Az EU határain túl

Frissítve 06/2011

Az Európai Unió a világ legnagyobb tőke, áru- és szolgáltatásexportőre. Stratégiai cél számára az, hogy gazdasága nyitott legyen és versenyképes maradjon a világpiacon.

Nemzetközi kereskedelempolitika

A növekedés és foglalkoztatás javítására irányuló uniós stratégia kulcsfontosságú eleme az a cél, hogy az uniós vállalkozások bejussanak a külföldi piacokra.

Kereskedelem
Gondolkozzunk globálisan!
Kereskedelem és versenyképesség
Piacra jutási stratégia
Az európai szomszédságpolitika előmozdítása

Nemzetközi kereskedelmi kérdésekben az EU szorosan együttműködik a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) és más multilaterális szervezetekkel. Szerepe kiterjed továbbá kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére, a szabályozás területén folytatott nemzetközi együttműködésre, a termékek és szolgáltatások minőségével kapcsolatos megfelelőségértékelésre, kölcsönös elismerési megállapodások aláírására és az uniós érdekek védelmére dömping esetén vagy akkor, ha nem uniós országok technikai akadályokkal gátolják a kereskedelmet.

Az EU és a Kereskedelmi Világszervezet
Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok
Kereskedelmi szabályok és kereskedelemvédelmi eszközök
A kereskedelem technikai akadályai
Kölcsönös elismerési megállapodások

A kisvállalkozások uniós és nemzetközi piacokon tapasztalható alacsony szintű aktivitásának serkentése céljából az Európai Bizottság projektet és több tanulmányt indított útjára a kisvállalkozások nemzetközi tevékenységének támogatá sáról. E kezdeményezésekkel azt kívánja felmérni, hogy az európai kkv-k mennyire vannak jelen a nemzetközi színtéren és melyek a nemzetközi piacra lépést akadályozó és elősegítő legfontosabb tényezők, valamint szakpolitikai lépéseket javasol arra vonatkozóan, hogyan lehet a kkv-k nemzetközi piacra lépését támogatni.

A kkv-k nemzetközi piacra lépésének támogatása

Vámügyek

Mivel az EU vámuniót alkot, az uniós vállalkozásoknak nem kell más uniós országba exportált áruik után vámot fizetniük, illetve azokat a határon ellenőriztetniük. A vámunió ezért a belső piac működésének egyik záloga.

A nem uniós országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó vámeljárásokat a Közösségi Vámkódex tartalmazza. Az eljárások valamennyi EU-tagállamban azonosak. A behozott és kivitt árukat az EU kombinált nómenklatúrája alapján osztályozzák és vámolják el.

Az egyes árufajták behozatala után fizetendő vámok mértékéről az integrált uniós vámtarifa-nyilvántartásban, a TARIC adatbázisban tájékozódhatnak az importőrök. Ez teljeskörű áttekintést ad a vámtételekről és a kereskedelempolitikai intézkedésekről, valamint a preferenciális kereskedelmi megállapodásokra vonatkozóan is tartalmaz információkat. Ha a kereskedő nem biztos abban, hogy a behozni/kivinni kívánt cikk melyik vámtarifakód alá tartozik, a vámhatósághoz fordulhat, amely kötelező érvényű tarifális felvilágosítást nyújt számára.

Vámstratégia
Közösségi Vámkódex
Kombinált nómenklatúra
TARIC online vámtarifa-adatbázis
Áruk osztályozása: kötelező érvényű tarifális felvilágosítás

A fejlődő országok vámmentesen vagy azáltalános preferenciarendszer (GSP) keretében biztosított kedvező vámtételek mellett férhetnek hozzá az uniós piacokhoz, amennyiben megfelelnek egyes nemzetközi környezetvédelmi és munkaügyi normáknak.

Általános preferenciarendszer

A vámpolitika célja kettős: egyrészt meg kívánja védeni az uniós fogyasztókat a veszélyes termékektől, azaz a hamisítványoktól, másrészt a szabálykövető vállalkozások érdekében egyszerűsíteni igyekszik a kere skedelmi eljárásokat. 2008 elején az EU határozatot fogadott el az elektronikus vámeljárások és a belső határokon áthaladó szállítmányokra vonatkozó „egymegállós ellenőrzési rendszer” bevezetésének elősegítéséről.

Elektronikus vámeljárások
A kereskedelem megkönnyítése

2011. január 1-jei hatállyal új eljárások léptek érvénybe a vámnómenklatúra biztonsági és védelmi módosítása értelmében. Arra hivatottak, hogy a vámellenőrzések révén az EU vámterületére behozott vagy innen kivitt áruk mindegyikének azonos szintű védelmet nyújtsanak.

Biztonsági és védelmi módosítás

A külföldön üzleti tevékenységet végző vállalatoknak tudniuk kell, hogyan védelmezzék a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat egy másik országban.

A szellemi tulajdon védelme – Európai Unió A szellemi tulajdon védelme – Európai Unió

Erőforrások, információs források

A piacra jutást elősegítő adatbázis tájékoztatja a vállalkozásokat a világ országaiban alkalmazott vámtarifákról és vámeljárásokról. Az adatbázis részét képező panasznyilvántartás révén a vállalkozók értesíthetik az Európai Bizottságot, ha az Unión kívüli piacokon áru- vagy tőkeexportot korlátozó intézkedéseket tapasztalnak.

Piacra jutást elősegítő adatbázis
Panasznyilvántartás

Az Európai Bizottság több vámadatbázist is kifejlesztett. Ezeket az adatbázisokat a Bizottság a tagállami vám- és adóhatóságokkal közösen működteti.

Vámadatbázisok

Az export ügyfélszolgálat az uniós piacon megjelenni kívánó fejlődő országbeli exportőröknek nyújt segítséget.

Export ügyfélszolgálat a fejlődő országok vállalkozásai számára

Programok

Az EU több programot dolgozott ki abból a célból is, hogy az üzleti együttműködés fejlesztése révén erősítse az uniós vállalkozások jelenlétét a világ különböző régióiban.

Üzleti tevékenység Japánban és Koreában
PRO€INVEST (afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség)
AL-Invest (Dél-Amerika)
SWITCH (Ázsia)
EUJapán–Központ: üzleti programok

A Vám 2013 program az uniós tagállamok vámhatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködést kívánja fejleszteni. A kooperáció erősítése elősegíti majd a polgárok védelmét és a kereskedelem fejlesztését szem előtt tartó közös célok megvalósítását a 27 tagállamban.