Gyakran feltett kérdések - Vészhelyzetek

Azért, hogy az embereknek ne kelljen minden országban más-más segélyhívószámot megjegyezniük – elég egyetlen számot fejben tartaniuk, amelyet vészehelyzetben tárcsázni lehet bárhol az EU területén.

Az EU-szerte egységes 112-es olyan hívószám, amely mindenhol működik az Európai Unióban. Egyetlen számot könnyebb úgy emlékezetünkbe vésnünk, hogy vészhelyzeti szituációban is eszünkbe jusson.

NEM – a 112 minden uniós országban a nemzeti segélyhívó számok mellett működik. Ha Ön tudja a helyi segélyhívó számokat, használhatja azokat is – a szolgáltatás ugyanaz lesz.

Egyes uniós országokban egyébként a 112 a fő hívószám.

Csakis vészhelyzetben.

A 112 nem tudakozó vagy más hasonló szolgáltatás.

Amikor a 112-es számot tárcsázzuk, hívásunkat kezelő fogadja, aki kapcsolja a megfelelő segélyszolgálatot.

• Annak az országnak a hivatalos nyelvén, ahol a számot hívta;
• egyes országokban angolul is;
• országtól és a kezelők nyelvtudásától függően más európai nyelveken is.

Nincs arra vonatkozó szabály, hogy hány nyelven kell a hívásfogadást biztosítani.

Ha Ön nem beszél elég jól a kezelő által értett nyelven, vagy nem tudja pontosan, hol van, a kezelő átad a segélyszolgálatnak minden olyan információt, amely segíthet az Ön megtalálásában – ha vezetékes telefonról érkezik a hívás, annak a címét, ha mobiltelefonról, akkor annak a földrajzi helyzetét.

Öt ingyenesen hívható európai segélyvonalról van szó, amelyeket bajban lévő gyermekek, illetve felnőttek számára tart fenn az uniós országok többsége (egyelőre ezek a vonalak még nem működnek mindenhol az EU területén).

A számok hívásakor a következő helyi segélyszolgálatok jelentkeznek:

• 116 000 – az eltűnt gyermekek felkutatását segítő forróvonal;
• 116 111 – gyermek-telefonszolgálat;
• 116 123 – lelkisegély-szolgálat;
• 116 006 – segélyvonal bűncselekmények áldozatai számára;
• 116 117 – telefondoktor.

Bővebben a 116-os segélyvonalakról en