Navigation path

Left navigation

Additional tools

AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

16042/11

(OR. en)

PRESSE 397

PR CO 65

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3121. ülése

Bel- és Igazságügy

Luxembourg, 2011. október 27-28.

Elnök Jerzy MILLER
Lengyelország belügyminisztere
Krzysztof KWIATKOWSKI
Lengyelország igazságügyi minisztere

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács elfogadta a szintetikus kábítószerek elleni küzdelem európai paktumát . A Tanács ezzel összefüggésben véleménycserét folytatott a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) által készített, „A kábítószer-probléma Európában” című 2011. évi éves jelentésről , valamint „A kábítószerekkel kapcsolatos határozottabb európai fellépés felé” című bizottsági közleményről is.

A miniszterek általános megközelítést fogadtak el a kishatárforgalomra vonatkozó uniós szabályok módosítására vonatkozó javaslatról, amelynek célja, hogy megkönnyítse a határátkelést Kalinyingrád térségében .

A Tanács tudomásul vette a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos munka aktuális állását. Az elnökség ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlamenttel való végleges megállapodásnak köszönhetően az év végéig minden valószínűséggel két irányelv elfogadására is sor kerül: az egyik a harmadik országok állampolgárainak az Unió területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyről , valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló irányelv, a másik pedig a harmadik országbeli állampolgárok nemzetközi védelemre jogosultként való elismeréséről és jogállásáról szóló irányelv.

A Tanács ezt követően megvizsgálta Görögországnak a menekültügyi reformról és a migrációkezelésről szóló nemzeti cselekvési terve végrehajtásával kapcsolatban elért eredményeket. A munkaebéd során elsősorban az illegális migrációról, a vízumliberalizációról és az emberkereskedelemről esett szó.

A Bizottság tájékoztatott az Egyesült Államokkal folyó két tárgyalássorozat állásáról: ezek közül az egyik az EU USA adatvédelmi megállapodás , a másik pedig az EU USA PNR-megállapodás megkötésére irányul .

A miniszterek emellett irányadó vitát folytattak a következő témájú bizottsági közleményekről :

  • a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer terén rendelkezésre álló lehetőségek;

  • a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja ; valamint

  • a keleti partnerség keretében folytatott bel- és igazságügyi együttműködés.




A tanácsi ülés igazságüggyel foglalkozó részében az elnökség arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlamenttel való végleges megállapodásnak köszönhetően az év végéig minden valószínűséggel elfogadják
a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelvet.

A miniszterek első véleménycserét tartottak a közös európai adásvételi jogról szóló, egyik legfrissebb bizottsági rendeletjavaslatról, továbbá nyugtázták a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelvtervezetet. Az eljárási jogok területén a Tanács nyugtázta az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról szóló irányelv helyzetét. A Tanács továbbá irányadó vitát tartott a bűncselekmények áldozatainak támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvjavaslatról.

A tanácsi ülés alkalmával a Vegyes Bizottság (az EU, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) üdvözölte a Vízuminformációs Rendszer (VIS) közelmúltbeli elindítását, valamint áttekintette a Schengeni Információs Rendszer második generációjával (SIS II) kapcsolatos helyzet állását. A Vegyes Bizottság ezenfelül megvizsgálta a Kalinyingrád térségében való határátkelés megkönnyítését célzó, fent említett javaslatot, és véleménycserét folytatott az intelligens határellenőrzésről szóló bizottsági közleményről .

A tanácsi ülés alkalmával emellett az EU és Örményország mobilitási partnerségről szóló nyilatkozatot írt alá .

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

AZ EU KÁBÍTÓSZER ELLENI POLITIKÁJA

A szintetikus kábítószerek elleni küzdelem európai paktuma

A Bizottság közleménye / a kábítószer elleni uniós ügynökség 2011. évi éves jelentése

KISHATÁRFORGALOM KALINYINGRÁD TÉRSÉGÉBEN

KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER

A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLLAMPOLGÁRAINAK AZ UNIÓ TERÜLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY

A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV

GÖRÖG NEMZETI CSELEKVÉSI TERV A MENEKÜLTÜGYRŐL ÉS A MIGRÁCIÓRÓL

EU–USA ADATVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS

EU–USA PNR-megállapodás

A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK FELDERÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ EURÓPAI RENDSZER (EURÓPAI TFTS)

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK INTEGRÁCIÓJA

A KELETI PARTNERSÉG KERETÉBEN FOLYTATOTT BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAI

A GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSA

KÖZÖS EURÓPAI ADÁSVÉTELI JOG

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ VALÓ JOG

BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS PIACI MANIPULÁCIÓ

VEGYES BIZOTTSÁG

VIS

SIS II

Kishatárforgalom Kalinyingrád térségében

Intelligens határellenőrzés

EGYÉB

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

  • A „svéd kerethatározat” – Következtetések

  • Automatizált adatcsere – Lettország

  • Mobilitási partnerség az EU és Örményország között – Nyilatkozat

  • A menekültek jogállásáról szóló egyezmény 60. évfordulója – Nyilatkozat

  • Eurojust-jelentés

  • Jogalkotási együttműködési hálózat

  • Európai igazságügyi képzés – Következtetések

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

  • Eurókészpénz határon átnyúló szállítása*

KÖLTSÉGVETÉS

  • Egyeztetési eljárás az EU 2012. évi költségvetéséről

  • Európai adatvédelmi biztos

KÜLÜGYEK

  • Korlátozó intézkedések – Burma/Mianmar

  • Korlátozó intézkedések – Guineai Köztársaság

  • A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék

  • Az Üzbegisztánnal fennálló kapcsolatok

ÁLTALÁNOS ÜGYEK

  • Az Európai Csalás Elleni Hivatal irányítása

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

  • Az EU 2011. évi válságkezelési gyakorlata

KERESKEDELEMPOLITIKA

  • A kettős felhasználású termékek ellenőrzése: új uniós általános exportengedélyek*

  • Az Ausztráliával, Új-Zélanddal és Argentínával való kereskedelmi megállapodások módosítása

  • Szabadkereskedelmi megállapodás az EU és Dél–Korea között

KÖRNYEZETVÉDELEM

  • Hulladékszállítás

RÉSZTVEVŐK

Belgium:

Stefaan DE CLERCK igazságügyi miniszter

Melchior WATHELET migrációs és menekültügyi politikáért felelős államtitkár

Bulgária:

Margarita POPOVA igazságügyi miniszter

Bojko KOCEV állandó képviselő

Cseh Köztársaság:

Jan KUBICE belügyminiszter

Jaroslav HRU Š KA belügyminiszter-helyettes

Marek ŽENÍŠEK igazságügyminiszter-helyettes

Dánia:

Morten BØDSKOV igazságügyi miniszter

Németország:

Ole SCHRÖDER a belügyminiszter mellé rendelt politikai államtitkár

Max STADLER az igazságügyi miniszter mellé rendelt politikai államtitkár

Észtország:

Kristen MICHAL igazságügyi miniszter

Ken-Marti VAHER belügyminiszter

Írország:

Alan SHATTER igazságügyi és esélyegyenlőségi miniszter

Rory MONTGOMERY állandó képviselő

Görögország:

Hrisztosz PÁPÚCISZ polgári védelmi miniszter

Joánnisz JOÁNNÍDISZ az átláthatóságért és az emberi jogokért felelős főtitkár, Igazságügyi Minisztérium, az átláthatósággal és az emberi jogokkal foglalkozó osztály

Spanyolország:

Anna TERRÓN I CUSÍ be- és kivándorlásügyi államtitkár

Justo Tomás ZAMBRANA PINEDA biztonsági államtitkár

Luis PLANAS PUCHADES állandó képviselő

Franciaország:

Claude GUEANT belügyminiszter, a tengeren túli francia területekért és megyékért, a helyi és regionális hatóságokért felelős és bevándorlásügyi miniszter

Michel MERCIER pecsétőr, igazságügyi és a szabadságjogokért felelős miniszter

Olaszország:

Sonia VIALE belügyi államtitkár

Giacomo CALIENDO igazságügyi államtitkár

Ciprus:

Neoklisz SZILIKIOTISZ belügyminiszter

Lukasz LUKA igazságügyi és közrendi miniszter

Lettország:

Ilze JUHANSONE állandó képviselő

Litvánia:

Remigijus ŠIMAŠIUS igazságügyi miniszter

Raimundas PALAITIS belügyminiszter

Luxemburg:

François BILTGEN igazságügyi miniszter

Nicolas SCHMIT munkaügyi, foglalkoztatási és bevándorlásügyi miniszter

Jean-Marie HALSDORF belügyminiszter és a nagyrégióért felelős miniszter, védelmi miniszter

Magyarország:

NAVRACSICS Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter

KONTRÁT Károly parlamenti államtitkár, Belügyminisztérium

Málta:

Carmelo MIFSUD BONNICI bel- és igazságügy-miniszter

Hollandia:

Fred TEEVEN biztonsági és igazságügyi államtitkár

Ausztria:

Johanna MIKL-LEITNER belügyminiszter

Beatrix KARL igazságügy-miniszter

Lengyelország:

Jerzy MILLER közigazgatási és belügyminiszter

Krzysztof KWIATKOWSKI igazságügyi miniszter

Igor DZIALUK államtitkár-helyettes, Igazságügyi Minisztérium

Portugália:

Paula TEIXEIRA DA CRUZ igazságügyi miniszter

Juvenal SILVA PENEDA a belügyminiszter mellé rendelt államtitkár

Románia:

Traian IGAS közigazgatási és belügyminiszter

Catalin PREDOIU igazságügyi miniszter

Marian-Grigore TUTILESCU államtitkár, a Schengeni Ügyekért Felelős Főosztály vezetője, Közigazgatási és Belügyminisztérium

Szlovénia:

Aleš ZALAR igazságügyi miniszter

Nina GREGORI a Migrációs és Integrációs Igazgatóság főigazgatója, Belügyminisztérium

Szlovákia:

Daniel LIPŠIC belügyminiszter

Mária KOLÍKOVÁ államtitkár, Igazságügyi Minisztérium

Finnország:

Päivi RÄSÄNEN belügyminiszter

Anna-Maja HENRIKSSON igazságügyi miniszter

Svédország:

Beatrice ASK igazságügyi miniszter

Tobias BILLSTRÖM migrációs miniszter

Egyesült Királyság

Damian GREEN a (bevándorlásügyért felelős) belügyi miniszterhelyettes

Kenneth CLARKE igazságügyi miniszter és lordkancellár

Frank MULHOLLAND Skócia koronaügyésze (Lord Advocate)

Bizottság:

Viviane REDEING alelnök

Cecilia MALMSTRÖM biztos

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

AZ EU KÁBÍTÓSZER ELLENI POLITIKÁJA

A szintetikus kábítószerek elleni küzdelem európai paktuma

A Tanács elfogadta a szintetikus kábítószerek elleni küzdelem európai paktumát ( 15544/11 ), amely kiegészíti „A nemzetközi kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem európai paktuma – A kokain- és heroinútvonalak elvágása” című, 2010-ben elfogadott dokumentumot ( 8821/10 ).

A jelenlegi paktum elfogadására olyan helyzetben került sor, hogy az európai piacon szinte hetente jelenik meg új szintetikus kábítószer. E kábítószerek közül sokat az EU-n belül állítanak elő, és az előállításukhoz felhasznált anyagok (prekurzorok) legálisan hozzáférhetők, ami által úgynevezett „legal high” szerek jönnek létre.

A szintetikus kábítószerek elleni küzdelem európai paktuma az alábbi négy fő területre irányul:

  • a szintetikus kábítószerek előállítása elleni küzdelem;

  • a szintetikus kábítószerek és prekurzorok illegális kereskedelme elleni küzdelem;

  • az új pszichoaktív anyagok kezelése;

  • a bűnüldöző szerveknek a titkos laboratóriumok felderítésével, vizsgálatával és felszámolásával kapcsolatban nyújtott képzés.

A paktum nyomatékosítja, hogy ésszerűsíteni kell az információcsere mechanizmusait, különösen a szintetikus kábítószerek („legal high” szerek) előállítására jellemző új trendeket illetően, az Europol részvételével növelni kell az operatív és a nyomozati együttműködést, valamint össze kell hangolni az illegális kábítószer-laboratóriumok felderítésével kapcsolatos speciális képzést.

A paktum teljes mértékben összhangban áll a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, a 2011 és 2013 közötti időszakra szóló, a Tanács által meghatározott uniós prioritásokkal ( 11050/11 ) is, amelyek szerint „mérsékelni kell a szintetikus kábítószerek, köztük az új pszichoaktív anyagok Unión belüli előállítását és terjesztését”.

A paktumot a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus keretében kell végrehajtani.

A Bizottság közleménye / a kábítószer elleni uniós ügynökség 2011. évi éves jelentése

A Tanács véleménycserét folytatott „A kábítószerekkel kapcsolatos határozottabb európai fellépés felé” című, 2011. október 25-én elfogadott bizottsági közleményről ( 15983/11 ), valamint a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) „A kábítószer-probléma Európában” című 2011. évi éves jelentéséről szóló beszámolójáról. A jelentést 2011. november 15-én teszi majd közzé a kábítószer elleni ügynökség.

A Lisszaboni Szerződés által kínált eszközöket igénybe véve a Bizottság aktualizálni kívánja a kábítószer elleni politika tárgykörébe tartozó, már meglévő uniós jogi aktusokat, valamint újakat kíván kidolgozni annak érdekében, hogy gyorsabb legyen a válaszadás az új pszichoaktív anyagok felbukkanására és akadályozott legyen azok internetes értékesítése, megfelelőbb legyen a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények és szankciók meghatározása, hatékonyabban fosszák meg a kábítószer-kereskedőket az anyagi haszontól (pl. elkobzás és a vagyoni eszközök visszaszerzése révén), továbbá szigorúbban ellenőrizzék a kábítószerek előállításához használatos vegyi anyagokat.

A kábítószer-probléma elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködést is fokozni kell, valamint tovább kell fejleszteni a drogprevenciónak, a kezelésnek és az egészségkárosodás mérséklésének hatékonyságát növelő minőségi minimumszabályokat.

A Tanács tudomásul vette a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) „A kábítószer-probléma Európában” című 2011. évi éves jelentéséről szóló beszámolóját.

A jelentést 2011. november 15-én teszi majd közzé a kábítószer elleni ügynökség.

KISHATÁRFORGALOM KALINYINGRÁD TÉRSÉGÉBEN

A Tanács általános megközelítést fogadott el a kishatárforgalomra vonatkozó uniós szabályok módosítására vonatkozó javaslatról ( 13344/11 ). Ezzel lehetőség nyílik az Európai Parlamenttel való kapcsolatfelvételre.

A Tanács emellett elfogadta a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy a kalinyingrádi térség esetében javasolt megoldás a kishatárforgalomra vonatkozó uniós szabályok tekintetében nem teremt precedenst más térségek számára. A Tanács végezetül tudomásul vette Lengyelország nyilatkozatát, amelyben az felvázolja, hogy milyen intézkedéseket fog hozni a magas fokú biztonság és átláthatóság érdekében.

A javasolt módosítások célja az, hogy megkönnyítsék a határátkelést Kalinyingrád térségében azáltal, hogy Kalinyingrád térségét és egyes meghatározott, körülhatárolt lengyel közigazgatási egységeket határ menti területté minősítenek.

Az Oroszországi Föderációhoz tartozó, csaknem egy millió lakost számláló kalinyingrádi térség az egyetlen enklávé az EU területén, és az EU 2004-es bővítésének eredményeképpen jött létre.

A 2006-ban elfogadott eredeti rendelet azt hivatott biztosítani, hogy az uniós tagállamok és a nem uniós szomszédjaik közötti államhatárok ne akadályozzák indokolatlanul a kereskedelmi, szociális és kulturális kapcsolatokat, illetve a regionális együttműködést. A rendelet lehetővé teszi a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben foglalt általános határellenőrzési szabályoktól való eltérést a határ menti területeken élő személyek esetében. Továbbá feljogosítja a tagállamokat, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek szomszédos harmadik országokkal, amennyiben ezek a megállapodások teljes mértékben megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek.

KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER

A Tanács az elnökség dokumentuma ( 15843/11 ) alapján megvizsgálta a menekültügyi csomag aktuális állását.

A menekültügy terén jelenleg hatályos jogi keret minimumszabályokat fogalmaz meg. Tartva magát a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő bevezetésére vonatkozó kötelezettséghez, a Bizottság javaslatcsomagot nyújtott be, amelynek célja a nemzeti menekültügyi rendszerek nagyobb fokú harmonizációja, valamint nagyobb mértékű védettség biztosítása. Az egyes javaslatok a jogalkotási folyamat különböző szakaszaiban vannak:

  • a kvalifikációs irányelv: a Tanács üdvözölte, hogy az Európai Parlament a héten jóváhagyta a júliusban elfogadott kompromisszumos szöveget. A Tanács így az elkövetkező hetekben véglegesen elfogadhatja az irányelvet.

  • a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam meghatározásának eljárásait létrehozó Dublin II. rendszer: a Tanács 2011. szeptemberben támogatta azt az elképzelést, hogy a nemzeti menekültügyi rendszerek gyakorlati működésének értékelésére szolgáló korai figyelmeztető és felkészültségi mechanizmus koncepcióját „menekültügyi értékelő rendszer” formájában építsék be a javaslatba. A bizottsági javaslatban eddig szereplő, úgynevezett sürgősségi mechanizmust vagy felfüggesztési mechanizmust a tagállamok többsége továbbra is elutasítja.

  • az Eurodac-rendelet: az ujjlenyomat-adatbázisra vonatkozó szabályok módosításáról folytatott megbeszélések a bűnüldöző szervek általi hozzáférést lehetővé tévő javaslat beterjesztéséig függőben vannak.

  • a menekültügyi eljárásokról, illetve a befogadási feltételekről szóló irányelv: A Bizottság 2011. június 1-jén nyújtotta be az átdolgozott javaslatokat ( 11207/11 , illetve 11214/11 ), amelyekkel kapcsolatban folyik a munka. Work is ongoing.

A közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatban eddig két megállapodást sikerült elérni. Az egyik a huzamos tartózkodási engedélyről szóló irányelvre , a másik pedig az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) létrehozására vonatkozik, amely az idén kezdte meg működését.

A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLLAMPOLGÁRAINAK AZ UNIÓ TERÜLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot, hogy az előző héten végleges megállapodás jött létre a Tanács és az Európai Parlament között a harmadik országok állampolgárainak az Unió területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedély létrehozásáról szóló irányelvről. Ahhoz, hogy az új szabályok hatályba léphessenek, a két intézménynek hivatalosan is zöld utat kell adnia az irányelvnek, amire várhatóan még az év vége előtt sor kerül.

Az összevont engedélyről szóló irányelv célja, hogy egyszerűbbé tegye a harmadik országbeli állampolgároknak az Unió területén való tartózkodását és munkavállalását engedélyező eljárásokat, és megkönnyítse jogállásuk ellenőrzését. Az irányelv közös jogokat is megállapít a tagállamok területén legálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, az adott tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmód alapján.

Elfogadása után az irányelvet a tagállamoknak a hatálybalépést követő két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. A legális bevándorlás terén ez lesz az első olyan jogi eszköz, amelyet a Lisszaboni Szerződés szabályai szerint – azaz együttdöntési eljárással – fogadnak el.

A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a nemzetközi védelem jogosultjaként való elismerésről szóló irányelv aktuális állásáról, valamint az elismeréshez fűződő jogosultságok tartalmáról. Miután az Európai Parlament a héten elfogadta az új szabályokat, már csak a Tanács általi hivatalos elfogadás van hátra, amire várhatóan még az év vége előtt sor kerül.

A kvalifikációs irányelv célja annak garantálása, hogy ha egy adott személy bárhol az EU-ban nemzetközi védelemért folyamodik, akkor a védelmi szükségleteket közös kritériumok alapján értékeljék, ami által biztosított a megadott kedvezmények minimális szintje. Nemzetközi védelem jogosultja lehet menekült (azaz olyan személy, aki visszatérése esetén a genfi egyezményben foglalt okokból üldöztetésnek lenne kitéve) vagy kiegészítő védelmet élvező személy (azaz olyan személy, aki nem minősül menekültnek, de akire súlyos sérelmek valós veszélye leselkedik).

Az új szabályok egyszerűsítik majd a döntéshozatalt a menekültügyi eljárások során, valamint kellően átgondolt és megalapozott első fokú döntéseket eredményeznek, ezáltal fokozzák a menekültügyi eljárások hatékonyságát és megakadályozzák a visszaéléseket. Az új szabályokkal javulni fog a jogok tényleges gyakorlása, figyelembe véve a nemzetközi védelmet élvező személyek integrációjában rejlő speciális kihívásokat, valamint közelebb kerülnek egymáshoz a menekültek és a kiegészítő védelmet élvező személyek jogai és kedvezményei. Végezetül pedig a módosítások biztosítják az Európai Bíróságnak és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a formálódó ítélkezési gyakorlata közötti összhangot.

Elfogadása után az irányelvet a tagállamoknak a hatálybalépést követő két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az öt jogi aktusból álló csomagból ez az első jogszabály, amely elfogadásra kerül a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő létrehozása érdekében, amely dátumot az Európai Tanács is megerősített 2011. júniusban (lásd az EUCO 23/11 dokumentum 30. pontját). A többi javaslat a dublini rendeletre, az Eurodac-rendeletre, a befogadási feltételekről szóló irányelvre és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre vonatkozik.

A közös európai menekültügyi rendszer fő célja a nemzeti menekültügyi rendszerek nagyobb fokú harmonizációja, valamint nagyobb mértékű védettség biztosítása a nemzetközi védelmet kérelmezők számára.

GÖRÖG NEMZETI CSELEKVÉSI TERV A MENEKÜLTÜGYRŐL ÉS A MIGRÁCIÓRÓL

A Tanács megvitatta a menekültügyi reformról és a migrációkezelésről szóló görög nemzeti cselekvési terv végrehajtását a görög miniszternek és a Bizottságnak a végrehajtás állásáról tartott beszámolója alapján. A nemzeti menekültügyi és bevándorlási rendszer reformját szolgáló görög cselekvési terv ötödik alkalommal került a Tanács napirendjére.

Miközben számot adtak az eredményekről, Görögország és a Bizottság számos kihívást is említett, amelyekkel a nagy számú illegális bevándorló folyamatos érkezése terheli a görög menekültügyi rendszert.

Ezzel összefüggésben az uniós határügynökség (Frontex) áttekintést nyújtott az illegális bevándorlás elleni küzdelem területén folytatott műveleteiről, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) pedig jelentést tett a görög hatóságok támogatása érdekében végzett tevékenységéről.

További információt az angol nyelvű háttéranyag tartalmaz.

EU–USA ADATVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS

A Tanács tudomásul vette a Bizottság beszámolóját a személyes adatok védelméről szóló EU–USA megállapodás jelenlegi állásáról.

2010 decemberében a Tanács tárgyalási megbízást fogadott el, amelynek alapján a Bizottság az EU főtárgyalójaként megkezdhette a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.

Az EU–USA megállapodás – elfogadását követően – kiterjed a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a bűncselekmények – ezeken belül a terrorcselekmények – megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása céljából továbbított és feldolgozott személyes adatokra.

A tárgyalások célja, hogy „keretet” teremtsenek az adatvédelemről szóló EU–USA megállapodáshoz, amely közös adatvédelmi elveket állapítana meg a büntetőügyekben folytatott transzatlanti rendőrségi és igazságügyi együttműködéshez. Az ezen elvek által érintett területek többek között a következők: a személyes adatok megkülönböztetésmentes védelme, az adatok minősége és frissítése, célkorlátozás, adatminimalizálás, biztonságos feldolgozás, naplózás vagy dokumentálás, a hozzáféréshez, a módosításhoz, a törléshez és a helyreállításhoz, valamint a kártérítéshez való jog.

A megállapodás nem hozna létre újabb jogalapot az adattovábbításhoz, amely tekintetében továbbra is különböző szerződések (és a nemzeti jog) lenne az irányadó. Ugyanakkor – nemcsak néhány közös adatvédelmi elv rögzítésével, hanem hatékony felügyeleti mechanizmus kialakításával is – általános jogi keretet teremtene a transzatlanti adatcsere javításához.

EU–USA PNR-megállapodás

A Bizottság beszámolóját követően a Tanács véleménycserét tartott az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló megállapodásról folytatott tárgyalások során elért eredményekről.

2010 decemberében a Tanács elfogadta az Ausztráliával, Kanadával és az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) továbbításáról és felhasználásáról szóló megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalási irányelveket. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy az EU főtárgyalójaként megkezdje a megbeszéléseket e három országgal.

Mindhárom megállapodás célja a terrorizmus és az egyéb határokon átnyúló súlyos bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem. Az EU ugyanakkor elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a PNR-adatok harmadik országok részére történő továbbítása biztonságos módon történjen, a hatályos uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően, és hogy az utasok érvényesíteni tudják az adataik feldolgozásával kapcsolatos jogaikat.

A PNR-adatok az utasok által önként megadott információk, amelyeket a légi fuvarozók a helyfoglalás és az utasfelvétel során gyűjtenek. Ezek az adatok tartalmazzák többek között az utazás időpontját és útvonalát, a címet és a telefonszámot, a hitelkártyaszámot, az utazásközvetítő adatait, az ülőhely számát és a poggyászinformációt.

Az Európai Parlament 2010 májusában úgy döntött, hogy elhalasztja az USA-val és Ausztráliával meglévő PNR-megállapodásokra irányuló egyetértésének megadásával kapcsolatos szavazást. Ezt a két megállapodást ezért még nem kötötték meg, így 2007-től, illetve 2008-tól ideiglenesen alkalmazzák azokat. Állásfoglalásában a Parlament azt kérte, hogy új megállapodások tárgyalására kerüljön sor az USA-val, Ausztráliával és Kanadával – ez utóbbi országgal 2006 óta létezik hatályos PNR-megállapodás.

Ami az EU és Ausztrália közötti PNR-megállapodást illeti, a Tanács 2011 szeptemberében határozatot fogadott el a megállapodás aláírásáról ( 10093/11 ). Az aláírásra 2011. szeptember 29-én került sor. Az Európai Parlament 2011. október 27-én nyilvánította ki a megállapodással kapcsolatos egyetértését. A megállapodás hatálybalépéséhez már csak az hiányzik, hogy a Tanács megkösse a megállapodást, ami az év végéig nagy valószínűséggel meg fog történni. További információt e sajtóközlemény tartalmaz.

A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK FELDERÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ EURÓPAI RENDSZER (EURÓPAI TFTS)

A Tanács irányadó vitát rendezett a „A terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer: rendelkezésre álló lehetőségek” című, 2011. júliusban előterjesztett bizottsági közleményről ( 12957/11 ).

A vita egy elnökségi feljegyzés ( 14207/11 ) alapján folyt, amelyben az elnökség az alábbi három főbb kérdést vetette fel:

  • van-e operatív igény egy európai TFTS létrehozására, és egy ilyen rendszer – a már létező mechanizmushoz képest értéktöbbletet jelentene-e?

  • amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, melyek azok a fő nyitott kérdések, amelyekkel a Bizottságnak a további előkészítő munka során foglalkoznia kellene?

  • a 2010. évi EU–USA TFTP-megállapodás keretében milyen hatásokra és kölcsönhatásokra lehet számítani az amerikai TFTP-vel kapcsolatban?

A tagállamok, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az Europol hozzászólását követően a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a dokumentummal kapcsolatos további munka során gondoskodjon az elhangzott észrevételek figyelembevételéről, beleértve az európai TFTS-re irányuló esetleges jogalkotási javaslatot is. A miniszterek hangsúlyozták azt is, hogy először hatásvizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni az esetleges majdani európai TFTS gyakorlati, pénzügyi és jogi vetületeiről és az általa hordozott értéktöbbletről.

A Bizottság a közleményében felvázolja a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló uniós rendszer (TFTS) célkitűzéseit, meghatározza annak fő funkcióit, és kiemeli az e rendszer kialakításakor figyelembe veendő legfontosabb elveket. Ezt követően pedig három lehetőséget ismertet az európai TFTS-re vonatkozó esetleges majdani javaslattal kapcsolatban.

A Bizottság a szóban forgó rendszer két fő célkitűzését emeli ki: 1. hatékony eszköz biztosítása a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez, valamint 2. a harmadik országoknak átadott személyes adatok mennyiségének korlátozása.

A bizottsági közlemény annak a felhívásnak tesz eleget, amellyel a Tanács az Európai Parlament kérésére felkérte a Bizottságot, hogy tanulmányozza „az adatlehívás uniós területen történő jogi és műszaki keretét”. A Parlament azért kérte ilyen tanulmány elkészítését, mert komoly aggályai voltak a személyes adatok valamely harmadik országnak való tömeges átadását illetően. A Parlament kételyei egyrészt a harmadik országnak való átadásra, másrészt a büntetlen előéletű személyek nagy mennyiségű személyes adatainak tárolására vonatkoztak.

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK INTEGRÁCIÓJA

A Tanács üdvözölte a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programjáról szóló bizottsági közleményt ( 13290/11 ), valamint a közleményt kísérő, bizottsági szolgálati munkadokumentumot ( 13290/11 ADD1 ), amely ismerteti a különböző szakpolitikai területeken az integrációs erőfeszítéseket támogató uniós kezdeményezéseket. A Tanács ezután első véleménycserét tartott.

A Tanács az év végéig következtetéseket kíván elfogadni a kérdésről.

További információt az angol nyelvű háttéranyag tartalmaz.

A KELETI PARTNERSÉG KERETÉBEN FOLYTATOTT BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Tanács irányadó vitát tartott a keleti partnerség keretében folytatott bel- és igazságügyi együttműködésről szóló bizottsági közleményről ( 14864/11 ).

A bizottsági közlemény két fő részből áll: az egyikben az együttműködés főbb elveiről és meglévő struktúráiról, valamint a koordináció és a pénzügyi támogatás kérdéseiről van szó, a másik középpontjában pedig a következő tematikus prioritások állnak: migráció, mobilitás és menedékjog; integrált határigazgatás; közrend és közbiztonság; tiltott kábítószerek elleni küzdelem; továbbá igazságszolgáltatás és alapvető jogok.

BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAI

A Tanács irányadó vitát tartott a bűncselekmények áldozatainak támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, a Bizottság által 2011 májusában javasolt irányelvtervezet ( 10610/11 ) kulcskérdéseiről.

A miniszterek az alábbi két kérdésre összpontosították a figyelmüket:

  • Az első kérdés a következő jogok hatályára vonatkozott: a tájékoztatáshoz való jog (5. cikk), a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jog (7. cikk), valamint a költségtérítéshez való jog (13. cikk). A miniszterek többsége egyetértett az elnökség által javasolt megközelítéssel, amelynek értelmében az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényesítése az adott igazságszolgáltatási rendszerben az áldozat szerepével összhangban kell, hogy történjen. Ezzel összefüggésben több delegáció is hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak biztosított jogok túlságosan széles körű hatálya esetlegesen akadályozhatja az eljárás menetét, és további adminisztratív terheket jelenthet. Arra is emlékeztettek, hogy az irányelv minimumszabályokat állapít meg. A tagállamok kiterjeszthetik az ezen irányelvben meghatározott jogokat annak érdekében, hogy magasabb szintű védelmet nyújtsanak.

  • A második kérdés a veszélyeztetett áldozatok azonosítására (21. cikk) vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos. A Tanács megerősítette, hogy a gyermekeket mindig veszélyeztetettnek kell tekinteni. Ezzel szemben a miniszterek arról állapodtak meg, hogy a Bizottság javaslatával ellentétben a szöveg rendelkező részében ne sorolják fel tájékoztató jelleggel a veszélyeztetett áldozatok kategóriáit. Minden egyéb áldozatnál ezt a szempontot eseti alapon kell mérlegelni. Az áldozatokról először is a tagállami eljárásokkal összhangban, időben egyéni értékelést kell készíteni annak megállapítása céljából, hogy veszélyeztetettek-e (pl. másodlagos és ismételt viktimizáció vagy megfélemlítés szempontjából), és hogy védelmükben milyen intézkedéseket kell tenni. Szóba került az is, hogy az irányelv ne érintse a veszélyeztetett áldozatok konkrét szükségleteit célzottabban kezelő egyéb uniós jogi aktusokban (pl. az emberkereskedelemről szóló irányelvben és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről szóló irányelvben) foglalt, messzebbre mutató rendelkezéseket.

    A Tanács előkészítő szervei megbízást kaptak, hogy folytassák a dokumentummal kapcsolatos munkát.

A GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSA

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelv aktuális állásáról. Miután az Európai Parlament a héten elfogadta a kompromisszumos szöveget ( 11987/11 ), az első olvasatbeli megállapodás eljárásának lezárulásához már csak a Tanács általi hivatalos elfogadás van hátra, amire várhatóan még az év vége előtt sor kerül.

Az irányelv – elfogadását követően – nemcsak a bűncselekményekkel és a szankciókkal kapcsolatos minimumszabályokat fogja megállapítani, hanem hathatósabbá teszi e bűncselekmények megelőzését és fokozza a sértettek védelmét, többek között az alábbiakkal szemben hozott intézkedések révén:

  • a gyermekszexturizmus reklámozása és annak szervezése,

  • a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalak, valamint

  • gyermekek szexuális kapcsolat létesítésére történő felhívása információs és kommunikációs technológiák révén („grooming”).

    További információt e sajtóközlemény tartalmaz.

KÖZÖS EURÓPAI ADÁSVÉTELI JOG

A Tanács első véleménycserét tartott a közös európai adásvételi jogról szóló bizottsági javaslatról ( 15429/11 ), és megbízta a tanácsi előkészítő szerveket, hogy mihamarabb kezdjenek hozzá a dokumentummal kapcsolatos munkához. A megbeszélésen főként a következők kerültek szóba: a jogalap, a fogyasztóvédelem mértéke, valamint a javaslatnak a különböző nemzeti jogrendszerekbe történő beágyazásának bonyolult kérdése.

A Bizottság által javasolt rendelet a különböző országokból származó vállalkozások és fogyasztók számára kínál alternatívát ahelyett, hogy az egyik vagy a másik ország olyan szabályai szerint kössenek üzletet, amelyek esetleg mindkét fél számára ismeretlenek. A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a határon átnyúló adásvételi szerződésük esetében másik lehetőségként az Unió egész területén alkalmazandó szabályokat választják, amelyek a 27 nemzeti adásvételi jog mellett működnek.

A javaslat célja, hogy a belső piacon fokozza a növekedést és a kereskedelmet a szerződési szabadságra építve és magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítva, valamint feltételezve, hogy e választható szabályok ösztönözni fogják a határokon átnyúló üzleti tevékenységeket.

Az alternatív adásvételi jog kiterjedne az áruk és a digitális tartalmak értékesítésére vonatkozó szerződésekre, valamint a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra. A rendszer egyaránt nyitott lenne a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződésekre, illetve az olyan vállalkozások közötti szerződésekre, amelyek közül legalább az egyik fél kis- vagy középvállalkozás (kkv). Hangsúlyozni kell, hogy a határon átnyúló szerződésnél mindkét félnek bele kell egyeznie a választható európai szabályok alkalmazásába.

Az új szabályok kiterjednének a szerződési jog legtöbb olyan kérdésére, amely a határon átnyúló szerződések életciklusa során gyakorlati jelentőséggel bírhat, ideértve a felek jogait és kötelezettségeit, a szerződésszegés esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségeket, az elállási jogot és annak jogkövetkezményeit, valamint a szerződés értelmezését, tartalmát és joghatásait.

A bizottsági javaslat szerint az új szabályok akkor is alkalmazhatók, ha csak az egyik fél telepedett le valamely tagállamban, és a másik fél nem uniós országból származik. Az uniós tagállamok emellett lehetővé tehetik, hogy a közös adásvételi jog belföldi szerződésekre is alkalmazható legyen.

Az eredményes és egységes alkalmazás érdekében a javaslat majdani támogató intézkedésként „európai szerződésminták” kidolgozását, valamint a vonatkozó bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető adatbázisának létrehozását irányozza elő.

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ VALÓ JOG

A Tanács tájékoztatást kapott a jogalkotási javaslattal kapcsolatos munka állásáról. A javaslat célja, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak számára a büntetőeljárás során biztosított legyen az ügyvédi segítség igénybevételéhez, illetve a letartóztatást követően a konzuli hatósággal és harmadik személlyel, pl. hozzátartozóval vagy munkáltatóval történő kommunikációhoz való jog. A Bizottság 2011 júliusában terjesztette elő a javaslatot ( 11497/11 ).

A majdani megbeszéléseken megvitatandó alábbi fontosabb kérdéseket az elnökség dokumentuma ( 15812/11 ) ismertette:

  • az irányelv hatálya: míg egyes tagállamok álláspontja az, hogy az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jognak olyan jogot kell biztosítania a gyanúsított vagy a vádlott számára, amely tényleges ügyvédi segítséget jelent, addig más tagállamok olyan rendszert alkalmaznak, ahol az ügyvédi segítség igénybevételéhez fűződő jog nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyanúsított vagy a vádlott minden esetben ügyvédi segítségben részesül. Az első esetben az ügyvédi segítség igénybevételéhez fűződő jog gyakorlásáért – legalábbis részlegesen – az illetékes hatóság felelős (a jog biztosításán alapuló megközelítés), ami jelentős következményekkel járhat eljárási és pénzügyi szempontból. A második esetben a felelősség áthelyeződik a gyanúsítottra vagy a vádlottra (az igénybevétel lehetőségén alapuló megközelítés). Ez a megközelítés jóval tágabb hatályt tenne lehetővé, amelyben az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog már a büntetőeljárások korai szakaszában általános elvként érvényesül – még akkor is, ha ezt a jogot nem gyakorolják majd minden esetben.

  • helyzetek, amelyekben biztosítani kell az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot: ez a kérdés szorosan kapcsolódik a hatály kérdéséhez. Úgy tűnik széles körű az egyetértés abban, hogy az említett jogot legalábbis minden olyan helyzetben biztosítani kell a gyanúsított vagy a vádlott számára, amikor bíróság előtt büntetőeljárást folytatnak ellene vagy ha letartóztatták. Még folynak a megbeszélések az olyan egyéb helyzetekről, mint például amikor felkérnek valakit, hogy önkéntesen jelenjen meg a rendőrkapitányságon azért, hogy kihallgassák őt, illetve amikor a nyomozó hatóság megállít valakit az utcán, és feltesz neki néhány kérdést, vagy az „eljárási vagy bizonyítékgyűjtési cselekmények” esetében.

  • a jogorvoslatok kérdése: A Bizottság javaslata szerint az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog megsértésével kapott tanúvallomást vagy bizonyítékot az eljárás egyetlen szakaszában sem szabad felhasználni az érintett személyt terhelő bizonyítékként, kivéve akkor – és a javaslat erre vonatkozóan mérlegelési jogkört biztosít –, amikor e bizonyíték felhasználása nem sérti a védelemhez való jogot. Ezt a legtöbb tagállam nem tudta elfogadni, és leszögezték, hogy nem szabad behatárolni a bírák döntéshozatali jogkörét. Érvelésük szerint büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságnak kellene megvizsgálnia azt a kérdést, hogy milyen érték tulajdonítható az említett tanúvallomásoknak.

    További információt az angol nyelvű háttéranyag tartalmaz.

BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS PIACI MANIPULÁCIÓ

    A Tanács tudomásul vette a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelvjavaslatot ( 16000/11 ), amelyet a Bizottság a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelettel ( 16010/11 ) együtt terjesztett elő 2011. október 21-én.

    Az irányelvtervezet arra hivatott, hogy kiegészítse a rendeletet azzal, hogy a piaci visszaélés körébe tartozó legsúlyosabb bűncselekmények, azaz a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókra vonatkozóan minimumszabályokat állapít meg. Ezzel a tagállamok számára kötelezettséggé válna annak biztosítása, hogy az említett cselekmények bűncselekményként legyenek büntetendők.

    A javasolt szabályok alapján az irányelvben foglalt bűncselekmények elkövetésére való felbujtás, a bűnrészesség, a bűnpártolás, valamint az elkövetésükre irányuló kísérlet az EU egészében bűncselekménynek minősülne. Végezetül pedig az irányelvtervezetben javaslat szerepel arra vonatkozóan, hogy az említett bűncselekményekért ne csak természetes személyeket, hanem jogi személyeket is felelősségre lehessen vonni.

VEGYES BIZOTTSÁG

A tanácsi ülés alkalmával a Vegyes Bizottság (az EU, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) megvitatta az alábbi témákat:

VIS

A Vegyes Bizottság tájékoztatást kapott a Vízuminformációs Rendszer (VIS) közelmúltbeli elindításáról. A rendszer 2011. október 11-én lépett működésbe az üzembe helyezés első körében érintett régióban (Észak-Afrika) működő tagállami konzulátusokon. Legfeljebb 20 nappal ezt az időpontot követően ellenőrzési célokra már a külső határátkelőhelyeken is alkalmazni kell a VIS-t.

Működésének első tíz napjában (2011. október 11–20.) a VIS több mint 40 000 vízumkérelmet dolgozott fel.

A VIS beindításával egyidejűleg a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat – a tagállamokkal együttműködésben – tájékoztató kampányt indít.

SIS II

A Vegyes Bizottság – a Bizottság beszámolóját követően – megvizsgálta a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) végrehajtásának jelenlegi állását is. A Bizottság által a Tanács 2010. októberi ülésén benyújtott átfogó ütemterv a SIS II működésének megkezdését 2013 első negyedévére irányozza elő.

Kishatárforgalom Kalinyingrád térségében

A Vegyes Bizottság előkészítette a Kalinyingrád térségében megvalósuló kishatárforgalom uniós szabályainak módosítási javaslatára ( 13344/11 ) vonatkozó általános megközelítéssel kapcsolatos megállapodást.

Intelligens határellenőrzés

A Vegyes Bizottság megvitatta az intelligens határellenőrzésről szóló, legfrissebb bizottsági közleményt ( 16049/11 ). A Tanács illetékes szervei felkérést kaptak a közlemény további vizsgálatára. A Bizottság jelezte, hogy 2012 első félévében elképzelhetően jogalkotási javaslatokat nyújt majd be a közlemény főbb elemeivel – azaz az uniós határregisztrációs rendszerrel és az uniós regisztráltutas-program rendszerével – kapcsolatosan.

A delegációk leginkább a következő négy kérdést vitatták meg: a két rendszer igazgatása centralizált vagy decentralizált legyen-e; az adattárolás problémája; a rendszerek az alfanumerikus adatok mellett tartalmazzanak-e biometrikus adatokat, és ha igen, melyik szakasztól; a rendszerek felállításából és működtetéséből adódó költségek kérdése.

Megvalósulása esetén a határregisztrációs rendszer pontos adatokkal látná el az Uniót a külső határok valamennyi pontján keresztül a schengeni térségbe irányuló és onnan kilépő utasforgalomról, valamint a „túltartózkodókról”, azaz azokról a harmadik országbeli állampolgárokról, akik a vízumukban engedélyezettnél tovább tartózkodnak a schengeni térségben. Lehetővé válna emellett a vízumliberalizációs intézkedések, a vízumkönnyítési megállapodások, valamint a jövőbeli hasonló kezdeményezésekre vonatkozó ütemtervek tényeken alapuló értékelése. A Vízuminformációs Rendszerrel (VIS) együtt alkalmazva ez a rendszer növelné az illegális migráció kezelésére irányuló uniós erőfeszítések hatékonyságát és a sikeres kitoloncolások számát. A rendszer ugyanazt a műszaki platformot használhatná, mint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS).

A regisztráltutas-program egy külön program olyan harmadik országbeli „jóhiszemű” utasok számára, akiknek megadható a regisztráltutas-jogállás. E jogállásra önkéntes alapon lehetne szert tenni a konzulátusokon vagy a leendő közös vízumigénylési központokban közös átvilágítási kritériumok alapján folytatott előzetes ellenőrzési eljárások keretében. Az elektronikus útlevéllel rendelkező jóhiszemű utasok és uniós polgárok olyan automatizált kapuk segítségével vehetnék igénybe az automatizált határellenőrzést, amelyek leolvasnák az úti okmányban szereplő vagy egy adatbázisban tárolt biometrikus adatokat, és azokat egybevetnék az adott utas biometrikus jellemzőivel. A rendszer ezáltal várhatóan évi 4–5 millió utas határátlépését gyorsítaná meg 1 . Egyes tagállamok tapasztalatai alapján a jelenlegi 1–2 percről 30 másodperc alá csökkenthető a határátkelésre fordított átlagos idő.

A Tanács már többször ösztönözte ilyen intézkedések meghozatalát, például az uniós tagállamok külső határainak igazgatásáról szóló, 2008 júniusában elfogadott következtetéseiben ( 9873/08 ), valamint a külső határok védelmének megerősítését és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet célzó 29 intézkedésről szóló, 2010 februárjában elfogadott következtetéseiben ( 6435/3/10 ).

EGYÉB

Az „egyéb” napirendi pontok keretében a delegációk az alábbi négy tájékoztató napirendi ponttal foglalkoztak:

Az első napirendi pont a vándorló bűnözői csoportokra vonatkozott. 2010 decemberében a Tanács következtetéseket fogadott el a vándorló bűnözői csoportok által elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemről ( 15875/10 ). 2011 júniusában a kérdés ismét felbukkant a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, a 2011 és 2013 közötti időszakra szóló uniós prioritások meghatározásáról szóló tanácsi következtetésekben ( 11050/11 ).

A második napirendi pontban arról volt szó, hogy bizonyos uniós tagállamok légi személyzete számára esetleg kötelező lesz a vízum az orosz területre történő berepüléshez. A kérdést várhatóan megoldják az EU és Oroszország közötti, meglévő vízumkönnyítési megállapodás módosításáról folytatott tárgyalások keretében.

A harmadik napirendi pontban a Tanács tájékoztatást kapott a 2011. október 3–4-én Ohridban megrendezett, EU–Nyugat-Balkán Miniszteri Fórum eredményéről, valamint az EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 2011. október 10–11-én Varsóban tartott miniszteri üléséről.

Végezetül Liechtenstein szóba hozta a schengeni vívmányoknak a területén történő teljes körű alkalmazásáról szóló majdani tanácsi határozatot.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

A „svéd kerethatározat” – Következtetések

Következtetések elfogadása

A Tanács következtetéseket ( 15277/11 ) fogadott el az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB kerethatározat 1 (a „svéd kerethatározat”) végrehajtásáról.

A jogalkotási aktus célja, hogy javuljon a bűncselekmények sikeres felderítése, megelőzése és kivizsgálása azáltal, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítanak az olyan fenyegetésekkel szemben, amelyeket a belső határok nélküli térségben tevékeny bűnözők jelentenek.

Jelentés

A Tanács jóváhagyta azt a jelentést ( 15278/11 ), amely értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben felelnek meg a „svéd kerethatározat” rendelkezéseinek. A Bizottságnak ezt az értékelést 2011. december 19-ig kellett benyújtania a Tanácshoz.

A kerethatározatban foglaltaknak megfelelően 2010. december 31-ig a tagállamok közel kétharmada átültette nemzeti jogába a kerethatározatot. Azok a tagállamok, amelyek nem tartották be az átültetésre kiírt határidőt, fő okként arra hivatkoztak, hogy a parlamenti eljárás még nem zárult le.

Automatizált adatcsere – Lettország

A Tanács határozatot fogadott el a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Lettországgal való megindításáról ( 14526/11 ). A 2008/616/IB tanácsi határozat (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.) által előírt értékelési eljárás során megállapították, hogy Lettország maradéktalanul végrehajtotta az általános adatvédelmi rendelkezéseket, és ennek megfelelően a határozat hatálybalépésének időpontjától megkezdheti a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése és kivizsgálása céljából történő cseréjét.

Mobilitási partnerség az EU és Örményország között – Nyilatkozat

A Tanács nyugtázta az Európai Unió és Örményország közötti mobilitási partnerségről szóló együttes nyilatkozatot ( 14963/11 ADD 1 ). A mobilitási partnerség célja, hogy megkönnyítsék a személyek Örményország és az EU közötti mozgását, arra törekedve ugyanakkor, hogy a migrációval kapcsolatos általános megközelítés megvalósításának keretében eredményesebben kezeljék a migrációs áramlásokat.

Eddig a Zöld-foki szigetekkel, Moldovával és Grúziával került sor mobilitási partnerség aláírására.

Lásd még: A Bizottság közleménye a körkörös migrációról, valamint a mobilitási partnerségekről ( 9776/07 )

A menekültek jogállásáról szóló egyezmény 60. évfordulója – Nyilatkozat

A Tanács jóváhagyta az Európai Uniónak az Egyesült Nemzetek tagállamai 2011. december 7–8-án Genfben tartandó miniszteri szintű találkozójára szánt nyilatkozatát ( 15358/11 ). A nyilatkozattételre a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 60. évfordulója alkalmából kerül sor.

Eurojust-jelentés

A Tanács tudomásul vette az Eurojust közös ellenőrző szervének a 2010. évre vonatkozó tevékenységi jelentését ( 15603/11 ), és az Eurojust létrehozásáról szóló tanácsi határozatban 1 előírtaknak megfelelően tájékoztatásul megküldte azt az Európai Parlamentnek.

Jogalkotási együttműködési hálózat

A Tanács elfogadta az Európai Unió igazságügy-minisztériumai közötti jogalkotási együttműködési hálózat létrehozásáról szóló állásfoglalás alkalmazásáról készült jelentést ( 15729/11 , http://legicoop.eu ) . A hálózat célja, hogy elősegítse a többi tagállam törvényeinek jobb megértését, ami által erősödik a kölcsönös bizalom és jobban érvényesül a kölcsönös elismerés elve.

Az állásfoglalás 2 – amelyet 2008. november 28-án fogadtak el – előírja, hogy a Tanács legkésőbb három évvel az elfogadását követően felülvizsgálja annak alkalmazását.

Európai igazságügyi képzés – Következtetések

A Tanács az európai igazságügyi képzés új dimenziójáról szóló bizottsági közlemény ( 15690/11 ) alapján következtéseket fogadott el az európai igazságügyi képzésről (HREF="http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/11/st14/st14196.en11.pdf" MACROBUTTON HtmlResAnchor 14196/11).

A határokon átnyúló és európai szintű kérdésekkel foglalkozó igazságügyi képzés alapvető fontosságú, mivel erősíti a tagállamok, a jogi szakemberek és a polgárok egymásba vetett bizalmát. Az EU célul tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig az Európai Unióban dolgozó jogi szakemberek fele részt vehessen valamilyen európai igazságügyi képzési tevékenységben.

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

Eurókészpénz határon átnyúló szállítása*

A Tanács az Európai Parlamenttel első olvasatban létrejött megállapodást követően elfogadta azt a rendeletet, amelynek célja, hogy megkönnyítse az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállítását ( 18/11 + 15366/11 ADD 1).

Az új rendelet olyan feltételekről rendelkezik, amelyek garantálják a művelet biztonságát, az érintett pénzszállító biztonsági személyzet és a lakosság védelmét, valamint az eurókészpénz szabad mozgását. A rendelet a határon átnyúló közúti eurókészpénz-szállítási tevékenységet folytatni kívánó vállalatok számára előírja azt a kötelezettséget is, hogy a határon átnyúló pénzszállításra vonatkozóan speciális engedélyt igényeljenek származási tagállamuk engedélyező hatóságánál.

KÖLTSÉGVETÉS

Egyeztetési eljárás az EU 2012. évi költségvetéséről

A Tanács megerősítette, hogy nem tudja elfogadni az Európai Parlamentnek az EU 2012. évi költségvetésére vonatkozó valamennyi módosítását. Ennélfogva november 1-jén háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, amelynek célja, hogy áthidalja az Európai Parlament és a Tanács álláspontja közötti ellentéteket.

További részletek az angol nyelvű 16017/11 dokumentumban találhatók.

Európai adatvédelmi biztos

A Tanács jóváhagyta azt az európai parlamenti módosítást, amely elutasítja az európai adatvédelmi biztos titkársága 2011. évi létszámtervének – a Bizottság által a 2011-re vonatkozó 5. sz. költségvetésmódosítás-tervezetben javasolt – módosítását 1 .

KÜLÜGYEK

Korlátozó intézkedések – Burma/Mianmar

A Tanács módosította a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 194/2008/EK rendeletet. A módosítás a Külügyek Tanácsa által 2011. április 12-én hozott politikai döntések végrehajtását jelenti. További információk a 8741/11 sajtóközleményben találhatók.

Korlátozó intézkedések – Guineai Köztársaság

A Tanács 2012. október 27-ig meghosszabbította a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedéseket.

A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék

A Tanács hatályon kívül helyezte a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló korlátozó intézkedéseket (a 2010/603/KKBP és a 2010/145/KKBP határozat). Miután az ICTY által vád alá helyezett utolsó személyt, Goran Hadžić-ot az ICTY 2011. július 22-én őrizetbe vette, a Tanács hatályon kívül helyezte az intézkedéseket.

Az Üzbegisztánnal fennálló kapcsolatok

A Tanács elfogadta az EU–Üzbegisztán Együttműködési Tanács tizedik – 2011. november 14-én Brüsszelben tartandó – ülésén képviselendő európai uniós álláspontot.

ÁLTALÁNOS ÜGYEK

Az Európai Csalás Elleni Hivatal irányítása

A Tanács következtetéseket ( 15274/11 ) fogadott el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról szóló 1/2005. sz. különjelentés nyomán tett intézkedésekről szóló 2/2011. sz. számvevőszéki különjelentésről. A következtetésekben a Tanács üdvözli az OLAF által a műveletei hatékonyságának növelése érdekében végrehajtott intézkedéseket, sajnálattal veszi azonban tudomásul, hogy a műveletek átlagos időtartama továbbra is túlságosan hosszú. Ennek oka, hogy a vizsgálatok tervezésének és felügyeletének tökéletesítése irányában tett előrelépés korlátozott mértékű volt. A következtetésekben a Tanács felkéri az OLAF-ot, hogy fokozza a tervezési rendszerének javítására, valamint az erőforrásai és eszközei használatának optimalizálására irányuló erőfeszítéseket.

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

Az EU 2011. évi válságkezelési gyakorlata

A Tanács jóváhagyta az EU 2011. évi válságkezelési gyakorlatának új időpontját, amely a tervek szerint 2011. november 18–tól december 6-ig tart.

KERESKEDELEMPOLITIKA

A kettős felhasználású termékek ellenőrzése: új uniós általános exportengedélyek*

A Tanács rendeletet fogadott el az új általános exportengedélyeknek a kettős felhasználású termékek uniós ellenőrzési rendszerének keretében történő bevezetéséről ( 38/11 és 15364/11 ADD1).

Az új rendelet módosítja és kiegészíti a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendeletet 1 , amely előírja, hogy a kettős felhasználású termékeknek az EU-ból történő kivitelét és az EU-n belüli tranzitját ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzések különösen a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgálják. Az ellenőrzések összhangban állnak az 1540 (2004) ENSZ BT-határozatban foglalt célkitűzésekkel.

Az új szabályok az EU egész területén az ellenőrzések egységes és következetes alkalmazását kívánják elérni az uniós exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Harmonizálják az általános exportengedélyek hatályát és alkalmazásuk feltételeit, valamint gondoskodnak a biztonsági ellenőrzések eredményességéről.

A rendelet elfogadására az Európai Parlamenttel első olvasatban létrejött megállapodást követően kerül sor; az EP 2011. szeptember 27-én szavazott ( 14777/11 ).

Az Ausztráliával, Új-Zélanddal és Argentínával való kereskedelmi megállapodások módosítása

A Tanács három határozatot fogadott el az egyrészről az Európai Unió, másrészről Ausztrália, Új-Zéland, illetve Argentína között a Bolgár Köztársaság és Románia engedményes listáin szereplő kereskedelmi engedményeknek ezen országok Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan létrejött megállapodások megkötéséről ( 6603/11 + 6536/11 + 6609/11 ).

Szabadkereskedelmi megállapodás az EU és Dél–Korea között

A Tanács elfogadta az Európai Unió és Dél–Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás által létrehozott Kereskedelmi Bizottságban annak eljárási szabályzatának elfogadásával és a 15 választottbírót tartalmazó jegyzék összeállításával kapcsolatban képviselendő uniós álláspontot ( 14893/11 ).

KÖRNYEZETVÉDELEM

Hulladékszállítás

A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 IIIB. mellékletének egyes osztályozatlan hulladékok felvétele céljából történő módosításáról szóló bizottsági rendelet ( 14391/11 ) elfogadását.

Az 1013/2006/EK rendelet meghatározza a hulladékszállítással kapcsolatos eljárásokat és ellenőrzési rendszereket, a szállítás kiindulási pontjától, rendeltetési helyétől és útvonalától, a szállított hulladék típusától és a célállomáson a hulladék kezelésének típusától függően.

A bizottsági rendeletre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy most, miután a Tanács már egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a rendeletet – feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt.

1 :

Feltételezve, hogy a többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személyek – évente körülbelül 10 millió kiadott vízum – legalább 20%-a kérelmezné a regisztráltutas-jogállást, és hasonló létszámú, vízummentességet élvező személy szintén kérelmezné azt.

1 :

HL L 386., 2006.12.29., 89. o.

1 :

magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 197. o.

2 :

HL C 326., 2008.12.20., 1. o.

1 :

Az egyesült királysági delegáció ellene szavazott.

1 :

HL L 134., 2009.5.29., 1. o.

A kettős felhasználású termékek olyan termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók.

1 :

HL L 190., 2006.7.12., 1. o.


Side Bar