Navigation path

Left navigation

Additional tools

AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

7847/12

(OR. en)

PRESSE 116

PR CO 17

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3156. ülése

Közlekedés, Távközlés és Energia

KÖZLEKEDÉS

Brüsszel, 2012. március 22.

Elnök Henrik Dam Kristensen
Dánia közlekedési minisztere

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács általános megközelítést fogadott el azokra az új iránymutatásokra vonatkozóan, amelyek meghatározzák a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiát. Az iránymutatások megállapítanak bizonyos követelményeket a TEN-T-infrastruktúra irányítására vonatkozóan, prioritásokat jelölnek meg a hálózat fejlesztése tekintetében, illetve kitérnek a végrehajtási eszközökre is.

A Tanács általános megközelítést fogadott el továbbá a repülőtéri földi kiszolgálásról szóló, 1996-os irányelv felülvizsgálatát célzó rendelettervezettel kapcsolatban. A cél az, hogy a számuk növelése révén fokozzák a versenyt a szolgáltatók között a nagy repülőtereken, valamint hogy garantálják a jó minőségű szolgáltatást azáltal, hogy közös minimumelőírásokat határoznak meg, amelyeket a földi kiszolgálást végző szolgáltatóknak be kell tartaniuk.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

INTERMODÁLIS KÉRDÉSEK

Iránymutatások a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséhez

LÉGI KÖZLEKEDÉS

A földi kiszolgálásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata

Egyéb

A Costa Concordia-baleset és az utasszállító hajók biztonságára vonatkozó szabályok felülvizsgálata

Kibocsátáskereskedelem a légiközlekedési ágazatban

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

HALÁSZAT

  • A gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok számára nyújtandó pénzügyi vidékfejlesztési intézkedések

BELSŐ PIAC

  • A szellemi tulajdonjogok érvényesítése – Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

  • Számviteli standardok – Technikai frissítés

ÉLELMISZERJOG

  • Az egészségre vonatkozó állítások és élelmiszer-adalékanyagok

KÖRNYEZETVÉDELEM

  • A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok

RÉSZTVEVŐK

Belgium:

Melchior WATHELET a belügyminiszter mellé rendelt környezetvédelmi, energiaügyi és mobilitási államtitkár, a miniszterelnök mellé rendelt, intézményi reformokért felelős államtitkár

Bulgária:

Kamen KICSEV közlekedési, információtechnológiai és hírközlési miniszterhelyettes

Cseh Köztársaság:

Pavel DOBEŠ közlekedési miniszter

Dánia:

Henrik Dam KRISTENSEN közlekedési miniszter

Jacob HEINSEN közigazgatási államtitkár

Németország:

Peter RAMSAUER közlekedési, építésügyi és városfejlesztési miniszter

Észtország:

Juhan PARTS gazdasági és kommunikációs miniszter

Írország:

Leo VARADKAR közlekedési, turisztikai és sportminiszter

Görögország:

Arisztídisz BÚRDARÁSZ infrastrukturális, közlekedési és a hálózatokért felelős államtitkár

Spanyolország:

Ana María PASTOR JULIÁN közlétesítményekért felelős miniszter

Franciaország:

Philippe LEGLISE-COSTA helyettes állandó képviselő

Olaszország:

Mario CIACCIA az infrastrukturális és közlekedési miniszter helyettese

Ciprus:

Eftimiósz FLÓRENTZU hírközlési és közlétesítményekért felelős miniszter

Lettország:

Aivis RONIS közlekedési miniszter

Litvánia:

Arūnas ŠTARAS a közlekedési és hírközlési miniszter helyettese

Luxemburg:

Claude WISELER a fenntartható fejlődésért és az infrastruktúráért felelős miniszter

Magyarország:

VÖLNER Pál államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Málta:

Austin GATT infrastrukturális, közlekedési és hírközlési miniszter

Hollandia:

Melanie SCHULTZ van HAEGEN-MAAS GEESTERANUS infrastrukturális és környezetvédelmi miniszter

Ausztria:

Doris BURES közlekedési, innovációs és technológiai miniszter

Lengyelország:

Maciej JANKOWSKI államtitkár-helyettes, Infrastrukturális Minisztérium

Portugália:

Álvaro SANTOS PEREIRA gazdasági és foglalkoztatási miniszter

Románia:

Alexandru NAZARE államtitkár, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium

Szlovénia:

Igor ŠALAMUN államtitkár, Infrastrukturális és Területrendezési Minisztérium

Szlovákia:

Peter JAVORCÍK helyettes állandó képviselő

Finnország:

Marja RISLAKKI helyettes állandó képviselő

Svédország:

Carl von der ESCH az infrastrukturális miniszter mellé rendelt államtitkár

Egyesült Királyság

Theresa VILLIERS közlekedési miniszterhelyettes

Bizottság:

Siim KALLAS alelnök

A csatlakozó országok kormányainak képviseletében:
Horvátország:

Zdenko ANTEŠIĆ a tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter helyettese

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

INTERMODÁLIS KÉRDÉSEK

Iránymutatások a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséhez

A Tanács általános megközelítést fogadott el azokra az új iránymutatásokra vonatkozóan, amelyek meghatározzák az átfogó transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kialakítására vonatkozó hosszú távú stratégiát. Egy ilyen átfogó hálózatnak magában kell foglalnia a vasúti, a tengeri és légi közlekedési, a közúti és a belvízi infrastruktúrát. Ez az általános megközelítés (8047/12) képezi majd a Tanács és az Európai Parlament közötti megbeszélések alapját. A Parlament, amelynek a jóváhagyására szintén szükség van az iránymutatások elfogadásához, még nem fogadta el az első olvasatban képviselendő álláspontját.

A még nyitott kérdésekről folytatott megbeszéléseket követően a delegációk többsége a kompromisszum jegyében az alábbi módosítások függvényében elfogadta az általános megközelítésnek az elnökségi javaslatban (7537/12) foglalt tervezetét:

A szöveget egy olyan preambulumbekezdéssel kell kiegészíteni, amelyben hangsúlyozzák azt, hogy a Bizottság köteles figyelembe venni a nemzeti végrehajtási terveket és a jövőbeli bővítéseket, amikor 2023-ban megvizsgálja a törzshálózat kialakítását.

A „közös érdekű projektek” meghatározása kis mértékben módosult annak érdekében, hogy kiterjedjen minden olyan projektre, amely megfelel az átfogó hálózat vagy a törzshálózat követelményeinek.

Olaszország, Lengyelország és Románia tekintetében módosították az átfogó és a törzshálózat elhelyezkedését ábrázoló, a rendelettervezethez csatolt térképeket. A módosítások felsorolását külön sajtóközlemény tartalmazza, illetve a 8047/12 dokumentum kiegészítéseiben a térképek megfelelő módosításai is láthatók.

Ugyanakkor néhány tagállam – bár nem ellenezte a szöveget – azt szerette volna, ha nemzeti infrastruktúrájuk további szakaszait is feltüntetik a térképen, illetve továbbra is aggályaik vannak különösen a pénzügyi kérdéseket illetően. Egy másik delegáció nyomatékosan jelezte, hogy a térképek kiegészítésére vonatkozó kéréseit nem vették figyelembe a kellő mértékben. Ez a delegáció néhány további delegációval együtt kifejezte reményét, hogy figyelembe veszik majd az aggályaikat azokon a jövőbeli tárgyalásokon, amelyeket az Európai Parlamenttel az iránymutatásokkal kapcsolatos javaslatról fognak folytatni.

A Tanács által elfogadott általános megközelítés módosítja az eredeti bizottsági javaslatot (15629/11), hogy választ adjon a tagállamok aggályaira, különösen a javaslat költségvetési vonzatait, illetve a tagállamok azon jogának megóvását illetően, hogy maguk dönthetnek a területükön végrehajtandó projektekről.

Az elfogadott szöveg lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ne hajtsanak végre bizonyos projekteket, ha nem állnak rendelkezésre a szükséges pénzügyi források, vagy ha a projektek még nem elég kidolgozottak. Továbbá a módosított felülvizsgálati záradék értelmében a Bizottság figyelembe fogja venni az EU és az egyes tagállamok gazdasági és költségvetési helyzetét, amikor 2023 végéig értékeli az iránymutatások végrehajtása terén elért eredményeket.

Noha a tagállamok elfogadták a javasolt kétszintű struktúrát, amely megkülönbözteti az elsődlegesen kialakítandó törzshálózatot és a későbbiekben létrehozandó átfogó hálózatot, a törzshálózat kialakításának megkönnyítésére hivatott, a törzshálózati folyosókkal kapcsolatos elképzelést felülvizsgálták azért, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket és garantálják a nemzeti szuverenitási jogokat. Az egyes folyosók kezelését európai koordinátorok biztosítják majd, és az ő feladatuk lesz a tagállamok segítése és az egyetlen munkaterv elkészítése a Bizottság által javasolt, összetettebb tervezési és irányítási rendelkezések helyett. Ezenkívül tágabbá vált a folyosók fogalmának meghatározása, amennyiben elhagyták belőle azt, hogy egy-egy folyosónak pontosan hány tagállamra és közlekedési módra kell kiterjednie, és nagyobb hangsúly került az interoperabilitásra és a határokon átnyúló kapcsolatokra.

A Tanács néhány mentességet vezetett be a törzshálózati infrastruktúrával kapcsolatos követelmények alól. Mentességet élveznek az elszigetelt vasúti hálózatok. Kellően indokolt esetekben mentesség adható továbbá a közúti hálózat és – bizonyos technikai részleteket illetően – a vasúti hálózat tekintetében is, beleértve az olyan eseteket, amikor a gazdasági költség-haszon szempont alapján az infrastrukturális beruházások nem indokolhatók. A mentességek akkor is alkalmazhatók, ha fizikai akadályok lehetetlenné teszik a vasúti vagy közúti összeköttetések kiépítését a repülőterekkel és a tengeri kikötőkkel.

Az új rendelet az 1996-ban elfogadott, 2004-ben módosított, 2010-ben pedig a 10 új tagállamra való kiterjesztése érdekében aktualizált jelenlegi iránymutatások helyébe fog lépni. A jelenleg folyó felülvizsgálat a legfontosabb felmerült problémákat hivatott megoldani. Ezek a következők: hiányzó összeköttetések – főként a határszakaszokon –, a tagállamok közötti és tagállamokon belüli infrastrukturális különbségek, a nem megfelelő számú multimodális kapcsolódások, a közlekedési ágazat által kibocsátott üvegházhatású gázok, valamint a nem megfelelő átjárhatóság.

Az iránymutatások meghatározzák az infrastruktúra irányítására vonatkozó követelményeket és a TEN-T-hálózat fejlesztésének prioritásait, és emellett végrehajtási eszközökről is gondoskodik. Az iránymutatások meghatározzák a keretet a hálózatfejlesztést segítő közös érdekű projektek kiválasztására is. Ezek a projektek az egyes közlekedési módokhoz szükséges infrastruktúra létrehozásához, felújításához és bővítéséhez kapcsolódhatnak, továbbá olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, amelyek előmozdítják az infrastruktúra erőforrás-hatékony használatát.

A TEN-T-hálózatot úgy tervezték, hogy az minden tagállamra és régióra kiterjedjen, és megalapozza az összes közlekedési mód kiegyensúlyozott fejlesztését. Ez elősegíti majd a belső piac zökkenőmentes működését, és erősíteni fogja a gazdasági és társadalmi kohéziót az Unióban.

Az átfogó hálózatokat és a törzshálózatokat bemutató térképeket az iránymutatásokkal kapcsolatos rendelet mellékletei tartalmazzák majd, a törzshálózati projektek javasolt listája pedig az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendelet (bizottsági javaslat: 16176/11) mellékleteiben lesz található. Az összekapcsolódási eszköz lesz az energiaipari, a távközlési és a közlekedési transzeurópai hálózatok finanszírozási eszköze, de erről a költségvetési szakértők az ágazat érintett szakértőinek a segítségével még tárgyalásokat folytatnak.

LÉGI KÖZLEKEDÉS

A földi kiszolgálásra vonatkozó szabályok felülvizsgálata

A Tanács általános megközelítést fogadott el a repülőtéri földi kiszolgálásról – így a légi járművek műszaki kiszolgálásáról, az utas-, a poggyász- és az árukezelésről – szóló, 1996-os irányelv felülvizsgálatát célzó rendelettervezettel kapcsolatban (8050/12). Az elsődleges cél az, hogy a számuk növelése révén fokozzák a versenyt a szolgáltatók között a nagy repülőtereken, valamint hogy garantálják a jó minőségű szolgáltatást azáltal, hogy közös minimumelőírásokat határoznak meg, amelyeket a földi kiszolgálást végző szolgáltatóknak be kell tartaniuk. A rendelet felülvizsgálatát elsősorban az egyre növekvő légi forgalom és a kapacitásbeli korlátok teszik szükségessé, amelyek miatt az a helyzet állt elő, hogy a késések 70 %-át a fordulóidők okozzák.

Míg a delegációk többsége elfogadta az elnökségi kompromisszumos szöveget, három delegáció az alábbi okokból tartózkodott. Azt a küszöbértéket illetően, amely felett a repülőtereknek legalább három földi kiszolgálóval kell rendelkezniük, az egyik tagállam úgy vélte, hogy az évenkénti 5 millió utas túl alacsony határt jelent. Egy másik delegáció ellenezte azt, hogy az állami hatóságok beavatkozzanak a piaci szereplők közötti kapcsolatokba az árszabályozást illetően abban az esetben, ha időlegesen monopolhelyzet alakul ki a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások vonatkozásában. Ez a delegáció kétségeinek adott hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban is, hogy valamely nemzeti hatósághoz fellebbezést lehessen benyújtani a repülőtér használói és a repülőtér irányító testülete közötti viták rendezése céljából e testület azon döntéseit illetően, amelyek a repülőtéri infrastruktúra központosításával vagy az infrastruktúrahasználati díj megállapításával kapcsolatosak. Végül pedig egy harmadik delegáció véleménye szerint e szövegben nem kielégítő a további liberalizációval kapcsolatos szabályozási keret, különösen a földi kiszolgálók jóváhagyása, illetve a földi kiszolgálók személyzetét abban az esetben megillető jogok tekintetében, ha a vállalkozások közötti átvételükre kerül sor.

A rendelettervezet az alábbi legfontosabb elemeket foglalja magában:

A földi kiszolgálók piacát még jobban meg kell nyitni: először is a légi fuvarozók maguk végezhetik ezeket a szolgáltatásokat, míg a jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok a szolgáltatások négy kategóriája esetében korlátozásokat alkalmazhatnak. Másodsorban a nagy repülőtereken kettőről háromra növelik a légi fuvarozótól eltérő földi kiszolgálók minimális számát. A rendelkezésre álló hely vagy kapacitás korlátai miatt azonban mentesség adható.

A nagy repülőtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos minimumelőírásokat a tagállamoknak, a repülőtér irányító testületének vagy a repülőteret ellenőrző testületnek kell meghatároznia. Az eredeti bizottsági javaslat szerint ezeket az előírásokat maga a Bizottság határozta volna meg. Ezek az előírások az alábbiakra terjednek ki: operatív teljesítmény, képzés, utastájékoztatás és az utasok támogatása, biztonság, védelem, vészhelyzeti intézkedések és környezetvédelmi kérdések, valamint a különösen nagy repülőtereken az együttes repülőtéri döntéshozatal. A szolgáltatóktól megkövetelhetik egy megfelelő biztonságirányítási rendszer kialakítását is. Ezenkívül a tagállamok, a repülőtér irányító testülete vagy a repülőteret ellenőrző testület szükség esetén képzési minimumkövetelményeket határozhat meg a földi kiszolgálásban érintett személyzet számára bármely repülőtéren.

A repülőtéri infrastruktúrának, különösen a központi infrastruktúrának (olyan infrastruktúra, amelyet nem lehet felosztani, illetve amelyből nem lehet egynél többet fenntartani) a földi kiszolgálók általi használatát illetően új jogi keretet határoznak meg annak érdekében, hogy az infrastruktúra központosításával, illetve az infrastruktúra használatáért felszámított díjakkal kapcsolatos döntéseket objektív, megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon hozzák meg.

Hasonlóképpen, a tisztességes verseny garantálása céljából az új szövegben megtartották a jelenlegi irányelvnek azt a rendelkezését, amely szerint azoknak a repülőtereknek, amelyek maguk is végeznek földi kiszolgálást a légi fuvarozóknak, és egyúttal infrastruktúrákat is kezelnek, külön elszámolást kell vezetniük a földi kiszolgálás körébe tartozó tevékenységeikkel kapcsolatban. A Tanács azonban nem fogadta el a Bizottság által javasolt jogi szétválasztási kötelezettséget.

Javulni fog a pályázati eljárás (például azáltal, hogy a jelenlegi irányelvben foglalt hét évről 10 évre terjesztik ki a szolgáltatói szerződések maximális időtartamát), és egyértelműbbek lesznek az alvállalkozásra vonatkozó szabályok.

A repülőtér irányító testülete felel majd a földi kiszolgálás körébe tartozó tevékenységek megfelelő koordinálásáért. Ez valószínűleg elő fogja segíteni, hogy a repülőterek rugalmasabban tudjanak reagálni a válsághelyzetekben.

A Tanács nem fogadta el a Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a szolgáltatókra vonatkozóan kötelező jóváhagyási rendszert vezessenek be, beleértve a harmonizált követelmények elfogadását és a nemzeti jóváhagyások kölcsönös elismerését. A Tanács a jelenlegihez hasonló önkéntes rendszert vezetett újra be, amelynek értelmében a tagállamok előírhatják, hogy a szolgáltatókat független hatóságnak jóvá kell hagynia; ha ezt választják, meg kell felelniük a rendeletben meghatározott jóváhagyási feltételeknek.

A Bizottság által 2011 decemberében bemutatott javaslat (18008/11) egy repülőterekkel foglalkozó csomag részét képezi, amely a zajcsökkentéssel és a résidőkiosztással kapcsolatos jogalkotási javaslatokat is tartalmaz.

Az Európai Parlament, amelynek jóváhagyására szükség van a rendelet elfogadásához, még nem vizsgálta meg a bizottsági javaslatot.

Egyéb

A Costa Concordia-baleset és az utasszállító hajók biztonságára vonatkozó szabályok felülvizsgálata

A Tanács tudomásul vette az olasz delegáció tájékoztatását arról a vizsgálatról, amelyet a Costa Concordia hajónak az olasz Giglio sziget közelében január 13-án történt balesetével kapcsolatban jelenleg folytatnak. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság tájékoztatta a minisztereket, hogy tervei közt szerepel az utasszállító hajók biztonságára vonatkozó szabályok teljes körű felülvizsgálata (7710/12). A Bizottság felül kívánja vizsgálnia a jelenleg hatályos uniós jogszabályokat, és elsősorban az utasszállító hajókra vonatkozó új szabályokat és biztonsági előírásokat fog javasolni ez év végéig. A további tervezett intézkedések közé tartozik a jelenlegi szabályok fokozott betartatása, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében nemzetközi előírások kidolgozása, valamint a hajózási ágazat önkéntes intézkedéseinek támogatása.

Néhány delegáció arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kellene várni a folyamatban lévő vizsgálat eredményét arra vonatkozóan, hogy mi okozta a balesetet, mielőtt új intézkedéseket fogadnának el.

Kibocsátáskereskedelem a légiközlekedési ágazatban

A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Tanácsa közelmúltbeli találkozójának eredményeiről. A találkozón úgy határoztak, hogy a légi közlekedésből származó kibocsátások problémájának kezelését célzó globális piaci alapú intézkedéseket illetően négy lehetőség behatóbb vizsgálatára fog sor kerülni. A Bizottság tájékoztatta továbbá a Tanácsot a legújabb fejleményekről azzal kapcsolatban, hogy nem uniós országok megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a légi közlekedésben való alkalmazása miatt.

Néhány tagállam aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ezek a megtorló intézkedések negatívan érinthetik az uniós vállalkozásokat vagy légitársaságokat. Hangsúlyozták, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie e kérdésben, és az ICAO révén továbbra is globális megállapodásra kell törekednie.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

HALÁSZAT

A gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok számára nyújtandó pénzügyi vidékfejlesztési intézkedések

A Tanács az Európai Parlamenttel első olvasatban létrejött megállapodást követően elfogadta az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitás vonatkozásában súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett bizonyos tagállamok esetében a pénzügyi irányításra vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében történő módosítását (1/12).

A rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok számára nagyobb uniós hozzájárulást hagyjon jóvá az Európai Halászati Alapból mindaddig, amíg e tagállamokra pénzügyi támogatási mechanizmusokat alkalmaznak. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell könnyíteniük a (többek között az Európai Halászati Alapból finanszírozott) kohéziós programok végrehajtását, ami különösen fontos eszköze annak, hogy a gazdaság pénzforrásokhoz jusson.

A globális pénzügyi és gazdasági válság egyes tagállamokban komoly nehézségeket teremt vagy komoly nehézségekkel fenyeget elsősorban gazdasági növekedésük és pénzügyi stabilitásuk, valamint költségvetési pozíciójuk és adósságállományuk szempontjából. Ezek a rendelkezések a válság által leginkább sújtott öt olyan tagállamot érintik, amelyek az euróövezeten kívüli országok esetében a fizetésimérleg-mechanizmus programja keretében (Románia és Lettország), az euróövezet országainak esetében pedig az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmuson keresztül (Portugália, Görögország és Írország) pénzügyi támogatásban részesültek.

Ez a rendelet egy ugyanezt az öt országot érintő három rendeletből álló csomag része, amely az Európai Halászati Alap mellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA), valamint a strukturális és kohéziós alapokkal foglalkozik.

A rendeletnek nincs pénzügyi hatása, mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében nem változik a vidékfejlesztésre vonatkozó teljes keret, ahogy annak az éves bontása sem.

BELSŐ PIAC

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése – Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

A Tanács rendeletet fogadott el, amelyben az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalát (BPHH) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos új feladatokkal bízta meg (80/11 és 7644/12 ADD 1).

A rendelet elfogadására az Európai Parlamenttel első olvasatban történt megállapodást követően került sor.

Az EU védjegyekkel és formatervezési mintákkal foglalkozó hivatala, a BPHH végzi majd azokat az új feladatokat, amelyek célja, hogy megkönnyítsék és támogassák a nemzeti hatóságok, a magánszektor és az uniós intézmények azon tevékenységeit, amelyeket a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogsértések elleni küzdelem terén folytatnak.

A BPHH feladatai részeként megszervezi, lebonyolítja és támogatja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértésekkel foglalkozó európai megfigyelőközpont1 keretében összegyűlt szakértők, hatóságok és érdekelt felek megbeszéléseit.

A BPHH új feladatai nem terjednek ki a nemzeti hatóságok által végrehajtott egyedi műveletekben vagy vizsgálatokban való részvételre.

A védjegyek és a formatervezési minták BPHH-ban való lajstromozása biztosítja a szellemi tulajdon oltalmát az egész EU-ban. A BPHH szorosan együttműködik a tagállamok nemzeti szabadalmi hivatalaival.

A BPHH honlapja: http://oami.europa.eu/ows/rw/pages/index.en.do

Számviteli standardok – Technikai frissítés

A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi annak a rendeletnek a Bizottság általi elfogadását, amelynek célja, hogy a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által a közelmúltban elfogadott módosításokat beépítsék az uniós joganyagba.

Az új rendelet a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1126/2008/EK rendeletet összehangolja a Nemzetközi Számviteli Standard Testület 2011. június 16-án közzétett módosításaival. A módosítások az IAS 1 (Pénzügyi kimutatások prezentálása – Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek prezentálása) és az IAS 19 (Munkavállalói juttatások) nemzetközi számviteli standardot érintik.

Az 1126/2008/EK rendelet célja a nemzetközi számviteli standardok Unión belüli elfogadása és alkalmazása a nyilvánosan működő társaságok által készített számviteli információk összehangolásának céljából annak érdekében, hogy biztosítva legyen a pénzügyi kimutatások átláthatóságának és összehasonlíthatóságának magas színvonala, és ennek következtében hatékonyan működjön a belső piac.

A bizottsági rendelettervezetre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy most, miután a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a rendeletet, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt.

ÉLELMISZERJOG

Az egészségre vonatkozó állítások és élelmiszer-adalékanyagok

A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi az alábbi négy bizottsági rendelet elfogadását, amelyek közül három az egészségre vonatkozó állításokkal, egy pedig az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos:

  • a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló rendelet (5984/12 + ADD 1 + 6749/12);

  • az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló rendelet (5672/12);

  • az élelmiszerekkel kapcsolatos, nem a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó állítások engedélyezésének elutasításáról szóló rendelet (5674/12),

  • az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének alumíniumtartalmú élelmiszer-adalékok használati feltételeinek és használati mennyiségeinek tekintetében történő módosításáról szóló rendelet (5726/12 + ADD 1).

A bizottsági rendeletekre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy most, miután a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a rendeleteket, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok

A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi az alábbi jogi aktusoknak a Bizottság általi elfogadását:

  • a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. melléklete tekintetében történő módosításáról szóló rendelet (6782/12); a rendelet módosításra azért került sor, hogy azt a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvben1 felsorolt három új anyaggal egészítsék ki.

A bizottsági rendeletre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy most, miután a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a rendeletet, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt.

1 :

A megfigyelőközpont neve korábban „a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont” volt. A központot 2009 áprilisában hozták létre:http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/observatory/index_en.htm.

1 :

HL L 81., 2004.3.19.; magyar különkiadás 11. fejezet, 50. kötet, 146. o.


Side Bar