Számvitel - Magyarország

Frissítve 12/2010

Jogi követelmények

A gazdálkodók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó szabályok

Magyarországon a számviteli előírásokat és a könyvvizsgálói tevékenységet törvényi szinten, a Számviteli törvényben szabályozzák.

A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, illetve a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

Számviteli törvény

Egyéni vállalkozók és az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozókra vonatkozó előírások

Az egyéni vállalkozó számviteli és bevallási kötelezettségeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozókra és vállalkozásokra viszont külön törvény vonatkozik.

A könyvviteli szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések

Könyvviteli szolgáltatást csak olyan könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult folytathat, aki szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvántartott regisztrációs névjegyzékben.

Könyvviteli szolgáltatást végzők névjegyzéke

A kötelező könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok

A kötelező könyvvizsgálatról a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény rendelkezik.

Könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény

Adminisztratív eljárások

Könyvvitel

A gazdálkodóknak alap esetben kettős könyvvitellel kell beszámolójukat alátámasztaniuk. Szűk körben (pl. alapítványok, egyesületek, egyéni vállalkozók stb. esetén) az egyszeres - pénzforgalmi szemléletű - könyvvezetés is alkalmazható.

Az egyéni vállalkozó az egyszeres könyvvezetés szabályait alkalmazhatja. Az általa vezetendő nyilvántartások körét a személyi jövedelemadóról szóló törvény V. melléklete határozza meg.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) fizetésére bejelentkezett vállalkozók és vállalkozások alapvetően két nagy csoportba sorolhatók:

azok, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak,
és azok, akik nem.
Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény

A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok (bt., kkt.) egyszerűsített (csupán bevételi) nyilvántartást vezethetnek.

Bizonylatolás és az iratok tárolása

Bizonylatok megőrzése

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy egyéb nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A bizonylatok biztonságos tárolását a gazdálkodó székhelyén/telephelyén, illetve más az adóhatóság részére bejelentett helyen kell megoldani.

Az eredetileg nem elektronikus formában készített iratok elektronikus formában is megőrizhetőek, az eredetileg elektronikus formában készített iratokat pedig elektronikus formában kell megőrizni.

Leltározás

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait.

Éves beszámolók

A gazdálkodókra vonatkozó beszámoló négy formáját különbözteti meg a magyar számviteli törvény:

Éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámoló, amelyet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
mérlegfőösszeg az 500 millió forintot;
az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot;
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Egyszerűsített beszámoló, amelyet csak az egyszeres könyvvezetést alkalmazó készíthet

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettségeinek az SZJA törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eleget tenni.

Az evás vállalkozások közül a számviteli törvény hatálya alá tartozók szintén a Számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően kell, hogy éves beszámolójukat elkészítsék. Az egyszerűsített, csupán bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaság és közkereseti társaság nem kell, hogy beszámolót készítsen.

Éves beszámolók közzététele

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolóját közzétenni. A Cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozókat letétbe helyezési kötelezettség is terheli. Az Európai Unióban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldi vállakozás beszámolóját kell magyar nyelven letétbe helyeznie és közzétennie. A közzétételre szánt beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható, valós képet kell mutatnia. A beszámolókban szereplő adatok nyilvánosak, a Céginformációs Szolgálaton keresztül megtekinthetők.

A vállalkozók már kizárólag csak elektronikus úton tehetnek eleget letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek. Ehhez a beszámolót beküldő személy ügyfélkapus regisztrációjára van szükség.

Benyújtási határidő

Éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül. Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül.

Könyvvizsgálat

A kötelező könyvvizsgálat alól mentesül az a vállalkozás, amelynek az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétele nem haladta meg a százmillió forintot, és amelynél a foglalkoztatottak átlagos száma az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az ötven főt.

Kötelező könyvvizsgálati értékhatár

Programok

Az "Üzletre hangolva program " célja, hogy mérhetően csökkenjen a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus teher. Ennek keretében 2008. január 1-jétől emelkedett a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Mentesül a kötelező könyvvizsgálat alól az a vállalkozó, akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétele nem haladta meg a százmillió forintot és ötven főnél kevesebbet foglalkoztatott.

Adminisztratív terhek csökkentése

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is: