tisztességes verseny

Frissítve 07/2011

A verseny meghatározó a gazdasági növekedés szempontjából, ezért a verseny biztosítása az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célja. Az EU ezért szabályokat vezetett be, hogy piacán szabad és tisztességes versenyt biztosítson. Az Európai Bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a verseny ne torzuljon, és hatásköre lehetővé teszi, hogy fellépjen a versenyellenes magatartással szemben.

Az EU versenypolitikája

Trösztellenes politika

A trösztellenes szabályok tiltják a piaci erőfölénnyel való visszaélést, valamint azt, hogy a vállalkozások egymás között olyan megállapodásokat kössenek, amelyek korlátozzák a versenyt.

Trösztellenes politika

Vállalkozások közötti megállapodások

Tilos két vagy több cégnek egymással olyan megállapodást kötni, amely korlátozza a versenyt (ld. az EU működéséről szóló szerződés 101. cikkét). Ilyen például a versenytársak közötti, az árak rögzítését vagy a piac felosztását célzó kartell.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Egyes megállapodások előnyösek a társadalom számára – például hozzájárulnak a műszaki fejlődéshez vagy az áruk forgalmazásának javításához–, ezért engedélyezhetőek. Mi több, bizonyos típusú megállapodások csoportmentességet élveznek a versenykorlátozást tiltó szabályok alól – többek között azok, amelyek a kutatás-fejlesztést és a technológiaátadást segítik elő. Ezeknek a megállapodásoknak is teljesíteniük kell azonban bizonyos feltételeket ahhoz, hogy az uniós versenyszabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljenek.

Kartellek

Visszaélés a piaci erőfölénnyel

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek erőfölényben vannak valamely piacon, tilos e helyzetükkel visszaélniük (a Szerződés 102. cikke). Az erőfölénnyel való visszaélés egyik példája az, amikor egy vállalkozás túlzottan alacsony árak alkalmazásával, úgynevezett kiszorító árazással igyekszik versenytársait kiszorítani a piacról.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordít a kisvállalkozások ilyen jellegű panaszaira.

A Bizottság a versenyszabályok érvényesítése érdekében vizsgálatokat indíthat és büntetést róhat ki, információt kérhet a vállalkozásoktól, és telephelyeiken meglepetésszerű ellenőrzéseket végezhet. Az EU trösztellenes szabályait megsértő cégekre pénzbírság szabható ki, vagy felszólíthatják őket, hogy változtassanak magatartásukon.

Fúziók

A fúziót tervező olyan nagyvállalatoknak, amelyeknek üzleti forgalma túllép bizonyos küszöbértéket, függetlenül attól, hol van székhelyük, az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk az összefonódás jóváhagyásáért. A kisvállalkozások közötti összefonódások rendszerint nem tartoznak az uniós eljárások hatálya alá, viszont elképzelhető, hogy tagállami szabályozás alá esnek.

Az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok
Vállalkozások egyesülése – Európai Unió

Állami támogatás

Az EU tagországai néha közpénzeket használnak fel bizonyos gazdasági tevékenységek támogatására vagy nemzeti ágazatok védelmére. Az ilyen típusú kormányzati segítségnyújtás torzíthatja a versenyt, ha bizonyos vállalkozások a versenytársaik rovására előnyben részesülnek. Ezért a Szerződés általánosságban tiltja az állami támogatásokat.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a támogatást közérdek indokolja. A Szerződés felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az állami támogatás engedélyezhető. Az Európai Bizottság feladata felügyelni ezeket a támogatásokat, és kiegyensúlyozni e támogatások versenyre gyakorolt pozitív és negatív hatásait.

Az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok
Állami támogatások ellenőrzése

A vállalkozások online panaszbejelentő űrlap kitöltésével felhívhatják a Bizottság figyelmét azokra az állami támogatásokra, amelyeket megítélésük szerint jogellenesen nyújtott versenytársaiknak a tagállamok valamelyike.

Panaszbejelentő űrlap

Mentességek

Az EU az évek során csoportmentességi rendeleteket dolgozott ki, amelyek egyértelműen megszabják, mikor minősül indokoltnak a támogatás, és amelyek engedélyezik a tagállamoknak, hogy bizonyos típusú támogatásokat anélkül nyújtsanak, hogy azokat egyenként előre bejelentenék a Bizottságnak.

A hatályos és harmonizált szabályokat ma egy átfogó általános csoportmentességi rendelet foglalja magában, melynek hatálya alá tartozik többek között a kisvállalkozások, a regionális fejlesztés, a kutatás, az innováció, a képzés, a foglalkoztatás, a kockázati tőke, a környezetvédelem és a vállalkozásösztönzés támogatása.

Általános csoportmentességi rendelet

A kisvállalkozások állami támogatása

Az általános csoportmentességi rendelet megkönnyíti a kormányok számára, hogy segítsék a kisvállalkozásokat, egyszerűsíti a szabályokat és megemeli azt a küszöbértéket, amely alatt az állami támogatások nem minősülnek versenyt veszélyeztető intézkedéseknek. A rendelet hozzájárul az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag céljainak megvalósításához is, lehetővé téve a tagországok számára, hogy támogassák a kisvállalkozásokat fejlődésük különböző szakaszaiban.

Kézikönyv a kisvállalkozások állami támogatásának közösségi szabályairól [221 KB]
Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag

Az állami támogatások reformja

Az EU 2005 óta arra ösztönzi tagországait, hogy kevesebb, de célzottabb támogatást nyújtsanak a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítésére, valamint a kisvállalkozások működését nehezítő piaci tökéletlenségek ellensúlyozására.

Az állami támogatások reformja

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is: