Alapítás - Magyarország

Frissítve 12/2010

Jogi követelmények

A gazdasági társaságok alapítását a 2006. évi IV. törvény szabályozza, míg az alapítással kapcsolatos teendőkről a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik.

Gazdasági társaságok jogi formái

Magyarországon léteznek jogi személyiséggel nem rendelkező, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. A gazdasági társaságok működhetnek nonprofit formában is. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. Az alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok:

Közkereseti társaság (kkt.) - A kkt. tagjai a társasági szerződés megkötésével üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget korlátlan és egyetemleges felelősségvállalással.
Betéti társaság (bt.) - A bt. esetében nem minden tagnak kell korlátlan felelősséget vállalnia, de kell legalább egy ilyen tag (beltag) és legalább egy másik tag (kültag), aki a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles csak.
Közkereseti (kkt.) és betéti (bt.) társaság

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok:

Korlátolt felelősségű társaság (kft.) - A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Korlátolt felelősségű társaságot legalább ötszázezer forintos tőkével lehet alapítani.
Részvénytársaság (rt.) - Az rt. tőkebefektető társaság, amely lehet zárt körűen (zrt.) és nyilvánosan (nyrt.) működő. Nyilvánosan működik az rt., ha részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, míg zártkörűen akkor, ha részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. Zártkörűen működő részvénytársaságot legalább ötmillió forintos tőkével lehet alapítani, míg nyilvánosan működő részvénytársaságot legalább húszmillió forintos tőkével lehet alapítani.
Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
Részvénytársaság (zrt. és nyrt.)
Cégek alapításáról
Cégek megszűnéséről szóló információk

Üzleti tevékenység és vonatkozó szabályok

Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez kötheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály (kivéve az önkormányzati rendelet) hatósági engedélyhez köti, e tevékenység csak az engedély birtokában kezdhető meg. Képesítéshez kötött tevékenységet gazdasági társaság főszabály szerint csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelmények nek megfelel.

Vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként a magyar állampolgárok és az EGT-állampolgárok mellett a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi személy is folytathat, a vállalkozói tevékenység bejelentését követően. A bejelentést elektronikusan kell megtenni az Ügyfélkapun keresztül, amelynek intézését azonban lehet személyesen is kezdeményezni az okmányirodánál. A bejelentés alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti az egyéni vállalkozókról a nyilvántartást. Az egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentő egyéni vállalkozó jogosult, de nem köteles egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására.

Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése
Egyéni vállalkozói tevékenység változás-bejelentése
Egyéni vállalkozók nyilvántartása
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Az egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget, amely jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, és amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre a gazdasági társaságok bejegyzésének szabályai szerint. Az egyéni cég jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja lehet és egy természetes személy kizárólag egy egyéni cégnek lehet a tagja.

Egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény

Üzleti tervek és értékelés

A kis- és középvállalkozások kamarákhoz, üzletfejlesztési, innovációs központokhoz fordulhatnak tanácsért üzleti tervük elkészítésével kapcsolatban.

Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, az új vállalkozásoknak átgondolt üzleti stratégiára és biztos finanszírozási forrásokra van szükségük.

Finanszírozási források — Magyarország

Steigiant filialą reikia įvykdyti tuos pačius tam tikrus standartinius reikalavimus, kaip ir steigiant naują įmonę.

Fióktelep nyitása — Magyarország

Adminisztratív eljárások

Egyablakos ügyintézés

A cégbejegyzés iránti kérelmet Magyarországon elektronikusan kell benyújtania a társaság jogi képviselőjének. Az "egyablakos" ügyintézés a cégbejegyzés során azt jelenti, hogy a cégbíróság az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi a cég adószámát és statisztikai számjelét.

Az "egyablakos" ügyintézés az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésére irányuló eljárásban azt jelenti, hogy a kérelmező helyett az illetékes hatóság közvetlenül szerzi be az adószámot és a statisztikai számot, így a bejelentést megelőzően a kérelmezőnek nem kell személyesen eljárnia az illetékes állami adóhatóságnál, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál (az utólagos bejelentésre vonatkozóan lásd alább az Adóügyi nyilvántartás című részt).

Cégbejegyzés

Vállalkozás bejegyzése

Minden gazdasági társaságot és egyéni céget a székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejegyeztetni. A cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmet elektronikus úton kell benyújtani jogi képviselő útján. A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus formában tartja nyilván, a bejegyzésről, illetve változásbejegyzésről pedig elektronikus igazolást küld.

Cégbejegyzés elektronikusan
Információk az elektronikus cégeljárásról
Letölthető cégbejegyzési nyomtatványok és programok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat
Online céginformációs szolgáltatás

Társadalombiztosítási nyilvántartás

A munkáltató köteles a Kormányzati Portálon keresztül, az ügyfélkapus regisztrációt követően az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az általa foglalkoztatottra vonatkozó törvényben előírt adatokat, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt.

Munkaviszony létesítésének és megszűnésének bejelentése

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtási rendelete alapján a NYENYI (Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó) lappal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus ügyintézés keretében is teljesíthető.Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e-NYENYI szolgáltatásával a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lappal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthető.

Nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lappal kapcsolatos adatszolgáltatás

Adóügyi nyilvántartás

Adóköteles tevékenységet csak adóazonosító számmal rendelkező adózó folytathat, melyet az ún. egyablakos rendszernek köszönhetően a cégbejegyzési kérelme benyújtásakor, ill. az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor azonnal megkap. A cégbejegyzésre kötelezett adózót ugyanakkor külön, az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség terheli a cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 15 napon belül azon adatok tekintetében, melyeket a cégbejegyzési kérelemben nem szerepeltet. Ugyancsak külön bejelentési kötelezettsége van minden adózónak a helyi adóhatóságokhoz, az ott adóköteles egyes tevékenységek megkezdését követő 15 napon belül (pl. a helyi iparűzési adó tekintetében).

Az adónyilvántartásba vétel általános szabályai
Az adónyilvántartásba vétel specifikus szabályai
A külföldiek adónyilvántartásba vétele
Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez
A tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai [121 KB]
Az elektronikus adózáshoz szükséges nyomtatványkitöltő programok, űrlapok
Elektronikus adóbevallási szolgáltatás

Sajátos eljárások

Az a tény, hogy egy céget bejegyeznek a cégjegyzékbe, vagy a vállalkozó megteszi az előírt bejelentést, illetve megkapja a vállalkozói igazolványát nem feltétlenül jelenti, hogy korlátozás nélkül végezhet gazdasági tevékenységet. A jogszerű működés alapfeltétele, hogy a cég beszerezze a tevékenységéhez szükséges különféle engedélyeket.

Egyszerű bejelentés alapján végezhető több termelő és szolgáltató tevékenység, míg számos tevékenység végzése telepengedély hez kötött.

A kereskedelmi tevékenységek egy része működési engedély alapján végezhető.

Számos tevékenység végzése ágazati jogszabályokban előírt tevékenységi engedélyhez kötött.

A szolgáltatási irányelv: Egyablakos ügyintézési pontok

A szolgáltatási irányelv egy európai jogszabály, amelynek célja, hogy megkönnyítse azon vállalkozások életét, amelyek szolgáltatásokat kívánnak nyújtani az Európai Unióban – akár saját országukban, akár külföldön. Az irányelv meghatározza az olyan vállalkozókra vonatkozó szabályokat, akik az EU/EGT területén (a 27 EU-tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában) vállalkozást szeretnének alapítani, illetve ideiglenes szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. Arra kötelezi a tagállamokat, hogy szüntessék meg a fölösleges bürokráciát, egyszerűsítsék a vállalkozások számára előírt formalitásokat, valamint tegyék hatékonyabbá a közigazgatást.

Az irányelv végrehajtásának részeként minden tagállamnak „egyablakos ügyintézési pontokat” kellett kialakítania – olyan e-kormányzati portálokat, amelyek segítik a vállalkozásokat a rájuk vonatkozó igazgatási eljárások online intézésében. Ezek az ügyintézési pontok átfogó tájékoztatást kínálnak minden adminisztratív teendőről, amely egy adott országban szolgáltatást nyújtó vállalkozások alapításával vagy kibővítésével kapcsolatban felmerül. Ez kiterjed például a következőkre:

- Mely engedélyeket és igazolásokat kell beszereznem cég alapításához (saját országomban vagy külföldön)?
- Mit tegyek, ha szolgáltatásaimat ideiglenesen külföldön is nyújtani szeretném?
- Mi szükséges ahhoz, hogy engedélyért folyamodhassak? Mely hatósághoz kell fordulnom?
- Kell-e díjat fizetni az engedélyért? Milyen határidőket kell betartani?
- Mely törvények és rendeletek vonatkoznak az ágazatomra?
- Mit kell tennem ahhoz, hogy például éttermet vagy boltot nyithassak? És ahhoz, hogy utazásszervezőként dolgozzak egy másik országban anélkül, hogy ott vállalkozást alapítanék?
- Kihez fordulhatok, ha személyre szabott tanácsra és további információkra van szükségem?

Az egyablakos ügyintézési pontoknak köszönhetően többé nem szükséges külön-külön többféle hatósághoz fordulnia! Egyetlen közös ügyintézési ponton keresztül megtalálhat minden lényeges információt és benyújthatja online kérelmeit az illetékes hatóságnak. Az igazgatási formalitásokat is elintézheti elektronikusan az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül. Egyszerűen lépjen kapcsolatba annak az országnak az egyablakos ügyintézési pontjával, amelyben üzleti tevékenységet szeretne folytatni!

Minden ügyintézési pont része az EUGO hálózatnak egy központi internetes oldalon keresztül minden európai ügyintézési pontot elér. Természetesen nem kötelező igénybe venni az ügyintézési pontok szolgáltatásait. Bármikor fordulhat közvetlenül az illetékes hatóságokhoz is.

Erőforrások, információs források

A következő honlapok hasznos információkkal szolgálnak a vállalkozás alapítással kapcsolatban:

Nemzetgazdasági Minisztérium
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Programok

A magyar kis- és középvállalkozásoknak a gazdasági életben betöltött fontos szerepére való tekintettel került elfogadásra a kis- és középvállalkozások fejlesztésének kormányzati stratégiája.

Az "Üzletre hangolva" program a vállalkozói terhek csökkentésére és a vállalkozások működési feltételeinek javítására irányul. A program célul tűzte ki többek között a cég- és adóadminisztráció egyszerűsítését, a vállalkozások jogbiztonságának növelését, a pénzügyi működési feltételek javítását, valamint a verseny tisztaságának és átláthatóságának fokozását.

Az Új Magyarország Mikrohitel program célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikrovállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek javítása.

Új Magyarország Mikrohitel program

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által irányított különböző hitel- és bankgarancia programok egyik fő célja a magánvállalkozások és a vállalkozásindítás ösztönzése.

Vállalkozások számára elérhető hitel- és bankgarancia programok

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

Alapítás - Magyarország