Áruk

Frissítve 05/2011

A mára már kiépült, hatékony egységes piacnak köszönhetően az európai uniós vállalkozások az Európai Unióban bárhol értékesíthetnek és vásárolhatnak árukat.

Az áruk szabad mozgása

Az EU elhárította az áruk kivitelének és behozatalának útjában álló akadályokat, és ma már a vállalkozások bárhova szállíthatnak és bárhol eladhatnak termékeket az Unió területén.

Korlátozások

Az EU tagországai csak rendkívüli esetekben korlátozhatják az áruk szabad mozgását, nevezetesen akkor, ha a korlátozást közérdek – például egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi ok – indokolja. A korlátozásoknak arányban kell állniuk az intézkedést kiváltó okkal.

Az áruk szabad mozgását elővigyázatosságból is lehet korlátozni, ha tudományos adatok arra engednek következtetni, hogy a kérdéses áru veszélyt jelenthet az emberekre, az állatokra, a növényekre vagy a környezetre nézve.

Új jogi keretrendszer

Az EU új szabályokat fogadott el, hogy megszüntesse az áruk szabad mozgásának még fennálló akadályait. A szabályok a következőkről rendelkeznek:

az uniós piacra vonatkozó jogszabályok fokozottabb érvényesítése;
a piacfelügyelet jobb szabályozása;
a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közös keretrendszer bevezetése;
a CE jelölés hitelességének erősítése;
a kölcsönös elismerés teljes körű megvalósítása;
új jogi keretrendszer.

Harmonizáció

A tagállamok eltérő műszaki-technikai előírásai akadályozhatják a kereskedelmet, ezért az EU harmonizációs intézkedéseket fogadott el több termék tekintetében, főként a nagy kockázatot jelentő árucikkekre, így például a gyógyszerekre, a járművekre, a játékokra, a vegyi anyagokra, az elektromos és mechanikus berendezésekre, valamint az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan. A harmonizációs szabályokkal összhangban előállított termékek az EU bármelyik tagállamának piacán forgalmazhatók.

Ipari ágazatok

Szabványosítás

Az 1980-as évek közepe óta az EU új, szabványosításon alapuló szemléletet alakított ki a tagállami műszaki-technikai szabályok összehangolása tekintetében.

Az uniós szabályozás az ún. „új megközelítést alkalmazó” irányelvek révén alapkövetelményeket állapít meg, melyeket a termékeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy EU-szerte értékesíthetők legyenek. A gyártók feladata, hogy az alapkövetelmények teljesítésére műszaki előírásokat dolgozzanak ki.

E feladatukban az EU harmonizált szabványok kiadásával segíti őket – eddig mintegy 20 000 európai szabványt tett közzé. Azok az áruk, amelyek az európai szabványoknak megfelelnek, az uniós irányelvekben előírt alapkövetelményeket teljesítő áruknak minősülnek. A szabványok alkalmazása azonban nem kötelező, a gyártók más technikai megoldást is választhatnak a követelmények teljesítésére.

Az EU harmonizált szabványait az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) bocsátja ki, miután az érdekelt felek (gyártók, hatóságok, fogyasztók, környezetvédő szervezetek, szakszervezetek) egyetértésre jutottak.

Európai szabványok
Harmonizált szabványok

A szabványosítás az innovációnak és a versenyképesség fejlesztésének stratégiai eszköze. Az EU arra törekszik, hogy a szabványok lépést tartsanak a tudományos és műszaki fejlődéssel, és bátorítani kívánja az érdekelt feleket – különösen a kisvállalkozásokat –, hogy vegyenek részt a szabványosítás folyamatában.

Közlemény a szabványosítás európai innovációt elősegítő szerepének növeléséről [214 KB]

CE-jelölés

A termékeken elhelyezett CE-jelölés azt jelzi, hogy az adott termék megfelel az összes vonatkozó uniós követelménynek. Az Európai Unió tagországai nem zárhatják le piacukat CE-jelöléssel ellátott termékek előtt, kivéve ha bizonyítékuk van arra, hogy a szóban forgó termék nem felel meg a szabályoknak.

Az EU Tanácsának határozata a CE megfelelőségi jelölésről

Kölcsönös elismerés

Azokban az ágazatokban, amelyekben az EU nem hangolta össze a szabályokat, a kereskedelem a kölcsönös elismerés elvére támaszkodik: az uniós tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított, illetve forgalmazott termék bármely más tagállamban forgalmazható, akkor is, ha nem felel meg teljesen – például alakját, méretét, tömegét, összetételét, címkézését vagy csomagolását tekintve – e tagállamok technikai szabályainak. Ez azt jelenti, hogy a cégek EU-szerte értékesíthetik termékeiket azzal a feltétellel, hogy a termékek a cég székhelye szerinti országban megfelelnek az ezen technikai szabályokkal egyenértékű helyi rendelkezéseknek.

Termékügyi kapcsolattartó pontok

Termékügyi kapcsolattartó pontok létrehozására került sor minden tagországban, annak érdekében, hogy a vállalkozásokat és a hatóságokat tájékoztassák a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásáról és a már meglévő konkrét tagállami műszaki szabályozásról.

A tagállami termékügyi kapcsolattartó pontok feladatai a következők:

tájékoztatják a vállalkozásokat és a hatóságokat azokról a műszaki szabályokról, amelyek az adott országban egy bizonyos típusú termékre érvényesek, abban az esetben, ha a termékre vonatkozóan nincs uniós szinten összehangolt szabályozás,
megadják a vállalkozásoknak az adott műszaki szabályok alkalmazásával foglalkozó illetékes hatóságok elérhetőségeit,
tájékoztatják a vállalkozásokat arról, hogy milyen jogorvoslatra van lehetőség az országukban akkor, ha az illetékes hatósággal konfliktusba kerülnek.

A termékügyi kapcsolattartó pontoknak a tájékoztatás iránti megkeresés beérkezésétől számítva 15 munkanapon belül kell válaszolniuk, és térítésmentesen kell tájékoztqtást adniuk.

A termékügyi kapcsolattartó pontok listája az egyes tagállamokban

Erőforrások, információs források

Az Európai Bizottság webhelyet tart fenn abból a célból, hogy tájékoztatással szolgáljon arról, miként lehet panaszt tenni egy uniós tagország ellen bármely olyan intézkedés (törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés) vagy gyakorlat miatt, amely összeegyeztethetetlen az uniós jog valamelyik előírásával vagy elvével.

Gyakorolja jogait!

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is: