Csőd és újrakezdés - Magyarország

Frissítve 01/2013

Jogi követelmények

A vállalkozók elkerülhetik a csődöt, ha előre felkészülnek a nehézségekre azáltal, hogy szemmel tartják cégük pénzügyi helyzetét.

Pénzügyi nehézségek — Magyarország

A csőd-és felszámolási eljárásra, valamint az azzal kapcsolatos számviteli teendőkre vonatkozó szabályozást az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

Csődeljárás

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy az adós a hitelezőkkel egyezségi megállapodást kössön. Ha a csődeljárást az adós kezdeményezi, a bíróság az adóst azonnali, ideiglenes fizetési haladékban részesíti a csődeljárás kezdő időpontjáig. A csődegyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

Amennyiben a moratórium tartama alatt nem született egyezség vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolási eljárást.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény

Felelős szervek

A csődeljárás az adós - csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik. Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás.

Ha a nem Magyarországon bejegyzett vállalkozás ellen a határokon átnyúló fizetésképtelenség szabályai szerint a főeljárást vagy a területi eljárást Magyarországon indítják meg, kizárólag a Fővárosi Törvényszék az illetékes.

Magyarországi törvényszékek

Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel. A felszámolók névjegyzékét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal vezeti. A nyilvántartó szerv a felszámolók jegyzékét az új névjegyzék felállításakor közzéteszi a honlapján, továbbá a Cégközlönyben és a Hivatalos Értesítőben.

A csődöt már megtapasztalt vállalkozóknak nem szabad elveszíteniük abba vetett hitüket, hogy képesek új vállalkozásba fogni.

Vállalkozások — Vállalkozásindítás

Adminisztratív eljárások

Csődeljárási útmutató: lépésről lépésre

Csődeljárás iránti kérelmet az adós gazdálkodó szervezet vezetője nyújthat be a bírósághoz jogi képviselőjén keresztül abban az esetben, ha nincs ellene csődeljárás folyamatban, nem nyújtottak be ellene felszámolás iránti kérelmet, és a felszámolás elrendeléséről nem született elsőfokú végzés. Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy a korábban a bíróság által elutasított csődeljárás iránti kérelmére vonatkozó szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el. A csődeljárás iránti kérelmet jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2014. július 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

Az adós kérelme alapján – ha az nem került azonnal elutasításra – a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. A csődeljárás kezdő időpontjától 120 napos fizetési haladék illeti meg az adóst, amely a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett jegyzőkönyvi határozat alapján meghosszabbítható.

A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani. A bíróság a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a felszámolótól eltérően nem veszi át az adós vagyonával kapcsolatos képviseleti jogot - azonban széles körű jóváhagyási és gazdálkodást ellenőrző jog illeti meg.

A hitelezőknek követelésüket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek be kell jelenteniük. A követelések nyilvántartásba vétele alapján illeti meg ugyanis a hitelezőket szavazati jog. Meghatározott arányú szavazati jog szükséges az eredetileg 120 napos moratórium - kezdőnaptól számított - 240 napig vagy 365 napig történő meghosszabbításához, valamint a csődegyezség elfogadásához.

A moratórium időszaka alatt kell az adósnak megegyeznie a hitelezőivel a tartozás kiegyenlítéséről, vagy a hitelezői követelések egyéb módon történő rendezéséről.

A csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatványokról szóló rendelet

Bírósági határozat

Ha az egyezséget a hitelezők a megkívánt szavazati aránnyal elfogadták, az megfelel a törvényben foglaltaknak, és azt a vagyonfelügyelő, valamint ha hitelezői választmány működik, a választmány is ellenjegyezte, a bíróság a csődegyezséget jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A jóváhagyott egyezség kényszeregyezség, ugyanúgy vonatkozik az egyezséghez hozzá nem járuló vagy az egyezségkötésben szabályszerű értesítés ellenére részt nem vevő hitelezőkre, továbbá a vitatott követelések jogosultjaira is. Az egyezség azonban nem diszkriminálhatja az annak jóváhagyásában részt nem vevő hitelezőket.

Ha nem jött létre csődegyezség, a vagyonfelügyelő azt nem hagyta jóvá, vagy a megkötött egyezség nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, akkor a bíróság megszünteti a csődeljárást és az adós ellen hivatalból felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás kizárólag az adós fizetésképtelensége esetén indul meg az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, illetve a cégbíróság, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján. Ha a felszámolási eljárás az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére indul, a jogi képviselet kötelező.

Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát.

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.

A bíróság a kérelem elbírálását követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből. A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el. A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló vagyonfelosztási javaslatot, valamint felszámolási zárómérleget készít. A bíróság e dokumentumok alapján határoz a költségek viseléséről, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről, valamint a felszámolás befejezéséről és a vállalkozás megszüntetéséről.

A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni.

Közzététel

A bíróság gondoskodik a felszámolás tényének a Cégközlönyben történő közzétételéről, valamint hivatalból értesíti azokat az állami szerveket, amelyek tevékenységére a felszámolás lefolytatása kihatással lehet, valamint az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.

A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejűleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie.

A szervezet ügyvezetőjének kötelezettsége

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ügyvezetője köteles a Csődtörvényben foglalt feladatokat (éves beszámoló, adóbevallás összeállítása, iratanyagok átadása, munkavállalók tájékoztatása stb.) elvégezni.

Egyezség

A felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve, ha a felszámolási eljárásra kényszertörlési eljárás keretében került sor.

Egyszerűsített felszámolás

Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, akkor egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kell benyújtani a bírósághoz. Ekkor a felszámoló írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló a záró adóbevallást is elkészíti, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. Ha a jelentésre nem érkezik kifogás, a bíróság elrendeli a jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, a felszámoló pedig a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.

Átalakulás

Főszabály szerint az átalakulásra (egyesülés vagy szétválás) az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja.

Az átalakulásról a gazdasági társaságnak - eltérő társasági szerződéses rendelkezés hiányában - két alkalommal kell határoznia. Először az átalakulás szándékáról és a választott új társasági formáról dönt, majd az ügyvezető által előkészített vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetekről, a jogutód társasági szerződésének tervezetéről, valamint a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás rendjéről. Az átalakulásról a Cégközlönyben közleményt kell közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a létrejövő és az átalakuló cég legfontosabb adatait.

Cégközlöny

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, az ehhez szükséges eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést pedig elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően. A kérelmet a cég törvényes képviselője által meghatalmazott (a társasági szerződést ellenjegyző) jogi képviselő nyújtja be a cégbírósághoz.

Erőforrások, információs források

Arról, hogy adott cég felszámolási vagy csődeljárás eljárás alatt áll-e, az Online Cégközlönyből tájékozódhatunk.

Online Cégközlöny

A Heti Csődértesítő regisztrációhoz kötött szolgáltatás, amely a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt álló magyarországi cégek teljes körű listáját tartalmazza.

Heti Csődértesítő

Programok

Az Egyszerű Állam Program célja a vállakozások adminisztratív terheinek csökkentése. A középtávú kormányzati program egyik legfontosabb célkitűzése a vállalkozások jogérvényesítési feltételeinek javítása. A program keretében vizsgálat készül arról, hogy hogyan alakítható ki olyan csődmegelőző eljárásrend, amely tisztázza a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a vezetői felelősség megállapításának feltételeit, hogy milyen módon könnyíthető az egyezség megkötése a vállalatok reorganizációjáról, valamint, hogy milyen feltételek fennállása eredményezheti a csődegyezség elmaradását.