Navigation path

Left navigation

Additional tools



AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU

Brüsszel, 2009. május 7.

8435/09 (Presse 78)

(OR. en)

A keleti partnerséggel foglalkozó prágai csúcstalálkozó együttes nyilatkozata 2009. május 7., Prága

A következők jelenlétében:

***

Az EURÓPAI UNIÓ képviseletében

Mirek TOPOLÁNEK

az Európai Tanács elnöke

José Manuel BARROSO

az Európai Bizottság elnöke

Javier SOLANA

az Európai Unió Tanácsának főtitkára / a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője

***

ÖRMÉNYORSZÁG képviseletében

Szerzs SZARGSZJAN

az Örmény Köztársaság elnöke

AUSZTRIA képviseletében

Hans Dietmar SCHWEISGUT

Ausztria Európai Unió melletti Állandó képviselője

AZERBAJDZSÁN képviseletében

Ilham ALIJEV

az Azerbajdzsán Köztársaság elnöke

BELARUSZ képviseletében

Vlagyimir SZEMASKO

a Belarusz Köztársaság első miniszterelnök-helyettese

BELGIUM képviseletében

Herman VAN ROMPUY

a Belga Királyság miniszterelnöke

BULGÁRIA képviseletében

Szergej SZTANISEV

a Bolgár Köztársaság miniszterelnöke

CIPRUS képviseletében

Markos KYPRIANOU

a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere

a CSEH KÖZTÁRSASÁG képviseletében

Mirek TOPOLÁNEK

a Cseh Köztársaság miniszterelnöke

DÁNIA képviseletében

Lars Løkke RASMUSSEN

a Dán Királyság miniszterelnöke

ÉSZTORSZÁG képviseletében

Andrus ANSIP

az Észt Köztársaság miniszterelnöke

FINNORSZÁG képviseletében

Matti VANHANEN

a Finn Köztársaság miniszterelnöke

FRANCIAORSZÁG képviseletében

François FILLON

a Francia Köztársaság miniszterelnöke

GRÚZIA képviseletében

Mihail SZAAKASVILI

Grúzia elnöke

NÉMETORSZÁG képviseletében

Angela MERKEL

a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellára

GÖRÖGORSZÁG képviseletében

Konstantinos KARAMANLIS

a Görög Köztársaság miniszterelnöke

MAGYARORSZÁG képviseletében

BAJNAI Gordon

a Magyar Köztársaság miniszterelnöke

ÍRORSZÁG képviseletében

Brian COWEN

Írország miniszterelnöke

OLASZORSZÁG képviseletében

Maurizio SACCONI

az Olasz Köztársaság népjóléti minisztere

LETTORSZÁG képviseletében

Valdis DOMBROVSKIS

a Lett Köztársaság miniszterelnöke

LITVÁNIA képviseletében

Vygaudas UŠACKAS

a Litván Köztársaság külügyminisztere

LUXEMBURG képviseletében

Jean ASSELBORN

a Luxemburgi Nagyhercegség miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere és bevándorlásügyi minisztere

MÁLTA képviseletében

Tonio BORG

a Máltai Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere

LENGYELORSZÁG képviseletében

Donald TUSK

a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke

PORTUGÁLIA képviseletében

Luís AMADO

a Portugál Köztársaság államminisztere (Ministro de Estado) és külügyminisztere

a MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG képviseletében

Andrei STRATAN

a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, valamint külügyi és európai integrációs minisztere

ROMÁNIA képviseletében

Emil BOC

Románia miniszterelnöke

SZLOVÁKIA képviseletében

Robert FICO

a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke

SZLOVÉNIA képviseletében

Borut PAHOR

a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke

SPANYOLORSZÁG képviseletében

Miguel Angel MORATINOS

a Spanyol Királyság külügyminisztere

SVÉDORSZÁG képviseletében

Fredrik REINFELDT

a Svéd Királyság miniszterelnöke

HOLLANDIA képviseletében

Jan Peter BALKENENDE

a Holland Királyság miniszterelnöke

UKRAJNA képviseletében

Viktor JUSCSENKO

Ukrajna elnöke

az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG képviseletében

David MILIBAND

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának külügyminisztere és a nemzetközösségi ügyek minisztere

***

az EURÓPAI PARLAMENT
képviseletében

Hans-Gert PÖTTERING

az Európai Parlament elnöke

a RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
képviseletében

Luc Van den BRANDE

a Régiók Bizottságának főtitkára

a GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG képviseletében

Ivan VOLEŠ

a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja

***

az EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
képviseletében

Philippe MAYSTADT

az Európai Beruházási Bank elnöke

az EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK
képviseletében

Thomas MIROW

az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke

***

Az Azerbajdzsán Köztársaság, a Belarusz Köztársaság, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, az Örmény Köztársaság, valamint Ukrajna állam-, illetve kormányfői és képviselői, továbbá az Európai Unió képviselői, valamint a tagállamok állam-, illetve kormányfői és képviselői találkozót tartottak Prágában, hogy a keleti partnerség létrehozásával új szintre emeljék kapcsolataikat, és a következő együttes nyilatkozatot fogadták el:

Az Európai Unió és a partnerországok közötti ambiciózusabb partnerség

1. A keleti partnerség az Európai Unió tagállamai és azok kelet-európai partnereinek (a továbbiakban: a partnerországok) közös törekvéseként került elindításra, amely közös érdekeken és kötelezettségvállalásokon, továbbá együttes szerep- és felelősségvállaláson alapul. A partnerség kidolgozására közösen és teljesen átlátható módon kerül sor.

A prágai csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy a keleti partnerség alapját a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása –, továbbá a piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás iránti kötelezettségvállalás fogja képezni.

A keleti partnerség a már létező kétoldalú szerződéses kapcsolatokra épít, valamint kiegészíti azokat. A keleti partnerség létrehozása nem befolyásolja azt, hogy az egyes partnerországok az Európai Unióval fenntartott kapcsolataikat a jövőben hogyan kívánják alakítani. A keleti partnerséget a differenciálás és a feltételesség elve szabályozza.

A keleti partnerség fejlesztésére az EU és a harmadik államok közötti kétoldalú együttműködéssel párhuzamosan fog sor kerülni.

2. A keleti partnerség fő célja, hogy megteremtse az Európai Unió és az érdekelt partnerországok közötti politikai társuláshoz és mélyebb gazdasági integrációhoz szükséges feltételeket. Az EU partnerországokkal kapcsolatos politikájának határozott erősödése az európai szomszédságpolitika sajátos keleti dimenziójának kialakítása révén fog megvalósulni. E cél elérése érdekében a keleti partnerség támogatni fogja a politikai és a társadalmi-gazdasági reformokat a partnerországokban, elősegítve ezáltal az Európai Unióhoz történő közeledést. Ez hozzájárul az Európai Uniónak és partnerországainak, valamint az egész európai kontinensnek a stabilitás, a biztonság és a jólét iránti elkötelezettsége erősítéséhez.

A keleti partnerségnek elő kell mozdítania a stabilitást és a többoldalú bizalomépítést. A konfliktusok ellehetetlenítik az együttműködést. A prágai csúcstalálkozó résztvevői ezért hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a nézeteltéréseket a nemzetközi jog elvei és normái, valamint az e keretek között jóváhagyott határozatok és dokumentumok alapján a lehető leghamarabb békés úton rendezzék.

A keleti partnerség ezen túlmenően hozzájárulhat ahhoz, hogy a partnerországok között szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki.

3. A keleti partnerség világos politikai üzenetet hordoz a reformerőfeszítések fenntartásának és megszilárdításának szükségessége tekintetében. A keleti partnerség új lendületet fog adni a partnerországok gazdasági, társadalmi és regionális fejlődésének. Meg fogja könnyíteni a jó kormányzást – többek között a pénzügyi ágazatban –, elő fogja segíteni a regionális fejlesztést és a társadalmi kohéziót, valamint hozzá fog járulni a partnerországok társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez. A keleti partnerség ezáltal a vonatkozó nemzetközi eszközökön keresztül nyújtott makrogazdasági támogatás kiegészítője lesz.

A kétoldalú köt elezettségvállalások elmélyítése

4. A prágai csúcstalálkozó résztvevői osztják azon óhajukat, hogy az egyes partnerországok egyedi helyzetének és ambícióinak figyelembevételével, valamint az EU és az adott partnerország között fennálló kétoldalú kapcsolatok tiszteletben tartása mellett elmélyítsék és intenzívebbé tegyék az EU és a partnerországok közötti kétoldalú kapcsolatokat. Egyetértettek abban, hogy a keleti partnerség égisze alatt megvalósuló kétoldalú együttműködés alapul szolgálhat az EU és azon partnerországok közötti társulási megállapodásokhoz, amelyek készek és képesek vállalni az abból eredő kötelezettségeket.

5. Az új társulási megállapodások a kereskedelem és a beruházás meglévő lehetőségein túl kiterjednek majd mély és átfogó szabad kereskedelmi térségek kialakítására vagy az ezekkel kapcsolatos célkitűzés megfogalmazására, amennyiben a kereskedelem és beruházás liberalizációjából származó pozitív hatásokat olyan szabályozási közelítés is megerősíti, ami az uniós jogszabályokhoz és előírásokhoz való igazodást eredményezi. A piacok megnyitása és a gazdasági integráció alapvető fontosságú a partnerországok fenntartható gazdasági fejlődése és a politikai stabilizáció előmozdítása szempontjából. Mély és átfogó kétoldalú szabad kereskedelmi térségek létrehozása az EU és a partnerországok között hosszútávon ezeknek a mély és átfogó szabad kereskedelmi térségeknek a hálózatba szerveződését eredményezheti.

6. Az Európai Unió minden egyes partnerországgal külön átfogó intézményfejlesztési programot fog kialakítani annak érdekében, hogy egyebek mellett képzésen, technikai segítségnyújtáson és a megfelelő innovatív intézkedéseken keresztül javítsa azok igazgatási kapacitását.

7. A polgárok mobilitásának támogatása és a biztonságos környezetben zajló vízumliberalizáció a keleti partnerség további fontos eleme. A keleti partnerség a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások révén elősegíti a partnerországok polgárainak mobilitását; az EU továbbá az egyes partnerországok vonatkozásában, eseti alapon – a migrációval kapcsolatos általános megközelítésével összhangban – fokozatos lépéseket tesz a teljes vízumliberalizáció mint hosszú távú célkitűzés irányába, feltéve hogy biztosítottak a jól szervezett és biztonságos mobilitás feltételei.

8. A keleti partnerség célja az energiabiztonság erősítése a hosszú távú, stabil, biztonságos energiaellátás és -szállítás terén folytatott együttműködés révén, többek között a jobb szabályozás, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiterjedtebb használata segítségével. Az EU és a partnerországok közötti új társulási megállapodások vagy egyéb kétoldalú megállapodások tartalmazhatnának a kölcsönös energiafüggőségre vonatkozó rendelkezéseket. Az energiaügyi együttműködés során figyelembe kell venni az energiapolitika második uniós stratégiai felülvizsgálatát és az egyes partnerországok energiapolitikáját.

A többoldalú együttműködés előtérbe helyezése

9. A keleti partnerség többoldalú kerete fogja biztosítani a partnerség célkitűzéseinek megvalósításához szükséges együttműködési tevékenységeket és a nyitott, kötetlen párbeszédet. A keret az Európai Unió és a partnerországok közös határozatai alapján fog működni. Fórumként szolgál a partnerországok átmenet, reformok és modernizáció irányába tett lépéseihez kapcsolódó információk és tapasztalatok megosztásához, emellett az EU számára kiegészítő eszközt kínál az említett folyamatok figyelemmel kíséréséhez. Megkönnyíti továbbá a közös álláspontok kialakítását és a közös fellépéseket. A többoldalú keret célja a partnerországok közötti kapcsolatok erősítése, fórumot kínálva a keleti partnerség további fejlődéséről szóló eszmecseréhez.

A jogalkotási és szabályozási közelítés döntő fontosságú azon partnerországok számára, amelyek készek tovább közeledni az EU-hoz. A többoldalú keret szisztematikus lépéseket tesz lehetővé e téren, többek között olyan célzott találkozók megtartása révén, amelyeken az Európai Unió ismerteti és elmagyarázza az uniós jogszabályokat és előírásokat, illetve amelyeken összehasonlítják azokat a nemzeti szakpolitikával és jogszabályokkal.

10. A keleti partnerség állam-, illetve kormányfői elvileg kétévente tartanak találkozót. Ezek az EU és a partnerországok területén kerülnek megrendezésre. A külügyminiszterek minden évben összeülnek. Ezek a magas szintű találkozók viszik előre és alakítják a keleti partnerséget.

11. Az együttműködés fő területeinek (azaz: demokrácia, jó kormányzás és stabilitás; gazdasági integráció és az EU ágazati politikáihoz való közeledés; energiabiztonság; emberek közötti kapcsolatok) megfelelő, az Európai Bizottság által jelenleg szervezett négy tematikus platform lehetőséget ad célirányos találkozók megtartására és nyílt, kötetlen párbeszéd folytatására.

12. A négy tematikus platform első üléseire 2009 júniusában kerül sor. Minden egyes platform reális fő célkitűzéseket határoz meg, melyeket időszakosan aktualizálni kell, valamint azokhoz kapcsolódó munkaprogramot fogad el, és felméri az elért eredményeket. A találkozókat évente legalább két alkalommal tartanák az érintett szakpolitikai területeken zajló reformokban részt vevő magas rangú tisztviselők szintjén. A platformok jelentést készítenek a külügyminiszterek éves találkozóira. A platformok munkáját alkalomadtán ágazatspecifikus miniszteri találkozók segíthetik. A tematikus platformok munkáját meghatározott területeken panelek segítik.

Harmadik országok eseti alapon vehetnek részt a tematikus platformok konkrét projektjeiben, tevékenységeiben és ülésein, amennyiben ez hozzájárul az egyes tevékenységek célkitűzéseinek, valamint a keleti partnerség általános célkitűzéseinek megvalósításához. A keleti partnerség többoldalú keretében folytatott tevékenységekben való részvétel önkéntes és az együttműködés elvén alapul.

13. A prágai csúcstalálkozó résztvevői támogatják az olyan úttörő kezdeményezések elindítását, amelyek a keleti partnerségnek további lendületet adnak, konkrét tartalommal töltik meg és láthatóvá teszik azt, és e tekintetben várakozással tekintenek a platformok mielőbbi eszmecseréje elé.

14. Az Európai Unió és az érintett partnerországok közötti regionális kezdeményezésekkel – különösen a fekete-tengeri szinergiával – biztosítani kell a kiegészítő jelleget. Az egyéb regionális kezdeményezésekkel való együttműködés eseti alapon mérlegelendő.

15. A prágai csúcstalálkozón részt vettek az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magas rangú képviselői. A keleti partnerségben – a többoldalú platformok keretében – szereplők széles köre vesz részt, ideértve kormányzati minisztériumokat és hivatalokat, parlamenteket, a civil társadalmat, nemzetközi szervezeteket (például EBESZ, Európa Tanács és OECD), nemzetközi pénzügyi intézményeket, a magánszektort és a gazdasági és szociális partnereket.

A prágai csúcstalálkozó résztvevői ezért felkérik az Európai Unió és a partnerországok parlamenti képviselőit, hogy terjesszék elő elképzeléseiket az EU–Keleti Szomszédság Parlamenti Közgyűlés (EURO-NEST PA) felállítására vonatkozó európai parlamenti javaslattal kapcsolatban, továbbá felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a keleti partnerség civil társadalmi fóruma létrehozásának módozatait, és arra vonatkozóan terjesszen elő javaslatot.

A résztvevők felkérik továbbá az Európai Beruházási Bankot, hogy a keleti szomszédsággal kapcsolatos megbízatása keretében tegyen a kis-és középvállalkozásokat segítő beruházások támogatása érdekében. Felkérik az Európai Beruházási Bankot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, valamint más nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy hozzanak létre egy közös, a kis- és középvállalkozásokat segítő megfelelő eszközt.

Finanszírozás

16. A keleti partnerségről szóló, az Európai Tanács által elfogadott 2009. márciusi nyilatkozattal összhangban az Európai Unió fokozott pénzügyi támogatást nyújt a keleti partnerség céljainak megvalósításához, az egyes partnerországok által elért eredményektől függően. A prágai csúcstalálkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a közösségi támogatáson és a nemzeti társfinanszírozáson túlmenően a keleti partnerség megvalósításához további pénzügyi forrásokra lesz szükség, ezért felkérik az egyéb adományozókat, a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a magánszektort, hogy a reformok, az úttörő kezdeményezések és a projektek finanszírozását egészítsék ki.

17. A keleti partnerségnek olyan innovatív szemléletet kellene követnie, amely a köz- és magánszektor közötti mélyebb együttműködésre és közös szerepvállalásra ösztönöz. A proaktív politikai támogatás és a magánszektorral kapcsolatos uniós ösztönzők és garanciák teremthetik meg azokat a feltételeket, amelyek a magánszektort a partnerországokban zajló konkrét projektekbe való befektetésre ösztönzik, hozzájárulva ezáltal az európai partnerség céljainak eléréséhez.

18. A prágai csúcstalálkozó résztvevői arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, valamint más nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a partnerországok reform- és modernizációs folyamatainak támogatása és a megfelelő befektetési projektek meghatározása érdekében.

Következtetések

19. A prágai csúcstalálkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a keleti partnerség alapelveit és céljait népszerűsíteni kell a nyilvánosság körében, a partnerséget ismertté kell tenni, és annak támogatást kell szerezni. A konkrét projektek és tevékenységek nagyobb láthatósága közelebb hozza majd a kezdeményezést a polgárokhoz.

20. A prágai csúcstalálkozó résztvevői felkérik az Európai Unió Tanácsának hivatalban lévő, illetve következő elnökségeit, valamint a Bizottságot, hogy a partnerországokkal közösen fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy kitűzzék a keleti partnerség többoldalú dimenziója keretében tartandó miniszteri és magas rangú tisztviselői találkozók időpontját, meghatározzák a tematikus platformok tevékenységeinek prioritásait a 2009–2010-es időszakra, továbbá hogy készítsenek javaslatokat az úttörő kezdeményezések mielőbbi megvalósítására.

21. A prágai csúcstalálkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a prágai csúcstalálkozó eredményei és a keleti partnerség létrehozása előmozdítja a demokrácia ügyét, növeli a stabilitást és a jólétet, tartós és érezhető előnyöket hozva magával valamennyi résztvevő ország polgárai számára. A prágai csúcstalálkozó résztvevői szorosan együttműködnek az ezen együttes nyilatkozatban kitűzött célok megvalósítása érdekében.


Side Bar