Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Brüsszel, 2013. február 8. Herman Van Rompuy elnök sajtónyilatkozata az Európai Tanács ülése után

Conseil de l'Europe - PRES/13/48   08/02/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

EURÓPAI TANÁCS
AZ ELNÖK

HU

Brüsszel, 2013. február 8.

(OR. en)

EUCO 36/13

PRESSE 48

PR PCE 30

Herman Van Rompuy elnök sajtónyilatkozata az Európai Tanács ülése után

Hosszú, de sikeres 24 óra áll az Európai Tanács mögött: megszületett a megállapodás az Unió következő többéves költségvetéséről. És nem is akármilyen költségvetés született: Európai pénzügyeit az évtized végéig kiegyensúlyozott és a növekedés előmozdítására irányuló pénzügyi keret fogja meghatározni.

A feladat nem volt egyszerű – ez volt messze a leghosszabb ülésünk hivatalba lépésem óta, de az eredmény minden kétséget kizáróan megérte a fáradságot.

Az elfogadott kompromisszum azt mutatja, hogy Európa vezetői érzik a közös felelősségvállalás fontosságát, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a végső megállapodáshoz még az Európai Parlament egyetértésére is szükség lesz. Ezt a költségvetést talán senki számára nem tartja tökéletesnek, pedig mindenki számára számos előnyt tartogat. Persze a végeredményt nagyon sokféle szemüvegen keresztül lehet nézni.

Európa szemszögéből nézve az új keret három legfontosabb dimenziója, hogy a jövőbe tekint, hogy realisztikus és hogy a jelenlegi sürgető problémák formálták.

Engedjék meg, hogy ezt a három elemet röviden ki is fejtsem. Először is: ez a jövő költségvetése. Ehhez ragaszkodtam leginkább, hiszen nem áldozhatjuk fel az oktatásba, a kutatásba és a növekedésbe irányuló befektetéseinket. Természetesen egyesek még többet szerettek volna elérni ezen a vonalon, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a számokat: az előző többéves pénzügyi kerethez képest a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” alfejezet keretösszege 34 milliárd euróval (azaz csaknem 40%-kal) nő.

Az olyan programok, mint az „Erasmus mindenkinek” és a „Horizont 2020” költségvetését tekintve is tényleges nettó növekedéssel számolhatunk.

Végezetül a legfontosabb feladatunk itt egyértelműen az új beruházások generálása, valamint a közlekedési, energetikai és ikt-hálózatok fejlesztése, aminek keretében 30 milliárd eurót irányoztunk elő az európai hálózatok finanszírozására.

A költségvetés második dimenziója a mértékletesség. Nem hunyhattunk szemet az Európa-szerte fennálló rendkívül nehéz gazdasági realitások felett, feszesebbé kellett tehát tennünk a költségvetést. Az Európai Unió történetében először a többéves pénzügyi keret összege az előzőhöz képest reálértéken csökkent, mégpedig mind a kötelezettségvállalási, mind pedig a kifizetési előirányzatokat tekintve 34 milliárd euróval (a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest), így a költségvetés felső határértéke kötelezettségvállalási előirányzatokban 960 milliárd euró, kifizetési előirányzatokban pedig 908,4 milliárd euró lett. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalások pontosan 1%-át teszik ki az EU bruttó nemzeti jövedelmének: józan és kerek szám ez.

A kiadások felhasználásának javítása érdekében új elemek kerültek a keretbe:
– az országok tekintetében makrogazdasági feltételeket fogunk megállapítani a kohéziós támogatások és a gazdasági kormányzás közötti szinergiák fokozása érdekében,
– a projektek esetében az eredményességet fogjuk ösztönözni, ugyanis tartalékot képzünk a legjobb teljesítmények jutalmazására.

Általában véve a finanszírozási programok egyszerűbbek lesznek és fokozzuk az ellenőrzésüket. A jelenlegi gazdasági körülmények között magának az uniós hivatali rendszernek is növelnie kell a hatékonyságát és csökkentenie a költségeit.

Foglalkoztunk a bevételi oldallal, azaz uniós zsargonnal élve a „saját forrásokkal” is. Ezzel kapcsolatban három fontos eredményt említenék meg:
– csökkentettük az adók és illetékek beszedési költségeit,
– kompromisszumos megoldást találtunk a korrekciókra,
– utat nyitottunk az esetleges új saját források előtt, amelyek alapja az új héarendszer és a leendő pénzügyi tranzakciós adó lesz.

Ezzel el is jutottam a harmadik és utolsó pontomhoz: ez a pénzügyi keret sürgető problémák talaján jött létre. A legsürgősebben megoldandó feladatunk pedig a munkanélküliség csökkentése, főként a fiatalok körében. Ezért 6 milliárd eurót különítettünk el egy új, a fiatalok foglalkoztatását célzó kezdeményezésre, ami hathatós ösztönzőt jelenthet.

A strukturális alapok elosztásakor különleges figyelmet szenteltünk Görögországnak, Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Írországnak, míg a kohéziós támogatásból nagyobb szeletet kapnak általánosságban a szegényebb országok.

A rugalmasság biztosításának eszköze egyebek mellett a kohéziós alapok felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés, amelyet a válság sújtotta országok különösen nehéz helyzetére tekintettel vezetünk be. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők iránti támogatásunk változatlan marad, és a külső tevékenységek finanszírozását sem érinti a válság. Ez a költségvetés lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy továbbra is foglalkozzon a létfontosságú globális kérdésekkel, például az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, a nukleáris biztonsággal és a fejlesztési segélyezéssel.

Megszületett tehát a megállapodás, de hogyan tovább? Amint már említettem, a többéves pénzügyi keret nem léphet életbe az Európai Parlament egyetértése nélkül. A kedvezményezettek és a befektetők 2014. január 1-jétől számítanak erre az új költségvetésre. Hogy elejét vegyük a késlekedésnek és a kétségeknek, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek minden ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást gyors ütemben le kell zárnia.

Visszatekintve elégedett vagyok, hogy e tárgyalás során egy pillanatra sem veszítettük szem elől az átfogó célt. Még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is sikerült megóvnunk a folyamatosság és a növekedés elengedhetetlen tényezőit.

Mindezek mellett foglalkoztunk a kereskedelemmel is, hiszen a kereskedelem is képes annyit tenni a növekedésért és a foglalkoztatásért, amennyit azok a növekedést célzó beruházások, amelyek a többéves pénzügyi keret jóváhagyásának köszönhetően lehetővé válnak.

Szót ejtettünk az arab világban végbemenő eseményekről is. Két évvel az arab tavasz kezdete után eljött a megfelelő pillanat arra, hogy számba vegyük a térség országainak demokratikus átalakulásához nyújtott európai támogatást. A legfrissebb események újra rávilágítottak, hogy mennyi kihívás rejlik ezekben az átmenetekben, az Unió azonban továbbra is partner marad ezekben az erőfeszítésekben.

Ülésünket Malival zártuk: üdvözöltük azokat a határozott lépéseket, amelyeket a mali hadsereg Franciaország és más európai és afrikai partnerek támogatásával tett meg. Az Európai Unió elkötelezetten támogatja ezt a küzdelmet, és eszközeinek teljes tárházát felhasználja arra, hogy segítsen visszatérni a demokráciához és az alkotmányos rendhez Maliban.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site