Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Tanács 3191. ülése Külügyek Fejlesztés Luxembourg, 2012. október 15.

European Council - PRES/12/419   15/10/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

2012.X.15.

2012.X.15.

2012.X.15.

2012.X.15.

2012.X.15.

2012.X.15.

2012.X.15.

AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

14763/1/12 REV 1

(OR. en)

PRESSE 419

PR CO 53

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3191. ülése

Külügyek

Fejlesztés

Luxembourg, 2012. október 15.

Elnök Catherine Ashton
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács – újólag hangsúlyozva, hogy az EU teljes mértékben támogatja a szíriai népet a szabadságért, a méltóságért és a demokráciáért vívott hősies küzdelmében – mélységes nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy a szíriai válság hatása átgyűrűzhet a szomszédos országokba, veszélyeztetve azok biztonságát és stabilitását is. Tekintettel a fokozódó erőszakra, a Tanács újból megerősítette a szíriai rezsimmel szemben hozott szankciókat.

A Tanács ismét hangsúlyozta, hogy komoly és egyre mélyülő aggodalommal tölti el Irán nukleáris programja, és hogy Iránnak sürgősen eleget kell tennie minden nemzetközi kötelezettségének. Ezzel egyidejűleg újólag megerősítette az EU azon régóta fennálló kötelezettségvállalását, hogy az ikerpályás megközelítés alkalmazásával diplomáciai megoldást keressen az iráni nukleáris kérdésre. Tekintettel arra, hogy Irán nyilvánvalóan megsérti nemzetközi kötelezettségeit, és folyamatosan elutasítja, hogy a nukleáris programjával kapcsolatos fenntartások elhárítása céljából együttműködjön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, a Tanács további korlátozó intézkedéseket fogadott el.

A Tanács jelezte, hogy továbbra is aggasztja a Maliban tapasztalható súlyos politikai és biztonsági válság, és hogy az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa Malit a jogállamiság, illetve a demokratikus és az ország egész területén teljes szuverenitást élvező kormány visszaállításában. A Tanács felkérte a főképviselőt, hogy dolgozzon ki válságkezelési koncepciót a mali védelmi erők átszervezésével és kiképzésével kapcsolatban, figyelembe véve az eredményességhez szükséges feltételeket.

A Tanács megjegyezte, hogy nagy fontosságot tulajdonít Belarusznak és állampolgárainak, és továbbra is igen aggályosnak tartja, hogy ebben az országban nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Annak alapján, hogy nem került sor az összes politikai fogoly szabadon bocsátására, és még egy szabadon bocsátott foglyot sem rehabilitáltak, valamint nem történt javulás az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén, a Tanács 2013. október 31-ig meghosszabbította a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket.

A fejlesztési miniszterek a millenniumi fejlesztési célok elérésének 2015-ös végdátuma utáni keret és a Rio+20 konferenciát követő intézkedések előkészítéseként vitát rendeztek. Véleménycserét folytattak továbbá a fenntartható változásnak az átalakulóban lévő társadalmakban való uniós támogatásáról, majd megvitatták az EU rezilienciapolitikáját.

A Tanács vita nélkül következtetéseket fogadott el Európának a civil társadalommal a külkapcsolatokban folytatott együttműködéséről, a civil társadalom támogatását célzó olyan megújított uniós politikát határozva meg, amelynek középpontjában a partnerországok civil társadalmi szervezeteivel kialakított hosszú távú partnerségek állnak. A Tanács emellett következtetéseket fogadott el az Európai Unió fejlesztési együttműködésében megvalósuló szociális védelemről, valamint a fejlesztésfinanszírozásról.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Mali

Déli szomszédság

A közel-keleti békefolyamat

Irán

Az EU–Kína csúcstalálkozót követő intézkedések

Keleti szomszédság

A millenniumi fejlesztési célok elérésének 2015-ös végdátuma utáni keret és a Rio+20 konferenciát követő intézkedések előkészítése

A fenntartható változás uniós támogatása az átalakulóban lévő társadalmakban

Az EU rezilienciapolitikája

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KÜLÜGYEK

  • Részvételi megállapodás Koszovóval

  • Bosznia-Hercegovina

  • Kinevezések az ENSZ szerveinél

  • Eritrea – korlátozó intézkedések

  • Szomália – korlátozó intézkedések

  • A Libanonnal fennálló kapcsolatok

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

  • Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban

  • Szociális védelem az Európai Unió fejlesztési együttműködésében

  • Fejlesztésfinanszírozás

  • 2012. évi éves jelentés az EU 2011-ben folytatott fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikájáról

  • Afrikai békefenntartási mechanizmus – Az Afrikai Unió kérelmeinek jóváhagyása

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

  • Vízumkönnyítési megállapodás a Zöld-foki-szigetekkel

ÍRÁSBELI ELJÁRÁS

  • A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

RÉSZTVEVŐK

Főképviselő

Catherine ASHTON az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Belgium:

Didier REYNDERS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter

Dirk WOUTERS állandó képviselő

Bulgária:

Nyikolaj MLAGYENOV külügyminiszter

Cseh Köztársaság:

Karel SCHWARZENBERG első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter

Dánia:

Villy SØVNDAL külügyminiszter

Christian Friis BACH fejlesztési együttműködési miniszter

Németország:

Guido WESTERWELLE külügyminiszter

Michael G. LINK államminiszter, Külügyminisztérium

Gudrun KOPP a gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter mellé rendelt politikai államtitkár

Észtország:

Urmas PAET külügyminiszter

Írország:

Eamon GILMORE miniszterelnök-helyettes (Tánaiste), kereskedelmi és külügyminiszter

Joe COSTELLO kereskedelmi és fejlesztési politikai államtitkár

Görögország:

Dimítriosz AVRAMOPULOSZ külügyminiszter

Antóniosz ZAÍRISZ a nemzetközi fejlesztési együttműködési főigazgatóság (Hellenic Aid) főigazgatója

Spanyolország:

José Manuel GARCIA-MARGALLO külügyi és együttműködési miniszter

Gonzalo ROBLES OROZCO nemzetközi fejlesztési együttműködési főtitkár

Franciaország:

Laurent FABIUS külügyminiszter

Pascal CANFIN a külügyminiszter mellé rendelt, fejlesztésért felelős miniszter

Olaszország:

Giuliomaria TERZI DI SANT'AGATA külügyminiszter

Marta DASSU' külügyi államtitkár

Ciprus:

Erató KOZÁKU-MARKÚLLISZ külügyminiszter

Lettország:

Edgars RINKĒVIČS külügyminiszter

Litvánia:

Evaldas IGNATAVIČIUS külügyminiszter-helyettes

Luxemburg:

Jean ASSELBORN miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Marie-José JACOBS családügyi, integrációs, együttműködési, a humanitárius tevékenységért felelős miniszter

Magyarország:

MARTONYI János külügyminiszter

Málta:

Tonio BORG miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter

Marlene BONNICI állandó képviselő

Hollandia:

Uri ROSENTHAL külügyminiszter

Ben KNAPEN Európa-ügyi és nemzetközi együttműködési miniszter

Ausztria:

Reinhold LOPATKA államtitkár, Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma

Lengyelország:

Radosław SIKORSKI külügyminiszter

Katarzyna PEŁCZYŃSKA-NAŁĘCZ fejlesztési együttműködésért felelős államtitkár-helyettes, Külügyminisztérium

Portugália:

Miguel MORAIS LEITÃO a külügyminiszter mellé rendelt Európa-ügyi államtitkár

Luís BRITES PEREIRA külügyi és együttműködésért felelős államtitkár

Románia:

Titus CORLATEAN külügyminiszter

Luminiţa ODOBESCU államtitkár, Külügyminisztérium

Szlovénia:

Karl Viktor ERJAVEC miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Božo CERAR államtitkár, Külügyminisztérium

Szlovákia:

Miroslav LAJČÁK külügyminiszter

Peter BURIAN államtitkár, Külügyminisztérium

Finnország:

Erkki TUOMIOJA külügyminiszter

Heidi HAUTALA nemzetközi fejlesztési miniszter

Svédország:

Carl BILDT külügyminiszter

Sofia Strand államtitkár, Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Minisztérium

Egyesült Királyság

William HAGUE helyettes miniszterelnök, külügyminiszter, a nemzetközösségi ügyek minisztere

Justine GREENING nemzetközi fejlesztési miniszter

Bizottság

Štefan Füle biztos

Andris Piebalgs biztos

Krisztalina GEORGIEVA biztos

A csatlakozó ország kormányának képviseletében:

Horvátország:

Vesna PUSIĆ Európa-ügyi és külügyminiszter

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Mali

A Tanács megvitatta a mali helyzetet, és az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Az Európai Uniót továbbra is aggasztja a Malit sújtó politikai és biztonsági válság, különösen az ország északi részében tapasztalható helyzet, ahová terrorista csoportok tartósan befészkelték magukat, valamint ahol a lakosságot elnyomják és az emberi jogokat, különösen a nők jogait megsértik, megsemmisítik a kulturális örökséget és a szervezett bűnözés is egyre nagyobb teret nyer. E helyzet azonnali fenyegetést jelent a Száhil-térségre és a már most is súlyos élelmezési válság sújtotta lakosságra, Nyugat- és Észak-Afrikára és Európára is.

2. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2071. sz. határozatát, valamint azt is, hogy a nemzetközi közösség egyre nagyobb figyelmet szentel a Száhil övnek és Malinak, amit jól mutat az ENSZ Közgyűlésének alkalmával 2012. szeptember 26-án rendezett magas szintű találkozó, és az is, hogy az ENSZ a Száhil övre vonatkozóan integrált regionális stratégiát dolgozott ki. Az EU üdvözli az ENSZ-főtitkár különleges küldöttének kinevezését, és elkötelezett amellett, hogy Romano Prodival szorosan együttműködjön. Az EU kijelenti, hogy el kell mélyíteni a mali kulcspartnerekkel való koordinációt szolgáló mechanizmust annak érdekében, hogy növelni lehessen az átmenet folyamatát célzó támogatás hatékonyságát mind politikai és biztonsági, mind gazdasági téren. Ezzel kapcsolatban az EU üdvözli a mali helyzettel foglalkozó támogatási és nyomon követési csoport ülését, amelyre a tervek szerint 2012. október 19-én Bamakóban kerül sor az Afrikai Unió kezdeményezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) konzultálva, és kiemeli e találkozó fontosságát.

3. Az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa Malit a jogállamiság, illetve a demokratikus és az ország egész területén teljes szuverenitást élvező kormány visszaállításában, az ország egész lakosságának javára. Az EU üdvözli, hogy Mali köztársasági elnöke új nemzeti egységkormányt nevezett ki, és azt, hogy az új kormány partnerei körében – különösen az EU-n keresztül – lépéseket tett a nemzetközi közösség, különösen az Afrikai Unió és az ECOWAS mozgósítására.

4. Az ECOWAS, továbbá az Afrikai Unió és az ENSZ társelnökletével vezetett támogatási és nyomon követési csoport, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2056. és 2071. sz. határozata által jóváhagyott elveknek megfelelően az EU felszólítja a nemzeti egységkormányt, hogy – valamennyi politikai erővel és a civil társadalommal együttműködésben – haladéktalanul dolgozzon ki egy konszenzusos ütemtervet az alkotmányos rend és a nemzeti egység teljes visszaállítására. Az ütemterv elvben lehetővé fogja tenni különösen egy demokratikus és hiteles választási folyamat megszervezését, egy inkluzív nemzeti párbeszéd gyors elindítását az északi lakosság képviselőinek részvételével, annak érdekében, hogy elő lehessen készíteni a jogállamiság – a lehető legbékésebb módon történő – visszaállását az északi területen, valamint lehetővé fogja tenni a hadsereg polgári ellenőrzés melletti átszervezését is.

5. Az EU megerősíti, hogy regionális és nemzetközi partnereivel együttműködésben elkötelezetten támogatja a Mali által a válság rendezése érdekében tett erőfeszítéseket, és hogy vállalja, hogy e célból a Száhil öv biztonságára és fejlesztésére vonatkozó uniós stratégia keretében rendelkezésre álló valamennyi eszközt maradéktalanul mozgósítja. Ezzel összefüggésben:

  • Amint elfogadásra kerül egy hiteles ütemterv, az EU a konkrét eredmények fényében fokozatosan újraindítja fejlesztési együttműködését. Időközben az EU folytatja a lakosság javát és a demokratikus átmenetet szolgáló műveleteket.

  • Az EU készen áll arra, hogy támogasson egy olyan mali nemzeti, inkluzív belső párbeszédi keretet, melynek célja, hogy a jogállamiság visszaálljon északon, és hogy hozzájáruljon a stabilizációs és helyreállítási intézkedésekhez, melyekhez iránymutatásul a jogállamiság szolgál majd.

  • Az EU és tagállamai vállalják, hogy folytatják humanitárius erőfeszítéseiket és szorosan figyelemmel kísérik a humanitárius helyzet alakulását Maliban és a szomszédos országokban egyaránt. Az Európai Bizottság szándékában áll, hogy jelentősen növelje az általa nyújtott támogatás összegét, hogy minél jobban kielégíthesse a szükségleteket. Az EU emlékeztet arra, hogy biztosítani kell, hogy a humanitárius segítők szabadon és akadálytalanul eljuthassanak az ország északi térségeiben a veszélyeztetett lakossághoz.

  • A Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy mérlegeljék egyéb intézkedések és kiegészítő fellépések lehetőségét, melyekkel csökkenteni lehetne a mali válság szomszédos országokra gyakorolt hatásait, és meg lehetne erősíteni a lakosság veszélyeztetett csoportjainak ellenállóképességét.

  • Az EU emlékeztet arra, hogy lehetőség van arra, hogy az ECOWAS-szal, az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel szoros együttműködésben célzott szankciókat fogadjanak el mindazok ellen, akik az északon tevékenykedő fegyveres csoportok tevékenységében részt vesznek, és akik megakadályozzák az alkotmányos rend visszaállítását.

  • Mali és az ECOWAS megkeresésére reagálva, az EU-nak meggyőződése, hogy gyorsan választ kell találnunk a biztonsági kihívásokra és a terrorista fenyegetésre, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározandó kereten belül. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli a főképviselő előzetes munkáját a mali hadsereg kapacitásainak helyreállítását célzó esetleges támogatás módjáról, melyre a nemzetközi közösség által meghatározott politikai célok szerint és cselekvési keretben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2071. sz. határozatának megfelelően kerülhet sor.

  • A Tanács felkéri a főképviselőt és az Európai Bizottságot, hogy mérlegelje a regionális partnerek, különösen az Afrikai Unió és az ECOWAS szerepvállalásának támogatását, mely például a tervezés gyors támogatásával valósulhatna meg. A véglegesített koncepció ECOWAS általi előterjesztésének függvényében a Tanács felkéri a főképviselőt és az Európai Bizottságot, hogy mérlegelje további – többek között pénzügyi – támogatás lehetőségét, például az afrikai békefenntartási mechanizmus mozgósítását.

  • A Tanács továbbá a KBVP keretében esetlegesen végrehajtott katonai művelet tervezésének sürgős folytatását és elmélyítését kéri, különösen a mali védelmi erők átszervezésével és kiképzésével kapcsolatos válságkezelési koncepció kidolgozása révén, figyelembe véve az esetleges művelet hatékonyságához szükséges feltételeket, ideértve a mali hatóságok maradéktalan és teljes körű támogatását és egy exitstratégia meghatározását. E munkát a szervezetekkel, különösen az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, az ECOWAS-szal, az államokkal és az érintett szereplőkkel szoros együttműködésben kell elvégezni, hogy biztosítani lehessen, hogy az erőfeszítések kiegészítsék egymást. A Tanács felkéri a főképviselőt, hogy november 19-i ülésére dolgozza ki a válságkezelési koncepciót, és ez alkalommal terjessze elő ajánlásait.

  • A Tanács átfogó megközelítés keretében kijelenti, hogy ki kell használni az EU által a térségben folytatott egyéb tevékenységekkel – különösen az EUCAP SZÁHIL Niger-rel és annak regionális jellegével – fennálló szinergiákban rejlő lehetőségeket.”

Déli szomszédság

– Szíria

A Tanács megvitatta a legújabb szíriai fejleményeket, és az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Az Európai Unió teljes mértékben támogatja a szíriai népet a szabadságért, a méltóságért és a demokráciáért vívott hősies küzdelmében. A szíriai rezsim eddig nem látott mértékű erőszakot alkalmaz a polgári lakosság ellen, aminek során a nehézfegyverek bevetése mellett légi támadásokat is végrehajt. Ez azonban tovább szítja az erőszakot, és az egész térség stabilitását veszélyezteti. Az EU emlékeztet arra, hogy legfontosabb feladatként a következőkre kell törekedni: az erőszak beszüntetése, humanitárius segítség nyújtása minden arra rászorulónak, a térség további destabilizációjának megakadályozása, valamint felkészülés a konfliktust követő időszakra.

Az EU hangsúlyozza, hogy ki kell zárni a politikai átmenetből azokat, akiknek a jelenléte aláásná azt, és ennek megfelelően Asszad elnöknek nincs helye a jövő Szíriájában.

Az EU továbbra is elkötelezett Szíria szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett.

2. Az Európai Uniót mélységesen nyugtalanítja, hogy a szíriai válság hatása átgyűrűzhet a szomszédos országokba, veszélyeztetve azok biztonságát és stabilitását is. Az EU határozottan elítéli, hogy a szíriai erők török területekre nyitnak tüzet, és mindenekelőtt a török–szír határon fekvő Akçakale falut ért október 3-i támadást. Az EU minden felet felszólít a helyzet eszkalálódásának megakadályozására, továbbá ismételten felszólítja a szíriai hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben valamennyi szomszédos ország területi integritását és szuverenitását.

3. Emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi válságért alapvetően a szíriai hatóságok a felelősek, az EU figyelmeztet arra, hogy el kell kerülni a konfliktus további militarizálódását és radikalizálódását, valamint a vallási csoportok közötti erőszakot, mert ez mérhetetlen szenvedést okozhat Szíriának, és fennáll a veszély, hogy a térségre is tragikus hatással lesz. E tekintetben az EU aggályainak ad hangot a polgári lakosság védelmével kapcsolatban, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra és a vallási közösségekre. Az erőszak intenzívebbé válása és a közelmúltbeli terrortámadások sorozata azt mutatja, hogy sürgősen olyan politikai átmenetre van szükség, amely összhangban áll a szíriai nép demokratikus törekvéseivel, és stabilitást teremt Szíriában. Az EU-t ezzel összefüggésben mélyen aggasztja, hogy egyre több fegyver talál utat Szíriába, és a világ valamennyi államát felszólítja, hogy ne szállítson fegyvert Szíriának.

A szíriai válság folytatódása és súlyosbodása veszélyt jelent a tágabb térség stabilitására nézve.

4. Az EU ismételten teljes támogatását fejezi ki az ENSZ és az Arab Államok Ligája közös szíriai különmegbízottjának, Lakhdar Brahiminek a munkája iránt, és készen áll arra, hogy fokozza vele az együttműködést. Az Unió hangsúlyozza, hogy a nemzetközi és regionális erőfeszítéseket a szíriai válság politikai úton történő megoldására kell összpontosítani, és felszólítja a térség kulcsfontosságú szereplőit és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és támogassák Lakhdar Brahimit munkájában.

Az EU várakozással tekint a Szíria barátai csoport következő, Marokkóban tartandó ülése elé, amelynek célja, hogy a nemzetközi közösség fenntartsa a szíriai rezsimre gyakorolt nyomást.

5. A humanitárius helyzet romlására és a közelgő télre tekintettel az Unió emlékeztet arra, hogy erkölcsi kötelességünk fokozni a konfliktustól sújtott szír lakosságnak és a szomszédos országoknak nyújtott támogatást. Az Európai Unió együttérzéséről biztosítja a konfliktusban érintett polgárokat és azokat a szomszédos országokat, amelyek menekülteket fogadtak be. Az EU folytatja a segítségnyújtást, és minden támogatót arra szólít fel, hogy fokozott mértékben tegyen eleget az ENSZ legutóbbi, a humanitárius segítségnyújtás és a menekülteknek nyújtott támogatás finanszírozására irányuló felhívásainak. Az Európai Unió arra sarkallja a támogatókat, hogy számoljanak be az általuk nyújtott támogatásról, és tevékenységeiket a segélynyújtás hatékonyságának maximalizálása érdekében koordinálják az ENSZ-szel (a Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatallal). Minden félnek lehetővé kell tennie, hogy a humanitárius segély az ország valamennyi szegletében akadálytalanul és biztonságban célba érhessen, és garantálnia kell a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását. Az Unió a konfliktusban érintett feleket arra buzdítja, hogy tegyenek eleget a polgári lakosság védelmére vonatkozó valamennyi jogi és erkölcsi kötelezettségüknek.

Az EU-t különösen aggasztja, hogy a szíriai lakosság számára drámaian nehézzé vált az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, és hogy a helyzet csak tovább romlik, ezért minden felet felszólít arra, hogy vállaljanak kötelezettséget az iránt, hogy az alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog betartásával teljes mértékben tiszteletben tartják az egészségügyi létesítmények, az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben használt járművek sérthetetlenségét.

6. Az Uniót felháborítja a szíriai helyzet romlása, kiváltképp pedig az, hogy a szíriai hatóságok széles körben és módszeresen megsértik az emberi jogokat, a nemzetközi humanitárius jogokat és az alapvető szabadságokat. Az Európai Unió az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Szíriáról szóló, szeptember 28-án elfogadott határozatával összhangban felszólítja a feleket, hogy hagyjanak fel az erőszak minden formájával, és hozzanak különleges intézkedéseket a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek, valamint a nemi alapú erőszak áldozataivá vált nők és gyermekek védelme érdekében.

Az EU üdvözli, hogy a Szíriával foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró bizottság két új taggal – Carla del Pontéval és Vitit Muntarbhornnal – bővült, és ezáltal erősebbé vált. Az EU ismételten kijelenti, hogy támogatja a tényfeltáró bizottságnak a nemzetközi emberi jogi szabályok feltételezett megsértése miatt indított vizsgálatait, melyek célja, hogy felelősségre lehessen vonni a jogsértések elkövetőit, azon jogsértéseket is ideértve, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában foglalt fogalommeghatározás értelmében vett, emberiesség elleni bűncselekménynek és háborús bűnnek minősülhetnek. Az EU hangsúlyozza, hogy fontos dokumentálni az emberi jogok széles körű, módszeres és súlyos megsértésének eseteit, és emlékeztet arra, hogy a felelősöknek el kell számolniuk tetteikkel. Az Unió ismételten felszólítja a szíriai hatóságokat, hogy maradéktalanul működjenek együtt a tényfeltáró bizottsággal, és biztosítsák, hogy tagjai haladéktalanul és akadálytalanul eljuthassanak Szíria bármely részére.

7. Az Európai Unió emlékeztet arra, hogy az inkluzív és koordináltan működő ellenzék megléte nélkülözhetetlen a politikai átmenethez. Az EU továbbra is arra ösztönzi az ellenzéki csoportokat Szíria határain kívül és belül, hogy tegyék félre a nézeteltéréseiket, állapodjanak meg a közös elvekről, és kezdjenek el munkálkodni az inkluzív, rendezett és békés átmenet megvalósításán, továbbá hogy e munkát a nemzeti paktumra és a szíriai átmenetre vonatkozó közös politikai elképzelésre építve végezzék. Az EU a továbbiakban is szorosan együttműködik majd az Arab Államok Ligájával, és segíteni fogja a Liga munkáját kiegészítő további párbeszéd-kezdeményezéseket, amelyek célja az ellenzéket egy inkluzív közös platform létrehozására ösztönözni. Az új Szíriában minden szíriai polgárnak helyet és egyenlő jogokat kell biztosítani, tekintet nélkül származására, hovatartozására, vallására, meggyőződésére vagy nemére.

8. Az Unió vállalja, hogy megerősíti az általa nyújtott támogatást, amely a civil társadalom kapacitásépítését szolgálja annak érdekében, hogy szerepet vállalhasson a jövő Szíriájában. Ez összhangban áll a szíriai nép legitim elvárásaival, azaz egy szabadabb, nyitottabb és inkluzívabb, minden egyes szíriai polgár részvételével megvalósuló politikai rendszer kialakításával. Az EU ezzel összefüggésben a helyi civil szervek által Szíria-szerte végzett munka jelentőségét is elismeri.

9. Az Európai Unió ma újabb korlátozó intézkedéseket hagyott jóvá Szíriával szemben. Az EU kész együttműködni azokkal, akik komolyan elkötelezettek a valódi demokratikus átalakulás mellett. Az EU a jövőben is mindaddig további intézkedéseket fog hozni, amíg tart az elnyomás, ám ezek az intézkedések a rezsim, nem pedig a polgári lakosság ellen irányulnak. Az EU továbbra is arra buzdítja a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon a szíriai rezsimmel és annak támogatóival szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását és foganatosítását célzó erőfeszítéseihez. Ezzel összefüggésben az EU üdvözli a szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport negyedik ülését (Hága, szeptember 20.). Az EU minden szíriait felszólít arra, hogy a politikai átmenet megkönnyítése érdekében határolódjon el a rezsim elnyomó politikájától.

10. Az Unió vállalja, hogy szorosan és széles körűen együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak megtervezésében, hogy biztosítani lehessen, hogy a nemzetközi közösség az átmenet lezajlását követően készen álljon gyors támogatást nyújtani Szíriának. Az Unió e tekintetben hangsúlyozza egy átmeneti szerv létrehozásának fontosságát. Az EU üdvözli a Szíria barátai csoport keretén belül működő, a gazdagági fellendüléssel és fejlődéssel foglalkozó munkacsoport második ülését, amelyre 2012. szeptember 4-én került sor Berlinben.

Az EU aggodalmának ad hangot a szíriai kulturális örökséget érő pusztítás miatt.

Amint Szíria a valódi demokratikus átmenet útjára lép, az EU kész új, ambiciózus partnerséget kialakítani az országgal, amely valamennyi közös érdekű területre kiterjed, és magában foglalja többek között a válságot követően felmerülő igények felmérését, a támogatások mozgósítását, az intézményépítést, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítését, valamint az átmeneti igazságszolgáltatás és a politikai átmenet támogatását.

11. Az Unió külső határait érő nyomással kapcsolatos kérdések a Bel- és Igazságügyi Tanács következő ülésének napirendjén szerepelnek majd.”

Mivel Szíriában az erőszak egyre intenzívebb, a Tanács megerősítette a szíriai rezsimmel szemben hozott uniós szankciókat. A részleteket lásd a 14793/12 sajtóközleményben.

– Egyiptom

A Tanács áttekintette az Egyiptommal tartandó munkacsoportülés előkészületeit, amelyre a tervek szerint november 13-án és 14-én Kairóban kerül sor.

A közel-keleti békefolyamat

A Tanács a szeptemberi ENSZ-közgyűlés történéseit követő intézkedésként áttekintette a közel-keleti békefolyamatot.

Irán

A Tanács megvitatta az iráni helyzetet, és az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. A Tanács ismét hangsúlyozza, hogy komoly és egyre mélyülő aggodalommal tölti el Irán nukleáris programja, és hogy Iránnak sürgősen eleget kell tennie minden nemzetközi kötelezettségének, így teljes körűen végre kell hajtania az ENSZ BT és a NAÜ kormányzótanácsa határozatait is.

2. A Tanács elítéli a dúsított urán folytatódó előállítását és Irán dúsító kapacitásának – többek között a fordowi üzemben történő – bővítését, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a NAÜ kormányzótanácsának a határozatait sértő, a nehézvíz-gyártáshoz kapcsolódó tevékenységeknek a további folytatását, amelyekről a NAÜ legfrissebb jelentése beszámolt. A Tanács különös aggodalommal figyeli, hogy Irán akadályozza a NAÜ annak érdekében végzett munkáját, hogy a felek minden lezáratlan kérdést – ideértve az iráni nukleáris program esetleges katonai vonatkozásaival kapcsolatos aggodalmakat is – tisztázhassanak. A Tanács ezért üdvözli a NAÜ kormányzótanácsa által 2012. szeptember 13-án elsöprő többséggel elfogadott határozatot, amelyben kimondja, hogy Irán sürgős együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon az Irán nukleáris programjának kizárólag békés jellegével kapcsolatos nemzetközi bizalom.

3. Irán nyilvánvalóan megsérti nemzetközi kötelezettségeit, és folyamatosan elutasítja a NAÜ-vel való teljes körű együttműködést a nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmak kezelése terén. Ezen körülményekre tekintettel és a korábbi európai tanácsi és tanácsi következtetésekkel összhangban a Tanács megállapodott abban, hogy további korlátozó intézkedéseket vezet be a pénzügyi, a kereskedelmi, az energetikai és a közlekedési szektorban, valamint további–elsősorban az olaj- és a földgázágazatban működő – szervezeteket – vesz fel a korlátozó intézkedések által érintett személyek és szervezetek jegyzékébe. A Tanács többek között megállapodott abban, hogy a humanitárius szükségletekre vonatkozó kivételektől eltekintve megtilt minden, előzőleg szigorú feltételek mellett nem engedélyezett tranzakciót az európai és az iráni bankok között. A Tanács emellett határozott arról is, hogy megszigorítja az Iráni Központi Bankkal szemben érvényben lévő korlátozó intézkedéseket. További kiviteli korlátozásokat rendelt el, többek között a grafit, a fémek és az ipari folyamatokhoz használt szoftverek tekintetében, valamint intézkedéseket hozott a hajógyártás területén is.

4. A ma elfogadott korlátozó intézkedések Irán nukleáris programját és az iráni rezsimnek a program finanszírozására felhasznált bevételeit veszik célba, és nem az iráni nép ellen irányulnak. Az iráni rezsimnek rendelkezésére áll a lehetőség, hogy felelősségteljes lépéseket tegyen a szankciók feloldása érdekében. Amíg ilyen lépésekre nem kerül sor, addig a Tanács eltökélten folytatja – nemzetközi partnereivel szorosan összehangolva – az Iránra nehezedő nyomás fokozását a kettős megközelítéssel összhangban.

5. A Tanács újólag megerősíti az Európai Unió azon régóta fennálló kötelezettségvállalását, hogy a kettős megközelítés alkalmazásával diplomáciai megoldást keressen az iráni nukleáris kérdésre.

6. A Tanács újólag megerősíti továbbá, hogy az Európai Unió célja változatlanul az, hogy átfogó, tárgyaláson alapuló és hosszú távú megoldás szülessen, amelynek nyomán újraépülhetne a nemzetközi bizalom aziránt, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és amely tiszteletben tartaná Iránnak az atomsorompó-szerződéssel teljes összhangban biztosított törvényes jogát a nukleáris energia békés célú felhasználására, teljes körűen figyelembe véve az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a NAÜ kormányzótanácsának határozatait. A Tanács üdvözli, hogy az E3+3 csoport külügyminiszterei szeptember 27-én New Yorkban kifejezésre juttatták a diplomáciai megoldás melletti elkötelezettségüket, és teljes mértékben támogatja a főképviselő vezetésével az E3+3 csoport nevében ezen a téren tett erőfeszítéseket. Az E3+3 csoport hiteles és tartalmas bizalomépítő javaslatot tett, amely a kölcsönösség és a lépésenkénti megközelítés elfogadott elvei alapján folytatott tárgyalásokra törekszik. A Tanács nyomatékosan felszólítja Iránt, hogy konstruktívan vegyen részt a folyamatban, összpontosítson a konkrét bizalomépítő lépéseket tartalmazó megállapodás elérésére, valamint tanúsítson felelősségteljes magatartást a tárgyalásokkal és a nemzetközi közösség aggodalmaival kapcsolatban.”

A Tanács ezenfelül jelentős mértékben kiterjesztette az uniós korlátozó intézkedések hatályát, mivel az EU komoly és egyre növekvő aggodalommal tekint Irán nukleáris programjára. A részleteket lásd a 14803/12 sajtóközleményben.

Az EU–Kína csúcstalálkozót követő intézkedések

Az Európai Tanács október 18–19-i ülését és a vezetőknek a stratégiai partnerekkel fennálló kapcsolatokról folytatott megbeszélését előkészítendő, a Tanács véleménycserét tartott a szeptember 20-i EU–Kína csúcstalálkozó eredményéről.

Keleti szomszédság

– Belarusz

A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták a szeptember 23-i parlamenti választások nyomán Belaruszban kialakult helyzetet. A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Emlékeztetve a 2011. január 31-i, június 20-i és 2012. március 23-i tanácsi következtetésekre, a Tanács megjegyzi, hogy nagy fontosságot tulajdonít ennek az EU-val szomszédos országnak és állampolgárainak, és továbbra is igen aggályosnak tartja, hogy Belaruszban nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.

2. Catherine Ashton főképviselő és Štefan Füle biztos nyilatkozatára hivatkozva a Tanács sajnálattal veszi tudomásul, hogy az elnyomás általános légkörében lezajlott 2012. szeptember 23-i parlamenti választásokkal Belarusz ismételten elmulasztotta a lehetőséget arra, hogy az EBESZ normáinak és a nemzetközi normáknak megfelelően rendezzen választásokat. Felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy foglalkozzanak az EBESZ/ODIHR ajánlásaival, ennek érdekében maradéktalanul működjenek együtt az EBESZ-szel/ODIHR-rel, és tegyék lehetővé, hogy az EBESZ ismét irodát működtessen Belaruszban.

3. A Tanács megismétli, hogy az összes, még mindig fogva tartott politikai foglyot azonnal szabadon kell bocsátani és rehabilitálni kell. Szjarhej Kavalenka szabadon bocsátását pozitív jelként értékeli, de sajnálattal állapítja meg, hogy erre csak úgy kerülhetett sor, hogy az érintett elnöki kegyelemért folyamodott. A Tanácsot továbbra is mélyen aggasztják a további személyek bebörtönzésére vonatkozó döntések és a politikai foglyokkal szembeni rossz bánásmódról érkező rendszeres beszámolók.

4. A Tanács ismételten felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a civil társadalom, a politikai ellenzék és a független média zaklatásával. A Tanács sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy tartsák be az Emberi Jogi Tanács 20/13 számú határozatát, és hajtsák végre az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2012. áprilisi jelentésében foglalt valamennyi ajánlást, továbbá maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Belarusszal foglalkozó új különleges előadójával.

5. Annak alapján, hogy nem került sor az összes politikai fogoly szabadon bocsátására, és még egy szabadon bocsátott foglyot sem rehabilitáltak, valamint nem történt javulás az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén, a Tanács úgy határozott, hogy a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket 2013. október 31-ig meghosszabbítja. Ezzel összefüggésben a Tanács emlékeztet 2012. március 23-i következtetéseire, és ismételten kijelenti, hogy a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos politikája az, hogy az intézkedések nyitottak maradnak és folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezik.

6. Az uniós szolidaritás szellemében a Tanács ismételten felszólítja Belaruszt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben az uniós tagállamok Belaruszban tevékenykedő diplomáciai képviseleteit és személyi állományát megillető, nemzetközileg elismert diplomáciai előjogokat és mentességeket, ideértve annak lehetővé tételét is, hogy feladataikat maradéktalanul ellássák.

7. A Tanács ismételten kijelenti, hogy mélyen elkötelezett a belarusz nép és civil társadalom támogatására irányuló uniós szerepvállalás megerősítése mellett. A Tanács továbbra is teljes mértékben támogatja az EU modernizációs párbeszédét és az annak továbbfejlesztésére irányuló szándékot. Rámutat, hogy az európai párbeszéd érdemi vitát gerjesztett a belarusz társadalom képviselői körében a reformigényekkel kapcsolatos konkrét elképzelések megfogalmazása érdekében, valamint arra ösztönzi a belarusz hatóságokat, hogy vegyenek részt a párbeszédben.

8. A Tanács megismétli, hogy az EU készen áll tárgyalásokat kezdeni a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodásról, mivel ezek hozzájárulnának az emberek közötti kapcsolatok megerősítéséhez, ami a teljes belarusz népesség javára válna. Mélyen sajnálja, hogy a belarusz hatóságok nem reagáltak a Bizottság által 2011 júniusában hozzájuk intézett, a tárgyalások megkezdésére vonatkozó felkérésre. Ugyanakkor a Tanács üdvözli, hogy az uniós tagállamok továbbra is a lehető legjobban kihasználják a Vízumkódex által jelenleg nyújtott rugalmas megoldásokat, különös tekintettel azokra a lehetőségekre, amelyek segítségével a belarusz állampolgárok egyes kategóriái számára vagy egyedi esetekben biztosíthatják a vízumdíj-mentességet, illetve e díjak csökkentését. Üdvözölné, ha mód nyílhatna annak mérlegelésére, hogy hogyan lehet tovább csökkenteni a belarusz állampolgárokat terhelő vízumdíjakat.

9. Az EU megerősíti elkötelezettségét a – többek között a párbeszéd keretében és a keleti partnerségben való részvétellel megvalósuló – kritikákat is megfogalmazó közeledési politikája mellett, és emlékeztet arra, hogy a keleti partnerségbe tartozó kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének előfeltétele, hogy Belarusz előrelépést tegyen a demokrácia és a jogállamiság elveinek, valamint az emberi jogoknak a tiszteletben tartása terén. A Tanács továbbra is kész segíteni Belaruszt az ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésében.”

A Tanács emellett további 12 hónappal meghosszabbította a Belarusszal szembeni uniós korlátozó intézkedéseket. Az EU és Belarusz közötti kapcsolatokra vonatkozóan további információkért lásd: Tájékoztató – az Európai Unió és Belarusz.

– Grúzia

A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták az október 1-jei parlamenti választások nyomán Grúziában kialakult helyzetet. A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. A Tanács üdvözli a 2012. október 1-jén megtartott grúziai parlamenti választásokat, és gratulál a grúziai népnek az ország demokráciájának megszilárdítása felé tett jelentős lépésért. A Tanács nyugtázza az EBESZ/ODIHR által a választások lebonyolításáról adott, általánosságban véve pozitív előzetes értékelését, és vállalja, hogy támogatja Grúziát az EBESZ/ODIHR ajánlásainak végrehajtásában.

2. A Tanács felkéri a grúziai állami intézményeket és politikai pártokat, hogy konstruktívan működjenek együtt a most beköszöntő átmeneti időszakban a stabilitás biztosítása, a jogállamiság, az emberi jogok és a jó kormányzás érdekében, a nép demokratikusan kifejezett akaratának és a Parlament és az elnök grúz alkotmány szerinti feladatköreinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A Tanács üdvözli, hogy a felek korán kapcsolatba léptek egymással, és hogy a hivatalba lépő és a leköszönő kormány képviselői elkötelezték magukat a hatékony és átlátható politikai átmenet mellett.

3. A Tanács megerősíti, hogy az EU elkötelezi magát egyrészt amellett, hogy a keleti partnerség keretében Grúziával politikai társulásra és gazdasági integrációra törekszik, másrészt amellett, hogy kellő idővel megvalósuljon a vízummentes utazás közös célkitűzése, amennyiben a jól irányított és biztonságos mobilitás feltételei megvalósultak. A Tanács elismeri Grúzia európai törekvéseit és Európa iránti elkötelezettségét, és érdeklődéssel várja a nagyra törő közös programunkkal kapcsolatosan Grúziával való szoros együttműködés folytatását. Ezzel összefüggésben a Tanács továbbá emlékeztet a keleti partnerség 2012. július 23-i külügyminiszteri ülésén elfogadott közös nyilatkozatra, mely az ütemtervre mint a keleti partnerség figyelemmel kíséréséhez és további megvalósításához iránymutatásként szolgáló alapra hivatkozott.

4. Az EU készen áll, hogy támogatással és tanácsadással szolgáljon az új kormány számára, és hogy folytassa a technikai párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy a társulási megállapodásra irányuló tárgyalások ne szakadjanak meg és ne veszítsenek lendületükből, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre irányuló tárgyalásokat és a vízumkérdésről jelenleg folytatott párbeszéddel kapcsolatban hozott intézkedéseket is. A Tanács hangsúlyozza elkötelezettségét amellett, hogy az EU támogassa e területek Grúzia általi szükséges belső reformját. A Tanács érdeklődéssel várja az új miniszterelnök mihamarabbi látogatását.

5. A Tanács kiemeli, hogy a demokratikus fejlődéshez döntő fontosságú a valós parlamenti ellenzék és az élénk civil társadalom megléte, és ismételten kijelenti, hogy szándékában áll folytatni e területeken a kapacitásépítés támogatását.

6. A Tanács ismételten kifejezi, hogy szilárdan támogatja Grúzia nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását. Az EU érdeklődéssel várja Grúzia folyamatos részvételét a genfi nemzetközi tárgyalásokon, és azt, hogy a szakadár régiókkal Grúzia hatékony közeledési politikára fog törekedni. Az EU ismételten megerősíti elkötelezettségét, amely szerint továbbra is részt vesz a grúziai stabilizációs és konfliktusrendezési erőfeszítésekben többek között azáltal, hogy továbbra is ellátja a genfi tárgyalások társelnöki feladatait, valamint az Európai Unió különleges képviselőjének törekvései, illetve az európai uniós megfigyelő misszió (EUMM) folyamatos helyszíni jelenléte révén. A Tanács felszólítja Grúziát, hogy továbbra is támogassa egy EBESZ-misszió visszatérését az országba.”

A millenniumi fejlesztési célok elérésének 2015-ös végdátuma utáni keret és a Rio+20 konferenciát követő intézkedések előkészítése

A fejlesztési miniszterek megvitatták, hogy milyen elvekkel kellene alátámasztani a 2015 utáni fejlesztési menetrendre és a Rio+20 konferenciát követő intézkedésekre alkalmazandó átfogó uniós megközelítést. Több kérdéssel is foglalkoztak, többek között azzal, hogy a millenniumi fejlesztési célokkal összefüggésben levont tanulságok figyelembevételével miként kellene hozzákezdeni a majdani fejlesztési menetrendhez. Több miniszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a jövőbeli fejlesztési menetrend középpontjában továbbra is a szegénység felszámolásának kell állnia, de foglalkozni kell a millenniumi fejlesztési célok által meghatározott keretrendszer által esetlegesen le nem fedett területekkel is, például az emberi jogokkal, a kormányzással, az elszámoltathatósággal, a fenntartható növekedéssel, továbbá az instabil helyzetekkel, a konfliktushelyzetekkel és a konfliktus utáni helyzetekkel.

A miniszterek emellett véleménycserét folytattak a 2015 utáni fejlesztési menetrendben majdan szereplő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokról. Több miniszter kifejtette arra vonatkozó véleményét is, hogy az EU miként mozdíthatna elő egy – többek között a köz- és a magánszféra partnersége révén – a finanszírozásra és az egyéb végrehajtási eszközökre alkalmazott integrált megközelítést.

Sok miniszter szóba hozta azt is, hogy a 2015 utáni fejlesztési menetrenddel és a Rio+20 konferenciát követő intézkedésekkel kapcsolatban fontos lenne uniós közös álláspontról megállapodni. Emellett elengedhetetlen a stratégiai partnerországok tájékoztatása a megfelelő nemzetközi tárgyalások során.

A Bizottság figyelembe fogja venni e vitát a 2015 utáni fejlesztési menetrendről szóló közleményének elkészítésekor. A közlemény 2013. január elejére várható, és további megbeszélések alapját képezi majd.

A fenntartható változás uniós támogatása az átalakulóban lévő társadalmakban

A fejlesztési miniszterek a Bizottság közleménye (14662/12) alapján megvitatták, hogy a jelentős politikai, társadalmi és gazdasági reformokat megélő országokban – az ún. átalakulóban lévő országokban – miként lehetne a legmegfelelőbben támogatni a fenntartható változást.

A miniszterek megvizsgálták, hogy mi módon lehetne teljes mértékben kiaknázni azt a kiterjedt tapasztalatot és szakértelmet, amelyet az uniós tagállamok az átmenet terén magukénak tudhatnak, ideértve az átmenet során szerzett tapasztalatokat összegző online adatbázis (European Transition Compendium) szélesebb körű használatát is.

Több miniszter is hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az átmenet folyamata sikerrel záruljon, mennyire fontos az adott ország elkötelezettsége. Az uniós intézkedéseknek az érintett ország szükségleteire kell alapulniuk, és igazodniuk kell az adott helyzethez. Az Uniónak ezenfelül az „aki többet nyújt, többet is kap” elv (több támogatás a mélyrehatóbb és gyorsabb reformokért) alapján ösztönzőket is meg kell határoznia a reformok hatékony támogatása érdekében.

E vitát figyelembe fogják venni azon tanácsi következtetések elkészítésekor, amely egy későbbi tanácsi ülés során meghatározza a fenntartható változásnak az átalakulóban lévő országokban való támogatására alkalmazandó uniós megközelítést.

Az EU rezilienciapolitikája

A fejlesztési miniszterek „Az EU rezilienciapolitikája: az élelmiszerválságok tanulságai” című közös közlemény (14616/12) alapján megvitatták, hogyan lehet a tartós sebezhetőség problémájára választ találni, illetve a válságokkal szembeni ellenálló képességet növelni.

A miniszterek véleményt cseréltek arról, miként lehet – a sebezhetőség csökkentése érdekében – hatékonyabb uniós támogatásban részesíteni azokat a katasztrófáknak kitett országokat, amelyeket az élelmiszer-ellátás bizonytalansága jellemez. Azt is hangsúlyozták, hogy a rezilienciának a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás mezsgyéjén az uniós külső támogatás egyik központi céljának kell lennie.

E vitát figyelembe fogják venni az EU rezilienciapolitikáját meghatározó tanácsi következtetések elkészítésekor.

* * *

A Tanács nyilatkozatot fogadott el arról, hogy az Európai Uniónak ítélték oda a Nobel-békedíjat.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KÜLÜGYEK

Részvételi megállapodás Koszovóval

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a Koszovóval* kötendő, annak az uniós programokban való részvételéről szóló keretmegállapodásról, továbbá tárgyalási irányelveket fogadott el.

Bosznia-Hercegovina

A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy egyhangúlag támogatja Bosznia-Hercegovina mint teljes területi integritással bíró, szuverén és egyesített ország európai uniós perspektíváját. Újólag megerősíti, hogy elkötelezett a 2011. márciusi, 2011. októberi, 2011. decemberi és 2012. júniusi következtetésekben foglaltak mellett. A Tanács üdvözli az ALTHEA-művelet 2012. szeptember 1-jén sikeresen lezárult átalakítását, melynek értelmében a Bosznia-Hercegovinában állomásozó erők mérete csökkent, és azok ezentúl elsősorban kapacitásépítési és képzési feladatokra összpontosítanak, ugyanakkor a továbbiakban is megmarad az a képességük, hogy szükség esetén közreműködésükkel növelni tudják a bosznia-hercegovinai hatóságok elrettentési kapacitását. Aggodalmának ad hangot az országon belüli jelenlegi politikai helyzet miatt, ugyanakkor elismeri, hogy a biztonsági környezet nyugodt és stabil maradt, valamint azt is megállapítja, hogy a bosznia-hercegovinai hatóságok ez idáig alkalmasnak bizonyultak a biztonsági környezetet fenyegető veszélyek elhárítására. Ezzel összefüggésben, és a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó átfogó uniós stratégia részeként a Tanács megerősíti: az EU kész arra, hogy – megújított ENSZ-megbízatás keretében – e szakaszban továbbra is végrehajtó katonai szerepben támogassa Bosznia-Hercegovinának a biztonságos környezet fenntartására irányuló erőfeszítéseit.”

Kinevezések az ENSZ szerveinél

A Tanács módosított iránymutatásokat fogadott el az ENSZ rendszerébe tartozó szervezetekben alkalmazott kiválasztási eljárásokra vonatkozó kritériumokról, a pályázatok uniós szintű koordinációjáról és a harmadik országbeli jelöltek támogatásáról.

Eritrea – korlátozó intézkedések

A Tanács átvezette az uniós jogba az ENSZ Eritreával szembeni szankciórendszerén végzett módosításokat. Ennek megfelelően mentesítette az Eritreával szemben elrendelt hatályos fegyverembargó alól az ENSZ személyzete általi használatra szánt védőruházatot, továbbá a kizárólag humanitárius célra szolgáló, halált nem okozó katonai felszereléseket.

Szomália – korlátozó intézkedések

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott változtatások nyomán a Tanács módosította a szomáliai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedéseket. Felvett két személyt az Unióba történő beutazás tilalmával és a vagyoni eszközök befagyasztásával sújtott személyek listájára, akik fegyvert és katonai felszerelést sem vehetnek az EU-ban. Egyidejűleg mentesítette a Szomáliával szemben elrendelt hatályos fegyverembargó alól az ENSZ politikai hivatala általi használatra szánt fegyvereket.

A Libanonnal fennálló kapcsolatok

A Tanács elfogadta az EU–Libanon Társulási Tanács hatodik ülésén (Brüsszel, október 17.) képviselendő uniós álláspontot.

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban

A Tanács „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” címmel következtetéseket (14451/12) fogadott el, melyekben megújított uniós szakpolitikát vázol fel a civil társadalom támogatása céljából. A szakpolitika középpontjában a partnerországok civil társadalmi szervezeteivel kialakítandó hosszú távú partnerségek létrehozása áll. A Tanács különösen fontosnak tartja megállapítani, hogy az erős civil társadalom nélkülözhetetlen szerepet tölt be: mindegyik demokrácia számára értéket képvisel, és számottevően elősegíti a szakpolitikák hatékonyságának javítását, a méltányos fejlődést és az inkluzív növekedést.

Szociális védelem az Európai Unió fejlesztési együttműködésében

A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió fejlesztési együttműködésében megvalósuló szociális védelemről (14444/12). Ebben elsősorban azt állapítja meg, hogy a szociális védelmi szakpolitikák a méltányosság, a társadalmi befogadás és a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd előmozdítása révén társadalomformáló szerepet töltenek be. A tanácsi következtetések irányelveket határoznak meg a szociális védelem területén a jövőben folytatandó uniós fejlesztési együttműködésre vonatkozóan. Az irányelvek differenciált megközelítésen alapulnak, figyelembe veszik a partnerországok szükségleteit, prioritásait és képességeit, és az a céljuk, hogy támogassák olyan inkluzív szociális védelmi szakpolitikák és programok kidolgozását, melyeket az érintett országok irányítanak.

Fejlesztésfinanszírozás

A Tanács következtetéseket fogadott el a fejlesztésfinanszírozásról (14272/12), amelyekben mindenekelőtt megerősítette az EU és tagállamai e téren tett kötelezettségvállalásait, valamint azt az általuk képviselt átfogó megközelítést, miszerint támogatják, hogy a fejlődő országok minden lehetséges forrást mozgósítsanak annak érdekében, hogy 2015-re megvalósítsák a millenniumi fejlesztési célokat.

2012. évi éves jelentés az EU 2011-ben folytatott fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikájáról

A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikájáról, valamint ezek 2011. évi végrehajtásáról szóló 2012. évi jelentésről (13107/12).

Afrikai békefenntartási mechanizmus – Az Afrikai Unió kérelmeinek jóváhagyása

A Tanács megállapodott abban, hogy az EU-nak jóvá kell hagynia az Afrikai Unió arra vonatkozó kérelmét, hogy az afrikai békefenntartási mechanizmus (APF) alapjait töltsék fel úgy, hogy a 10. Európai Fejlesztési Alap általános tartalékából 100 millió eurót átcsoportosítanak az APF béketámogató műveletekre fenntartott keretébe. Az EU ezt az álláspontot fogja képviselni az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának ülésén. További információkért lásd: 13933/1/12.

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

Vízumkönnyítési megállapodás a Zöld-foki-szigetekkel

A Tanács határozatot fogadott el az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a Zöld-foki-szigetek és az Európai Unió polgárai számára a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról (14202/12); a megállapodás kölcsönösségi alapon működik, és a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időszakra tervezett tartózkodásra terjed ki (14203/12).

A vízumkönnyítési megállapodásokat gyakorta kísérik az EU és harmadik országok közötti visszafogadási megállapodások. A Zöld-foki-szigetekkel való visszafogadási megállapodás aláírására várhatóan 2013 elején kerül sor, és a két megállapodás ugyanazon a napon lép hatályba, minden bizonnyal még 2013 nyara előtt.

Ahhoz, hogy meg lehessen kötni a vízumkönnyítési megállapodást, azt előbb meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, hogy az az egyetértését adja. Az Egyesült Királyságra, Írországra és Dániára nézve nem kötelező a megállapodás.

ÍRÁSBELI ELJÁRÁS

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

Az Európai Tanács 2012. október 9-én írásbeli eljárás keretében elfogadta a 19/c/01/12 megerősítő kérelemre adott választ (EUCO 181/12).

* :

Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website