Közbeszerzés - Magyarország

A közbeszerzési szerződéseket elsősorban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályozza. Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban.

• Közbeszerzési törvény
• Jogszabályok a Közbeszerzések Tanácsa honlapján
• KSZF Közbeszerzési Portál

A közbeszerzés típusai

A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi értékhatárokat a nemzeti értékhatárokkal együtt a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.

• Tájékoztató a 2010. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról [208 KB]

A közbeszerzésekről szóló törvény a közbeszerzés négy alapvető fajtáját különbözteti meg:

• A nyílt közbeszerzési eljárásban valamennyi érdekelt ajánlatot tehet.
• A meghívásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.
• A tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.
• Az eljárások negyedik fajtája a versenypárbeszéd, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

A fentieken túlmenően a törvény speciális közbeszerzési eljárási fajtákat is szabályoz. Ilyen a keretmegállapodásos, a gyorsított, az építési koncesszióval kapcsolatos és a tervpályázati eljárás.

A jogszabály a közbeszerzés értékétől függően közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő, illetve egyszerű közbeszerzési eljárási rendszert különböztet meg.

A kormány az általa irányított szervezetek vonatkozásában a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. A központosított eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

• A központosított közbeszerzési rendszer szabályozása

Pályázati eljárási útmutató: lépésről lépésre

A közbeszerzési terv közzététele

Az ajánlatkérők, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet, az ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal, akkor a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzé kell tenni.

• Közbeszerzések Tanácsa
• Közbeszerzési terv dokumentum minta

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve alapján elkészített hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsán keresztül meg kell küldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának, ahol közzéteszik a TED-adatbankban. A megjelenést követően a hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteszi.

Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.

A hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben való közzétételéhez ellenőrzési funkció is kapcsolódik. A hirdetmények ellenőrzéséért, valamint a Közbeszerzési Értesítőben és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételért ellenőrzési díjat, közzétételéért pedig szerkesztési díjat kell fizetni a Közbeszerzési Tanács részére.

• Közbeszerzési Értesítő
• TED adatbank
• A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályairól szóló rendelet

Az eljárások megindítása

A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. Az ajánlatkérő dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet is.

Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlattételi határidő lejártáig kell benyújtani.

Az eljárás további menete

Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt minden döntéséről tájékoztatni. Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket.

Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban kell megkötni.

A jogszabály két szakaszból álló eljárásnak nevezi a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, továbbá a versenypárbeszédet. Ezek az eljárások részvételi szakaszból (felhívás, jelentkezés, elbírálás, eredményhirdetés) és ajánlattételi szakaszból állnak.

Jogorvoslat

A közbeszerzési eljárás érintettjei jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

• Közbeszerzési Döntőbizottság

Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések típusai

A közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések 3 típusa:

• Az építési beruházási szerződéseket építési beruházásokkal kapcsolatos tervezési és kivitelezési tevékenységek esetén kell kötni.
• Az árubeszerzési szerződéseket termékek adásvételekor, továbbá lízing, bérleti, valamint adásvétel és a bérlet egyéb formáiban történő beszerzések esetén kell alkalmazni.
• A szolgáltatás-beszerzési szerződések körébe a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tartoznak.

Országos közbeszerzési hatóságok

A Közbeszerzések Tanácsa - többek között - közreműködik a közbeszerzési politika alakításában, hozzájárul a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításához és elterjesztéséhez, figyelemmel kíséri a törvény szabályainak érvényesítését, nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről és az ajánlatkérők listájáról, közbeszerzési szabályok alkalmazását elősegítő útmutatókat készít, megjelenteti és ellenőrzi a hirdetményeket, ellenőrzési, jogorvoslati funkciókat lát el, névjegyzékeket vezet és gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok fenntartásáról.

• Közbeszerzések Tanácsa