Navigációs útvonal

Szociális előírások - Magyarország

Frissítve 01/2013

Jogi követelmények

Szociális előírások

A hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód és nemek közötti egyenlőség

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása Magyarország jogrendjének egyik alapvető demokratikus alapelve.

Munkavédelem

A szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket, valamint a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzését célzó előírásokat tartalmazó egyik legfontosabb jogszabály a munkavédelemről szóló törvény.

A munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátásáért felelős hatóság a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság,továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága a kormány által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szerv. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

Munkajog

Szerződésjog

A Magyar Köztársaság területén történő munkavégzésre vonatkozó általános szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

Munkaszerződésnek minősül a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő, a munkaviszony létesítésére vonatkozó írásos megállapodás, amely tartalmazza a munkaviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit.

Munkaviszony

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. Ugyanakkor lehetőség van ún. egyszerűsített foglalkoztatásra, ahol a munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségének teljesítésével illetve egyszerűsített munkaszerződés megkötésével jön létre.

Munkavállalók védelme

A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, amelynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia. A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a foglalkoztató havonta nyugdíjbiztosítási járulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot táppénz-fizetés esetén pedig táppénz-hozzájárulást is fizet. Az egészségügyi szolgáltatások pénzügyi fedezetére egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Bizonyos esetekben lehetősége van mentesülni a munkavégzés alól.

A biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltatóknak munkavédelmi oktatásban kell munkavállalóikat részesíteni, illetve meg kell szervezniük munkavállalóik előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatát.

Jogviták

A munkahelyi jogvitákkal kapcsolatban 2013. január 1-től a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz kell fordulni, amelyek a munkaügyi bíróságok jogutódai, és a megyékben, valamint a fővárosban működnek.

A kötelező szociális előírások kiegészítik a személyügyi kérdések kezelésére vonatkozó követelményeket.

A vállalkozások saját kezdeményezésükre a jogszabályokban lefektetett szociális minimumkövetelményeknél nagyratörőbb célokat is kitűzhetnek.

Adminisztratív eljárások

A hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód és nemek közötti egyenlőség

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos hatáskörű szerv, amely az egész ország területéről fogadja diszkriminációs ügyekben a bejelentéseket, panaszokat.

Munkavédelem

Az egészségre nem veszélyes, valamint biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania. Fontos előírás, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

A munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet szintén haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az eredményt munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

Társadalombiztosítás

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) egy személyi azonosító, amelyet a magyar állampolgár születésekor kap, és amely végigkíséri egész élete során. Ezt a kódot használják az egészségügyi, a szociális és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban. A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képezi.

A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a foglalkoztató havonta nyugdíjbiztosítási járulékot, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot és (táppénz-fizetés esetén) táppénz-hozzájárulást is fizet. Egyes jövedelmeket az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel. A TAJ-szám, valamint a biztosítási jogviszony érvényességét a munkavállalók elektronikusan ellenőrizhetik, amennyiben rendelkeznek ügyfélkapu regisztrációval.

Alláskeresési járadékra, segélyre jogosult az az álláskereső, akinek az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet biztosítani és munkát akar vállalni, kereső (pl. Vállalkozói) tevékenységet nem folytat, táppénzre, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, és az elmúlt 3 évben legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik. 2013. január 1-jétől az álláskeresők elektronikus levélben is jogosultak az illetékes hatóságokkal történő  kapcsolattartásra egyes esetekben, mint álláskeresési járadék iránti kérelem, nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelem, nyilvántartásba vételi kérelem benyújtási szándékának jelzése.

Erőforrások, információs források

Munkavédelmi feladatokat megvalósító állami szervek honlapjai:

Programok

A Társadalmi Megújulás Operatív Program főként a munkaerőpiac kínálati oldalára, az emberi erőforrások fejlesztésére, a munkaerő-piaci részvétel növelésére összpontosít. A Program "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés fejlesztése" projektjének célja a munkahelyi egészség és biztonság javítása a hatósági ellenőrzés rendszerének, folyamatainak fejlesztésével, hatékonyságának növelésével; az ellenőrzések minőségének, irányultságának és mélységének javításával a munkaügy és a munkavédelem területén; valamint a munkavállalók, a munkáltatók és a szociális partnerek tudatosságának növelésével.

Az Új Széchenyi Terv Foglalkoztatás programjával kormány legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése, az esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatásának ösztönzése.

„A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű projekt célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A program célcsoportjába olyan nyilvántartott álláskeresők tartozhatnak, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, pályakezdő álláskeresők, illetve 25. életévüket be nem töltött álláskeresők, az 50. életévüket betöltött álláskeresők, akik a programba való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek vagy jelenleg is részesülnek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak, vagy tartós munkanélküliek, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek.

A „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” elnevezésű projekt célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A program célcsoportjába olyan nyilvántartott álláskeresők tartozhatnak, akik szakképzetlenek, illetve elavult vagy nem hasznosítható szakmával rendelkeznek, pályakezdők, illetve a 25 év alatti álláskeresők, a projektbe történő bevonás időpontjában az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők, továbbá akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülte, illetve azok, akik gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesültek vagy jelenleg is részesülnek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők, vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett – álláskeresőként legalább 3 hónapja regisztrált -, vagy már tartósan munkanélküli álláskeresők.

Az „Újra tanulok!” című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet  a Nemzeti Munkaügyi Hivatal  a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. A program általános célja a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a felnőttek tanulási kedvének javítása, valamint a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. A projekt lehetőséget kínál az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen felnőttek számára, hogy felzárkózzanak és megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget.

A Partnerség a foglakoztatás biztonságáért projekt célja a foglalkoztatás biztonságának elősegítése hozzájárulva a munkaerőpiac szereplői közötti bizalom és kölcsönös tisztelet javításához, a jogsértések és balesetek megelőzéséhez, a munkavállalók védelméhez a partnerség résztvevőinek önkéntes kötelezettségvállalásain keresztül.

A Nők foglalkoztatásának bővítésének elősegítése program célja a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, a munkaerő-piac családbarátabbá tétele.

A JOGPONT Hálózat Magyarország hét régiójában, az ország 151 helyszínén térítésmentes jogi segítséget nyújt munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak munkajog, cégjog és társadalombiztosítás területén.

Tekintse meg a témára vonatkozó jogszabályokat is:

Élet és mozgás Európában

További segítségre van szüksége?

További segítségre van szüksége?

Enterprise Europe Network - tagállami kapcsolattartók

Az Enterprise Europe Network helyi irodáin keresztül tájékoztatással és tanáccsal látja el a vállalkozásokat.

  • Enterprise Europe Network English

Személyre szabott segítségnyújtásért és tanácsadásért válassza ki az Önhöz legközelebb eső irodát:

További segítség

  • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága által működtetett Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat tevékenysége az ország egész területére kiterjed. A szervezet a munkavédelmi ismeretek terjesztésére törekszik a munkabalesetek számának csökkentése érdekében, valamint segítséget nyújt, tanácsot és tájékoztatást ad a vállalkozások számára, elsősorban a megelőzésre fektetve a hangsúlyt.
  • Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat