Navigation path

Left navigation

Additional tools

Brüsszel, 2012. május 24. Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata az Európai Tanács informális munkavacsoráját követően

European Council - PRES/12/215   24/05/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

EURÓPAI TANÁCS
AZ ELNÖK

HU

Brüsszel, 2012. május 24.

(OR. en)

EUCO 93/12

PRESSE 215

PR PCE 78

Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata az Európai Tanács informális munkavacsoráját követően

A kollégáimmal tartott mai ülés célja az volt, hogy megvitassuk, miként adhatnánk lendületet az európai növekedésnek. Ma este igyekeztünk nyomást gyakorolni, az előttünk álló feladatokra összpontosítani és tiszta helyzetet teremteni.

A növekedéssel kapcsolatos megbeszélések nem új keletűek, az Unió már rendelkezik növekedési stratégiával, és a növekedés folyamatosan a figyelmünk középpontjában állt. A növekedéssel kapcsolatosan folytatott munkánkat azonban háttérbe szorították az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében tett létfontosságú erőfeszítéseink. Ennek ellenére a növekedés nem kevésbé fontos kérdés.

A félreértések elkerülése végett egy dolgot szeretnék tisztázni: egyértelmű, hogy a „hiánycsökkentés” és a „növekedés” szembeállítása tévedés. Ezek ugyanis ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik. Rendezett államháztartás nélkül nem képzelhető el fenntartható növekedés, fenntartható növekedés nélkül viszont hiábavalók az adósságszintek bizonyos korlátok közé szorítása érdekében hozott intézkedéseink.

Ma esti megbeszélésünk lényegre törő és őszinte volt. Minden kollégámat figyelmesen meghallgattam, és előkészítettük az öt hét múlva, júniusban meghozandó közös határozatainkat.

Mindenekelőtt megvitattuk a továbbra is az Európa 2020 stratégián nyugvó növekedési stratégia három fő pillérét. A növekedést célzó kezdeményezéseink alapja az Európa 2020 stratégia. Rövid távon a következő három pillérre alapozzuk a munkánkat:

Először is, a növekedés teljes körű támogatása érdekében kell mozgósítanunk az uniós szakpolitikákat; másodszor, fokoznunk kell a gazdaság beruházások útján történő finanszírozására irányuló erőfeszítéseinket; harmadszor pedig élénkítenünk kell a munkahelyteremtést.

Az első feladat tehát az uniós szakpolitikák mozgósítása a növekedés teljes körű támogatása érdekében. Ezért felkértük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy gyors ütemben lépjenek előre az olyan fontos jogalkotási javaslatok tekintetében, mint például az egységes piaci intézkedéscsomag és az energiahatékonysági irányelv.

Az uniós szabadalommal kapcsolatos fennmaradó kérdést a dán elnökség vége előtt igyekszünk megoldani. Kollégáim emellett kérték, hogy teljes körűen és következetesen hajtsuk végre a hatályos jogszabályokat, különös tekintettel a szolgáltatási irányelvre, valamint hogy adjunk határozott lendületet az európai digitális menetrendnek. A Bizottságnak és a Tanácsnak tovább kell munkálkodnia annak feltérképezésén, hogy miként használhatnánk fel a nemzetközi kereskedelmet eredményesebben a növekedés egyik mozgatórugójaként. Jelenleg több olyan nagy jelentőségű kereskedelmi megállapodás megkötése van folyamatban, amelyek előnyöket tartogatnak az európai gazdaság számára.

Második feladatként fokoznunk kell a gazdaság finanszírozására irányuló erőfeszítéseinket egyrészt beruházások, másrészt a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának javítása révén. A reformokhoz beruházásoknak kell társulniuk, és ebben a tekintetben az uniós alapok fontos szerepet játszhatnak. E tekintetben felkérjük az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsát, hogy mérlegelje a tőkéjének júniusig történő megemelését az EU-ban végrehajtandó projektek finanszírozása érdekében.

Ezen túlmenően üdvözöljük, hogy a Tanács és az Európai Parlament politikai megállapodásra jutott az EU–EBB projektkötvény-kezdeményezésről, így első lépésként ezen a nyáron elindulhat a kísérleti fázis. A Bizottság júniusban tesz majd jelentést a jelenlegi strukturális alapoknak a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés támogatása érdekében történő átprogramozásáról. Kollégáim azt is megemlítették, hogy folytatnunk kell a pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatos munkát és tárgyalásokat a Tanácsban, valamint meg kell vizsgálnunk a késedelmes fizetések kérdését. Júniusban azt is megvitatjuk majd, hogy a következő többéves pénzügyi keretet hogyan igazíthatjuk hozzá a legmegfelelőbben a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló szakpolitikákhoz.

Harmadik feladatunk, hogy fokozzuk a munkahelyteremtést. Az EU és tagállamai ezért a tudás és a képzés területén is beruházásokat eszközölnek. Annak érdekében, hogy a gazdasági fellendülés egyben új munkahelyek létrejöttével is járjon, konkrét reformokat kell végrehajtani és intézkedéseket kell hozni a munkaerő iránti kereslet és a munkahelyteremtés támogatására a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban.

A gazdaságpolitikákról szóló országspecifikus ajánlások végrehajtásának nyomon követése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzeti foglalkoztatási tervekre, és azokat teljes mértékben ki kell használni a tagállami, illetve az uniós eszközök – így a strukturális alapok – közötti szinergiák ösztönzése, és különösen az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem érdekében. Ez utóbbi az ifjúsági garanciák rendszerének és színvonalas gyakornoki programoknak a segítségével valósítható meg. Elhangzott az is, hogy nagyobb mértékben kellene támogatni a mobil munkavállalókat, és meg kellene könnyíteni a nyugdíj- és egyéb jogosultságaik hordozhatóságát.

Végezetül mélyreható megbeszélést folytattunk az euróövezetben lezajlott legutóbbi fejleményekről, és ennek során újólag megerősítettük az euróövezet pénzügyi stabilitásának és integritásának védelmezése melletti elkötelezettségünket. Megbeszéléseink arra is rámutattak, hogy új szintre kell emelnünk a gazdasági és monetáris uniót. Általános volt az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy úgy kell megerősítenünk a gazdasági uniót, hogy az igazodjon a monetáris unióhoz.

Júniusban a Bizottság elnökével, az eurócsoport elnökével és az Európai Központi Bank elnökével szoros együttműködésben be fogok számolni az e cél elérését szolgáló fő elemekről és munkamódszerről. Többféle vélemény hangzott el olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az eurókötvények bevezetése megfelelő időtávlatban, a bankfelügyelet és -szanálás integráltabbá tétele, valamint egy közös betétbiztosítási rendszer létrehozása.

Találkozónk végén véleménycserét folytattunk a Görögországban kialakult politikai és gazdasági helyzetről.

Az euróövezet vezetőinek nevében ismét kijelentem, hogy azt szeretnénk, ha Görögország – kötelezettségvállalásai teljesítése mellett – az euróövezet tagja maradna.

Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a görög polgárok milyen jelentős erőfeszítéseket tettek már eddig is. Az euróövezet komoly szolidaritásról tett tanúbizonyságot, és 2010 óta az IMF-fel közösen közel 150 milliárd EUR összegű támogatást nyújtott Görögország számára. Gondoskodni fogunk az európai strukturális alapok és eszközök annak érdekében történő mobilizálásáról, hogy Görögország a növekedés és a munkahelyteremtés útjára léphessen.

Az államadósság újbóli fenntarthatóvá tételét, a magánberuházások ösztönzését és az intézmények megerősítését célzó létfontosságú reformok folytatása a legjobb garancia arra, hogy Görögország virágzóbb jövő elé nézzen az euróövezeten belül. Bízunk abban, hogy a választásokat követően az új görög kormány ezt az utat választja majd.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website