Navigációs útvonal

Személyügyi kérdések - Magyarország

Frissítve 07/2012

Jogi követelmények

Magyarország területén történő munkavégzésre vonatkozó általános szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

Ez a szabályozás vonatkozik a külföldi vállalkozások munkavállalóira is a magyarországi munkavégzés esetén. A jogszabály abban az esetben tesz kivételt, ha kedvezőbb a munkaviszony szabályozása a külföldi vállalkozás országában, vagy a munkáltató és a munkavállaló kedvezőbb megállapodást kötnek.

A foglalkoztatáshoz és munkaviszonyhoz kapcsolódó állami feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálja.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) foglalkozik a nyugdíjbiztosítást érintő kérdésekkel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig a társadalombiztosítás terén illetékes központi hatóság.

A kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) minden évben kormányrendelet szabályozza. A munkabért különböző járulékok terhelik, amelyek egy részét a foglalkoztató, másik részét a biztosított fizeti.

A foglalkoztatás feltételei

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabért fizet. A kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) kormányrendelet szabályozza minden évben.

A foglalkoztatás, eltérő megállapodás hiányában, teljes munkaidőben, azaz napi 8 (általános teljes napi munkaidő) órában történik. A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12 órára emelhető. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő rövidebb.

A munkáltatónak minden esetben biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, be kell tartania a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket.

A munkaviszony megszűnhet például a munkavállaló halálával, a munkaszerződésben meghatározott idő lejártával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, illetve megszüntethető közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással, valamint azonnali hatállyal különböző feltételek mellett.

A munkavállalókat pihenőidő illeti meg munkavégzés közben és a munkanapok között is. Emellett, minden munkavállalónak joga van szabadságra is.

A Munka Törvénykönyve a fiatalkorúak védelme érdekében számos esetben kedvezőbb szabályokat tartalmaz.

A megváltozott munkaképességű személyek élethelyzetének rendezése, foglalkoztatási esélyegyenlőségük feltételeinek javítása, munkavállalásuk támogatása kiemelt feladat.

A munkavállalók védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. A törvény keretében biztosított a szervezkedés szabadsága és a munkavállalók részvétele a munkafeltételek alakításában.

Munkaszerződések

A munkaviszony jellemzően munkaszerződés alapján jön létre. A munkaszerződés szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. Az alkalmi munkavállalás esetére szóló követelményeket az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályozza.

Külföldiek (nem EU állampolgárok) foglalkoztatása

Fő szabály szerint a külföldiek foglalkoztatása Magyarországon engedélyhez kötött, ez alól azonban számos kivételt létezik.

Az EU-n kívül, külföldön szerzett oklevelek, bizonyítványok a honosítási, elismerési eljárás során válnak a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal, oklevéllel egyenértékűvé.

Az EU más tagállamaiból kiküldetésbe érkező munkavállalóknak tanácsos Magyarországra költözésük előtt az A1 számú nyomtatványt és az Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni. Ezek a nyomtatványok igazolják az ideiglenes munkaviszonyt és Magyarországon az egészségügyi ellátásainak igénybevételére való jogosultságot.

Bizonyos szociális minimumszabályokat mindenkinek be kell tartania, különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nemek közötti egyenlőség és a munkavédelem terén.

Adminisztratív eljárások

Munkaviszony létesítésének és megszűnésének bejelentése, járulékbevallás

A munkaviszony létesítésének és megszűnésének tényét a munkaadóknak elektronikus úton vagy az e célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteniük az illetékes adóhatóság felé.

A foglalkoztató a munkaviszony bejelentésére, valamint járulékbevallásra vonatkozó kötelezettségének elektronikus úton tehet eleget a Kormányzati Portálon, ügyfélkapus regisztrációt követően:

Munkaviszony létesítése

Általános szabály, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, eltérő megállapodás hiányában teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) történő foglakoztatásra, határozatlan időtartamra.

Foglalkoztatás

A munkabért különböző járulékok terhelik, többek között a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó, illetve a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék. A járulék bevallási kötelezettséget elektronikus úton a Kormányzati Portálon, ügyfélkapus regisztrációt követően lehet teljesíteni

Nyilvántartás

A foglalkoztató köteles a biztosítottakról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok alapján történik a foglalkoztatottak felé az igazolások kiadása, valamint a hatóságok felé a jogszabályokban előírt adatszolgáltatás teljesítése.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton a Kormányzati Portálon, ügyfélkapus regisztrációt követően kell teljesíteni:

A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv.

Az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője az egészségbiztosítási szerv.

A járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság.

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, avagy a munkáltató által a határozott tartam lejárta előtt.

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya saját rendkívüli, avagy a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, és nem minősül nyugdíjasnak, valamint legalább három éve dolgozott az adott munkáltatónál. A jogutód nélküli megszűnés esetén senki sem lép a megszűnő cég helyébe.

A munkáltató köteles a csoportos létszámleépítést bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnél és a területileg illetékes munkaügyi központnál. A munkáltató a bejelentést online rendszeren keresztül is megteheti, ami lehetővé teszi a csoportos létszámcsökkentési szándéok és döntések elektronikus rögzítését.

Erőforrások, információs források

Az EURES európai foglalkoztatási portál tájékoztatást és támogatást biztosít a munkaadók számára az Európai Unió területéről történő munkaerő-felvétellel kapcsolatban. A portál az álláskeresők elhelyezkedését éppúgy segíti, mint azt, hogy a vállalkozók az uniós tagországok állampolgárai között rátalálhassanak az igényeiknek megfelelő munkavállalókra. A határ menti régiókban az EURES a határon túli ingázás témájában is információkkal szolgál a munkavállalók és a munkaadók számára, és az ezzel összefüggésben felmerülő problémák megoldásában is segítséget biztosít számukra.

Programok

Start program

A Start program alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok esetén két, felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők esetén egy éven át biztosít lehetőséget a pályakezdőknek gyakorlat szerzésére, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére.

A Start Bónusz program a Start Plusz, és a Start Extra programokat váltja ki 2012-től. A Start Bónusz kártya kiváltására az jogosult, aki a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követően egy éven belül munkába kíván állni, vagy a gyermek egyéves korának betöltését követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kíván munkát vállalni.

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő program

A rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának új eszköze. Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, valamint III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

Élet és mozgás Európában

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

Enterprise Europe Network - tagállami kapcsolattartók

Az Enterprise Europe Network helyi irodáin keresztül tájékoztatással és tanáccsal látja el a vállalkozásokat.

  • Enterprise Europe Network English

Személyre szabott segítségnyújtásért és tanácsadásért válassza ki az Önhöz legközelebb eső irodát:

További segítség

A SOLVIT azoknak a problémáknak a megoldásához nyújt gyors gyakorlati segítséget az uniós vállalkozók számára, melyekkel az érintettek más tagállamokban az európai uniós piaci jogszabályokat helytelenül alkalmazó helyi hatóságok hibájából szembesülnek.