnak a helyi lakosoknak abban az országban, ahol dolgozik.

    A biztonság kedvéért érdemes tájékozódnia a vonatkozó szabályokról az adóhivatalnál. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi tanácsadói is felvilágosítással tudnak szolgálni a legfontosabb tudnivalókról.

    Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb uniós ország eltérő adószabályokat alkalmaz a helyi lakosok és a más országban lakóhellyel rendelkező polgárok esetében.

    Elképzelhető, hogy határ menti ingázóként Ön nem jogosult azokra az adókedvezményekre a munkavállalás helye szerinti országban, amelyek megilletik a helyi lakosokat, ha Ön (vagy egyes esetekben a házastársa) más országban is jövedelmet szerez, és ennélfogva – a munkavállalás helye szerinti ország szabályainak értelmében – nem mondható el Önről, hogy teljes vagy csaknem teljes jövedelmét ott szerezte.

    Ha azonban teljes vagy csaknem teljes jövedelmét abban az országban szerzi, ahol dolgozik, az uniós jogszabályok értelmében ennek az országnak mindazokat az adókedvezményeket meg kell adnia Önnek, amelyeket saját lakosai számára biztosít. Ez jelenthet olyan adókedvezményt is, amelyben Ön a lakóhelye szerinti országban befizetett összegek után részesül. Így például ha Ön járulékot fizet valamilyen kiegészítő nyugdíjpénztárba a lakóhelye szerinti országban, a befizetett járulékot elvileg levonhatja a munkavállalás helye szerinti országban befizetendő adóból – abban az esetben, ha a munkavállalás helye szerinti országban adókedvezmény jár a helyi kiegészítő nyugdíjpénztárakba befizetett járulékok után.

    Egyes országok ennél is tovább mennek, és ún. fiktív adóügyi illetőséggel ruházzák fel a határ menti ingázókat. Az erre vonatkozó feltételek országról országra különböznek. Ha Ön fiktív adóügyi illetőséggel rendelkezik abban az országban, ahol dolgozik, mindazokra az adókedvezményekre igényt tarthat, amelyekben a helyi lakosok részesülhetnek.

    Azt tanácsoljuk, tájékozódjon alaposan a vonatkozó feltételekről, mielőtt határ menti ingázóként munkát vállal. A vonatkozó esetjogot (azaz a hasonló ügyekben hozott bírósági határozatokat) is célszerű áttekintenie.

    Ha Ön adókedvezményben részesül abban az országban, ahol dolgozik, nagy valószínűséggel nem kaphat adókedvezményt abban az országban, ahol él.

  • Franciaországi munkaadóm ki akar küldeni Hollandiába. Hol kell majd adóznom?

    Ön valószínűleg továbbra is egyedül Franciaországban rendelkezik majd adóügyi illetőséggel, és adóznia is ott kell majd teljes, azaz bármely országban szerzett jövedelme után, feltéve hogy:

    • kiküldetésének időtartama nem haladja meg a 6 hónapot;
    • fizetését nem Hollandiában adóügyi illetőséggel rendelkező munkáltatótól vagy munkáltató megbízásából kapja;
    • fizetését nem olyan állandó jelleggel működtetett iroda, telephely stb. folyósítja, mely az Ön munkaadójának tulajdonát képezi Hollandiában.

    Ha azonban nem teljesül mindhárom feltétel, akkor elképzelhető, hogy Önnek Hollandiában is adót kell fizetnie – legalábbis az után a jövedelem után, amire kiküldetése során tesz szert.

    Ha 6 hónapnál hosszabb ideig marad Hollandiában, valószínűleg ott minősül majd adóügyi illetékességgel rendelkező személynek, és ezért ott kell majd teljes, azaz a világ bármely országában szerzett jövedelme után adóznia. A legtöbb adóegyezményben külön rendelkezés található, mely meghatározza, hogy Ön melyik országban minősüljön belföldi adóügyi illetőségű személynek abban az esetben, ha a rendelkezés hiányában mindkét országban adóügyi illetőséggel rendelkezne. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy Ön továbbra is a hazájában rendelkezzen adóügyi illetőséggel, annak ellenére, hogy külföldön dolgozik, ha állandó lakhelye továbbra is a hazájában van, és ha hazájához erősebb személyes és gazdasági kötelék fűzi, mint ahhoz az országhoz, ahol az év nagyobb részét tölti. (Ez lehet például a helyzet akkor, ha házastársa és gyermekei továbbra is a hazájában élnek, ahová Ön hétvégente rendszeresen hazautazik.)

    Ha Franciaország minősül majd az adóügyi illetőség helye szerinti országnak, Hollandia nem adóztathatja meg az Ön teljes fizetését, csak a jövedelme azon részét, mely a hollandiai kiküldetéséből származik.

    Az adóügyi illetőség helye szerinti ország – akármelyik is az a kettő közül – rendes körülmények között jóváírja a másik országban befizetett adót a helyben fizetendő adó megállapításánál. Figyelem: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények többsége értelmében más szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a munkáltató állami hatóság.

    Mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy az egyedi helyzetére vonatkozó szabályokról tájékozódjon az érintett országok (az Ön esetében Franciaország és Hollandia) között létrejött adóegyezményben, vagy vegye fel a kapcsolatot az érintett országok adóhatóságával.

  • Önfoglalkoztató vagyok. „A” országban dolgozom és élek. Egy évre – egy bizonyos projekt megvalósítása céljából – „kiküldtem magam” „B” országba. Ugye továbbra is „A” országban rendelkezem majd adóügyi illetőséggel, ha az ottani társadalombiztosítási rendszerben maradok biztosítva?

    NEM FELTÉTLENÜL. Sőt, nagy valószínűséggel „B” ország lesz az adóügyi illetőség helye szerinti ország, ha Ön az adóévből több mint 6 hónapon át ott tartózkodik.

    Az Ön adóügyi státusza „A” és „B” ország jogszabályaitól, valamint a közöttük a kettős adóztatás elkerülése érdekében létrejött adóegyezménytől függ (természetesen akkor, ha kötöttek ilyen egyezményt). Alapszabály szerint azonban Ön 6 hónap elteltével abban az országban tesz szert adóügyi illetőségre, ahol dolgozik.

    Ezek azonban csak a legáltalánosabb szabályok. Ön az egyedi helyzetére vonatkozó szabályokról úgy tájékozódhat a legmegbízhatóbban, ha áttekinti az érintett országok között létrejött adóegyezményt, illetve ha felveszi a kapcsolatot az érintett országok adóhatóságával vagy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi tanácsadóival.

  • Idén 4 hónapig egy másik uniós országban dolgoztam kiküldetésben. Hol kell jövedelemadót fizetnem?

    Mivel a kiküldetés 6 hónapnál rövidebb ideig tartott, Ön valószínűleg továbbra is abban az országban fizetett adót, ahonnan külföldre kiküldték. Általános szabály szerint a kiküldetés helye szerinti országban nem kell jövedelemadót fizetnie. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha:

    • a munkáltatója állandó irodát tart fenn a kiküldetés helye szerinti országban, vagy ha
    • Önt azért rendelték ki oda, hogy egy másik munkáltatónak dolgozzon az adott országban.

    Még akkor is előfordulhat azonban, ha a fenti feltételek egyike sem érvényesül az adott helyzetben, hogy a kiküldetés helye szerinti ország jogszabályainak értelmében Önnek mégis adót kell fizetnie a kiküldetése során keresett fizetés után.

    Ha azonban ez a helyzet áll elő, Ön adó-visszatérítést igényelhet a kiküldetés helye szerinti országtól, a két érintett ország között a kettős adóztatás elkerülése érdekében létrejött adóegyezményben foglaltaknak megfelelően.

    Figyelem: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények többsége értelmében más szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a munkáltató állami hatóság.

    Ezek azonban csak a legáltalánosabb szabályok. Ön az egyedi helyzetére vonatkozó szabályokról úgy tájékozódhat a legmegbízhatóbban, ha áttekinti az érintett országok között létrejött adóegyezményt, illetve ha felveszi a kapcsolatot az érintett országok adóhatóságával vagy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi tanácsadóival.

  • Kiküldött munkavállalóként már egy éve külföldön dolgozom. A kiküldetésem helye szerinti ország adóhivatala felszólított, hogy fizessek adót a jövedelmem után. Részesülhetek-e adókedvezményben az országban?

    Ha Ön már egy teljes éve egy másik uniós országban dolgozik, akkor rendes körülmények között ott rendelkezik adóügyi illetőséggel. Ez azt jelenti, hogy az adott országnak elvileg ugyanazokat az adókedvezményeket biztosítania kell az Ön számára, mint amelyekben saját állampolgárait részesíti. Ha tehát valamilyen kiadást az ország állampolgárai leírhatnak az adójukból, Ön is így tehet, még abban az esetben is, ha a kérdéses kiadás az Ön esetében nem a kiküldetés helye szerinti országban, hanem másutt jelentkezett.

    Ha például a kiküldetés helye szerinti ország állampolgárai leírhatják a gyermekellátó intézményeknek kifizetett összegeket az adóból, akkor Ön is leírhatja az adójából azt az összeget, melyet hazájában fizetett ki ilyen szolgáltatásokért.

  • Az egyik uniós ország köztisztviselőjeként egy másik EU-országban dolgozom. Hol kell jövedelemadót fizetnem?

    Ez attól függ, hogyan rendelkezik erről az Önt foglalkoztató ország és a munkavégzés helye szerinti ország között létrejött kétoldalú adóegyezmény. Az uniós országok többségében az a szabály, hogy a köztisztviselőknek csak abban az országban kell adózniuk, amelyik foglalkoztatja őket.

    Kivétel: Elképzelhető, hogy Önnek adóznia kell a munkavégzés helye szerinti országban, azaz a „fogadó” országban, ha a munkáltatója küldi ki oda dolgozni, és ha Ön:

    • vagy a „fogadó” ország állampolgára,
    • vagy nem kizárólag azért költözött oda, hogy ott köztisztviselőként dolgozzon.

    Ez azonban csak a legáltalánosabb szabályok összefoglalása. Egyes nemzetközi adóegyezmények kivételeket fogalmazhatnak meg e szabályok alól. Ön az egyedi helyzetére vonatkozó szabályokról úgy tájékozódhat a legmegbízhatóbban, ha áttekinti az érintett országok között létrejött kétoldalú adóegyezményt, illetve ha felveszi a kapcsolatot az érintett országok adóhatóságával vagy az Európai Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi tanácsadóival.

  • Köztisztviselő vagyok, és jelenleg külföldön dolgozom. Fizetésemet az engem külföldre kirendelő országtól kapom, és ez az ország adóztatja meg a jövedelmemet is. Jogosult vagyok-e ugyanazokra az adókedvezményekre, amelyekben azok a kollégáim részesülnek, akik odahaza dolgoznak, és nem kirendelt köztisztviselőként, mint én?

    IGEN – Ön rendes körülmények között igényt tarthat azokra az adókedvezményekre, amelyek az Önt külföldre kirendelő ország lakosait megilletik. Kivételt képezhet ez alól azonban az az eset, ha családjának teljes jövedelmét nem kizárólag az Ön jövedelme adja. Ez lehet például az eset, ha az Ön házastársa szintén jövedelemszerző tevékenységet végez a „fogadó” országban, és ott hasonló adókedvezményekre jogosult, mint amilyenek a kérdés tárgyát képezik.

    Vegyük például a következő eseteket:

    • Ha az Önt külföldre kirendelő országban a gyermekellátó intézményeknek kifizetett összegek levonhatók az adóból, akkor Önnek is joga van ahhoz, hogy a „fogadó” országbeli gyermekellátó intézményeknek kifizetett összeget hasonló mértékben levonja az adójából.
    • Ha az Önt külföldre kirendelő országban a jelzáloghitel-kamat levonható az adóból, akkor Önnek is joga van ahhoz, hogy a „fogadó” országban vett ingatlanra felvett jelzáloghitel után fizetett kamatot hasonló mértékben levonja az adójából.

    Figyelem: a szabályok semmilyen körülmények között sem teszik lehetővé, hogy Ön mindkét országban adólevonásban részesüljön.

    Ha úgy érzi, hátrányos megkülönböztetés érte, kérjen jogorvoslatot a tagállami hatóságoktól. A probléma természetétől függően elképzelhető, hogy az uniós segítségnyújtó szolgálatok is segíteni tudnak Önnek.

  • Ha a munkanélküli-ellátásomat „átkértem” abba a külföldi országba, ahol három hónapot töltök, kell-e ott jövedelemadót fizetnem utána?

    ATTÓL FÜGG – Feltételezhetően továbbra is abban az országban kell csak adóznia a munkanélküli-ellátás után, amelyik az ellátást folyósítja, de ez annak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásnak a rendelkezéseitől függ, amelyet az Ön állandó lakóhelye szerinti és az új tartózkodási helye szerinti ország egymással kötött. Ha részletes útmutatásra van szüksége nemzetközi adóügyi kérdésekben, forduljon az illetékes adóhivatalhoz, és olvassa el az érintett országok között létrejött kétoldalú adóegyezményt.

  • Nyugdíjas vagyok. Minden évben öt hónapot egy másik uniós országban töltök. Kell-e ott jövedelemadót fizetnem?

    Nincs uniós szintű jogszabály a nyugdíjakkal kapcsolatos, több országot érintő adózási kérdések szabályozására. Az országok saját adóügyi jogszabályain kívül csak adóegyezmények léteznek. Az esetek többségében Önnek csak abban az országban kell jövedelemadót fizetnie, ahol az elsődleges lakóhelye található. Egyes országokban már évi 5 hónap ott-tartózkodás is elégséges lehet ahhoz, hogy Ön belföldi adóügyi illetőségre tegyen szert, azaz adóalanynak minősüljön a kérdéses országban. Ennek ellenére – a két érintett ország közötti adóegyezmény rendelkezései folytán – előfordulhat, hogy Ön kizárólag a lakhelye szerinti országban rendelkezik adóügyi illetőséggel.

    Függetlenül attól, hogy Önnek a fogadó országban van-e a lakhelye, vagy sem, ha állami nyugdíjat kap (korábbi köztisztviselői munkaviszonya után), akkor a kapott ellátás után rendes körülmények között csak a nyugdíját fizető országnak kell adóznia.

    Ez azonban csak a legáltalánosabb szabály összefoglalása. Egyes nemzetközi adóegyezmények kivételeket fogalmazhatnak meg e szabályok alól. Azt tanácsoljuk, kérjen felvilágosítást az illetékes adóhivatal(ok)tól.

  • Sújthatja-e nagyobb adóval az osztalékjövedelmemet az az ország, ahonnan az osztalék származik, pusztán azért, mert másik országban élek?

    NEM – Az EU az egyenlő bánásmód elvét az osztalékok, a kamatok és az értékpapírokból származó egyéb jövedelmek esetében is alkalmazza. Az az ország, ahonnan az Ön osztalékjövedelme származik, nem alkalmazhat nagyobb adókulcsot pusztán azért, mert az osztalék folyósítására külföldön kerül sor. Kivételt képezhet ezalól az az eset, ha az Ön lakhelye szerinti ország adókedvezményt biztosít Önnek a nagyobb adóteher ellensúlyozására annak érdekében, hogy Önt ne érje hátrányos megkülönböztetés.

Segítség és tanácsadás

Segítség és tanácsadás

Nem találta meg a keresett információt? Megoldandó problémája adódott?

Kérjen tanácsot az Önt megillető uniós jogokkal kapcsolatban

Tagállami hatóságokkal kapcsolatos problémák megoldása