Navigációs útvonal

Megosztás! 
	Megosztás Facebookon!
  
	Megosztás Twitteren!
  
	Megosztás Google-n!
  
	Megosztás LinkedIn-en!

Szervezett utazás, üdülési jog

Frissítve : 05/09/2014

travel

Szálláshelyek időben megosztott használati joga és hosszú távra szóló üdülési termékek

A hagyományos üdülési jog (timeshare) megvásárlása révén a fogyasztó jogosultságot szerez arra, hogy egy évnél hosszabb idő alatt legalább két időszakon át igénybe vegyen egy vagy több szálláshelyet. Az üdülési jog megvétele azonban előre nem látható problémák egész sorát zúdíthatja a vevő nyakába. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki hosszú távra szóló üdülési terméket vásárol, pl. kedvezményes üdülőklub tagjává válik, s ezáltal jogot szerez arra, hogy egy évnél hosszabb időszak során szálláskedvezményekhez vagy más előnyökhöz jusson, esetenként utazási vagy egyéb szolgáltatásokkal összekapcsolva.

Mind a hagyományos üdülési jog megváltása, mind az évek során létrejött különféle hosszú távú üdülési termékek megvétele számottevő pénzügyi kötelezettségvállalással jár, mely hosszú távra, egyes esetekben pedig határozatlan időre szól. Mi több, a vevőnek rendszeresen jelentkező járulékos költségekkel (lásd pl.: adók, karbantartás és biztosítás) is számolnia kell.

Az Európai Unió ezért 2008-ban módosította a vonatkozó uniós szabályokat English , hogy az üdülési jogot, illetve a hosszú távra szóló üdülési terméket vásárló fogyasztókat megvédje a tisztességtelen kereskedőkkel szemben. Az új szabályok a 2011. február 23-a óta (egyes EU-országokban pedig ennél későbbi időpont óta) megkötött szerződésekre vonatkoznak.

A szabályok azokat a fogyasztókat is védelemben részesítik, akik:

  • viszontértékesítési szerződést kötnek (vagyis szakembert bíznak meg azzal, hogy fizetség ellenében segítsen nekik eladni vagy megvenni valamilyen üdülési jogot, illetve üdülőklubtagságot);
  • csereszerződést írnak alá (azaz pénzfizetés ellenében belépnek valamilyen csererendszerbe, melynek révén szálláshely- vagy egyéb szolgáltatást vehetnek igénybe annak fejében, hogy másoknak ideiglenes hozzáférést biztosítanak a saját üdülési jogukból eredő előnyökhöz.

Az üdülési jogra vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazási körébe a legkülönbözőbb szálláshelytípusok beletartoznak, köztük a következők is:

  • tengerjáró hajók,
  • lakókocsik,
  • belvízi hajóforgalomban közlekedő hajók.

Ha Ön üdülési jog vagy más, hosszú távra szóló üdülési termék megvásárlását tervezi, feltétlenül tanácsos a szerződés aláírása előtt utánanéznie, milyen jogok illetik meg fogyasztóként. Az alábbiakban ezeket a jogokat ismertetjük a teljesség igénye nélkül:

  • Ön jogosult arra, hogy a szerződés aláírása előtt teljes körű tájékoztatásban részesüljön a szerződési feltételekről. A kereskedőnek a vonatkozó információkat írásban kell megadnia olyan nyelven, amelyet Ön beszél (ha az adott nyelv egyike a hivatalos uniós nyelveknek).
  • Ön 14 naptári napon át indokolás nélkül visszamondhatja a már megkötött szerződést. Ez alatt a gondolkodási idő alatt bármikor elállhat a szerződéstől. Ha a szerződés nem tartalmazza az uniós jogszabályban előírt ún. elállási formanyomtatványt, a gondolkodási idő megnövekszik: 1 év + 14 naptári nap lesz.
  • A gondolkodási idő akkor is hosszabb - 3 hónap + 14 naptári nap –, ha Ön nem kap teljes körű tájékoztatást a kereskedőtől a szerződés tárgyát képező termékről.
  • A kereskedő az elállási jog gyakorlására szolgáló gondolkodási idő során sem előleg, sem foglaló megfizetését nem kérheti Öntől.
  • Üdülőklubtagság megváltása esetén a fizetést egyenlő összegű éves részletekben kell teljesíteni.
  • A második részletfizetéstől kezdődően Ön felbonthatja az üdülőklub-tagsági szerződést anélkül, hogy ezért bárminemű büntetést kellene fizetnie.  Azt követően, hogy megkapja a következő részlet megfizetésére vonatkozó fizetési felszólítást, 14 naptári napja van arra, hogy felmondási szándékáról értesítse a kereskedőt.
  • Ha Ön az üdülési jogra vonatkozó szerződés kapcsán csereszerződést is aláírt, akkor az üdülési jogról szóló szerződés felmondása automatikusan maga után vonja a csereszerződés felbontását, anélkül, hogy ez Önre nézve bármilyen költséggel járna.
  • Ha Ön viszontértékesítési szerződés révén szakembert bízott meg azzal, hogy fizetség ellenében segítsen üdülési jogát, illetve üdülőklubtagságát értékesíteni, Önnek az adásvétel tényleges megtörténtét, illetve a viszontértékesítési szerződés felbontását megelőzően nem kell a kérdéses szakembert fizetségben részesítenie.

Ha Ön üdülési jogra vagy hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést köt, a szerződés akkor is a fenti szabályok hatálya alá tartozik, ha a kereskedő ennek az ellenkezőjét állítja.

Ne hagyja, hogy rászedjék! Legyen óvatos és körültekintő, különösen a következőket illetően:

  • Egyes kereskedők jogszerűtlen és megtévesztő értékesítési módszereket alkalmaznak. Példaként említhető a „nyerő kaparós sorsjegy” esete: Ön ajándékot nyer, melyet olyan rendezvényen vehet át, ahol üdülési jogot értékesítenek, a trükkös kereskedő pedig rábeszéli, hogy Ön is vásároljon üdülési jogot, és ott helyben írja alá az erről szóló szerződést.
  • Nem szabad bedőlni azoknak a gyanús viszontértékesítési ajánlatoknak sem, amelyek esetében a kereskedő arra akarja rávenni, hogy vásároljon tőle üdülési jogot egy másik szálláshelyre, és ezért cserébe azt ígéri, hogy eladja az Ön korábban megváltott üdülési jogát. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy akarata ellenére végül mindkét üdülési jog a nyakán marad az összes kötelezettséggel együtt!
  • Ha jogvitája támad a kereskedővel, ne higgyen azoknak a gyanús ajánlatoknak, amelyekkel állítólagos ügyvédek keresik meg más uniós országokból, azt ígérve, hogy ellenszolgáltatás fejében eljárnak az Ön ügyében az ország bírósága előtt.
  • Óvakodjon azoktól a gyanús alakoktól, akik azt állítják, hogy pénzért vissza tudják szerezni Önnek az üdülési jogért cserében kifizetett összegeket.
  • Az üdülési jogot értékesítő üdülőhely nem korlátozhatja Önt indokolatlanul abban, hogy üdülési jogát magánúton értékesítse, bérbe adja vagy más üdülési jogra cserélje. Abban sem akadályozhatja Önt, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatásokat igénybe vegye, és megfelelő indok nélkül a karbantartási díjakat sem emelheti. Ha az üdülési jogot értékesítő üdülőhely mégis így jár el, és ezt a szerződésben foglaltakkal összhangban teszi, akkor könnyen lehet, hogy a vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen kereskedelmi feltételnek minősülnek, és így nem jelentenek kötelezettséget Önre nézve.
  • Fontos tisztában lennie azzal, hogy az üdülési jog megváltása hosszú távra, egyes esetekben pedig határozatlan időre szóló kötelezettségvállalást jelent. Alaposan gondolja tehát meg, hogy várhatóan 10–20 év múlva is élni akar-e, illetve élni tud-e majd a megvásárolni kívánt üdülési joggal. Biztos, hogy örökösei is használni szeretnék majd a kérdéses ingatlanrészt, és készek, illetve képesek lesznek megfizetni utána a kötelező karbantartási díjat?

Ha az üdülési jog vagy más, hosszú távra szóló üdülési termék kapcsán jogvitája támad egy másik EU-tagállamban székhellyel rendelkező kereskedővel, forduljon az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához (ECC-Net) Deutsch français hrvatski English. A helyi Európai Fogyasztói Központ munkatársai felvilágosítással tudnak szolgálni arról, milyen jogok illetik meg és milyen védelemben részesülhet fogyasztóként.

Konkrét eset

Üdülési jogról szóló szerződés felbontásával kapcsolatos jogvita a fogyasztó és a kereskedő között

Patrick ír állampolgár. A férfi 2013-ban üdülési jogot vásárolt egy máltai kereskedőtől. A szerződés nem tartalmazta az előírás szerinti elállási formanyomtatványt, Patrick pedig nem kapott semmiféle tájékoztatást arról, hogy a gondolkodási idő letelte előtt nem kötelezhető előleg, illetve foglaló befizetésére.

Ennélfogva a férfi 1260 euró összegű foglalót fizetett a máltai kereskedőnek, és engedélyezte, hogy a bankszámlájáról két éven át minden hónapban levonjanak 122,5 eurót.
Ahhoz, hogy szállást tudjon foglalni a kereskedő birtokában lévő ingatlanok valamelyikében, külön kódot kellett volna kapnia, ezt azonban a kereskedő többszöri kérés ellenére sem bocsátotta a rendelkezésére.

Egy év elteltével Patrick még egyszer sem tudott élni a megvásárolt üdülési joggal, ezért úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló 1 év + 14 naptári nap gondolkodási idő lejárta előtt eláll a szerződéstől. Ekkorra már 2420,5 eurót fizetett ki a kereskedőnek.

A kereskedő azonban nem fogadta el Patrick döntését, és a pénzt sem volt hajlandó visszafizetni neki.

Patrick ekkor az írországi Európai Fogyasztói Központhoz fordult tanácsért, majd ennek birtokában jogi útra terelte a dolgot, és megindította a kereskedő ellen a kis értékű követelések európai eljárását. A bíróság Patrick javára ítélt az ügyben, ám a kereskedő még ekkor sem volt hajlandó fizetni. A máltai Európai Fogyasztói Központ közbelépésére is szükség volt ahhoz, hogy Patrick végül mégiscsak megkapja a neki járó pénzt.

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

Nem találta meg a keresett információt? Megoldandó problémája adódott?