Navigációs útvonal

Tisztességes verseny - Magyarország

Frissítve 10/2012

Jogi követelmények

A magyar piacra irányadó szabályozás magában foglalja a közösségi szabályozással összhangban álló versenytörvényt, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének együttesen kiadott közleményeit, valamint a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa által megfogalmazott elvi állásfoglalásokat.

Antitröszt szabályok

Az üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása, valamint a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében a versenytörvény az alábbi versenyjogi tilalmakat határozta meg: (1) tisztességtelen piaci magatartás tilalma, (2) üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, (3) kartelltilalom, (4) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, (5) összefonódások ellenőrzése (fúziókontroll).

Tisztességtelen piaci magatartás

A versenytörvény szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. A törvény tartalmaz nevesített tilalmakat is, mint például a hírnévrontás és a hitelrontás, az üzleti titok tisztességtelen módon történő megszerezése, felhasználása, nyilvánosságra hozatala, vagy a szolgai utánzás.

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma az üzletfelek megtévesztésének tilalmát jelenti. Az üzletfelek megtévesztésének minősül például az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény állítása; annak elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak; megtévesztésre alkalmas tájékoztatás, különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.

Megállapodások

A versenytörvény szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre, csekély jelentőségű, vagy ha a kormány rendeletben mentesítette a megállapodást a tilalom alól.

Erőfölénnyel való visszaélés

  • Kizsákmányoló visszaélés: A vevőket közvetlenül érinti, például az indokolatlanul magas árak alkalmazása miatt.
  • Korlátozó visszaélés: A vevőket csak közvetve érinti. Konkrétan a verseny korlátozását jelenti, például a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás formájában.

A versenytörvény felsorol néhány példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés típusaira.

Vállalkozások összefonódása

A vállalkozások összefonódása ellenőrzésének lényege, hogy kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően létesülhessenek meghatározott feltételeket teljesítő fúziók. A fúziókontroll alapján a fontosabb, versenyt korlátozó vállalat-egyesülés, -felvásárlás vagy irányításszerzés nem kerülheti meg a kötelező versenyfelügyeleti ellenőrzést.

Jelentős vevői erővel való visszaélés tilalma

A kereskedőnek tilos a beszállítóval szemben meglévő erőfölényével (egyoldalúan elönyös alkuhelyzetével) visszaélnie. Jelentős piaci erőnek minősül különösen, ha a kereskedő vagy vállalatcsoportja kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot (kb. 360 millió eurót). Ebben az esetben a kereskedelmi törvény a kereskedőt a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó önszabályozó etikai kódex megalkotására kötelezi.

A tevékenységéből eredő sajátos hátrányok miatt a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékek előállítóját vagy -feldolgozóját külön szabályozás védi az ilyen termékek forgalmazását végző szervezetek tisztességtelen magatartásától.

Állami támogatás

A költségvetésből nyújtott támogatások juttatására vonatkozó legfontosabb szabályokat az államháztartási törvény és az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet tartalmazzák.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága érdekében külön törvény szabályozza a támogatások nyilvánosságra hozatalának módját.

Fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályozza a fogyasztókat megillető alapjogokat, köztük a fogyasztók egészségének és biztonságának, gazdasági érdekeinek védelmét, a fogyasztók tájékoztatását és oktatását, a fogyasztói kárigény érvényesítését, és a fogyasztók képviseletét.

A fogyasztói kárigények érvényesítése a fogyasztóvédelmi intézményrendszeren és az igazságszolgáltatáson keresztül történik. A fogyasztóvédelemért felelős kijelölt minisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium) irányítása alá tartozó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felelős a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásért.

Nemzeti versenyhatóságok

A Gazdasági Versenyhivatal feladata a piaci verseny támogatása, elősegítése, szabadságának és tisztaságának védelme a versenyjogi rendelkezéseknek, illetve a versenyellenes magatartások tilalmának betartatásával.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az agrártermékek termelői érdekében lép fel a tisztességtelen kereskedői magatartással szemben.

A vállalatok egyesülését szigorú rendelkezések szabályozzák.

Adminisztratív eljárások

Vállalkozások összefonódásának bejelentése

A vállalkozások összefonódásához bizonyos, a versenytörvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni. A Hivatal az ügy bonyolultságától függően egyszerűsített vagy teljeskörű eljárásban vizsgálhatja az összefonódás engedélyezhetőségét. A fúziós kérelem benyújtásához szükséges nyomtatvány - magyar és angol nyelven - letölthető a Gazdasági Versenyhivatal honlapjáról.

Az egyszerűsített eljárás lezárásának határideje a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 nap, amely egy alkalommal, 20 nappal meghosszabbítható. Ha az ügy alaposabb vizsgálatot igényel, az összefonódást teljes körű eljárásban kell elbírálni, ilyenkor az eljárást befejező döntést 120 napon belül kell meghozni, amely egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal hosszabbítható meg. Ha a Hivatal azt állapítja meg, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, az engedély megadását nem tagadhatja meg.

A gazdasági társaság az átalakulásról hozott utolsó döntését követő 8 napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amit két egymást követő lapszámban kell megjelentetni.

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, a cég törvényes képviselője által meghatalmazott (a társasági szerződést ellenjegyző) jogi képviselő által.

Támogatások átláthatóságával kapcsolatos bejelentések

A közpénzekből nyújtott támogatásokról szóló honlap célja, hogy minden érdeklődő számára ingyenesen tegye hozzáférhetővé az állami és európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból nyújtott támogatásokról szóló információkat. A pályázóknak a pályázat benyújtását követően is nyilatkozniuk kell arról a pályázat befogadója felé, ha a pályázati eljárásban más, a törvény által megnevezett módon is érintetté válnak. Ha a pályázó a közzétételt határidőben (8 munkanapon belül) nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet. Nyilatkozni kell arról is, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség esete, vagy ezt a pályázó megszüntette.

Versenyfelügyeleti eljárások

A Gazdasági Versenyhivatal eljárása indulhat hivatalból vagy kérelemre is, ha jogszabályba ütköző magatartásról érkezik panasz vagy bejelentés. Panaszt, illetve bejelentést bárki tehet, és azok benyújtása illetékmentes. A bejelentő űrlapok a Gazdasági Versenyhivatal honlapjáról tölthetőek le.

A Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt induló ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított 90 napon belül hoz döntést. Ez az időtartam egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. A versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára indult eljárásokat 180 napon belül kell lezárni, ez a határidő két alkalommal, esetenként legfeljebb 180 nappal hosszabbítható meg.

Erőforrások, információs források

A Gazdasági Versenyhivatal elérhetőségei megtalálhatók a honlapján.

Az Egyesített Feketelista civil kezdeményezésre létrejött online adattár a magyarországi cégekről, amely az adószám segítségével összefűzi és céghez köti az 1998. január 1. óta nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.

Elérhetők a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma alapján az utóbbi években indított eljárások eredményei.

Az államháztartási és európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból nyújtott támogatásokról szóló információk bárki számára hozzáférhetőek a közpénzekből nyújtott támogatásokról szóló honlapon. A pályázatot befogadó szerv közzéteszi a pályázat tárgyát, kiíróját, benyújtóját, valamint az igényelt összeget (a pályázat befogadásától számított 5 munkanapon belül), továbbá a pályázóknak a pályázati eljárásban való, jogszabályban meghatározott esetleges érintettségét.

Programok

A magyarországi versenykultúra fejlesztése keretében a Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottságát, a jogkövető magatartást, és a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozást igyekszik elősegíteni.

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

Enterprise Europe Network - tagállami kapcsolattartók

Az Enterprise Europe Network helyi irodáin keresztül tájékoztatással és tanáccsal látja el a vállalkozásokat.

Személyre szabott segítségnyújtásért és tanácsadásért válassza ki az Önhöz legközelebb eső irodát:

További segítség

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elsődleges célja a vállalkozások sikeres európai uniós integrálódásának elősegítése, versenyképességének erősítése, lobbi tevékenység folytatása az Unió, a bizottságok és egyéb uniós fórumok szintjén.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében létrehozta a Vállalkozói Adattárat, amely a vállalkozások információellátottságát és a versenyképességük növekedését kívánja szolgálni.

Magyarországon 151 helyszínen működik Jogpont Hálózat elnevezésű országos jogsegélyszolgálat. A hálózat irodáiban a vállalkozók és munkavállalók ingyenes jogi és vállalkozásfejlesztési tanácsot kaphatnak.

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatban az alábbi szervezetek nyújtanak tájékoztatást: