Csőd és újrakezdés - Magyarország

Frissítve 01/2011

Jogi követelmények

A vállalkozók elkerülhetik a csődöt, ha előre felkészülnek a nehézségekre azáltal, hogy szemmel tartják cégük pénzügyi helyzetét.

Pénzügyi nehézségek — Magyarország

A csőd- és felszámolási eljárás ra, valamint az azzal kapcsolatos számviteli teendőkre vonatkozó szabályozást az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

Csődeljárás

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy az adós a hitelezőkkel egyezségi megállapodást kössön. Ha a csődeljárást az adós kezdeményezi, a bíróság az adóst azonnali, ideiglenes fizetési haladékban részesíti a csődeljárás kezdő időpontjáig. A csődegyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

Amennyiben a moratórium tartama alatt nem született egyezség vagy az egyezség végrehajtása sikertelennek bizonyul, a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolási eljárást.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény

Felelős szervek

A csődeljárás az adós - csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

Ha a nem Magyarországon bejegyzett vállalkozás ellen a határokon átnyúló fizetésképtelenség szabályai szerint a főeljárást vagy a területi eljárást Magyarországon indítják meg, kizárólag a Fővárosi Bíróság az illetékes.

Magyarországi bíróságok

Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzéké ben szerepel. A névjegyzéket először 2007-ben tették közzé a Cégközlönyben és a Pénzügyi Közlönyben.

Cégközlöny
Pénzügyi Közlöny

A csődöt már megtapasztalt vállalkozóknak nem szabad elveszíteniük abba vetett hitüket, hogy képesek új vállalkozásba fogni.

Vállalkozások — Vállalkozásindítás

Adminisztratív eljárások

Csődeljárási útmutató: lépésről lépésre

Csődeljárás iránti kérelmet az adós és a hitelező is előterjeszthet. Mindkét kérelemhez azonban szükséges az adós tulajdonosának hozzájárulása.

A korábbi szabályozással ellentétben a csődeljárás kezdő időpontjától 90 napos fizetési haladék illeti meg az adóst, azzal, hogy ha a kérelmet az adós nyújtja be, akkor e fizetési haladékot egy ideiglenes, azonnali moratórium is megelőzi. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei vagy a fővárosi bírósághoz kell benyújtani. A bíróság a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a felszámolótól eltérően nem veszi át az adós vagyonával kapcsolatos képviseleti jogot - azonban széles körű jóváhagyási és gazdálkodást ellenőrző jog illeti meg.

A hitelezőknek követelésüket a vagyonfelügyelőnek be kell jelenteniük. A követelések nyilvántartásba vétele alapján illeti meg ugyanis a hitelezőket szavazati jog. Meghatározott arányú szavazati jog szükséges az eredetileg 90 napos moratórium - kezdőnaptól számított - 180 napig vagy 365 napig történő meghosszabbításához, valamint a csődegyezség elfogadásához.

A moratórium időszaka alatt kell az adósnak megegyeznie a hitelezőivel a tartozás kiegyenlítéséről, vagy a hitelezői követelések egyéb módon történő rendezéséről.

Bírósági határozat

Ha az egyezség et a hitelezők a megkívánt szavazati aránnyal elfogadták, az megfelel a törvényben foglaltaknak, és azt a vagyonfelügyelő, valamint ha hitelezői választmány működik, a választmány is ellenjegyezte, a bíróság a csődegyezséget jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A jóváhagyott egyezség kényszeregyezség, így az kihat az egyezséghez hozzá nem járuló vagy az egyezségkötésben szabályszerű értesítés ellenére részt nem vevő hitelezőkre, továbbá a vitatott követelések jogosultjaira is. Az egyezség azonban nem diszkriminálhatja az annak jóváhagyásában részt nem vevő hitelezőket.

Ha nem jött létre csődegyezség, a vagyonfelügyelő azt nem hagyta jóvá, vagy a megkötött egyezség nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, akkor a bíróság megszünteti a csődeljárást és az adós ellen hivatalból felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás kizárólag az adós fizetésképtelensége esetén indul meg az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján.

A felszámoló vagyonfelosztási javaslatot, valamint felszámolási zárómérleget készít. A bíróság e dokumentumok alapján határoz a költségek viseléséről, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről, valamint a felszámolás befejezéséről és a vállalkozás megszüntetéséről.

A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a. " toldattal kiegészítve kell használni.

Közzététel

A bíróság gondoskodik a felszámolás tényének a Cégközlöny ben történő közzétételéről, valamint hivatalból értesíti azokat az állami szerveket, amelyek tevékenységére a felszámolás lefolytatása kihatással lehet, valamint az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.

A határokon átnyúló fizetésképtelenség esetén a nem magyarországi főeljárás felszámolója a vonatkozó határozatokat a Cégközlönyben közzétetetheti.

A szervezet ügyvezetőjének kötelezettsége

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ügyvezetője köteles a Csődtörvényben foglalt feladatokat (éves beszámoló, adóbevallás összeállítása, iratanyagok átadása, munkavállalók tájékoztatása stb.) elvégezni.

Egyezség

A felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezség nek.

Átalakulás

Főszabály szerint az átalakulásra (egyesülés vagy szétválás) az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutód ja.

Az átalakulásról a gazdasági társaságnak - eltérő társasági szerződéses rendelkezés hiányában - két alkalommal kell határoznia. Először az átalakulás szándékáról és a választott új társasági formáról dönt, majd a z ügyvezető által előkészített vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetekről, a jogutód társasági szerződésének tervezetéről, valamint a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás rendjéről. Az átalakulásról a Cégközlöny ben közleményt kell közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a létrejövő és az átalakuló cég legfontosabb adatait.

Cégközlöny

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, az ehhez szükséges eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést pedig elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően.

Erőforrások, információs források

A Heti Csődértesítő regisztrációhoz kötött szolgáltatás, amely a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt álló magyarországi cégek teljes körű listáját tartalmazza.

Heti Csődértesítő

A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kérelemre céginformációt nyújt a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adatokról, cégiratokról. A Céginformációs Szolgálat biztosítja a cégnyilvántartásban szereplő cégek cégjegyzékben szereplő adatainak és cégiratainak megismerését.