Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Beszéd

JEAN-CLAUDE JUNCKER ELNÖK Az Unió helyzete 2017*

Brüsszel, 2017. szeptember 13.

1

BEVEZETÉS – FOGJUK BE A SZELET VITORLÁINKBA!

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Európai Parlamenti Képviselők!

Amikor tavaly ilyenkor álltam Önök előtt, valamivel könnyebb dolgom volt.

Mindenki számára világos volt akkor, hogy nem sok jót mondhatunk az Unió helyzetéről.

Az előző év viharai alapjaiban rengették meg Európát, súlyos sebeket hagyva.

Csak két lehetőség állt előttünk: vagy együttesen kiállunk egy eredményközpontú európai program mellett, vagy mindannyian visszahúzódunk és besáncoljuk magunkat.

E választással szembesülve az egység mellett szálltam síkra.

Eredményközpontú programot vázoltam fel – tavalyi beszédemet idézve – egy olyan Európa megvalósítása érdekében, amely védelmet nyújt, amely Európa eszközöket ad polgárai kezébe, amely Európa garantálja a biztonságot.

Az elmúlt tizenkét hónapban az Európai Parlament segített valóra váltani ezt a programot. Napról napra közelebb kerülünk célkitűzéseinkhez. Még tegnap este is azon dolgoztak a Tisztelt Képviselők, hogy megállapodásra jussunk a piacvédelmi eszközökkel és az európai beruházási kapacitás megkettőzésével kapcsolatban. És ez sikerült is. Ezt köszönöm Önöknek.

A 27 uniós tagállam vezetőinek is köszönetet szeretnék mondani. Pozsonyi csúcstalálkozójukon a tavalyi beszédem után alig néhány nappal üdvözölték az általam felvázolt programot. Ezzel az egységet választották. Úgy döntöttek, kiállnak közös alapjaink mellett.

Együttesen megmutattuk, hogy Európa képes eredményeket érni el polgárai számára akkor, amikor ez igazán fontos és ott, ahol ez számít.

Azóta lassan, ám biztosan lendületbe jövünk.

Segített minket az is, hogy a gazdasági kilátások számunka kedvező módon alakultak.

Ötödik éve tart a gazdasági fellendülés, amely valóban eljut minden egyes tagállamhoz.

Az elmúlt két év során az uniós növekedés meghaladta az Egyesült Államok növekedését. Jelenleg az Unió egészét nézve 2%, a monetáris övezetben pedig 2,2%.

A munkanélküliség alacsonyabb, mint az elmúlt kilenc évben bármikor. A jelenlegi ciklusban eddig csaknem 8 millió munkahely jött létre. A foglalkoztatottak száma elérte a 235 milliót, azaz ma többen rendelkeznek munkahellyel az Európai Unióban, mint korábban bármikor.

Ez természetesen nem kizárólag az Európai Bizottság érdeme. Bár biztos vagyok benne, hogy ha 8 millióval kevesebb munkahely lenne most, a felelősséget a mi nyakunkba varrnák.

Ám az uniós intézmények is szerepet játszottak abban, hogy megváltozott a széljárás.

Nekünk köszönhető az az európai beruházási terv, amely eddig 225 milliárd EUR összegű beruházást hívott életre. 450 000 kisvállalkozásnak és több mint 270 infrastrukturális projekthez nyújtott hitelt.

Nekünk köszönhető, hogy a határozott intézkedések révén az európai bankok ismét rendelkeznek tőketartalékokkal ahhoz, hogy a vállalatok számára hiteleket nyújtsanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

És abban is szerepünk volt, hogy az államháztartási hiányok 6,6%-ról 1,6%-ra csökkentek. Ez a Stabilitási és Növekedési Paktum körültekintő alkalmazásának köszönhető. Költségvetési fegyelmet várunk el, ugyanakkor vigyázunk a növekedésre is. Ez a megközelítés az egész Unióban igen jól működik, a kritikák ellenére.

A válság kitörése után tíz évvel az európai gazdaság végre újból erőre kap.

Ezzel együtt pedig önbizalmunk is.

27 vezetőnk, a Parlament és a Bizottság azon dolgoznak, hogy ismét európaivá tegyék az Uniót; és együttesen ismét egységet teremtünk Uniónkban.

Az elmúlt év során tanúi lehettünk annak, ahogy a római Kapitóliumon a 27 állam- és kormányfő mindegyike megújította elkötelezettségét az egymással való szövetségük és az Unió mellett.

Mindezek miatt úgy hiszem: Európa hajójának vitorláit újból jó szelek dagasztják.

Most lehetőség nyílt számunkra, ám ez nem lesz mindig így.

Használjuk ki a lendületet, használjuk ki a jó széljárást.

Ehhez két dolgot kell tennünk:

Először is, tartanunk kell a tavaly kijelölt irányt. Még mindig van 16 hónapunk, ezalatt a Parlament, a Tanács és a Bizottság valós előrelépést tehet. Ezt az időszakot arra kell felhasználnunk, hogy befejezzük, amit Pozsonyban elkezdtünk, és megvalósítsuk saját eredményközpontú programunkat.

Másodszor, ki kell jelölnünk a jövő útját. Mark Twain szavait idézve, évek múlva nem azt fogjuk bánni, amit megtettünk, hanem amit elmulasztottunk. Itt az ideje annak, hogy munkához lássunk, és 2025-ig kiépítsünk egy egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európát.

 

 

 

TARTSUK A JÓ EDDIGI IRÁNYT!

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!

A jövő felé tekintve nem hagyhatjuk, hogy letérítsenek minket a pályánkról.

Elhatároztuk, hogy megvalósítjuk az energiauniót, a biztonsági uniót, a tőkepiaci uniót, a bankuniót és a digitális egységes piacot. Közös erőfeszítéssel hosszú utat tettünk meg azóta.

Mint a Parlament tanúsítja, a Bizottság a megbízatásának kezdetén ígért javaslatok 80%-át már előterjesztette. Most azon kell lennünk, hogy a javaslatok jogszabállyá, a jogszabályok pedig gyakorlattá váljanak.

Mint mindig, bizonyos fokig most is kölcsönös engedményekre lesz szükség. A közös menekültügyi rendszer reformjára és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megerősítésére irányuló bizottsági javaslatok vitákhoz vezettek, tudom. Kielégítő eredményt csak úgy érhetünk el, ha mindegyik oldal teszi a magáét, és enged egy kicsit. Ki akarom ma mondani: amennyiben a végeredmény az Uniónk számára megfelelő és minden tagállamára nézve méltányos, a Bizottság nyitott lesz a kompromisszumra.

Készen állunk arra, hogy a tervezett kezdeményezések fennmaradó 20%-át 2018 májusáig előterjesszük.

Ma reggel szándéknyilatkozatot küldtem az Európai Parlament elnökének és Észtország miniszterelnökének – akiknek Európáért folytatott munkáját csak dicsérni tudom –, amelyben ismertettem az előttünk álló év prioritásait.

Nem fogom, és nem is tudnám most felsorolni fel összes javaslatunkat, csak öt olyat szeretnék megemlíteni, amelyek különösen fontosak.

Először is, azt akarom, hogy erősítsük meg európai kereskedelmi menetrendünket.

Igen, Európa nyitott az üzleti lehetőségekre. Ám a kölcsönösség elengedhetetlen. Olyan bánásmódban kell részesülnünk, mint amilyet mi nyújtunk.

A kereskedelem nem absztrakt fogalom. A kereskedelem munkahelyeket, az európai kis- és nagyvállalkozások számára nyíló új lehetőségeket teremt. Minden újabb egymilliárd euró exportbevétellel 14 000 további munkahely jön létre az EU-ban.

A kereskedelem azt is jelenti, hogy normáinkat külföldön is érvényre juttatjuk, legyen szó a szociális és környezetvédelmi normákról, az adatvédelemről vagy élelmiszer-biztonsági követelményekről.

Európa mindig is vonzó volt az üzleti élet számára.

Ám az elmúlt évben az egész világból sorra jelentkeztek partnereink, hogy kereskedelmi megállapodást kívánnak kötni velünk.

E Parlament segítségével épp most kötöttünk egy olyan kereskedelmi megállapodást Kanadával, amelynek ideiglenes alkalmazása már a jövő héttől megkezdődik. Politikai megállapodást értünk el Japánnal egy jövőbeni gazdasági partnerségről. Emellett év végéig jó eséllyel hasonló megegyezésre jutunk Mexikóval és számos dél-amerikai országgal.

Ma javaslatot teszünk az Ausztráliával és az Új-Zélanddal folytatandó kereskedelmi tárgyalások megkezdésére.

Azt akarom elérni, hogy ezeket a megállapodásokat megbízatásunk végéig mind véglegesítsük. És azt akarom, hogy a tárgyalásokat a lehető legátláthatóbb módon folytassuk.

A nyitott kereskedelemnek nyílt politikai döntéshozatallal kell párosulnia.

Az összes kereskedelmi megállapodás esetében az Európai Parlamenté lesz a végső szó. Ezért tagjait – akárcsak a nemzeti és regionális parlamentek tagjait – a tárgyalások első napjától fogva teljes körűen tájékoztatni kell. A Bizottság ezt garantálni fogja.

Mostantól fogva a Bizottság teljes egészében közzéteszi a Tanács számára javasolt tárgyalási megbízatások tervezeteit.

A polgároknak joguk van tudni, mit javasol a Bizottság. Véget vetünk a titkolózásnak. Véget vetünk a híresztelések, a Bizottság céljaira vonatkozó állandó találgatások korszakának.

Felkérem a Tanácsot, hogy járjon el hasonlóképpen a végleges tárgyalási megbízatások elfogadásakor.

Hadd jelentsem ki egyszer és mindenkorra: nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei.

Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.

Ezért nyújtjuk be a mai napon a külföldi közvetlen befektetések átvilágításának új európai keretére irányuló javaslatunkat. Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Politikai felelősségünk tisztában lenni azzal, mi is történik saját területünkön, hogy szükség esetén megvédhessük közös biztonságunkat.

 

Másodszor, a Bizottság azt akarja elérni, hogy iparunk erősebbé és versenyképesebbé váljon.

Ez különösen igaz ipari bázisunkra és az annak derékhadát képező 32 millió munkavállalóra. Ők állítják elő azokat a világszínvonalú termékeket, amelyeknek versenyelőnyünket köszönhetjük, mint amilyenek például az autók.

Büszke vagyok autóiparunkra. Ám megdöbbenek, amikor a fogyasztókat tudatosan és szándékosan megtévesztik. Felszólítom az autóipar szereplőit, hogy játsszanak tiszta lapokkal, és tartsák be a játékszabályokat. A kiskapuk keresgélése helyett olyan beruházásokat kellene tenniük, amelyek a holnap tiszta autóira irányulnak.

Tisztelt Képviselők, a Bizottság által ma előterjesztett új iparpolitikai stratégia hozzájárul majd ahhoz, hogy iparágaink a világ első számú szereplői maradjanak vagy azzá váljanak az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén.

 

Harmadszor: azt akarom, hogy Európa az éghajlatváltozás elleni küzdelem élére álljon.

Tavaly az Önök által ratifikált Párizsi Megállapodással lefektettük a globális játékszabályokat. Az Egyesült Államok ambíciójának hanyatlásával szembenézve Európának gondoskodnia kell róla, hogy Földünk újból nagyszerű hely lehessen. A Föld a teljes emberiség közös öröksége.

A Bizottság hamarosan javaslatokat terjeszt elő közlekedési ágazatunk szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében.

 

Az előttünk álló év negyedik prioritása: azt akarom, hogy hatékonyabban védjük az európaiakat a digitális korban.

Az elmúlt években előrelépéseket tettünk az európaiak online biztonságának garantálása terén. A Bizottság által előterjesztett új szabályok védik majd a szellemi tulajdont, a kulturális sokféleséget és személyes adatainkat. Fokoztuk erőfeszítéseinket az online terrorista propagandával és radikalizálódással szembeni fellépés terén. Ám Európa még mindig nem rendelkezik elég eszközzel a kibertámadások elhárítására.

A kibertámadások nagyobb veszélyt jelenthetnek a demokráciák és a gazdaságok stabilitására nézve, mint a fegyverek és tankok. Csupán tavaly naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor Európában, és az uniós vállalkozások 80%-a már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel.

A kibertámadásokat nem állítják meg a határok, és senki sem sebezhetetlen velük szemben. A Bizottság ezért ma új eszközöket javasol az ilyen támadásokkal szembeni védelem megerősítésére, többek között egy európai kiberbiztonsági ügynökség létrehozásával.

Ötödször: Továbbra is figyelmet kell fordítanunk amigrációra.

Bár a témát viták és nézeteltérések övezik, tartós előrelépést valósítottunk meg, még ha ennek mértéke számos területen valóban nem is elégséges.

Hatékonyabban védjük Európa külső határait. Az Európai Határ- és Parti Őrség több mint 1 700 tisztviselője segíti a tagállamok 100 000 határőrét a járőrözésben, többek között Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban. Közösek a határaink, de nem hagyhatjuk magukra azokat a tagállamokat, amelyek földrajzi okokból a frontvonalban helyezkednek el. A közös határoknak és a közös védelemnek szorosan össze kell kapcsolódnia.

Sikerült visszaszorítanunk a migránsok sokakban komoly aggodalmakat keltőirreguláris beáramlását. Törökországgal kötött megállapodásunknak köszönhetően 97%-kal csökkentettük a kelet-mediterrán útvonalon keresztüli érkezések számát. Idén nyáron pedig sikerült jobban uralni a helyzetet a közép-mediterrán migrációs útvonalon: az augusztusi érkezések száma a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva 81%-kal alacsonyabb.

Eközben a Földközi-tengeren életüket vesztők száma erőfeszítéseink révén jelentősen csökkent.

Nem szólhatok a migrációról anélkül, hogy ne adózzam elismeréssel Olaszországnak a fáradhatatlan és nemes munkájáért. A nyári hónapokban a Bizottság abszolút harmonikusan együttműködött Olaszország miniszterelnökével – Paolo Gentiloni barátommal – és kormányával a helyzet javítása érdekében. Így tettünk – és a továbbiakban is így fogunk tenni – mert Olaszország áll helyt Európa becsületéért a Földközi-tenger térségében.

Sürgősen javítanunk kell a Líbiában tartózkodó migránsok életkörülményeit. Felháborít, milyen embertelen körülmények uralkodnak az idegenrendészeti fogdákban és a befogadóállomásokon. Európának felelősséget, mégpedig kollektív felelősséget kell vállalnia, és a Bizottság – az ENSZ-szel szorosan együttműködve – azon lesz, hogy véget vessen ennek a botrányos és tűrhetetlen helyzetnek.

Bár szomorúan látom, hogy a szolidaritásból nem minden tagállam vállal azonos részt, Európa egésze továbbra is szolidaritásról tett tanúbizonyságot. Az uniós tagállamok csak a tavalyi év során több mint 720 000 menekültet telepítettek át vagy részesítettek menedékjogban és – háromszor annyit, mint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok együttesen. Európa nem erőd, mint ahogy egyesek állítják, és soha nem szabad azzá válnia. Európának a szolidaritás kontinensének kell maradnia, ahol az üldözés elől menekülők menedékre találnak.

Különösen büszke vagyok azokra az európai fiatalokra, akik önkéntesként nyelvórákat tartanak a szír menekülteknek, vagy több ezer társukra, akik új szervezetünkben, az Európai Szolidaritási Testületben teljesítnek szolgálatot. Ezek a fiatalok tetteikkel életet és színt visznek az európai szolidaritásba.

Mindazonáltal meg kell kétszereznünk erőfeszítéseinket. A hónap végén a Bizottság új javaslatokat terjeszt elő, amely a visszatérésre, az Afrikával való szolidaritásra és a legális lehetőségekre helyezik a hangsúlyt.

Ami a visszatérést illeti, meg szeretném ismételni: azoknak, akik nem jogosultak Európában tartózkodni, vissza kell térniük származási országukba. Mivel ez csupán az irreguláris migránsok 36%-a esetében valósul meg, egyértelmű, hogy jelentősen fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Csak így képes Európa szolidáris lenni a valóban védelemre szoruló menekültekkel.

A szolidaritás nem lehet kizárólagosan Európán belüli ügy. Afrikával is szolidaritást is kell mutatnunk. Afrika nemes kontinens, fiatal kontinens, az emberiség bölcsője. Az Afrikáért létrehozott, 2,7 milliárd euró összegű uniós szükséghelyzeti alapunk az egész földrészen foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Ennek az összegnek a túlnyomó részét az uniós költségvetés előlegezte meg, az összes tagállam együttesen még csak 150 millió EUR-t nyújtott. Az Alap lassan forrásai végére ér. Tudjuk – vagy tudnunk kellene –, milyen veszélyekkel jár a finanszírozás hiánya – 2015-ben számos migráns akkor indult el Európa felé, amikor az ENSZ Élelmezési Világprogramjának forrásai kimerültek. Felszólítom most az összes tagállamot, hogy ígéretüknek megfelelően tettekkel is bizonyítsanak, és biztosítsák, hogy az Afrikáért létrehozott alap ne jusson hasonló sorsra. A kockázat nagy.

A legális lehetőségek kialakítására irányuló munkánkat is folytatjuk. Az irreguláris migráció csak akkor fog megszűnni, ha a veszélyes utazásoknak lesznek valódi alternatívái. Eddig közel 22 000 menekültet telepítettünk át Törökországból, Jordániából és Libanonból, és támogatom az ENSZ menekültügyi főbiztosának felhívását, amelyben további 40 000 menekült Líbiából és a környező országokból való áttelepítését szorgalmazza.

Ugyanakkor Európának – elöregedő kontinensként – vitathatatlanul szüksége van a legális migrációra. Ezért tett a Bizottság javaslatokat annak érdekében, hogy megkönnyítsük a képzett migráns munkavállalók számára az Európába jutást a kékkártya segítségével. Köszönetet mondok a Parlamentnek a támogatásáért e kérdésben.

 

 

 

 

BONTSUNK VITORLÁT

Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Képviselők!

Az előbb csak néhány kezdeményezést említettem azok közül, amelyeket a következő 16 hónapban végre akarunk hajtani, és amelyeket végre is kell hajtanunk. Ezek azonban önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy az európaiak újból szívvel-lélekkel támogassák ügyünket.

Itt az ideje, hogy kijelöljük a jövő útját.

Márciusban a Bizottság előterjesztette az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, öt forgatókönyvvel szemléltetve Európa 2025-ös jövőjét. Ezeket a forgatókönyveket megvitatták, néha felületesen, néha hevesen. Alaposan átvizsgálták, részben darabjaira szedték őket. Ez jó – pontosan erre szántuk őket. Olyan folyamatot kívántam elindítani általuk, amelyben az európaiak maguk határozhatják meg útjukat és jövőjüket.

Európa jövőjéről nem dönthetünk rendeleti úton. E döntésünknek demokratikus vitán és, végső soron, széles körű egyetértésen kell alapulnia. E folyamathoz Önök is hozzájárultak, hiszen Európa jövőjéről három ambiciózus határozatot is elfogadtak, amit szeretnék megköszönni különösen az előadóknak. Szeretnék köszönetet mondani továbbá mindazon kollégáknak, akik Európa-szerte részt vettek a Bizottság által március óta szervezett több mint 2000 nyilvános rendezvényen.

Itt az ideje, hogy e vitából levonjuk első következtetéseinket. A gondolatokat tetteknek kell követniük. A vitát döntésnek.

Ma Önök elé szeretném tárni saját álláspontomat, amit nevezhetünk akár az én személyes, „hatodik forgatókönyvemnek”.

Ez a forgatókönyv első kézből szerzett évtizedes tapasztalatokon alapul. Egész életemben az európai projektért éltem, küzdöttem és dolgoztam. Láttam és megéltem jó időket, és rosszakat.

Számos funkcióban ültem a tárgyalóasztal mellett: miniszterként, miniszterelnökként, az eurócsoport elnökeként és most a Bizottság elnökeként. Ott voltam Maastrichtban, Amszterdamban, Nizzában és Lisszabonban, végigkísértem Uniónk fejlődését és bővülését.

Mindig Európáért küzdöttem. Időnként szenvedtem is Európa miatt. Volt, hogy kétségbe is estem Európáért.

Akármi is történt, sosem szűntem meg szeretni Európát.

De, mint tudjuk, ritka a szerelem bánat nélkül.

Szeretem Európát, mert Európa és az Európai Unió valami egyedit ért el ebben a háborgó világban: békét Európában és békét Európán kívül. Jólétet sokaknak, ha még nem is mindenkinek.

Erről meg kell emlékeznünk a kulturális örökség európai éve alatt. 2018-at a kulturális sokféleség ünnepévé kell tennünk.

 

 

ÉRTÉKEK UNIÓJA

Értékeink iránytűként szolgálnak.

Európa számomra több egy egységes piacnál. Többet jelent a pénznél, többet egy valutánál, többet az eurónál. Európa mindig is az értékekről szólt.

Ezért az én hatodik forgatókönyvem három alapra, három rendíthetetlen elvre épül: a szabadságra, az egyenlőségre és a jogállamiságra.

 

Európa mindenekelőtt a szabadság Uniója. A szabadságé minden elnyomástól és diktatúrától, melyeket kontinensünk túlságosan is jól, a közép- és kelet-európai országok pedig sajnos mindenkinél jobban ismernek. A szabadságé véleményünk hangoztatásához, akár polgárként, akár újságíróként, és amely szabadság számunkra túl gyakran magától értetődő. Uniónk ezekre a szabadságokra épült. De a szabadság nem az ég ajándéka. Meg kell küzdeni érte. Európában, és szerte a világon.

 

Európának másodsorban az egyenlőség Uniójának kell lennie és az egyenlők Uniójának.

A tagok egyenlőségének, kicsik és nagyok között, kelet és nyugat között, észak és dél között.

Ne tévedjünk, Európa Vigótól Várnáig ér. Spanyolországtól Bulgáriáig.

Kelettől Nyugatig: Európának mindkét tüdejével kell lélegeznie. Máskülönben a kontinensünk csak kapkod a levegő után.

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű polgárok. Elfogadhatatlan, hogy 2017-ben még mindig gyermekek halnak meg olyan betegségekben, amelyeket már rég fel kellett volna számolni Európában. A gyermekeknek Romániában vagy Olaszországban ugyanúgy hozzá kell férniük a kanyaró elleni oltásokhoz, mint más európai országokban. Nincs ha, nincs de. Nincs ha, nincs de. Ezért az összes tagállammal együttműködünk a nemzeti oltási programok támogatása érdekében. Európában nem fordulhatnak elő elkerülhető halálesetek.

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű munkavállalók. A munkavállalóknak az azonos helyen végzett, azonos munka után egyenlő bér jár. A Bizottság ezért új szabályokat terjesztett elő a munkavállalók kiküldetéséről. Egy új európai vizsgálati és jogérvényesítési szerv útján biztosítanunk kell a munkavállalói mobilitásra vonatkozó összes uniós szabály tisztességes, egyszerű és hatékony érvényesülését. Abszurd, hogy a banki előírások betartását a Bankhatósággal ellenőriztetjük, miközben az egységes piaci tisztességesség biztosítására még közös Munkaügyi Hatóságunk sincsen. Létre fogunk hozni egy ilyen hatóságot.

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű fogyasztók sem. Nem fogadom el, hogy Európa egyes részein, Közép- és Kelet-Európában azonos csomagolással és márkajelzéssel alacsonyabb minőségű élelmiszereket árulnak az embereknek. A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskáikba. A magyarok kevesebb húst a húsételeikbe. A csehek kevesebb kakaót a csokoládéjukba. Az uniós jog már tiltja az ilyen gyakorlatokat. Most pedig erősebb hatáskört kell biztosítanunk a nemzeti hatóságok számára ahhoz, hogy mindenhol felszámolják ezeket a jogellenes gyakorlatokat.

 

Harmadsorban, Európában a törvény ereje váltotta fel az erősebb törvényét.

A jogállamiság azt jelenti, hogy a jognak és az igazságnak független bíróságok szereznek érvényt.

A jogerős ítélet elfogadása és tiszteletben tartása az, ami a jogállamiságon alapuló Unió részeivé tesz minket. Tagállamaink az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. A Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az ítéletek be nem tartása vagy a nemzeti bíróságok függetlenségének az aláásása alapvető jogaiktól fosztja meg a polgárokat.

A jogállamiság az Európai Unióban nem szabadon választható rendszer. A jogállamiság szükségszerű.

Uniónk nem állam, hanem jogközösségnek kell lennie.

EGYSÉGESEBB UNIÓ

E három elvre – a szabadságra, az egyenlőségre és a jogállamiságra – alapozva egységesebb, erősebb és demokratikusabb Uniót kell építenünk.

Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy amikor a jövőről beszélünk, az emberek nem új szerződéseket vagy új intézményeket várnak tőlünk. Ezek csak eszközök a célhoz, se többet, se kevesebbet nem jelentenek. Lehet, hogy nekünk itt Strasbourgban vagy Brüsszelben fontosak. A többieknek rajtunk kívül nem jelentenek sok mindent.

Az intézmények reformja ezért engem csak akkor érdekel, ha Európai Uniónk hatékonyságát javítja.

A Szerződés – egyébként is elkerülhetetlen – módosítására való felszólítások helyett először is meg kell változtatnunk azt a megrögzött szemléletmódot, hogy nyerni csak úgy lehet, ha mások veszítenek.

A demokrácia a kompromisszumról szól. Egy jó kompromisszum hosszú távon mindenkiből győztest csinál. Uniónk egységének növeléséhez a kompromisszumra nem negatívumként, hanem mint a nézetkülönbségek áthidalásának művészetére kell tekintenünk. A demokrácia nem működhet kompromisszumok nélkül. Európa nem működhet kompromisszumok nélkül.

Egy egységesebb Uniónak befogadóbbá is kell válnia.

Külső határaink védelméhez és – helyesen – még fokozottabb megerősítéséhez haladéktalanul meg kell nyitnunk a szabad mozgás schengeni térségét Bulgária és Románia előtt. Horvátország számára is lehetővé kell tennünk, hogy a kritériumok hiánytalan teljesülése után teljes jogú schengeni taggá váljon.

Ha azt akarjuk, hogy az euró egységesítse, és ne megossza kontinensünket, akkor többnek kell lennie, mint egy kiválasztott országcsoport pénznemének. Az euró rendeltetése, hogy az Európai Unió egészének egységes pénzneme legyen. Kettő kivételével minden tagállamunknak kötelessége és joga, hogy a feltételek teljesítése után bevezesse az eurót.

Lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy a tagállamok be tudják vezetni az eurót, ha kívánják. Ezért javaslom egy eurócsatlakozási eszköz létrehozását, amely technikai, sőt, akár pénzügyi segítséget is nyújthat számukra.

Ha azt akarjuk, hogy a bankok egész kontinensünkön azonos szabályok szerint és azonos felügyelet alatt működjenek, akkor minden tagállamot arra kell ösztönöznünk, hogy belépjen a bankunióba. Csökkentenünk kell egyes tagállamaink bankrendszerének még fennálló kockázatait. A bankunió csak akkor működhet, ha a kockázatcsökkentés együtt jár a kockázatmegosztással. Mindenki előtt jól ismert, hogy ez csak akkor érhető el, ha teljesülnek a Bizottság által 2015 novemberében javasolt feltételek. A közös betétbiztosítási rendszer csak akkor jöhet létre, ha mindenki elvégezte saját nemzeti házi feladatát.

Ha pedig Európában el akarjuk kerülni a szociális fragmentációt és a szociális dömpinget, akkor a tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb novemberben, a göteborgi csúcstalálkozón meg kell állapodniuk a szociális jogok európai pilléréről. A nemzeti szociális rendszerek még sokáig eltérőek és különállóak lesznek. De mindenképpen meg kell állapodnunk egy Európai Szociális Normaunióról, amelyben megmutatkozik az egységes piaci szociális tisztességességgel kapcsolatos egyetértésünk.

Továbbra is meggyőződésem: Európa nem működhet, ha nem fair a munkavállalókkal szemben.

Hölgyeim és Uraim, ha szomszédságunkban nagyobb stabilitást akarunk, akkor fenn kell tartanunk a hihető bővítési perspektívát is a Nyugat-Balkán számára.

Az nyilvánvaló, hogy a Bizottság és a Parlament jelenlegi ciklusában már nem kerül sor újabb bővítésre. Egyetlen jelölt sem áll készen. Azt követően azonban az Európai Unió tagállamainak száma több lesz 27-nél. A csatlakozni kívánó országoknak a tárgyalások során kiemelt prioritásként kell tekinteniük a jogállamiságra, az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra.

Ez az előre látható jövőben kizárja Törökország uniós tagságát.

Törökország egy ideje hatalmas léptekkel távolodik az Európai Uniótól.

Az újságíróknak szerkesztőségekben, nem pedig börtönökben van a helye. Ott a helyük, ahol a véleménynyilvánítás szabadsága uralkodik.

Felszólítom azokat, akik Törökországban a hatalmat a kezükben tartják: Engedjék szabadon újságíróinkat. És ne csak a mieinket. Fejezzék be tagállamaink sértegetését: ne hasonlítsák azok vezetőit a fasisztákhoz és a nácikhoz. Európa az érett demokráciák kontinense. A szándékos sértések azonban torlaszokat emelnek. Néha úgy érzem, Törökország szándékosan emeli ezeket a torlaszokat, hogy aztán Európát okolhassa a csatlakozási tárgyalások megszakadásáért.

Ami minket illet, mi továbbra is kezünket nyújtjuk a nagy török nép felé, és mindazok felé, akik készek arra, hogy értékeink alapján együttműködjenek velünk.

 

 

ERŐSEBB UNIÓ

Hölgyeim és Uraim!

Azt akarom, hogy Uniónk erősebb legyen, és ehhez erősebb egységes piacra van szükségünk.

Az szeretném, ha az egységes piaccal kapcsolatos fontos kérdésekben gyakoribb és egyszerűbb legyen a Tanácsban a minősített többséggel történő határozathozatal, az Európai Parlament azonos mértékű részvétele mellett. Ehhez nem kell megváltoztatnunk a Szerződéseket. A jelenlegi Szerződésekben vannak olyan áthidaló klauzulák, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben az egyhangúságról áttérjünk a minősített többségi szavazásra – amennyiben az Európai Tanács egyhangúan dönt erről az eljárásról.

Továbbá nagyon amellett vagyok, hogy áttérjünk a minősített többségi szavazásra a közös konszolidált társaságiadó-alapot, a hozzáadottérték-adót, a digitális ipar igazságos megadóztatását és a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adót érintő kérdésekben.

 

Európának gyorsabban és határozottabban kell fellépnie, és ez a gazdasági és monetáris unióra is igaz.

Az euróövezet ma ellenállóbb, mint az utóbbi tíz évben bármikor. Mostanra létrehoztuk az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM). Meggyőződésem, hogy az ESM-nek most fokozatosan egy európai valutaalappá kell átalakulnia, amelyet azonban szigorúan alá kell rendelni az Európai Unió szabályainak és hatásköreinek. A Bizottság decemberben konkrét javaslatokat fog előterjeszteni erre vonatkozólag.

Szükségünk van egy európai gazdasági és pénzügyminiszterre: egy olyan európai miniszterre, aki előmozdítja és támogatja tagállamaink strukturális reformjait. Munkája során támaszkodhat a Strukturálisreform-támogató Szolgálatunk segítségével 2015 óta folytatott bizottsági erőfeszítésekre. Az új miniszternek kellene koordinálnia összes olyan uniós pénzügyi instrumentumot, amely bevethető, ha valamelyik tagállam recesszióval vagy válsággal küzd.

E pozíció létrehozását nem csak dísznek szánom. A hatékonyság érdekében van rá szükség. A gazdasági és pénzügyminiszter pozícióját a gazdasági és pénzügyekért felelős biztosnak kellene betöltenie – aki ideális esetben alelnök is. Ezzel egyidejűleg az eurócsoport elnöki tisztét is neki kellene betöltenie.

A gazdasági és pénzügyminiszternek elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlament felé.

Párhuzamos struktúrákra a legkevésbé sincs szükségünk. Nincs szükségünk arra, hogy az euróövezetnek külön költségvetése legyen, szükségünk van viszont az uniós költségvetésen belül az euróövezetre vonatkozó erős költségvetési sorra.

Nem vagyok híve annak az elképzelésnek sem, hogy az euróövezetnek külön parlamentje legyen.

Az euróövezet parlamentje ez az Európai Parlament.

 

Az Európai Uniónak a terrorizmus elleni küzdelem terén is meg kell erősödnie. Az elmúlt három évben igazi előrehaladást értünk el. Azonban még mindig nincsenek eszközeink arra, hogy gyorsan reagáljunk határokon átnyúló terrorfenyegetettség esetén.

Ezért feltétlenül szükségesnek tartom egy európai hírszerző egység létrehozását, amely gondoskodik arról, hogy a hírszerző szolgálatok és a rendőrségek automatikusan értesüljenek a terroristákra és a külföldi harcosokra vonatkozó adatokról.

Véleményem szerint erőteljes érvek szólnak amellett is, hogy az európai főügyész megbízatást kapjon a határokon átnyúló terrorcselekmények üldözésére.

 

Szeretném, ha Uniónk erősebb globális szereplővé válna. Annak érdekében, hogy nagyobb súlyunk legyen a világban, gyorsabban kell tudnunk dönteni a külpolitikai kérdésekben. Ezért arra kérem a tagállamokat, vizsgálják meg, hogy milyen külpolitikai döntések esetében váltható fel az egységes határozathozatal minősített többségi szavazással. A Szerződés lehetőséget biztosít erre, ha valamennyi tagállam egyetért.A külpolitikában szükségünk van minősített többségi határozatokra, ha hatékonyan akarunk dolgozni.

Én pedig szeretném, ha a védelmi kérdésekben további erőfeszítéseket tennénk. Már kilátásban van egy új Európai Védelmi Alap létrehozása, valamint a védelmi kérdésekben történő állandó strukturált együttműködés kialakítása. 2025-ig teljes körű európai védelmi uniót kell kialakítanunk. Szükségünk van rá. A NATO is emellett van.

 

Végül, de nem utolsósorban azt akarom, hogy Uniónk fokozottabban összpontosítson az igazán fontos kérdésekre, építve a Bizottság által már elvégzett munkára. Nem szabad túlságosan beavatkoznunk az európai polgárok hétköznapi életébe azáltal, hogy annak minden területét szabályozzuk. A nagy jelentőségű dolgokban kell nagyobb szerepet vállalnunk. Nem állhatunk elő új kezdeményezések tömkelegével, és nem törekedhetünk még szélesebb hatáskörökre. Vissza kell adnunk a hatásköröket a tagállamok kezébe, ha ennek értelmét látjuk.

Ezért van az, hogy a Bizottság a nagyobb jelentőségű dolgokban nagyobb szerepet akart vállalni, a kisebb jelentőségűekben pedig kisebbet, és így is tett, évente nem több, mint 25 új kezdeményezést útjára indítva, szemben az előző Bizottságok által javasolt évi jóval több, mint 100-zal.

Az általunk megkezdett munkát befejezendő, még e hónappal létre fogom hozni a szubszidiaritással és arányossággal foglalkozó munkacsoportot, amely kritikus vizsgálat alá veszi az összes szakpolitikai területet annak biztosítása érdekében, hogy csak ott lépjünk fel, ahol az EU hozzáadott értéket teremt. A munkacsoportot az alelnök, Frans Timmermans barátom fogja vezetni, aki a minőségi jogalkotás terén már bizonyított. A Timmermans-munkacsoport a tervek szerint európai parlamenti képviselőkből és nemzeti parlamenti képviselőkből áll majd. Jelentése jövő ilyenkorra várható.

 

DEMOKRATIKUSABB UNIÓ

Tisztelt Képviselők!

Tisztelt Elnök Úr!

Uniónknak a demokrácia terén komoly előrelépést kell tennie.

Azt szeretném, ha az európai parlamenti választások előtt a politikai pártok már sokkal hamarabb megkezdenék a kampányt, mint a múltban. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy az uniós szintű választások pusztán a nemzeti szintű kampányokról szólnak. Az európai demokrácia jobbat érdemel.

A Bizottság ma új szabályokat terjeszt elő a politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozóan. Nem az Európa-ellenes szélsőségesek kasszáját akarjuk tölteni. Az európai pártoknak forrásokat kell biztosítanunk ahhoz, hogy jobban megszervezhessék magukat.

Nekem az európai parlamenti választások kapcsán a transznacionális listák felállításának elképzelése is tetszik, bár tudom, ezzel sokan nem értenek egyet. Parlamenti frakcióm elnökét megpróbálom majd rábírni, hogy csatlakozzon ezen ambíciómhoz, amely demokráciát és egyértelműséget hoz Európa számára.

Az is meggyőződésem, hogy következő hónapokban a nemzeti parlamenteket és a civil társadalmat erőteljesebben be kell vonnunk a jövő Európájának kialakításába mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten. Az elmúlt három évben, ahogy megígértük, az Európai Bizottság tagjai több mint 650 alkalommal tettek látogatást nemzeti parlamenteknél. Emellett több mint 300 interaktív civil párbeszédben vettek részt a 27 tagállam több mint 80 kisebb-nagyobb városában. Ezért támogatom Macron elnök úr elképzelését, hogy 2018 során Európa-szerte szervezzünk demokratikus konventeket.

A vita beindulása után 2018-ban külön figyelmet fogok fordítani Észtországra, Lettországra, Litvániára és Romániára. Ezek az országok ebben az évben ünneplik majd 100 éves fennállásukat. Aki kontinensünk jövőjét alakítani szeretné, annak értenie és tisztelnie kell közös történelmünket, amelybe ez a négy ország is beletartozik – Európa nem volna teljes nélkülük.

A demokrácia és az átláthatóság elengedhetetlen erősítésében az Európai Bizottságnak is ki kell vennie a részét. Ma megküldöm az Európai Parlamentnek a biztosok új magatartási kódexét. Az új magatartási kódex mindenekelőtt világossá teszi, hogy a biztosok is indulhatnak jelöltként az európai parlamenti választásokon, ugyanolyan feltételekkel, mint bárki más. Az új kódex természetesen szigorítani fogja a biztosok feddhetetlenségére vonatkozó követelményeket, mind megbízatásuk ideje alatt, mind azt követően.

Ha Önök meg akarják erősíteni az európai demokráciát, akkor nem fordíthatják vissza a listavezetők – „Spitzenkandidaten” – pozíciójának bevezetésével megjelent demokratikus folyamatot. Szeretném, ha ez hagyománnyá válna.

A demokratikusabbá válás nagyobb hatékonyságot jelent. Európa jobban működne, ha összevonnánk az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének tisztségét.

Ez semmiképpen sem kedves barátom, Donald ellen szól, akivel megbízatásom kezdete óta bizalmas légkörben és zökkenőmentesen tudtam együtt dolgozni. Nem Donald vagy saját magam ellen irányul ez az elképzelés.

Európa könnyebben érthetővé válna, ha csak egy kapitány lenne a kormánynál.

Ha csupán egy elnöke lenne, azzal csak jobban kifejeződne Európai Uniónk valódi jellege, amely egyszersmind az államok Uniója és a polgárok Uniója is.

 

 

ÜTEMTERVÜNK

Tisztelt Kollégáim!

Az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa jövőképe, amelyet ma felvázolok, az általam Önök előtt márciusban ismertetett valamennyi forgatókönyvben található elemeket ötvözi.

De a jövőnk nem maradhat puszta forgatókönyv, vázlat, vagy egy ötlet a sok közül.

A jövő Európáját most kell építenünk.

Ma reggel megküldtem egy ütemtervet Tajani és Tusk elnök uraknak, valamint a Tanács elnöki tisztségét mostantól 2019 márciusáig betöltő soros elnökségeknek, amely felvázolja, hová kell eljutnunk onnan, ahol most vagyunk.

Az ütemterv fontos elemei lesznek azok a költségvetési tervek, amelyeket a Bizottság 2018 májusában fog előterjeszteni. Itt újból választhatunk: vagy a meglévő költségvetés szigorú keretei között folytatjuk az Európai Unió ambícióit, vagy megnöveljük az Európai Unió költségvetési kapacitását annak érdekében, hogy jobban elérhesse ambícióit. Én a második opciót támogatom.

2019. március 29-én az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. Szomorú és tragikus pillanat lesz ez, amit örökre sajnálni fogunk. De tiszteletben kell tartanunk a brit nép akaratát. Tovább fogunk lépni, mert tovább kell lépnünk, hiszen a brexit nem minden. A brexit nem Európa jövője.

2019. március 30-án 27 tagú Unióvá válunk. Azt javaslom, hogy alaposan készüljünk fel erre a pillanatra, mind a 27 tagállam egymás között, mind pedig az uniós intézmények keretében.

Az európai parlamenti választásokra mindössze néhány héttel később, 2019 májusában fog sor kerülni. Az európaiak ekkor ismét megélhetik a demokráciát. Az urnákhoz járulva tisztában kell lenniük azzal, hogyan fog az Európai Unió alakulni az elkövetkezendő években.

Ezért arra kérem fel Tusk elnök urat és Romániát – amely 2019 első felében az EU soros elnökségét adja majd –, hogy 2019. március 30-ára szervezzenek rendkívüli csúcstalálkozót Romániában. Azt szeretném, ha ezt a csúcstalálkozót a Hermannstadtként is ismert gyönyörű történelmi városban, Nagyszebenben rendeznék. Ez lenne az a pillanat, amikor azért találkozunk, hogy meghozzuk az Európa egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételéhez szükséges döntéseket.

Azt remélem, hogy 2019. március 30-án az európai emberek egy olyan Unióban fognak ébredni, amelyben kiállunk minden értékünk mellett. Ahol minden tagállam kivétel nélkül tiszteletben tartja a jogállamiság elvét. Ahol minden tagállam számára természetessé vált, hogy teljes jogú tagja az euróövezetnek, a bankuniónak és a schengeni térségnek.

Ahol gazdasági és monetáris uniónk alapjait úgy megerősítettük, hogy egységes valutánkat képesek vagyunk megvédeni jó és rossz időkben egyaránt, anélkül, hogy külső segítségre szorulnánk. Ahol egységes piacunk méltányosabb lesz mind a keleti, mind a nyugati munkavállalók számára.

Azt akarom, hogy az európaiak olyan Európában ébredjenek, ahol sikerült megegyeznünk a szociális normák erős pillérében. Ahol a nyereség után ott kell adózni, ahol az keletkezett. Ahol a terroristák nem tudnak joghézagokat kihasználni. Ahol egyetértésre jutottunk egy megfelelő európai védelmi unióról. Ahol a Bizottság és az Európai Tanács munkáját végül egyetlen, európai szintű demokratikus választási kampányt követően megválasztott elnök vezeti.

Tisztelt Elnök Úr, ha polgáraink ilyen Unióban ébrednek 2019. március 30-án, akkor az Európai Unió olyan unió lesz, amely képes jogos elvárásaik teljesítésére.

 

 

KÖVETKEZTETÉSEK

Tisztelt Képviselők!

Európa nem azért jött létre, hogy egy helyben álljon. Soha nem szabad ezt tennie.

Helmut Kohl és Jacques Delors, akiket volt szerencsém ismerni, azt tanították nekem, hogy Európa csak akkor halad előre, ha mer lépni. Az egységes piac, Schengen és az egységes valuta: megvalósulásuk előtt mindről azt mondták, hogy légvárak. És mégis: e nagyszabású projektek mára mindennapi életünk részévé váltak.

Az emberek azt mondják, ne evezzünk veszélyes vizekre most, hogy Európa jobban teljesít.

De ezek most olyan idők, amikor nem szabad abba a hibába esnünk, hogy túlságosan óvatosak vagyunk.

Megkezdtük Európa tatarozását. Ma és holnap azonban új emeletekkel kell bővítenünk Európa házát, türelmesen: emeletenként, folyamatosan, ahogy ötleteink felmerülnek.

Európa házát most kell befejeznünk, amíg még süt a nap, és nincsenek viharok.

Mert amikor a következő felhők feltűnnek az ég alján – és előbb-utóbb feltűnnek – már túl késő lesz.

Húzzuk fel tehát a vitorlákat.

Hajózzunk ki a kikötőből.

És fogjuk be a kedvező szeleket a vitorláinkba.

 

*Előadást követően aktualizált szöveg

SPEECH/17/3165


Side Bar