Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Tanács 3116. ülése Közlekedés, Távközlés és Energia Luxembourg, 2011. október 6.

European Council - PRES/11/351   06/10/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

15141/11

(OR. en)

PRESSE 351

PR CO 58

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3116. ülése

Közlekedés, Távközlés és Energia

Luxembourg, 2011. október 6.

Elnök Cezary GRABARCZYK
Lengyelország infrastrukturális minisztere

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács következtetéseket fogadott el, melyekben hangsúlyozza a szomszédos régiókkal a közlekedés terén folytatott együttműködés megerősítésének fontosságát, különösen a közlekedési infrastruktúra javításán, valamint a közlekedési piacok közötti integráció szorosabbra fűzésén keresztül.

A légi közlekedés területén a Tanács tárgyalási megbízást adott a Bizottságnak az Azerbajdzsánnal kötendő átfogó légiközlekedési megállapodás megkötésére, melynek célja a piacok megnyitásával párhuzamosan a szabályozás harmonizációja, valamint a légi közlekedés biztonságáért felelős európai szervezettel (EUROCONTROL) kötendő megállapodás megkötésére, amely a megerősített együttműködés általános keretét teremti meg.

Ezen túlmenően a miniszterek vitát tartottak a hivatásos járművezetők által használandó menetíró készülékekről szóló rendelet javasolt felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja, hogy az új technológiák teljes körű kiaknázása és több új szabályozási intézkedés bevezetése révén nehezebbé tegye a csalások elkövetését, valamint hogy csökkentse az adminisztratív terheket.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

INTERMODÁLIS KÉRDÉSEK

A szomszédos régiókkal a közlekedés terén folytatott együttműködés

LÉGI KÖZLEKEDÉS

Megerősített együttműködés az Eurocontrollal

Légiközlekedési megállapodás Azerbajdzsánnal

SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS

A menetíró készülékekre vonatkozó rendelet felülvizsgálata

EGYÉB

A közlekedési minisztereknek a közlekedési infrastruktúra magánfinanszírozásával foglalkozó informális találkozója

A keleti partnerségnek a közlekedéssel foglalkozó miniszteri konferenciája

Kibocsátáskereskedelem a légiközlekedési ágazatban

A légi személyzet cseh tagjainak kötelező az orosz vízum

Kék övezet kísérleti projekt

A kalózkodás kérdésével foglalkozó rendezvény a Tengerészeti Világnap keretében

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

  • EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács

TÁVKÖZLÉS

  • Mobil műholdas szolgáltatások

RÉSZTVEVŐK

Belgium:

Etienne SCHOUPPE a miniszterelnök mellé rendelt mobilitási államtitkár

Bulgária:

Ivajlo MOSZKOVSZKIJ közlekedési, információtechnológiai és hírközlési miniszter

Cseh Köztársaság:

Pavel DOBEŠ közlekedési miniszter

Dánia:

Henrik DAM KRISTENSEN közlekedési miniszter

Németország:

Peter RAMSAUER közlekedési, építésügyi és városfejlesztési miniszter

Észtország:

Gert ANTSU az állandó képviselő helyettese

Írország:

Leo VARADKAR közlekedési miniszter

Görögország:

Andréasz PAPASZTÁVRU az állandó képviselő helyettese

Spanyolország:

José BLANCO LOPEZ infrastrukturális és közlekedési miniszter

Franciaország:

Philippe LEGLISE-COSTA az állandó képviselő helyettese

Olaszország:

Roberto CASTELLI infrastukturális és közlekedési miniszterhelyettes

Ciprus:

Efthímiosz FLURÉNDZU hírközlési és közlétesítményekért felelős miniszter

Lettország:

Juris ŠTĀLMEISTARS az állandó képviselő helyettese

Litvánia:

Arūnas VINČIŪNAS az állandó képviselő helyettese

Luxemburg:

Claude WISELER a fenntartható fejlődésért és az infrastruktúrákért felelős miniszter

Magyarország:

VÖLNER Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

KOVÁCS Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Málta:

Austin GATT infrastrukturális, közlekedési és hírközlési miniszter

Hollandia:

Derk OLDENBURG az állandó képviselő helyettese

Ausztria:

Doris BURES közlekedési, innovációs és technológiai miniszter

Lengyelország:

Cezary GRABARCZYK infrastrukturális miniszter

Maciej JANKOWSKI államtitkár-helyettes, Infrastrukturális Minisztérium

Portugália:

Pedro COSTA PEREIRA az állandó képviselő helyettese

Románia:

Anca Daniela BOAGIU közlekedési és infrastrukturális miniszter

Szlovénia:

Patrick VLAČIČ közlekedési miniszter

Szlovákia:

ÉRSEK Árpád államtitkár, Közlekedési, Építésügyi és Területfejlesztési Minisztérium

Finnország:

Maria RISLAKKI az állandó képviselő helyettese

Svédország:

Carl von der ESCH az infrastrukturális miniszter mellé rendelt államtitkár

Egyesült Királyság:

Andy LEBRECHT az állandó képviselő helyettese

Bizottság:

Siim KALLAS alelnök

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

INTERMODÁLIS KÉRDÉSEK

A szomszédos régiókkal a közlekedés terén folytatott együttműködés

A Tanács következtetéseket (14712/11) fogadott el, melyekben hangsúlyozza a bővítési politika és az európai szomszédságpolitika alá tartozó szomszédos régiókkal – különösen a Nyugat-Balkán, a mediterrán térség és a keleti partnerség országaival – a közlekedés terén folytatott együttműködés megerősítésének, valamint a közöttük meglévő közlekedési összeköttetések javításának a fontosságát a gazdasági integráció sikeres elmélyítése, illetve a politikai kötelékek szorosabbá tétele céljából.

Az említett célkitűzések elérése érdekében a Tanács szorgalmazza egyrészt a közlekedési infrastruktúra javítását, különösen a szomszédos országok infrastruktúráinak a transzeurópai közlekedési hálózattal való jobb összekapcsolása által, másrészt a közlekedési piacok közötti integráció szorosabbra fűzését. Ez utóbbi különösen az alábbiak révén valósítható meg: az európai közös légtér kibővítése, a tengeri közlekedést akadályozó tényezők felszámolása, a vasútrendszerek közötti interoperabilitás növelése, továbbá a határátlépési és igazgatási eljárások ésszerűsítése. A Tanács azonban hangsúlyozza, hogy a piacok szorosabb integrációja függ a szomszédos országok cselekvési készségétől, valamint attól, hogy milyen haladást érnek el az Unióéval egyenértékű védelmi, biztonsági, környezeti és szociális normák alkalmazásában.

A meglévő pénzügyi forrásokat, mint például a szomszédsági beruházási keretet, amelyek révén finanszírozást lehet bevonni különböző nemzetközi pénzügyi intézményektől, arra kell felhasználni, hogy megkönnyítsék a szóban forgó országok számára a szükséges reformok végrehajtását.

Ezen túlmenően a Tanács üdvözli a keleti partnerség közlekedési paneljének létrehozását, illetve működésének a keleti partnerség október 24–25-én, a lengyelországi Krakkóban megrendezendő miniszteri konferenciáján történő megindítását.

A Tanács e következtetésekkel egy olyan, a Bizottság által júliusban e témában ismertetett közleményre kíván reagálni, amely valamennyi közlekedési mód vonatkozásában felvázolja a közlekedési kapcsolatok megerősítésére szolgáló rövid és hosszú távú intézkedéseket (13022/11). A közlemény az európai szomszédságpolitikával kapcsolatos új uniós megközelítésre épül, amely a differenciálás magasabb szintjén alapul az egyes országok szükségleteinek és törekvéseinek függvényében, valamint függ attól is, hogy azok mennyire készek az együttműködésre, amint az az idén májusban elfogadott bizottsági közleményben (10794/11) és az idén júniusban elfogadott tanácsi következtetésekben is (11850/11) szerepel.

LÉGI KÖZLEKEDÉS

Megerősített együttműködés az Eurocontrollal

A Tanács felhatalmazást adott a Bizottságnak arra, hogy tárgyalásokat folytasson a légi közlekedés biztonságáért felelős európai szervezettel (Eurocontrol) egy olyan magas szintű megállapodásról, amelynek célja a megerősített együttműködés új és stabil keretének létrehozása. A megállapodás azt fogja megerősíteni, hogy az Eurocontrol az EU technikai és operatív szerve az egységes európai égbolt program fejlesztésében és megvalósításában, míg e program szabályozójának szerepét az EU-ra osztja.

Az Eurocontrol egy polgári-katonai kormányközi szervezet, amelynek Európa-szerte vannak szerződő felei, nevezetesen 39. Észtország kivételével az EU valamennyi tagállama tagja. Az Eurocontrol döntő szerepet játszik az európai légiforgalmi szolgáltatásban (ATM), továbbá ezen a területen szakértelmet biztosít és technikai segítséget nyújt az EU-nak. A szervezetet a közelmúltban kinevezték az egységes európai égbolt program ATM hálózatirányítójává, amelynek kapcsán feladata az lesz, hogy a 2004-ben és 2009-ben elfogadott jogi keret (egységes európai égbolt I, illetve egységes európai égbolt II) alapján európai szinten létrehozzon egy biztonságos és hatékony légiforgalmi szolgáltatási rendszert.

Légiközlekedési megállapodás Azerbajdzsánnal

A Tanács megbízást adott a Bizottságnak arra, hogy kezdjen tárgyalásokat Azerbajdzsánnal egy átfogó légiközlekedési megállapodásról, amelynek célja a piacok megnyitásával párhuzamosan a szabályozás olyan területeken történő harmonizációja, mint a légi közlekedés biztonsága és védelme, a környezetvédelem, valamint a versenyjog.

A piacok megnyitása a várakozások szerint mind az európai uniós, mind pedig az azerbajdzsáni légitársaságok és repülőterek számára gazdasági haszonnal jár majd, továbbá elő fogja segíteni azt, hogy Azerbajdzsánban fejlődjenek a vállalkozások és nagyobb mértékű legyen a külföldi beruházás. Ezt egy olyan kell szabályozási keretnek kell kísérnie, amely összhangban áll az uniós előírásokkal.

A megállapodás meg fogja teremti az Azerbajdzsán és az Unió egésze közötti légi közlekedés jogi keretét, és ezáltal biztosítja majd azt, hogy valamennyi uniós légitársaság számára egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre. A megállapodás a helyébe fog lépni az egyes uniós tagállamok és Azerbajdzsán közötti huszonegy jelenlegi kétoldalú légiszolgáltatási megállapodásnak, amelyek különösen a kapacitásra vonatkozó rendelkezések tekintetében meglehetősen korlátozó jellegűek. Általánosabb politikai szinten: egy ilyen megállapodás létrehozása egyrészt összhangban van mind az európai szomszédságpolitikával, mind pedig a keleti partnerségre irányuló kezdeményezéssel – és ezekben Azerbajdzsán is részt vesz –, másrészt elő fogja mozdítani az Azerbajdzsánnal kötött partnerségi és együttműködési megállapodás célkitűzéseit. Ez utóbbi megállapodást várhatóan fel fogja váltani egy társulási megállapodás, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások.

SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS

A menetíró készülékekre vonatkozó rendelet felülvizsgálata

A Tanács nyilvános vitát tartott a hivatásos járművezetők által használandó menetíró készülékekről szóló 1985. évi rendelet felülvizsgálatáról abból a célból, hogy a vezetési időre és a pihenőidőszakokra vonatkozó szabályok betartását a közúti közlekedés biztonságának, a gépjárművezetők tisztességes munkakörülményeinek, valamint a fuvarozó cégek közötti tisztességes versenynek az érdekében ellenőrizni lehessen. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy az új technológiák teljes körű kiaknázása és több új szabályozási intézkedés bevezetése révén nehezebbé tegye a csalások elkövetését, valamint hogy csökkentse az adminisztratív terheket.

Mivel a bizottsági javaslatnak a tanácsi munkacsoportban történő vizsgálata még korai szakaszban van (lásd a 14486/11 dokumentumban foglalt jelentést), a Tanács nem annyira a javaslat részleteit helyezte a megbeszélés középpontjába, hanem sokkal inkább azt, hogy a tagállamok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a menetíró készülékek jelenlegi rendszerével kapcsolatban. A miniszterek elismerték, hogy a menetíró készülékek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szabályok betartása, és ezáltal a közúti közlekedés biztonsága tekintetében. Noha általánosságban véve úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer működőképes, a miniszterek hangsúlyozták, hogy fejlesztésekre van szükség. Külön kiemelték, hogy a rendszer bizonyos szempontból sebezhető: nem zárja ki a manipuláció és a csalás lehetőségét. A miniszterek hangsúlyozták továbbá a fuvarozó cégekre háruló költségek csökkentésének a fontosságát és azt, hogy valamennyi új intézkedésnek arányosnak kell lennie és vonatkozásukban részletes költség-haszon elemzést kell készíteni. Néhány tagállam aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések milyen költségekkel járhatnak.

A Tanács előkészítő szervei felkérést kapnak, hogy folytassák a javaslat (13195/11) vizsgálatát. A javaslat legfontosabb elemei a következők:

Ami a technológia használatát illeti, a járművek helyének a mostani manuális rögzítését műholdas helymeghatározáson keresztül történő automatikus rögzítés váltja fel. Ezen túlmenően a szabályok betartásáról alapvető információt szolgáltató menetíró készülékkel való távoli kommunikáció lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést végző tisztviselők célzottabban hajtsanak végre közúti ellenőrzéseket, melynek eredményeképp elkerülhetővé válnak a szükségtelen ellenőrzések. Emellett a menetíró készülék szabványosított interfésze megkönnyíti a menetíró készülék ITS (intelligens közlekedési rendszerek) alkalmazásokba, például a flottaigazgatásra vonatkozó alkalmazásokba történő integrálását.

Ami a szabályozást illeti, a menetíró készülékek beépítésével és kalibrálásával megbízott műhelyekkel szemben szigorúbb követelményeket támasztanak, és a vezetői engedélyt egyesítik a menetíró készülékkel használandó járművezetői kártyával, ami a tervek szerint csökkentené mind a csalások előfordulását, mind pedig az adminisztratív költségeket. Az adminisztratív terhek azáltal is csökkennek majd, hogy kiterjesztésre kerül a menetíró készülékek használatával kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó mentesség, melyet a tagállamok adhatnak egyes felhasználók – elsősorban a kis- és középvállalkozások – számára: a javaslat értelmében az említett felhasználók 100 km sugarú körzeten belüli szállítások esetén egységesen mentességet élveznek, míg korábban ezt a mentességet bizonyos esetekben 50 km-re korlátozták.

A Bizottság javaslata szerint a szabályozási intézkedések egy évvel azután lesznek alkalmazandók, hogy a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre került, míg az új műholdalapú technológia alkalmazása négy évvel később, azaz valószínűleg 2017-től válik kötelezővé.

Az 1985. évi rendelet, amelyet a technológiai fejlődés figyelembevétele céljából már tíz alkalommal módosítottak, műszaki szabványokat rögzít, továbbá meghatározza a menetíró készülékek használatára, típusjóváhagyására, beépítésére és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat. Jelenleg a körülbelül 900 000 fuvarozó cég és 6 millió járművezető kétfajta menetíró készüléket használ: a 2006. május 1-je után nyilvántartásba vett járművekbe szerelt digitális menetíró készüléket és az analóg menetíró készüléket; ez utóbbit a régebbi járművekben jelenleg is használják.

EGYÉB

A közlekedési minisztereknek a közlekedési infrastruktúra magánfinanszírozásával foglalkozó informális találkozója

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a közlekedési minisztereknek a lengyelországi Sopotban 2011. szeptember 5–6-án tartott informális találkozójáról, amelynek témája az volt, hogy hogyan lehet magánforrásokat bevonni a közlekedési infrastruktúra finanszírozásába, és amely különösen a tagállamoknak a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataira terjedt ki. A találkozó eredményét az elnökségi következtetések (14119/11) foglalják össze, amelyekben kiemelték, hogy a köz- és magánszféra partnersége a közlekedés finanszírozásának hasznos eszköze, miközben hangsúlyozták az állami pénzeszközöknek az infrastruktúra fejlesztésében betöltött kulcsszerepét.

A keleti partnerségnek a közlekedéssel foglalkozó miniszteri konferenciája

Az elnökség tájékoztatást nyújtott a lengyelországi Krakkóban 2011. október 24–25-én megrendezésre kerülő konferenciáról (14884/11), amelyen az uniós tagállamoknak, a keleti partnerség hat országának (Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán) és Horvátországnak a közlekedési minisztere vesz részt. A cél az említett országokkal a közlekedés terén folytatott együttműködés megerősítése. Ennek alapját a mostani tanácsi ülésen elfogadott, a szomszédos régiókkal fennálló kapcsolatokról szóló következtetésekben foglalt elvek képezik. A keleti partnerség közlekedési panelje is várhatóan ezen a konferencián kezdi meg működését.

Kibocsátáskereskedelem a légiközlekedési ágazatban

A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a helyzet állásáról és különösen a harmadik országokkal folytatott konzultációkról az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei uniós kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő alkalmazása vonatkozásában, amire várhatóan 2012. január 1-jétől kerül sor.

Annak érdekében, hogy megtalálják a megoldást, több tagállam felszólította a Bizottságot arra, hogy folytasson intenzívebb párbeszédet azokkal a nem uniós országokkal, amelyek ellenzik a nemzetközi légi közlekedésnek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS) történő felvételét.

A légi személyzet cseh tagjainak kötelező az orosz vízum

A cseh delegáció tájékoztatta a Tanácsot, hogy Oroszország a közelmúltban vízumkötelezettséget vezetett be a polgári repülőgépeken szolgálatot teljesítő légi személyzet cseh tagjaival szemben, továbbá felkérte az elnökséget és a Bizottságot arra, hogy vesse fel e kérdést az orosz hatóságoknál. A Cseh Köztársaság és Oroszország között nincs kétoldalú vízummentességi megállapodás.

Kék övezet kísérleti projekt

A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a Közlekedési Tanács által 2010 decemberében jóváhagyott „kék övezet” kísérleti projekt végrehajtásáról és továbbfejlesztéséről. A projekt idén májusban kezdte meg hat hónapos operatív szakaszát (14934/11). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a projekt első eredményei ígéretesek, és szándékában áll folytatni e projektet 2012-ben. A „kék övezet” koncepció célja az Unión belüli tengeri közlekedés megkönnyítése a hajóüzemeltetőkre vonatkozó adminisztratív követelmények csökkentése által, garantálva a biztonságot, a védelmet és a környezet védelmét, valamint a vám- és adóbevételeket a tengeri monitoring technológia optimális kihasználásán keresztül.

A kalózkodás kérdésével foglalkozó rendezvény a Tengerészeti Világnap keretében

Az olasz delegáció tájékoztatta a Tanácsot a Tengerészeti Világnappal párhuzamosan megrendezésre kerülő eseményről, amelynek ebben az évben Olaszország ad otthont október 13. és 14. között Rómában (14889/11). A szakértők és az intézményi képviselők közötti találkozó középpontjában a kalóztámadások elleni fellépés áll majd. A Tengerészeti Világnappal párhuzamosan megrendezésre kerülő eseményre a Tengerészeti Világnap keretében kerül sor. Ez utóbbit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szervezi meg minden évben.

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács

Az EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács tizenötödik, 2011. október 10–11-én Varsóban tartandó ülésére (Bel- és Igazságügy) készülve a Tanács uniós álláspontot fogadott el. A Tanács jóváhagyta továbbá az orosz állampolgárok és az uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes beutazását célzó közös intézkedések tervezetét, amelyet jóváhagyás céljából az Állandó Partnerségi Tanács elé fognak terjeszteni.

TÁVKÖZLÉS

Mobil műholdas szolgáltatások

A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi a mobil műholdas szolgáltatások tekintetében a végrehajtás szabályainak összehangolt alkalmazására vonatkozó, a 626/2008/EK határozat 9. cikkének (3) bekezdése szerinti módozatokról szóló határozat Bizottság általi elfogadását.

A határozattervezet az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy miután a Tanács egyetértését adta, a Bizottság elfogadhatja a határozatot, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website