Cégbezárás - Magyarország

Frissítve 01/2011

Jogi követelmények

A gazdasági társaságok megszűnésének módjairól a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezik. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, ha a társaság nem fizetésképtelen és a vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, végelszámolásnak van helye. A végelszámolás részletes szabályait a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza.

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása

A végelszámolás típusai

Végelszámolás ra a gazdasági társaság legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.

Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania. A fióktelep törlésére - amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen - végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor azt követően, hogy a fióktelep a törléshez szükséges, rá vonatkozó anyagi jogszabályokban meghatározott feltételek meglétét igazolta.

Önkéntes végelszámolás

Önkéntes végelszámolás esetén a gazdasági társaság legfőbb szerve az irányadó jogszabályok alapján határozatot hoz a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját és meg kell választani / ki kell jelölni a végelszámolót.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.) végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a gazdasági társaság a végelszámolás kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi (egyszerűsített végelszámolás).

Kényszer-végelszámolás

Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a gazdasági társaságot megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolás t rendel el. Kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is, ha az anyagi jogszabályok szerint a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, ha a gazdasági társaság a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre. A kényszer-végelszámolás jogerős elrendelésével összefüggő változásokat a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé.

Végelszámolás

Ha a csődeljárás indításán kívül nem maradt más választása a cégtulajdonosnak, kifizetődő, ha minimalizálja a veszteségeit, az eljárást mielőbb elindítja, majd továbblép egy új üzleti projektre.

Csőd és újrakezdés — Magyarország

Adminisztratív eljárások

Egyablakos ügyintézés

A végelszámolás megindításával kapcsolatos változásbejegyzésre irányuló kérelmet - valamennyi mellékletével együtt - a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a társasági formának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni.

Elektronikus cégeljárás

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata
Céginformációs szolgáltatás

A végelszámolásról

Az eljárás keretei

A végelszámolás kezdő időpontjától fogva a végelszámoló mint önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő képviseli a gazdasági társaságot, a korábbi vezető tisztségviselők megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A végelszámolás tárgya a társaság azon vagyona, amellyel a végelszámolás megindításának időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, a Csődtörvényben rögzített kivétellel. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben bejelenti a cégbíróságnak, a végelszámolás során a társaság vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja, és a társaság működését megszünteti.

A végelszámolást kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a gazdasági társaságnak olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A gazdasági társaság kötelezettségei a megszűnéstől számított öt év alatt évülnek el. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég nevét a "végelszámolás alatt", illetve "v.a." toldattal kiegészítve kell használni.

Törlés a társadalombiztosítási nyilvántartásból

A munkaadóknak a munkaviszonyok megszűnésének tényét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell jelenteniük.

A nyomtatványt a munkáltatók, kifizetők elektronikus úton nyújthatják be az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz, megfelelő határidőn belül.

A vezető tisztségviselőkötelezettségei végelszámolás során

A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a társaság korábbi vezető tisztségviselője köteles a társaság tevékenységét lezáró beszámolót elkészíteni, a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatni és a társaság iratanyagát átadni, iratjegyzéket készíteni, a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat (szakszervezeteket, üzemi tanácsot, ha van) haladéktalanul tájékoztatni és elvégezni mindazon feladatokat, melyeket számára a vonatkozó (számviteli, adóügyi és egyéb) jogszabályok előírnak.

A végelszámoló feladata

A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni az illetékes cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz.

A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint - értesít i a végelszámolás megindításáról (i) az ingatlanügyi hatóságot; (ii) közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartást vezető szervezetet, ha van a társaságnak ilyen jellegű vagyontárgya; (iii) az illetékes vámhatóságot, állami adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, engedélyező hatóságot (ha a társaság engedélyköteles tevékenységet végez); (iv) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet; (v) illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, (vi) a társaság bankszámláit vezető pénzintézeteket, (vii) a társaság vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, társadalmi szervezetek és alapítványokat és (viii) a társaság által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban eljáró hatóságot vagy bíróságot.

A végelszámoló végelszámolási nyitó mérleg et készít, amelyet a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló 40 napos határidő elteltét követő legfeljebb 75 napon belül a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva megfelelően korrigál (korrigált végelszámolási nyitómérleg), amelyet a társaság legfőbb szerve elé terjeszt.

A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét , behajtja a követeléseit , kiegyenlíti a tartozásait , érvényesíti a jogait és teljesíti kötelezettségeit , szükség esetén pedig értékesíti vagyoni eszközeit .

Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként a számviteli törvény szerinti beszámolót és adóbevallást köteles készíteni, továbbá köteles az illetékes cégbíróságot tájékoztatni a végelszámolás alatt álló társaság helyzetéről, az eljárás elhúzódásának okairól, valamint az eljárás befejezésének várható időpontjáról.

A társaság vagyonának felosztása

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést és szükség esetén a társaság részvételével működő jogalanyok, társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.

A végelszámolási eljárás befejezése

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

A végelszámoló - többek között a legfőbb szerv által jóváhagyott záró dokumentációt mellékelve - törlés iránti kérelmet nyújt be az illetékes cégbírósághoz. A törlés iránti kérelem illetékmentes és a társaság törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést sem kell fizetni. A cégbíróság a törlési kérelem beérkezését követően a törlési eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásának (nullás igazolás) beszerzéséig felfüggeszti. A cégbíróság a társaságot legkésőbb a záró beszámoló közzétételétől számított 90. nap elteltével törli a cégjegyzékből (feltéve, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól beszerzett adatok alapján is azt a tájékoztatást kapja, hogy a társaságnak nincs nyilvántartott köztartozása, a társaságnál adóhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez).

A vagyon kiadására nem kerülhet sor a társaság cégjegyzékből való törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

Erőforrások, információs források

Arról, hogy adott cég végelszámolás (vagy felszámolás, csődeljárás stb.) alatt áll-e, az Online Cégközlönyből tájékozódhatunk.

Online Cégközlöny

A Heti Csődértesítő regisztrációhoz kötött szolgáltatás, amely a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt álló magyarországi cégek teljes körű listáját tartalmazza.

Heti Csődértesítő

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

Cégbezárás - Magyarország