Navigációs útvonal

Megosztás! 
	Megosztás Facebookon!
  
	Megosztás Twitteren!
  
	Megosztás Google-n!
  
	Megosztás LinkedIn-en!

Tisztességtelen kereskedői magatartás

Frissítve : 23/06/2014

shopping

Tisztességtelen kereskedelmi módszerek

Amikor Ön az Európai Unión belül bárhol árut vagy szolgáltatást vásárol az interneten, a helyi üzletek valamelyikében vagy külföldi kereskedőtől, az uniós jogszabályok védelmet biztosítanak az ellen, hogy tisztességtelen kereskedelmi módszerek áldozatává váljon.

A termékeket reklámozó, szállító és értékesítő vállalatoknak helytálló tájékoztatással kell szolgálniuk, és minden szükséges információt meg kell adniuk ahhoz, hogy Ön vásárlóként megalapozott döntéseket tudjon hozni (lásd: az online tájékoztatáshoz való jog). Ha nem így tesznek, előfordulhat, hogy magatartásuk tisztességtelen kereskedelmi módszernek minősül. Jogorvoslat című rovatunkban utánanézhet, milyen lépéseket tehet, ha fogyasztóként hasonló helyzetbe kerül.

Megtévesztő és agresszív módszerek

A jogszabályok védelmet nyújtanak a fogyasztóknak a tisztességtelen kereskedelmi módszerek két fő típusával szemben. Ezek a következők:

  • megtévesztő kereskedelmi módszerek – azaz a fogyasztók közvetlen megtévesztése (félretájékoztatás, valótlan információ közlése), illetve közvetett félrevezetése (fontos információk elhallgatása);
  • agresszív kereskedelmi módszerek – azok a módszerek, amelyek erőszak és nyomásgyakorlás alkalmazásával próbálják a fogyasztót rávenni arra, hogy vegye meg a kérdéses terméket.

Feketelista – az általános tiltás alá eső tisztességtelen módszerek listája

A feketelistaбългарски (bg)czech (cs)dansk (da)Deutsch (de)eesti (et)ελληνικά (el)English (en)español (es)Français (fr)Gaeilge (ga)italiano (it)latviešu (lv)lietuvių (lt)Malti (mt)Nederlands (nl)polski (pl)português (pt)română (ro)slovenčina (sk)slovenščina (sl)suomi (fi)svenska (sv) segítségével könnyen azonosítani lehet, melyek azok a kereskedelmi módszerek, amelyeket semmilyen körülmények között sem szabad alkalmazni. Ha a kérdéses módszer szerepel a listán, az azt jelenti, hogy az eljárás automatikusan tisztességtelennek minősül.

A leggyakrabban alkalmazott tiltott kereskedelmi módszerek a következők:

Csalogató reklám

A kereskedőknek nem szabad a reklámozás során az általuk értékesíteni kívánt terméket nagyon alacsony áron eladásra kínálniuk, ha abból nincs elegendő raktáron. Ehelyett tájékoztatniuk kell a vásárlókat arról, hogy pontosan milyen mennyiségben tudják az adott terméket értékesíteni, és azt is meg kell adniuk, hogy ajánlatuk meddig érvényes.

Konkrét eset

Alex az egyik hirdetőtáblán megpillantott egy hirdetést, amely akciós repülőjegyet reklámozott a következő szöveggel: „Sütkérezzen Barcelonában mindössze 1 euróért!”

Amikor azonban megpróbált helyet foglalni, az 1 eurós repülőjegy már nem volt elérhető. Felhívta a cég vevőszolgálatát, akiktől azt a tájékoztatást kapta, hogy a kedvezményes jegyek csak nagyon korlátozott számban álltak az érdeklődők rendelkezésére.

Alex nem hagyta a dolgot annyiban, és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult. A hatóság munkatársai megerősítették, hogy a légitársaságnak megfelelő számban kell biztosítania akciós árú repülőjegyet (hogy ez pontosan hány jegyet jelent, azt az határozza meg, mennyire átfogó reklámkampány harangozta be az akciót), és/vagy legalább annyit meg kell mondania előre, hány ülőhelyet értékesít az ajánlatban feltüntetett kedvezményes áron.

Noha Alex ezt követően sem tudott akciós repülőjegyhez jutni, annyit elért, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi központ felszólítására a kérdéses légitársaság visszavonta a hirdetést. Így megakadályozta, hogy mások is gyanútlanul lépre menjenek a cég csalfa ígéreteinek.

Hamis „ingyenes” ajánlatok

Az áruikat és szolgáltatásaikat eladásra kínáló kereskedőknek a tényleges vételárat kell a vevők tudomására hozniuk. Nem állíthatják például azt, hogy az általuk kínált szolgáltatás ingyenes, ha azért a fogyasztónak fizetnie kell, és az sem megengedett, hogy ingyenes extra szolgáltatásként reklámozzanak olyan szolgáltatásokat, melyek árát belefoglalják az alapárba.

Konkrét eset

Francesca az interneten rábukkant egy oldalra, amelynek alján ez állt: „Napi 5 SMS ingyen”. Úgy döntött, feliratkozik az üzenetküldő szolgáltatásra. Amikor ráklikkelt a hirdetésre, új weboldal nyílt meg, rajta ugyanazzal az üzenettel: „NAPI 5 SMS INGYEN”.

Miután elvégezte a feliratkozáshoz szükséges lépéseket, üzenetet kapott arról, hogy regisztrációja sikeres volt, és hogy hetente 3 eurót kell majd fizetnie a szolgáltatásért. Francesca újra megnyitotta és áttanulmányozta a kezdőlapot, hogy utánanézzen a dolognak, és ekkor észrevette azt az apró betűs szöveget, melyből kiderült, hogy fizetős szolgáltatásról van szó.

Tanulság: az ingyenesnek mondott ajánlatokat mindig érdemes alaposan átnézni, és tanácsos gondosan ellenőrizni, pontosan milyen feltételeket kínál az adott cég a fogyasztóknak.

Gyermekek befolyásolása

A kereskedők nem szólíthatják fel a gyermekeket a reklámozott termék megvételére, sem arra, hogy vegyék rá szüleiket, hogy vásárolják meg számukra a reklámozott árut. Ennek megfelelően nem megengedett az olyan reklám, mely „Vedd meg a könyvet!”, illetve „Vedd rá a szüleidet, hogy vegyék meg neked ezt a játékot!” üzenetekkel bombázza a gyerekeket. Ez a tilalom mindegyik médiára kiterjed, ideértve a televíziót és – ami különösen fontos – az internetet is.

Konkrét eset

Cécile meglepődött, amikor kislánya nyúzni kezdte, hogy vegye meg neki azt a filmgyűjteményt, amelyben a kislány kedvenc mesehőse szerepel.

Rögtön megértette azonban a dolgot, amikor megpillantotta a mozifilmek reklámját, amelyben ez állt: „Kedvenc könyved már kapható videón – kérd meg anyut, hogy vegye meg neked!”

Cécile a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult segítségért. A hatóság munkatársai megerősítették, hogy a kérdéses reklám tisztességtelen kereskedelmi módszernek minősül, panaszt tettek a cégnél, és a kampány leállítására szólították fel a vállalatot.

Gyógyhatással kapcsolatos valótlan állítások

A gyógyhatású készítményként – antiallergikumként, hajhullás elleni, illetve fogyasztószerként – reklámozott termékek esetében a vevőnek joga van tudni, hogy a kérdéses készítmény gyógyhatása tudományosan bizonyított-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a gyógyhatásra vonatkozó állítás orvosilag nem bizonyított – egész egyszerűen túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Konkrét eset

Mario levelet kapott egy külföldi vállalattól. A levélben a cég azt állította, hogy az általuk forgalmazott hajnövesztő szer segítségével 3 hét alatt megfordítható a hajhullás.

Mario úgy döntött, megrendeli a készítményt, mivel a levélben az szerepelt, hogy kipróbált és bevált termékről van szó. A szer azonban teljesen hatástalan volt, és mint kiderült, nem is tesztelték korábban. Mario a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult, ahol arról értesült, hogy hozzá hasonlóan sok más félrevezetett sorstársa is panaszt tett a termékkel kapcsolatban. A hatóság munkatársai azt javasolták neki, csatlakozzon a céget beperlő felperesekhez.

Rejtett reklámok (Szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok)

Az újságolvasó, televíziónéző és rádióhallgató embereknek joguk van tudni, ha az adott cikket vagy műsort – termékeinek reklámozása céljából – valamelyik cég „szponzorálta”. Ezt képi, akusztikus vagy szöveges formában a fogyasztók tudomására kell hozni.

Konkrét eset

Yann egy írországi gyalogtúráról szóló cikkre bukkant az egyik utazási magazinban.

A cikk, amely a magazin állítása szerint az egyik olvasó tollából származott, említést tett egy bizonyos túrafelszerelésről, ami a szerző szerint rendkívül jól bevált a gyalogtúra során.

Yann biztosra akart menni, ezért felment az internetre, és az egyik online beszélgetőfórumon rákérdezett arra, mit gondolnak az emberek a kérdéses termékről. Meglepetésére a gyalogtúrázók körében egyáltalán nem örvendett népszerűségnek a termék. Arra is fény derült, hogy a fórum tagjai közül sokan éppen azért vásárolták meg a kérdéses felszerelést, mert olvasták a cikket, nem tudva, hogy azt valójában a termék gyártója szponzorálta.

Yann a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult az ügyben. A hatóság munkatársai felvilágosították, hogy az európai uniós jogszabályok értelmében az utazási magazin szerkesztőségének egyértelműen fel kellett volna tüntetnie, hogy a cikk reklámcélokat szolgált. Yann megkeresésének köszönhetően a fogyasztóvédelmi hatóság kapcsolatba lépett a magazin kiadójával. A magazin ezt követően helyreigazítást tett közzé, és bocsánatot kért a félrevezetett olvasóktól.

Piramisjáték (Pilótajáték)

A piramisjátékok eladásösztönző rendszerek. Arra épülnek, hogy a belépők csatlakozási díjat fizetnek cserébe azért a lehetőségért, hogy később valamilyen juttatásban részesülnek. A juttatást azonban elsősorban az biztosítja, ha az illető további fogyasztókat vesz rá arra, hogy lépjenek be a rendszerbe. Az áruk tényleges értékesítése, illetve fogyasztása nem játszik lényeges szerepet a konstrukcióban. A rendszer előbb vagy utóbb összeomlik, és azok, akik utoljára csatlakoztak hozzá, elbukják a belépéskor fizetett pénzt.

Konkrét eset

Oana állásajánlatot kapott egy kozmetikai termékeket értékesítő marketinghálózattól. Azt mondták neki, sok pénzt kereshet úgy, hogy a szabadidejében, a saját otthonában végez munkát.

Ehhez két követelménynek kellett megfelelnie: egyszeri belépési díjat kellett előre kifizetnie, és rá kellett vennie 5 barátját arra, hogy ők is csatlakozzanak a hálózathoz. Azt mondták neki, minél több új tagot hoz, annál több pénzt fog keresni. Barátainak is több pénzt ígértek arra az esetre, ha ők is hoznak 5 újabb tagot.

Oana nem ébredt rá, hogy a hálózattól kapott jövedelem fő forrását az új tagok toborzása, nem pedig a kozmetikai termékek értékesítése jelentette.

Ha Ön is hasonló helyzetben van, azt tanácsoljuk, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságtól érdeklődje meg, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a rendelkezésére.

„Ingyenes” nyereményekkel, illetve ajándékokkal kapcsolatos hamis ajánlatok

A kereskedők nem reklámozhatnak „ingyenes” nyereményeket, illetve ajándékokat, ha azok átvételét később fizetéshez kötik. Érdemes elővigyázatosnak lenni azokkal a levelekkel, illetve e-mailekkel, amelyekben ez áll: Gratulálunk, Ön nyert! Könnyen lehet ugyanis, hogy tisztességtelen kereskedelmi praktikával van dolgunk.

Konkrét eset

Evelina levelet kapott egy cégtől, melyben értesítik, hogy több mint 100 euró értékű nyeremény illeti meg. Azt írták neki, hogy egy héten belül – még mielőtt az ajánlat érvényét veszti – jelezze telefonon, hogy át kívánja venni a nyereményt.

Amikor azonban Evelina felhívta a megadott számot, kiderült, hogy az egész csak reklám volt: a nyeremény átvételéről szó sem volt, ehelyett arra próbálták rávenni, hogy vásároljon háztartási készülékeket, mondván, ha így tesz, sorsoláson vehet részt.

Evelina felháborodott a történteken, és úgy döntött, utánajár, nem törvénysértő-e a cég eljárása. Ezért a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult, ahol megerősítették, hogy a cég valóban tiltott módszert alkalmazott. A fogyasztóvédelmi hatóság felvette a kapcsolatot a céggel, amelyik végül beszüntette a kérdéses gyakorlatot.

Hamis „különleges” ajánlatok

A kereskedők nem állíthatják, hogy különleges jogokat biztosítanak Önnek, ha ezek a jogok amúgy is megilletik Önt.

Konkrét eset

Konsztantinosz Theszaloníkiben él. A férfi úgy döntött, hogy számítógépet vesz az interneten.

Arra az internetes boltra esett a választása, amelyik különleges ajánlatként azt hirdette meg, hogy az általa értékesített számítógépekre 2 évig szavatosságot ad, azaz fedezi a javítások, illetve a csere költségeit, ha kiderül, hogy a termék hibás, illetve nem úgy néz ki, vagy nem úgy működik, ahogy azt megvételre hirdeti.

Konsztantinosz elhitte, hogy különleges ajánlatról van szó, ám valójában egyáltalán nem ez volt a helyzet, a 2 éves szavatossági idő ugyanis törvényi előírás, amely mindegyik kereskedőre vonatkozik.

Valójában a gyártók és a kereskedők gyakran kínálnak a vevők részére garanciát arra, hogy meghibásodás esetén a terméket a vásárlás időpontjától számítva meghatározott időn – pl. 1, 3 vagy 5 éven – belül megjavíttatják. Ezt a jótállási szolgáltatást a vevő vagy ingyen, vagy külön díj fejében veheti igénybe. Ezek a járulékos garanciák azonban soha nem léphetnek a minimálisan két évig érvényes szavatosság helyébe. A szavatosság jogszabályban rögzített jog, mely a vevőt minden esetben megilleti, és amelyet a kereskedőnek mindig tiszteletben kell tartania.

Konsztantinosz írt az internetes boltnak. A cég elismerte, hogy nem megfelelően járt el, és további 1 évre szóló szavatosságot biztosított Konsztantinosz számára.

Korlátozott ajánlatra vonatkozó hamis állítások

Ha a kereskedő azt állítja, hogy ajánlata csak nagyon rövid ideig érvényes, elképzelhető, hogy csupán arra próbálja Önt rávenni, hogy azonnal megvegye a kérdéses terméket – még azelőtt, hogy birtokában lennének a megalapozott döntés meghozatalához szükséges információk. Tisztességtelen kereskedelmi módszernek minősül azt állítani, hogy egy adott ajánlat csak korlátozott ideig vehető igénybe, ha valójában nem ez a helyzet.

Konkrét eset

A Belgiumban élő Simon kerékpárt akart venni. Az interneten rábukkant egy 24 órára szóló különleges kedvezményes ajánlatra, melyet egy holland kereskedő hirdetett meg.

A bicikli nem egészen olyan volt, mint amilyet keresett, de Simonnak nem volt ideje alaposabban utánanézni a részleteknek, mivel az ajánlat csak rövid időre szólt. Ezért nagyon gyorsan úgy döntött, megveszi a kerékpárt, hogy kihasználja az 50%-os árengedményt.

Legnagyobb meglepetésére pontosan ugyanezzel az ajánlattal találkozott egy, majd két héttel később, amikor újra ellátogatott a holland internetes kereskedő honlapjára.

Simon rádöbbent, hogy hamis állítással lépre csalták, hogy megvegye a kerékpárt. Két ízben is panaszos levelet küldött a holland kereskedőnek, de levelére nem kapott választ.

Ekkor felkereste a belgiumi Európai Fogyasztói Központot. A központ munkatársai az ügyet holland kollégáikhoz továbbították. Rövid idővel ezt követően a holland központ munkatársai arról tájékoztatták Simont, hogy lépéseket tettek az ügyben, aminek köszönhetően az internetes kereskedő beszüntette a tisztességtelen módszer alkalmazását.

Gyakori és nemkívánatos ajánlatok

Az európai uniós jog értelmében a távértékesítéssel foglalkozó cégek nem zaklathatják újra és újra a fogyasztókat nemkívánatos ajánlatokkal telefonon, faxon, e-mailben vagy más, erre alkalmas úton.

Konkrét eset

Az egyik konyhabútorboltban Margus feliratkozott a legújabb reklámakciókat ismertető hírlevélre.

Ezt követően elkezdett reklámokat kapni különböző témákkal – főzéssel, kertészkedéssel, ejtőernyőzéssel, háztartással stb. – foglalkozó magazinoktól. Noha soha nem kérte, hogy neve felkerüljön bármilyen levelezőlistára, egyes esetekben akár 10 e-mailt is kapott egyetlenegy napon! Margus hiába kérte, hogy vegyék le a levelezőlistáról, kérését nem teljesítették.

Egy barátjától azt a tanácsot kapta, hogy forduljon segítségért a nemzeti fogyasztóvédelmi központhoz, mert a központ munkatársai korábban segítettek barátjának egy hasonló probléma megoldásában. A központ közbelépésének köszönhetően a kérdéses cég levette Margust a levelezőlistáról.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelme

A kereskedők nem alkalmazhatnak olyan módszereket, melyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók – pl. a gyermekek, illetve a betegségben vagy függőségben szenvedő felnőttek – kihasználását célozzák. Így például törvénybe ütközik a gyerekekre nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy vásárolják meg a kérdéses terméket, illetve hogy addig nyaggassák szüleiket, míg azok meg nem veszik nekik a terméket.

Elképzelhető, hogy fogyasztóként Ön olyan kereskedelmi módszerrel találkozik, amely ugyan nem szerepel a feketelistán, és amelyre nem vonatkoznak a fenti kritériumok, mégis tisztességtelennek tűnik az Ön számára. Ilyen esetben forduljon tanácsért a nemzeti fogyasztóvédelmi szövetséghez vagy az Európai Fogyasztói Központok Hálózatáhozбългарски (bg)czech (cs)dansk (da)Deutsch (de)eesti (et)ελληνικά (el)English (en)español (es)Français (fr)Gaeilge (ga)italiano (it)latviešu (lv)lietuvių (lt)Malti (mt)Nederlands (nl)polski (pl)português (pt)română (ro)slovenčina (sk)slovenščina (sl)suomi (fi)svenska (sv).

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

Nem találta meg a keresett információt? Megoldandó problémája adódott?

Footnote

Ebben az esetben: a 27 uniós tagállam + Izland, Liechtenstein és Norvégia

Retour au texte en cours.