Navigációs útvonal

Adózás

Frissítve 09/2011

Az adók két csoportba sorolhatók: a közvetlen adókat az adóteher viselője, míg a közvetett adókat köztes szervezet/személy fizeti be, amely/aki az összeget a termelési lánc következő láncszemét alkotó személyre vagy szervezetre, illetve a lánc végén elhelyezkedő fogyasztóra hárítja.

Közvetlen adózás

Az európai uniós tagországok nagyfokú szabadságot élveznek közvetlenadó-rendszereik kialakítása tekintetében annak érdekében, hogy teljesíteni tudják saját szakpolitikai célkitűzéseiket és követelményeiket. Feltételt jelent azonban, hogy tiszteletben tartsák az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának és a megkülönböztetés tilalmának elvét.

Az Európai Unió az eddigiek során csupán néhány közösségi jogszabályt fogadott el a közvetlen adózás témájában. Ennek oka főként abban keresendő, hogy ezen a jogalkotási területen a tagállamok egyhangú egyetértésére van szükség.

Társasági adózás

A társasági adózás területén az EU három irányelvet fogadott el, és további egy képezi megbeszélések tárgyát:

  •  Az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv biztosítja, hogy az ugyanannak a vállalatcsoportnak különböző uniós tagállamokban működő tagjai között megvalósuló osztalékfizetést ne terhelje kettős adóteher.
  •  A társaságok egyesüléséről szóló irányelv a több tagállamot érintő vállalati szerkezetátalakításból eredő adóhátrányokat hivatott csökkenteni.
  •  A kamat- és jogdíjfizetésekkel kapcsolatos irányelv a különböző uniós tagállamokban székhellyel rendelkező társult vállalkozások között megvalósuló kamat- és jogdíjfizetések kettős adóztatásának megszüntetését biztosítja azáltal, hogy a forrásországban mentesíti őket az adófizetés kötelezettsége alól.
  •  Az Európai Bizottság 2011. március 16-án terjesztette elő a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó irányelvjavaslatot. Az irányelv azokat az adóakadályokat hivatott felszámolni, amelyek gátolják az egységes piac működését.

A fenti irányelveken túlmenően a választottbírósági egyezményről is említést kell tenni, mely az árukkal, a szolgáltatásokkal és az immateriális javakkal kapcsolatban felmerülő transzferárképzési problémákra kínál megoldást.

Egyéb bizottsági kezdeményezések

Az utóbbi időben több bizottsági kezdeményezés született az uniós tagországok közvetlenadó-rendszereinek nagyobb mértékű összehangolása céljából annak érdekében, hogy elháruljanak az egységes piac zavartalan működését hátráltató adóügyi akadályok.

Az adórendszerek összehangolása tekintetében a következő elvek irányadóak:

  • a hátrányos megkülönböztetés és a kettős adóztatás megszüntetése;
  • a gondatlanságból eredő adóelkerülés és a visszaélések megelőzése;
  • az egynél több adórendszerbe való tartozásból eredő megfelelési követelményekkel járó költségek csökkentése.

Az uniós tagországok nem harmonizált közvetlenadó-rendszereinek összehangolása azt a célt szolgálja, hogy a jövőben ezek a rendszerek ne csak az európai uniós joggal, hanem egymással is összeegyeztethetők legyenek.

Az Európai Bizottság konkrét koordinációs kezdeményezéseket indított útnak a következő területeken: tőkekivonás megadóztatása, vállalatok és vállalatcsoportok által más tagállamban elszenvedett veszteségek adóügyi kezelése, illetve közvetlen adózással összefüggő visszaélések elleni szabályok végrehajtása az Európai Unión belül és harmadik országokkal kapcsolatosan.

A kezdeményezések sorát bővíti a forrásadó-mentességi eljárásokról szóló ajánlás. A dokumentum tárgyát azok az eljárások képezik, melyek alkalmazása révén az EU-tagországok forrásadó-mentességet biztosítanak a határokon átnyúló értékpapír-befektetésekből származó jövedelem esetében.

Hogyan érvényesíthetik az adófizetők jogaikat?

Az Európai Bizottságnál mindenki panaszt tehet, aki úgy ítéli meg, hogy adóügyi téren hátrányos megkülönböztetés érte. A hátrányos megkülönböztetés ellentétes az európai uniós joggal.

Ha a panasz megalapozottnak tűnik, a Bizottság jogsértési eljárást indíthat a kérdéses tagországgal szemben. Az eljárás azonban egyedül azt a célt szolgálja, hogy megtisztítsa a nemzeti joganyagot és a helyi adókivetési gyakorlatot a diszkriminatív elemektől.

A panasztétel a Bizottság válaszlépésének eredményétől függetlenül nem biztosítja a panaszos jogainak tagállami szintű védelmét. Az érintetteknek ezért ügyük megoldása érdekében a nemzeti hatóságokhoz kell fordulniuk.

Közvetett adózás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Unió hatáskörébe tartozik a közvetett adók – köztük az adóalapok és az adókulcsok – harmonizációja. A célt a piaci torzulások megelőzése jelenti.

Hozzáadottérték-adó (Héa)

Az Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszert működtet. Az egyes tagországok azonban némi mozgástérrel rendelkeznek a héarendszer működtetése, többek között a héakulcsok kialakítása tekintetében.

Jövedéki adók

A jövedéki adók közvetett adók, melyeket az országok egyes termékek fogyasztására, illetve használatára vetnek ki. Az Európai Unió harmonizálta a jövedéki adók szerkezetét, és az alkohol-, a dohány- és az energetikai termékekre kivetett jövedéki adó esetében minimális adókulcsokat határozott meg.

Erőforrások, információs források

Az Európai Unió több speciális adóügyi adatbázist is kifejlesztett, melyeket a tagállami vám- és adóhatóságokkal közösen működtet.

Programok

A Fiscalis 2013 program az uniós tagországok adóhatóságainak segít a közvetett adórendszerek kiépítésében és fejlesztésében.

A program költségvetése a 2008–2013-as időszak során 156,9 millió eurót tesz ki. A Fiscalis 2013 az együttműködés ösztönzése révén arra hivatott, hogy az adóhatóságok munkájának hatékonyságát javítsa, illetve az adóköteles személyekre és vállalatokra háruló adminisztratív terheket csökkentse.

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

További segítség

Az Enterprise Europe Network hálózat információkkal és tanácsokkal áll az adózással kapcsolatban érdeklődő vállalkozók rendelkezésére.

A SOLVIT azoknak a problémáknak a megoldásához nyújt segítséget az uniós vállalkozók számára, melyekkel az érintettek az európai uniós piaci jogszabályokat helytelenül alkalmazó tagállami hatóságok hibájából szembesülnek.