Navigation path

Left navigation

Additional tools

Brüsszel, 2013. február 15. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke: A jövő költségvetése

European Council - PRES/13/58   15/02/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

EURÓPAI TANÁCS
AZ ELNÖK

HU

Brüsszel, 2013. február 15.

(OR. en)

EUCO 40/13

PRESSE 58

PR PCE 33

Herman Van Rompuy,
az Európai Tanács elnöke:
A jövő költségvetése

Egy héttel ezelőtt országaink 27 elnöke, illetve miniszterelnöke egész éjjel át tartó tárgyalásokat követően megállapodásra jutott az Európai Unió következő hét évre szóló pénzügyi keretéről. Rám hárul a feladat, hogy a megállapodás részleteit hétfőn ismertessem az Európai Parlamenttel, és elmagyarázzam döntéseinket.

A sajtóból mindenki értesülhetett arról, hogy a vezetők mindegyike azért küzdött, hogy a legjobb feltételeket harcolja ki saját országa és polgárai számára. Ezt tökéletesen jogosan tették, ahogy az is teljesen érthető, hogy néhányan leginkább adófizetőik aggályaira, mások pedig inkább a kedvezményezettek igényeire összpontosítottak. Számomra az a legfontosabb, hogy sikerült közösen megegyeznünk az évtized hátralévő részének finanszírozási kérdéseit meghatározó költségvetésről, továbbá hogy Európa egészére nézve előnyös megállapodás született.

A számok magukért beszélnek. Az új költségvetési időszakban a kiadások általános szintje csökken ugyan, a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló beruházások aránya azonban nő. Ebből is látszik a döntéseink hátterében meghúzódó két legfontosabb szempont: egyrészt alkalmazkodnunk kell az Európa-szerte jellemző szigorú költségvetési korlátokhoz, másrészt viszont olyan beruházásokat kell eszközölnünk, amelyek a jövő szolgálatában állnak.

Ahogy Európában mindenhol, uniós szinten is kevesebb pénzből kell majd többet elérnünk, ami az adminisztratív költségek csökkentését is maga után vonja. Emellett biztosítanunk kell, hogy minden egyes euró olyan helyre kerüljön, ahol a legnagyobb hatást tudja kifejteni. Európa minden szegletében szorosabbra húzzák a nadrágszíjakat, és ez alól az Unió sem lehet kivétel. Az egyetlen lehetőségünk ezért egy olyan költségvetés elfogadása volt, amelyet a mértékletesség jellemez. Így tehát, az Unió története során először, az előző időszakhoz képest csökkent a kiadások felső határértéke, ami pontosan az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1%-át teszi ki.

A jelenlegi gazdasági nehézségekre tekintettel mindent megelőzve elsőbbséget kell élvezniük a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a versenyképesség fokozására irányuló erőfeszítéseknek. Egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy feláldozzuk a jövőt szolgáló oktatási, kutatási, illetve a növekedést célzó befektetéseinket. Ez az oka annak, hogy az új többéves költségvetés 37%-kal (azaz 34 milliárd euróval) több pénzt irányoz elő ezekre a területekre, továbbá számottevő összeget (30 milliárd eurót) különít el az országokat összekötő energetikai, közlekedési és digitális hálózatok kiépítésére. A kiemelt fontosságú kezdeményezések, például a hallgatók és tanárok számára kidolgozott csereprogram, az „Erasmus mindenkinek”, vagy a kontinens legnagyobb kutatási és innovációs programja, a „Horizont 2020” költségvetése is emelkedik.

Ezt az tette lehetővé, hogy korszerűsítettük a költségvetést. Így például a kizárólagosan uniós hatáskörbe tartozó mezőgazdasági szakpolitikai területen a hangsúly az egységesen megállapított támogatásokról áthelyeződik arra, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes jövedelemre tehessenek szert, a vidéki területeken javuljon az életminőség és elterjedtebbé váljanak a környezetbarát megoldások. Valamennyiünk számára létfontosságú, hogy az európai élelmiszerágazat fenntartható legyen. A mezőgazdaság korántsem a múlté, viszont az a közös agrárpolitika reformjának köszönhetően a költségvetés kisebb részét emészti majd fel, és ez az arány a jövőben tovább fog csökkenni.

Az ijesztő méreteket öltő fiatalkori munkanélküliség minden negyedik – egyes országokban minden második – fiatalt érinti Európában. E tragikus helyzet elleni küzdelembe be fog kapcsolódni egy 6 milliárd eurós költségvetésű, most létrehozott kezdeményezés is. A regionális alapokból segíteni fogjuk azokat az országokat, amelyek a legjobban megszenvedték a válság hatásait, valamint továbbra is jelentős összegeket juttatunk majd a legszegényebb régióknak és a leginkább nélkülöző embereknek annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi kohézió az Unióban. A válság ellenére sikerült megőriznünk azokat az eszközeinket is, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa szerepet vállalhasson az olyan nagy horderejű globális feladatokban, mint a fejlesztési segélyezés vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

E költségvetés sok szempontból korszerű, realisztikus, és a legsürgetőbb problémák orvoslását célozza. Kompromisszum született, amely talán senki számára nem jelenti a tökéletes költségvetést, viszont minden nézőpontot közös nevezőre hozott. Vannak, akik csalódottak amiatt, hogy nem sikerült minden beruházási javaslatot felkarolni, mivel az túlontúl sokba került volna.

Ezt személy szerint én is sajnálom, de megtévesztő lenne a tervezet módosításait csökkentésként feltüntetni, hiszen a valóságban az általunk elfogadott költségvetés a jelenleginél lényegesen több pénzt biztosít a növekedést célzó beruházásokra. A most jóváhagyott összegekkel is óriási eredményeket lehet elérni.

A múlt heti megállapodással a történet azonban még korántsem ért véget. Az Európai Parlament most tüzetes vizsgálatnak veti alá az állam-, illetve kormányfők által elért politikai megállapodást, majd megkezdődik az utolsó tárgyalási kör. Az európai parlamenti képviselők már a csúcstalálkozó hajrájában jogos aggályokat fogalmaztak meg, például hogy új bevételi forrásokra van szükség vagy hogy újfajta módozatokat kell találni a költségvetési rugalmasság biztosítására. Teljesen jogos aggodalmak ezek, hiszen senki sem láthatja előre, hogy mi lesz Európával hét év múlva. A rugalmasság ráadásul ahhoz is hozzájárul, hogy az uniós kifizetések jobban megfeleljenek a kötelezettségvállalásoknak.

Egy hét évre szóló beruházási költségvetés nagyon fontos a kiszámíthatóság szempontjából. Ha nem lenne, mindig csak egy évre előre tudnánk lekötni a forrásokat. Ez rendkívül hátrányosan érintené a tudományos élet szereplőit, az egyetemeket, a jótékonysági szervezeteket, de ugyanígy a helyi és regionális hatóságokat is szerte Európában. Jelentős projektek épülnek erre a többéves tervezhetőségre. Most, mikor kezd fokozatosan helyreállni a gazdaságainkba vetett bizalom, további pozitív hatással bírna, ha mindenki áldását adná erre az Európa jövőképét hét évre felrajzoló megállapodásra.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website