Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Tanács 3218. ülése Külügyek Brüsszel, 2013. január 31.

European Council - PRES/13/39   31/01/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

AZ EURÓPAI UNIÓ

TANÁCSA

HU

5858/13

(OR. en)

PRESSE 39

PR CO 4

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3218. ülése

Külügyek

Brüsszel, 2013. január 31.

Elnök Catherine Ashton

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács újólag megerősítette az Európai Uniónak a Mali szuverenitása, egysége és területi integritása melletti szilárd és tartós elkötelezettségét. Üdvözölte, hogy a mali fegyveres erők Franciaország és a térségbeli államok támogatásával területeket foglaltak el a terrorista csoportoktól Mali északi részén. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a nemzetközi közösség a továbbiakban is elkötelezetten támogatást nyújtson Malinak, ideértve különösen az afrikai államok mozgósítását. Üdvözölte továbbá egy olyan ütemterv elfogadását, amely lényeges előrelépést jelent az alkotmányos rend teljes helyreállítása felé.

A Tanács emellett üdvözölte, hogy befejeződött az átmenet Szomáliában, mivel ezzel történelmi lehetőség nyílik arra, hogy az ország végleg lezárjon két, konfliktussal terhes évtizedet, továbbá vállalta, hogy folytatja a szomáliai átalakulást támogató kollektív erőfeszítéseit. A Tanács véleménycserét folytatott Hasszán Sejk Mohamuddal, Szomália elnökével.

A Tanács az Európai Tanács február 7–8-i ülésén tartandó megbeszélésekre figyelemmel áttekintette a Szíriában és Egyiptomban fennálló helyzetet, valamint az arab tavaszra adott uniós választ.

A Tanács jóváhagyta a líbiai határigazgatás támogatását célzó esetleges polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Déli szomszédság

Mali

Szomália/Afrika szarva

Az Északi-sarkvidék

Amerikai Egyesült Államok

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KÜLÜGYEK

  1. Irak – korlátozó intézkedések

  2. Egyes palesztin személyek ideiglenes befogadása

  3. Afganisztán – korlátozó intézkedések

  4. A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós fellépés

  5. Tunézia – korlátozó intézkedések

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

  1. Az átalakulóban lévő társadalmak fenntartható változásának uniós támogatása

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

  1. Az EU 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkozó gyakorlatprogramja

  2. A líbiai határigazgatás támogatása

RÉSZTVEVŐK

Főképviselő:

Catherine ASHTON az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Belgium:

Didier REYNDERS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter

Bulgária:

Nickolay MLADENOV külügyminiszter

Cseh Köztársaság:

Karel SCHWARZENBERG első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter

Dánia:

Villy SØVNDAL külügyminiszter

Németország:

Guido WESTERWELLE külügyminiszter

Észtország:

Urmas PAET külügyminiszter

Írország:

Lucinda CREIGHTON Európa-ügyi politikai államtitkár

Eamon GILMORE miniszterelnök-helyettes (Tánaiste), kereskedelmi és külügyminiszter

Görögország:

Dimítriosz KÚRKULASZ külügyi államtitkár

Spanyolország:

Gonzalo DE BENITO SECADES külügyi államtitkár

Franciaország:

Laurent FABIUS külügyminiszter

Olaszország:

Giuliomaria TERZI DI SANT'AGATA külügyminiszter

Ciprus:

Erató KOZÁKU-MARKÚLLISZ külügyminiszter

Lettország:

Edgars RINKĒVIČS külügyminiszter

Litvánia:

Linas A. LINKEVIČIUS külügyminiszter

Luxemburg:

Christian BRAUN állandó képviselő

Magyarország:

GYÖRKÖS Péter állandó képviselő

Málta:

Francis ZAMMIT DIMECH külügyminiszter

Hollandia:

Frans TIMMERMANS külügyminiszter

Ausztria:

Michael SPINDELEGGER alkancellár, európai és nemzetközi ügyekért felelős miniszter

Lengyelország:

Radosław SIKORSKI külügyminiszter

Portugália:

Paulo PORTAS külügyminiszter

Románia:

Titus CORLĂŢEAN külügyminiszter

Szlovénia:

Karl Viktor ERJAVEC miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Szlovákia:

Miroslav LAJČÁK miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Finnország:

Erkki TUOMIOJA külügyminiszter

Svédország:

Carl BILDT külügyminiszter

Egyesült Királyság:

William HAGUE helyettes miniszterelnök, külügyminiszter, a nemzetközösségi ügyek minisztere

Bizottság:

Maria DAMANAKI biztos

Kristalina GEORGIEVA biztos

Štefan FÜLE biztos

A csatlakozó ország kormányának képviseletében:

Horvátország:

Vesna PUSIĆ miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Európa-ügyi miniszter

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Déli szomszédság

Tekintettel az Európai Tanács február 7–8-i ülésén tartandó megbeszélésekre, a Tanács megvizsgálta az arab tavasszal kapcsolatos helyzetet, és áttekintette az Unió válaszlépéseit.

A Tanács emellett megvitatta az Egyiptomban a közelmúltban bekövetkezett eseményeket, valamint a legutóbbi szíriai fejleményeket.

Mali

A Tanács megvitatta a mali helyzetet, és az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Az Európai Unió, emlékeztetve 2013. január 17-i következtetéseire, újólag megerősíti a Mali szuverenitása, egysége és területi integritása melletti szilárd és tartós elkötelezettségét. Ezzel összefüggésben, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak, különösen a 2071. és a 2085. sz. határozatnak megfelelően az EU támogatja a térség és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit. Üdvözli, hogy a mali fegyveres erők Franciaország és a térségbeli országok támogatásával területeket foglaltak el a terrorista csoportoktól Mali északi részén, és ismételten kiemeli, hogy teljes mértékben támogatja az ilyen akciókat. Az EU üdvözli továbbá, hogy a mali Nemzetgyűlés elfogadta az átmenetre vonatkozó ütemtervet.

2. Az EU hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a nemzetközi közösség a továbbiakban is elkötelezetten támogatást nyújtson Malinak, ideértve különösen az afrikai országok mozgósítását. Üdvözli az Afrikai Unió (AU) által szervezett 2013. január 29-i adományozói konferencia kimenetelét, és ösztönzi a következtetéseinek gyors végrehajtását. Az EU arra ösztönzi az AU-t és az ECOWAS-t, hogy gyorsítsák fel a Maliban folytatandó, afrikai vezetésű nemzetközi támogató misszió (AFISMA) telepítését, amihez kész pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtani. Tekintettel arra, hogy Afrika vonatkozásában az AFISMA támogatása az EU egyik prioritása, a Tanács ismételten kiemeli, hogy az Afrikai Békekereten keresztül kész jelentős támogatást nyújtani az AFISMA részére. E tekintetben arra kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy kérés alapján haladéktalanul tegyenek eleget az EU által az addisz-abebai nemzetközi adományozói konferencián tett kötelezettségvállalásnak, azaz a Bizottság által bejelentett 50 millió EUR összegű hozzájárulás folyósításának. Az EU felhívja a többi adományozót, hogy vállaljanak részt a művelet tartós és kiszámítható finanszírozásában.

3. Az ütemterv elfogadása lényeges előrelépést jelent az alkotmányos rendnek – ideértve a fegyveres erők polgári ellenőrzését –, illetve az államhatalomnak a Mali egész területére kiterjedő teljes helyreállítása tekintetében, és az EU sürgeti annak mihamarabbi végrehajtását. Ez az előrelépés lehetővé teszi továbbá az európai fejlesztési támogatás fokozatos újraindítását, hogy ezáltal gyorsan ki lehessen elégíteni Mali prioritást élvező szükségleteit. A Tanács ezenkívül felkéri a főképviselőt és az Európai Bizottságot, hogy javasoljanak konkrét intézkedéseket az ütemterv végrehajtásának elősegítésére, ideértve a választási folyamat támogatását is. Az EU emlékeztet arra, hogy fontos az inkluzív nemzeti párbeszéd helyreállítása, amely nyitva áll az északi népesség, valamint minden olyan csoport előtt, amely elutasítja a terrorizmust és elismeri Mali integritását. Döntő fontosságú az is, hogy Mali középső és északi részén a felszabadított övezetekben mielőbb helyreálljon az államhatalom, a jogállam és a közszolgáltatások. Ezért a Tanács – az európai általános megközelítéssel összhangban – üdvözli az EKSZ és a Bizottság annak érdekében kifejtett közös erőfeszítéseit, hogy a rendelkezésükre álló eszközök révén konkrét segítségnyújtási intézkedéseket dolgozzanak ki.

4. A Tanács üdvözli az EUTM Mali misszió előkészítésének felgyorsítását. A misszió célja, hogy képzést és tanácsot nyújtson a mali fegyveres erőknek, és ezáltal hozzájáruljon a polgári hatóság megerősítéséhez és az emberi jogok tiszteletben tartásához. Emlékeztet a Tanács 2013. január 17-én jóváhagyott célkitűzésére, mely szerint legkésőbb február közepén el kell fogadni a misszió elindításáról szóló határozatot annak céljából, hogy meg lehessen kezdeni az első tanácsadási tevékenységeket.

5. Az EU-t aggodalommal töltik el az emberi jogi visszaélésekről szóló hírek, és felszólítja a mali hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki azok megalapozottságát. Az EU készen áll megfelelő segítséget nyújtani az ilyen visszaélések elleni küzdelemhez. Hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, és a mali hatóságokat emlékezteti különösen arra, hogy elsődleges feladatuk a polgári lakosság védelme. Az emberi jogi jogsértések valamennyi elkövetőjét felelősségre kell vonni tetteiért. Az EU üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntését, hogy vizsgálatot indít ezekkel a jogsértésekkel kapcsolatban, a mali hatóságokat pedig együttműködésre szólítja fel. Felszólít továbbá a megfigyelők gyors mozgósítására és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés megerősítésére, hogy ezáltal Mali egész területén ellenőrizni lehessen az emberi jogok tiszteletben tartását.

6. Az EU üdvözli a főképviselő azon szándékát, hogy február 5-én Brüsszelben kerüljön megrendezésre a mali helyzettel foglalkozó támogató és nyomon követő csoport következő ülése, az AU, az ECOWAS és az ENSZ elnökletével. Az ülés megfelelő alkalom lesz arra, hogy megerősítsük a Mali támogatását célzó nemzetközi fellépés koordinációját, az ütemterv végrehajtásának támogatását, valamint az AU adományozói konferenciáját követő intézkedéseket.”

Szomália/Afrika szarva

A Tanács megvitatta a Szomáliában és az Afrika szarván fennálló helyzetet. Munkaebéd keretében véleménycserét folytatott Hasszán Sejk Mohamuddal, Szomália elnökével. A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Az EU üdvözli, hogy befejeződött az átmenet Szomáliában, mivel ezzel történelmi lehetőség nyílik arra, hogy az ország végleg lezárjon két, konfliktussal terhes évtizedet. Az ideiglenes alkotmány elfogadása, a szövetségi parlament megalakulása és az új elnök megválasztása utat nyithat a tartós béke és jólét felé Szomáliában. Hasszán Sejk Mohamud elnöknek az Európai Uniónál tett látogatása az EU és Szomália közötti partnerség megerősödését mutatja, és azt jelzi, hogy az Unió elismeri az új szomáliai politikai berendezkedést.

2. Az EU hangsúlyozza a szomáliai szerepvállalás jelentőségét, és rámutat arra, hogy a szomáliai hatóságok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy olyan országot építsenek, amelynek polgárait nem fenyegeti az erőszak és a szervezett bűnözés, amely gazdaságilag életképes, és együttműködik szomszédaival és a nemzetközi közösséggel. Az EU és Szomália közötti kapcsolatokban bekövetkezett paradigmaváltás jeleként és az uniós átfogó megközelítéssel összhangban az Európai Unió elkötelezett az új kormány jövőképének és prioritásainak támogatása mellett. Vállalja, hogy folytatja a szomáliai átalakulást támogató kollektív erőfeszítéseit, és hogy közvetlenebb formában működik együtt a szomáliai néppel és intézményekkel. Ebben az összefüggésben az EU ösztönzi, hogy Szomália csatlakozzon a Cotonoui Megállapodáshoz.

3. A Tanács üdvözli a főképviselő/alelnök és a szomáliai elnök bejelentését, miszerint Szomália és az EU konferenciát fog szervezni Brüsszelben Szomália és népe közép- és hosszú távú prioritásaival és igényeivel kapcsolatban. A konferencia célja, hogy résztvevői jóváhagyjanak egy Szomália és a nemzetközi közösség közötti paktumot, amely a bizonytalan helyzetű államokra irányuló, Puszanban elfogadott „új megállapodás” alapján keretet ad Szomália újjáépítéséhez. A konferencia legfontosabb témái az új szomáliai politikai rend kialakítása, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdítása, valamint a jogállamiság és a biztonság kiépítése lesznek. Az EU üdvözli az Egyesült Királyság azon kezdeményezését, hogy helyet adjon egy másik konferenciának, amely a legsürgetőbb feladatokra helyezi a hangsúlyt, azaz a biztonság, az igazságszolgáltatás és az államháztartás megerősítésére, valamint Szomália politikai fejlődésének támogatására. Az EU üdvözli a szomáliai szövetségi kormány elkötelezettségét, hogy társszervezőként vegyen részt a két konferencia lebonyolításában.

4. Az EU pártfogolja, hogy a szomáliai elnök legsürgetőbb feladatként az ország biztonságának fokozására tekint. A felülvizsgált nemzeti biztonsági és stabilizációs terv, valamint a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó kapcsolódó stratégiák alapján az EU változatlanul segíteni fog a politikai hatalom felé elszámolással tartozó biztonsági kapacitások, valamint a jogállamisággal kapcsolatos kapacitások építésében az egész ország területén, és ezzel hozzájárul a lakosság védelméhez és az emberi jogok tiszteletben tartásához. Az Unió rámutat, mennyire fontos a nemzetközi koordináció és komplementaritás a szomáliai biztonsági ágazat fejlesztéséhez nyújtott támogatás terén.

Az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Somalia) 2010 óta mintegy 3000 szomáliai katonát képzett ki sikerrel, akik jelenleg a szomáliai nemzeti hadsereg gerincét képezik. A munka sikerére tekintettel és annak érdekében, hogy a misszió eleget tudjon tenni a szomáliai hatóságok változó igényeinek, a Tanács 2013. január 22-én úgy határozott, hogy 2015. március 31-ig meghosszabbítja az EUTM Somalia megbízatását, misszióparancsnoknak pedig Gerald Aherne dandártábornokot nevezi ki. A misszió – továbbra is szoros együttműködésben az Afrikai Unió szomáliai missziójával (AMISOM), Ugandával, az Egyesült Államokkal és egyéb partnerekkel – kiképzési feladatokat lát majd el, és tanácsadást nyújt egy hatékony, jól integrált, önfenntartó és elszámoltatható szomáliai nemzeti hadsereg felépítéséhez. Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, az EUTM fokozatosan áthelyezi tevékenységeit Ugandából Szomáliába.

Az Unió a jogállamiság területén is nyújtott támogatást. Az ENSZ-szel szoros együttműködésben támogatta az igazságszolgáltatási kapacitásokat, továbbá hozzájárult a szomáliai rendőrség kiképzéséhez és az állomány tagjainak javadalmazásához. Az EUCAP NESTOR misszió emellett segíteni fog Szomáliának és a régió más országainak, hogy önfenntartó kapacitásokat építhessenek ki a tengerhajózási biztonság és irányítás fokozására, beleértve az igazságszolgáltatási kapacitásokat is.

5. Az EU elismerését fejezi ki az AMISOM erőfeszítései iránt, és üdvözli az Afrikai Unió által elvégzett stratégiai értékelés lezárását. Az AMISOM minden bizonnyal továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a szomáliai biztonság megvalósításában, miközben a szomáliai biztonsági erők kapacitása is fejlődik. Az AMISOM támogatása változatlanul az egyik legfontosabb Afrikát érintő prioritás az EU számára, ezért az Unió megerősíti, hogy az Afrikai Békekereten keresztül kész továbbra is számottevő támogatásban részesíteni az AMISOM-ot. A többi támogatót is arra szólítja fel, hogy biztosítsanak kiszámítható és fenntartható finanszírozást az AMISOM számára.

6. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ lezárta a szomáliai jelenlétéről készített stratégiai áttekintést, és várakozással tekint az ENSZ fokozott szomáliai szerepvállalása elé, mely többek között a béke- és az államépítés támogatására vállalt nemzetközi szerep hatékony koordinációja szempontjából lesz fontos.

7. Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a nemzeti megbékélés megvalósítása és az elszámoltatható és átlátható helyi, regionális és nemzeti intézmények kiépítése. Ennek során olyan megközelítést kell követni, amelynek köszönhetően egyetlen klán és társadalmi csoport sem marad ki a folyamatból. Az EU támogatni fogja a kormánynak a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseit. Az Unió felhívja a figyelmet a következők fontosságára: népszavazás útján végleges alkotmányt kell elfogadni, amely valamennyi szomáliai akaratát tükrözi; ösztönözni kell a párbeszédet és a békés kapcsolatot a központi hatalom és a régiók között; fel kell készülni a választásokra. Az EU emellett az inkluzív helyi fejlődést és a megbékélési erőfeszítéseket is támogatni fogja. Rámutat továbbá a civil társadalom és a média által az átalakulás folyamatában játszott döntő szerepre is.

8. Az EU ezenkívül vállalja a társadalmi–gazdasági talpra állás támogatását is, mivel az elengedhetetlen a szomáliaiak jóllétének és megélhetésének javításához. Támogatni fogja az alapvető szolgáltatások nyújtását, az államháztartás megerősítését, valamint az ország és a nemzetközi pénzügyi intézmények közötti kapcsolatok új alapokra helyezését. Az Unió segíteni fog a reziliencia kialakításában, többek között azáltal, hogy a Szomáliának adott uniós segítség nyújtása során összekapcsolja a segélyezést, a helyreállítást és a fejlesztést.

9. Az EU változatlanul humanitárius segítséget nyújt majd a szomáliai nép legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében, mégpedig a humanitárius elveket – azaz a semlegesség, az emberiesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét – teljes mértékben tiszteletben tartva. Felszólít minden szomáliai felet, hogy biztosítsa a humanitárius segítségnyújtáshoz való biztonságos és akadálytalan hozzáférést, és tegyen eleget a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek.

10. Az EU megállapítja, hogy ha javul a helyzet a szárazföldön, az segíteni fog a szomáliai partoknál folytatott kalóztevékenységek mélyén rejlő problémák kezelésében is. Az Unió méltatja az EUNAVFOR ATALANTA uniós tengeri műveletnek a kalózkodás elleni küzdelemben elért sikerét. Az EU célja, hogy az ATALANTA segítségével konszolidálja az Indiai-óceán nyugati részén folytatott kalóztevékenységek sikeres megfékezését, és eközben Szomália bűnüldözési kapacitásának kiépítésével – többek között az EUCAP NESTOR révén – korlátozza a kalózcsoportok arra nyíló lehetőségeit, hogy a szárazföldről kiindulva végezzék tevékenységeiket, valamint felszámolja a kalózhálózatokat, azok pénzügyi és logisztikai hátterével együtt. Ezeket a feladatokat a szomáliai hatóságokkal együttműködésben fogja végezni, tekintettel azok változó igényeire, valamint a helyszínen fennálló politikai és biztonsági helyzetre, és fel fogja hozzá használni a KBVP-misszióit és -műveleteit, valamint más uniós eszközöket, mégpedig úgy, hogy azok egymást kölcsönösen erősítsék, és igénybevételük koherens legyen.

11. Az Uniót továbbra is aggasztja, hogy a terrorizmus folyamatosan veszélyt jelent Szomáliára, a tágabb régióra és az egész világra. Az EU vállalta, hogy segít a terrorizmus veszélyével való megküzdést célzó helyi kapacitások építésében, valamint hogy támogatja a bűnüldözés terén folytatott regionális együttműködést és az erőszakos szélsőséges fellépések elleni küzdelmet. Ehhez igénybe fogja venni egyebek mellett a terrorizmus elleni globális fórum munkáját, és együtt fog működni a regionális szervekkel, az Afrika szarván található országok és Jemen kormányaival, valamint az olyan kulcsfontosságú szervekkel, mint az ENSZ és az Afrikai Unió. A Tanács ezzel összefüggésben nyugtázza, hogy a tagállamok ma a hatáskörükbe eső területeken jóváhagyták az Afrika szarva térségre és Jemenre vonatkozó, terrorizmus elleni uniós cselekvési tervet.

12. Az EU tisztában van azzal, hogy Szomália békéjének, biztonságának és jólétének előfeltétele a tágabb szomszédság stabilitása. Hangsúlyozza, hogy a régió országainak fokozniuk kell a jószomszédi kapcsolatok kiépítésére, a regionális kapacitások kialakítására, valamint a regionális együttműködés és integráció megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, mindenekelőtt a gazdaság területén, továbbá le kell fektetniük egy regionális politikai, gazdasági és biztonsági keret alapjait. Első lépésként az Unió sürgeti Szomáliát és szomszédait, hogy a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) égisze alatt és a partnereik segítségével kössenek megállapodást a jószomszédi kapcsolatokról. Ösztönzi továbbá, hogy Szomália tevékenyen vegyen részt az IGAD munkájában, és a régió valamennyi országát arra sarkallja, hogy mutassák meg, hogy készek e keretben rendezni kétoldalú nézeteltéréseiket. Amint az az Afrika szarva térségre vonatkozó stratégiai keretben is szerepel, az EU kész együttműködni az Afrikai Unióval, az IGAD-dal és annak tagállamaival e célok elérése érdekében, amiben többek között az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének munkája is nagy szerepet fog játszani.

Az Unió hangsúlyozza, hogy az ország és a tágabb régió biztonsága és jóléte szempontjából nagyon fontos, hogy Kenyában 2013 márciusában békés és hiteles választásokra kerüljön sor.”

Az Északi-sarkvidék

A Tanács véleménycserét folytatott az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós politika kialakítása céljából javasolt, a Bizottság és a főképviselő idevágó közös közleményében foglalt intézkedésekről.

Amerikai Egyesült Államok

A Tanács véleménycserét tartott azokról a külpolitikai kérdésekről, amelyek várhatóan prioritást élveznek majd Barack Obama elnök második elnöki ciklusa során.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONT

KÜLÜGYEK

Szorosabb együttműködés és regionális integráció a Maghreb-országokban

A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Megerősítve az európai szomszédságpolitika stratégiai fontosságát és emlékeztetve az európai szomszédságpolitikáról szóló, 2011. június 20-i tanácsi következtetésekre, a Tanács üdvözli az „A szorosabb együttműködés és regionális integráció támogatása a következő Maghreb-országokban: Algéria, Líbia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia” című közös közleményt, és örvendetesnek találja a főképviselő és a Bizottság által a közleményben ismertetett javaslatok széles skáláját.

2. A Tanács üdvözli, hogy a közlemény a szolidaritás és a partnerség szellemében készült, egy olyan történelmi pillanatban, amelyben az EU számára továbbra is kulcsprioritást jelentő Maghreb-országok nagy horderejű és mély változásokon mennek keresztül.

3. A Tanácsnak örömére szolgál, hogy a közlemény arra az elvre épít, mely szerint a változás lendületben tartásának, a döntések meghozatalának, valamint az integráció minél jobb megvalósítását szolgáló módszerek megválasztásának a felelőssége kizárólagosan a Maghreb-országoké.

4. A közleményben szereplő javaslatok az öt Maghreb-ország számára a belső erőfeszítéseik támogatását szolgáló programot körvonalaznak, amelynek célja a szorosabb együttműködés kialakítása és a regionális integráció megerősítése, elsősorban az Arab Maghreb Unió (AMU) keretén belül. A Maghreb-országok tekintetében folytatott uniós politika kiegészíti és továbbfejleszti a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért” elnevezésű programban szereplő intézkedések körét, a differenciált elbánás elvére alapuló európai szomszédságpolitika megújított megközelítésének összefüggésében. A Tanács hasonlóképpen üdvözli, hogy a közleményben hangsúlyt kaptak a demokratikus reformok és az inkluzív gazdasági fejlődés, csakúgy, mint a régióban meglevő együttműködési keretek, elsősorban az Unió a Mediterrán Térségért és az 5+5 (az EU öt dél-mediterrán tagállamából és az öt Maghreb-országból álló csoport együttműködési kerete), továbbá emlékeztet az Arab Államok Ligájának szerepére. Ezenfelül a Tanács kiemeli, hogy a regionális együttműködést célzó kezdeményezések kölcsönösen erősítik egymást.

5. A szaharai régióban / a Száhil övben bekövetkezett legutóbbi események fényében, amelyek rávilágítanak az e régióval, Európával és a Maghreb-országokkal szemben fennálló terrorista fenyegetettség súlyosságára, a Tanács örömmel fogadja a közleményben szereplő azon javaslatokat, amelyek a biztonság területén folytatott együttműködésre, többek között a terrorizmus elleni küzdelemre és a határőrizetre irányulnak. A Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az EU terrorizmusellenes koordinátorával együttműködve ezen intézkedések megvalósításán fáradozzanak, a régió országait szolgáló szerepvállalásunk erősítése céljával.

6. A Tanács érdeklődve várja a főképviselő és a Bizottság által tett javaslatok témájában folytatott megbeszélések alakulását. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Maghreb-országokkal párbeszéd kezdődjön a közleményről, és hogy annak tartalmát az érintett országok lakossága is megismerje. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli azt a javaslatot, hogy az EU és a Maghreb-országok között magas szintű párbeszéd induljon, és reméli, hogy az első találkozóra mihamarabb sor kerül, hogy a felek megvitathassák a közös érdekű kérdéseket. A Tanács 2013 decemberében át kívánja tekinteni a közlemény végrehajtásának helyzetét.”

Irak – korlátozó intézkedések

A Tanács módosította az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendeletet. Ezzel lehetővé válik a befagyasztott pénzkészleteknek az iraki kormány által az Iraki Fejlesztési Alap utódjaként létrehozott rendszer javára történő átutalása az 1483 (2003) és az 1956 (2010) ENSZ BT-határozatban megállapított feltételek szerint.

Egyes palesztin személyek ideiglenes befogadása

A Tanács 12 hónappal meghosszabbította az EU-ba történő belépésre és ott tartózkodásra jogosító, a 2004/400/KKBP közös álláspontnak megfelelően kiállított nemzeti engedélyek érvényességét.

Afganisztán – korlátozó intézkedések

A Tanács az ENSZ által hozott határozatok figyelembevétele érdekében módosította az afganisztáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedéseket. A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének egy bekezdését naprakésszé tette, három másik bekezdését pedig törölte. Az intézkedések utazási tilalmat és a pénzeszközök befagyasztását foglalják magukban.

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós fellépés

A Tanács jóváhagyta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló féléves jelentést, amely a 2012 második felében végrehajtott intézkedésekre terjed ki.

Tunézia – korlátozó intézkedések

A Tanács 12 hónappal, azaz 2014. január 31-ig meghosszabbította a tunéziai állami pénzeszközök jogellenes felhasználásáért felelős személyekkel, többek között Zine El Abidine Ben Ali korábbi tunéziai elnökkel szemben hozott korlátozó intézkedéseket.

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az átalakulóban lévő társadalmak fenntartható változásának uniós támogatása

A Tanács következtetéseket fogadott el az átalakulóban lévő társadalmak fenntartható változásának uniós támogatásáról (17708/12).

A kezdeményezés olyan, az EU szomszédságában vagy máshol lévő országokat érint, amelyek társadalmaikat inkluzív demokráciává alakítják át. Az átalakulási folyamat uniós támogatásának célja az lesz, hogy előmozdítsuk a demokratikus kormányzást, az emberi jogokat és a jogállamiságot, a gazdasági és szociális jólétet, valamint a békét és a stabilitást. Nagy hangsúly kerül majd a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, különös figyelemmel a nők és a gyermekek jogaira. E célok megvalósítása érdekében az EU a meglévő uniós szakpolitikák széles körét fogja felhasználni a közös kül- és biztonságpolitikától kezdve a fejlesztési együttműködésig.

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

Az EU 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkozó gyakorlatprogramja

A Tanács jóváhagyta az EU 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkozó gyakorlatprogramját. A program különböző típusú válságkezelési gyakorlatokat foglal magában.

A líbiai határigazgatás támogatása

A Tanács jóváhagyta a Líbiában folytatandó esetleges polgári KBVP határbiztonsági misszió válságkezelési koncepcióját. További részletek az 5823/13 sajtóközleményben találhatók.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website