Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Tanács 2824. ülése
Általános Ügyek és Külkapcsolatok
Külkapcsolatok

European Council - PRES/07/227   15/10/2007

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT MT PL SK SL

[Graphic in PDF & Word format]




AZ EURÓPAI UNIÓ
TANÁCSA

HU
C/07/227
13720/07 (Presse 227)
(OR. en)
SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Tanács 2824. ülése
Általános Ügyek és Külkapcsolatok
Külkapcsolatok
Luxembourg, 2007. október 15-16.
Elnök Luís Amado
Államminiszter, Portugália külügyminisztere
* Egyes, a külkapcsolatokra vonatkozó napirendi pontokat az Általános Ügyek Tanácsának 2823. ülésén vita nélkül fogadtak el (13900/07).
A tanácsi ülés legfontosabb eredményei
A Tanács határozottan elítélte a burmai/mianmari tüntetők elleni erőszakos fellépést. A jelenlegi helyzet komolyságára tekintettel, valamint a Burma/Mianmar lakosságával való szolidaritás jegyében a Tanács szükségesnek tekintette, hogy szigorúbb intézkedések, valamint a rönkfa és fatermékek, továbbá a fémek, ásványok, drága- és féldrágakövek bányászatának ágazataiban a behozatal, a kivitel és a beruházások tekintetében további korlátozó intézkedések révén növelje a hatalmon lévőkre gyakorolt közvetlen nyomást. Ennélfogva a Tanács intézkedéscsomagot fogad el, amely nem a lakosságot sújtja, hanem az erőszakos rendőri fellépésért és az országban fennálló általános politikai patthelyzet kialakulásáért felelős személyeket célozza. Az EU a helyszíni fejlemények, valamint Ibrahim Gambari, az ENSZ különmegbízottja jószolgálati missziójának eredményei alapján kész felülvizsgálni, módosítani vagy megerősíteni ezen intézkedéseket. A Tanács felkérte az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki továbbii korlátozó intézkedéseket, köztük az újabb beruházások tilalmát. A Tanács kifejezte elkötelezettségét amellett, hogy továbbra is segíteni kívánja Burma/Mianmar lakosságát a demokráciához, biztonsághoz és fellendüléshez vezető úton.
A Tanács áttekintette az üzbegisztáni emberi jogi helyzetet, és komoly aggodalmának adott hangot. Ugyanakkor üdvözölt néhány pozitív lépést. A Tanács a fegyverembargó és a vízumkorlátozások 12 hónapos időtartamra történő megújításáról döntött. Azzal a céllal, hogy az üzbég hatóságokat az emberi jogi helyzet javítását célzó pozitív lépésekre ösztönözze, a Tanács úgy határozott, hogy hat hónapos időtartamra nem alkalmazza a vízumkorlátozásokat; ennek elteltével a Tanács felülvizsgálja, hogy az üzbég hatóságok tudtak-e eredményeket felmutatni az emberi jogokra vonatkozó feltételek, köztük a fogvatartottakkal való akadálytalan érintkezésbe lépés, a nem kormányzati szervezetek zavartalan működésének és az emberi jogok védelmezői szabadon engedésének teljesítése terén.
A Tanács úgy határozott, hogy az európai biztonsági és védelmi politika keretében az Unió áthidaló katonai műveletet fog folytatni Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság észak-keleti részén (EUFOR TCHAD/RCA). Ez összhangban áll az 1778 (2007) ENSZ BT-határozattal, amely jóváhagyja egy többdimenziós jelenlét kialakítását Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, és amely felhatalmazza az EU-t, hogy ehhez katonai elemet biztosítson. Figyelembe véve a dárfúri válság regionális dimenzióját, az EUFOR TCHAD/RCA-nak és az ENSZ rendőri missziónak a szudáni UNAMID-misszióval párhuzamos telepítése alapvető fontosságú lépés ahhoz, hogy elősegítsék a dárfúri konfliktus tartós megoldását.
A Tanács Montenegró tekintetében az EU-hoz vezető út fontos lépéseként üdvözölte, hogy sor került az országgal a stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ideiglenes megállapodás aláírására. E megállapodásokat az október 15-i tanácsi ülés alkalmával írták alá.
Líbiát illetően a Tanács elégedettségét fejezte ki a bolgár egészségügyi dolgozók bengázi HIV-AIDS-fertőzéssel kapcsolatos ügyének megoldódása miatt. Elismerve, hogy számos közös érdeklődésre számot tartó területen van lehetőség az EU és Líbia közötti együttműködésre, a Tanács megállapodott arról, hogy az EU-nak és Líbiának a lehető leghamarabb el kell kezdenie a többek között olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre vonatkozó EU–Líbia keretmegállapodásra irányuló tárgyalásokat, mint például az emberi jogok és a migráció, és felkérte a Bizottságot, hogy terjessze elő az erre vonatkozó tárgyalási irányelvek tervezetét.

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK 5

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

AZ OROSZORSZÁGGAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK 7

ÜZBEGISZTÁN – A Tanács következtetései 8

CSÁD/KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG/SZUDÁN – A Tanács következtetései 10

KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG 13

BURMA/MIANMAR – A Tanács következtetései 14

IRÁN – A Tanács következtetései 17

ZIMBABWE 19

A NYUGAT-BALKÁNNAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK – A Tanács következtetései 20

LÍBIA – a Tanács következtetései 22

IRAK – A Tanács következtetései 23

KÖZEL-KELET 26

A közel-keleti békefolyamat – A Tanács következtetései 26

Libanon – A Tanács következtetései 27

EGYÉB 29

Kereskedelmi kapcsolatok az AKCS-országokkal 29

A TANÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL ZAJLÓ ESEMÉNYEK 30

Stabilizációs és társulási megállapodás, valamint ideiglenes megállapodás aláírása Montenegróval 30

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

nincs

RÉSZTVEVŐK

A tagállamok kormányai és az Európai Bizottság képviseletében a következő személyek jelentek meg:

Belgium:

Karel DE GUCHT külügyminiszter

Bulgária:

Ivajlo KALFIN miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter

Cseh Köztársaság:

Alexandr VONDRA az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes

Karel SCHWARZENBERG külügyminiszter

Dánia:

Per Stig MØLLER külügyminiszter

Németország:

Frank-Walter STEINMEIER szövetségi külügyminiszter

Észtország:

Urmas PAET külügyminiszter

Írország:

Dermot AHERN külügyminiszter

Görögország:

Dora BAKOYANNI külügyminiszter

Ioannis VALINAKIS külügyminisztériumi államtitkár

Spanyolország:

Miguel Ángel MORATINOS a külügyekért és az együttműködésért felelős miniszter

Franciaország:

Bernard KOUCHNER kül- és európai ügyekért felelős miniszter

Olaszország:

Massimo D'ALEMA miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter

Ciprus:

Erato KOZAKOU-MARCOULLIS külügyminiszter

Lettország:

Artis PABRIKS külügyminiszter

Litvánia:

Petras VAITIEKŪNAS külügyminiszter

Luxemburg:

Jean ASSELBORN miniszterelnök-helyettes, külügy- és bevándorlásügyi miniszter

Magyarország:

GÖNCZ Kinga külügyminiszter

Málta:

Richard CACHIA CARUANA állandó képviselő

Hollandia:

Maxime VERHAGEN külügyminiszter

Frans TIMMERMANS európai ügyekért felelős miniszter

Ausztria:

Ursula PLASSNIK európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi miniszter

Lengyelország:

Anna Elżbieta FOTYGA külügyminiszter

Portugália:

Luís AMADO államminiszter, külügyminiszter

Manuel LOBO ANTUNES a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős államtitkár

Románia:

Adrian CIOROIANU külügyminiszter

Szlovénia:

Dimitrij RUPEL külügyminiszter

Szlovákia:

Ján KUBIŠ külügyminiszter

Finnország:

Ilkka KANERVA külügyminiszter

Astrid THORS migrációért és európai ügyekért felelős miniszter

Svédország:

Carl BILDT külügyminiszter

Cecilia MALMSTRÖM európai ügyekért felelős miniszter

Egyesült Királyság:

David MILIBAND külügyi és nemzetközösségi államtitkár

Jim MURPHY európai ügyekért felelős államtitkár

Bizottság:

Olli REHN biztos

Louis MICHEL biztos

Benita FERRERO-WALDNER biztos

A Tanács Főtitkársága:

Javier SOLANA főtitkár/a KKBP főképviselője

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

AZ OROSZORSZÁGGAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK

A Tanács megvitatta az EU–Oroszország partnerségi és együttműködési megállapodás szerinti 20., a portugáliai Mafrában október 26-án tartandó EU–Oroszország csúcstalálkozó előkészületeit.

A csúcstalálkozó napirendjén várhatóan az uniós és az oroszországi helyzet, az EU és Oroszország közötti négy „közös térség”[1] területén elért haladás, az EU–Oroszország kapcsolatok jövőbeli kilátásai, valamint nemzetközi és regionális – köztük a Koszovóval, a közel-keleti békefolyamattal, Iránnal, Afganisztánnal és Moldovával kapcsolatos – kérdések szerepelnek.

A megbeszélések továbbá várhatóan ösztönözni fogják az arra irányuló folyamatos erőfeszítéseket, hogy megoldást lehessen találni Oroszországnak a lengyel behozatallal szembeni tilalmának feloldására annak érdekében, hogy megkezdődhessenek az EU–Oroszország kapcsolatokról szóló, új keretegyezményre irányuló tárgyalások.

ÜZBEGISZTÁN – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

1. A Tanácsot továbbra is komoly aggodalommal tölti el az üzbegisztáni emberi jogi helyzet, és ezért emlékeztet a korábbi tanácsi következtetésekben kinyilvánított álláspontjára.

2. A Tanács üdvözli az üzbég hatóságok fokozott készségét az EU-val folytatandó párbeszéd iránt, valamint az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok terén ez évben tapasztalt pozitív fejleményeket: az andizsáni eseményekkel kapcsolatos szakértői megbeszélések két fordulójának, továbbá az EU és Üzbegisztán közötti emberi jogi párbeszéd első fordulójának megtartását; az üzbég hatóságok az iránti elkötelezettségét, hogy e párbeszédet a jövőben rendszeressé teszik; valamint Umida Niazova és Gulbahor Turaeva emberi jogi aktivisták feltételes szabadlábra helyezését. A Tanács üdvözli, hogy Üzbegisztán a közelmúltban eltörölte a halálbüntetést, és az üzbég jogba bevezette a habeas corpus-t, és várakozással tekint ezen intézkedések megvalósítása elé.

3. A Tanács ismételten kijelenti, hogy Üzbegisztánnal számos területen átfogó párbeszédet kíván folytatni. Várakozással tekint az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásában való további együttműködés elé, amely új lendületet adhat az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatoknak. Az EU kész a lényegi kérdéseket érintő politikai párbeszéd kialakítására, valamint az Üzbegisztánnal való együttműködés erősítésére a stratégiában meghatározott valamennyi területen, többek között az emberi jogok, az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás reformja, az oktatás, a kereskedelmi és gazdasági reform, az energia, az éghajlatváltozás, vízgazdálkodás, biztonság, továbbá a jelentős nemzetközi kérdések területén.

4. A Tanács az emberi jogok területén további előrelépést vár az üzbég hatóságoktól. Felszólítja Üzbegisztánt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal, valamint a jogállamisággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek, és különösen arra, hogy az érintett nemzetközi szervezeteknek tegye lehetővé, hogy akadálytalanul érintkezésbe léphessenek a fogvatartottakkal; felszólítja továbbá, hogy az ENSZ Üzbegisztánnal foglalkozó különleges jelentéstevőjével folytasson hatékony együttműködést; biztosítsa Üzbegisztánban valamennyi nem kormányzati szervezet, köztük a Human Rights Watch emberjogi szervezet zavartalan működését; engedje szabadon a fogva tartott emberi jogi aktivistákat és szüntesse be zaklatásukat; tanúsítson pozitív hozzáállást az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban az EU–Üzbegisztán együttműködési bizottság közelgő ülésén. Az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés és a rendőrségi törvény reformját folytatni kell. Az említett célok megvalósítása terén elért eredmények értékelésének alapját a misszióvezetők jelentése adja, amely a közelgő elnöki választásokat is értékeli majd.

5. A Tanács úgy határozott, hogy a 2006/787/KKBP közös álláspontban megállapított fegyverembargót, valamint a 2007/338/KKBP közös álláspont mellékletében felsorolt személyekre vonatkozó vízumkorlátozásokat 12 hónapos időtartamra megújítja. Azzal a céllal, hogy az üzbég hatóságokat az emberi jogi helyzet javítását célzó pozitív lépésekre ösztönözze, továbbá tekintettel az üzbég hatóságok által tett kötelezettségvállalásokra, a Tanács úgy határozott, hogy a vízumkorlátozások hat hónapig nem alkalmazandók; ezen időszak leteltével a Tanács felülvizsgálja, hogy az üzbég hatóságok elértek-e eredményeket az e következtetések 4. pontjában említett feltételek teljesítése terén. A Tanács az üzbég hatóságok emberi jogokat érintő fellépései fényében, szükség esetén határozhat a vízumkorlátozások korábban történő alkalmazásáról. Készen áll ugyanakkor arra is, hogy amennyiben Üzbegisztán teljesíti az ezen és a korábbi következtetésekben meghatározott feltételeket, felfüggessze valamennyi korlátozó intézkedést. A Tanács kész Üzbegisztánnak segítséget nyújtani e célkitűzések megvalósítása érdekében.”

CSÁD/KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG/SZUDÁN – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. Az EU határozottan támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Afrikai Uniónak azokat a folyamatos erőfeszítéseit, amelyek a dárfúri konfliktus egy átfogó és regionális megközelítés keretei között történő megoldását célozzák. Tekintettel az ENSZ BT 1778 (2007) sz. határozatának elfogadására, amely többdimenziós ENSZ-jelenlét kialakítását hagyja jóvá Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, és felhatalmazza az EU-t, hogy ehhez katonai elemet biztosítson, az EU az induló műveleti képesség meghatározásától számított egy éven keresztül az európai biztonsági és védelmi politika keretében áthidaló katonai műveletet fog folytatni Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén (EUFOR TCHAD/RCA). E művelet telepítését mind Csád, mind a Közép-afrikai Köztársaság kormánya üdvözölte.. Figyelembe véve a dárfúri válság regionális dimenzióját, az EUFOR TCHAD/RCA-nak és az ENSZ rendőri missziónak a szudáni UNAMID-misszióval párhuzamos telepítése döntő lépés ahhoz, hogy elősegítsék a dárfúri konfliktus tartós megoldását.

2. A Tanács üdvözli Patrick Nash (IE) altábornagy műveleti parancsnokká, valamint Jean-Philippe Ganascia (FR) dandártábornok főparancsnokká való kinevezését. Az EUFOR TCHAD/RCA műveleti parancsnokságát Mont Valérienben (Franciaország) állítják fel. A Tanács hangsúlyozza, hogy határozott szándéka előteremteni a szükséges eszközöket ahhoz, hogy lehetővé tegye a műveleti parancsnok számára megbízatásának a szükséges erőkkel és képességekkel való végrehajtását.

3. Az EUFOR TCHAD/RCA telepítése konkrét példája az EU azon kötelezettségvállalásának, amelynek célja, hogy aktívan elősegítse Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság észak-keleti részén a biztonsági helyzet javulását azáltal, hogy hozzájárul a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelméhez, megkönnyíti a humanitárius segítségnyújtást, segíti mindazon feltételek megteremtését, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önkéntesen visszatérjenek lakóhelyükre, továbbá hozzájárul a MINURCAT működési biztonságának és szabadságának garantálásához. Az EUFOR TCHAD/RCA műveletet az érintett országok hatóságaival konzultálva kell folytatni. A műveletet teljesen függetlenül, pártatlanul és semlegesen kell folytatni. A művelet tervezését továbbra is az ENSZ-szel teljes együttműködésben és az afrikai partnerekkel konzultálva kell megvalósítani. Az esetleges harmadik állambeli támogatókkal szintén konzultálni kell.

4. Az EUFOR TCHAD/RCA létrehozása az EU azon átfogó erőfeszítésének részét képezi, amely a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatásának erősítését célozza Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, többek között a mindkét országnak nyújtott folyamatos humanitárius segítség révén, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérését szolgáló területek alapvető helyreállításának és újjáépítésének finanszírozásán keresztül. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, amely szerint olyan átmeneti helyreállítási és újjáépítési programokat kíván indítani, amelyek a megbékélést célzó tevékenységeket foglalnak magukban, elősegítik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önkéntes visszatérését és lakóhelyük helyreállítását, továbbá támogatják a helyi irányítást. A Bizottság nagymértékben hozzájárul Csádban az ENSZ rendőri erő létrehozását célzó ENSZ-programhoz, amelynek keretében csádi rendőrtiszteket képeznek ki és látnak el felszereléssel, és e rendőrtiszteket a kelet-csádi menekülttáborokban és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táboraiban alkalmazzák.

5. A Tanács a régió valamennyi államát – különösen Szudánt, Csádot és a Kelet-afrikai Köztársaságot – arra ösztönzi, hogy munkájukkal segítsék elő a régió stabilitását, garantálják közös határaik biztonságát, és különösképpen tartsák tiszteletben azt a kötelezettségvállalásukat, amely szerint nem támogatják a területükön működő, más országok ellen fellépő lázadó mozgalmakat. Hasonlóképpen az EU felszólítja Szudánt és Csádot, hogy a tripoli és rijádi megállapodásnak megfelelően tegyenek további erőfeszítéseket kapcsolatuk normalizálására. Az EU üdvözli a régió többi szereplőjének – köztük Líbiának és Szaúd-Arábiának – a konstruktív szerepét, és fellépésük folytatására ösztönzi őket. A Tanács a régió államait a belső béke és a megbékélés előmozdítására szólítja fel. E tekintetben a Tanács üdvözli a belpolitikai párbeszédet érintő, közelmúltbeli csádi fejleményeket, és valamennyi felet a demokratikus folyamat követésére ösztönzi.

6. A Tanács emlékeztet arra, hogy csak akkor lehetséges a tartós béke megteremtése Dárfúrban, ha sor kerül a szudáni helyzet széles körben elfogadható, sikeres politikai rendezésére. Ahhoz, hogy Szudánban béke legyen, és az ország egységes maradjon, az átfogó békemegállapodást maradéktalanul végre kell hajtani. Miközben tudomásul veszi az eddig elért eredményeket, a Tanács aggodalommal állapítja meg, hogy folyamatosan késleltették az átfogó békemegállapodás egyes rendelkezéseinek végrehajtását, és ezért arra sürgeti a feleket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a rendelkezések végrehajtásának felgyorsítására. E tekintetben a Tanácsot mélységes aggodalommal tölti el a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (SPML) közelmúltbeli bejelentése, amely szerint felfüggeszti részvételét a nemzeti egységkormányban, és az összes felet az átfogó békemegállapodás végrehajtásának folytatására hívja fel, amely alapvető fontosságú Szudán jövője szempontjából.

7. A Tanács rendkívüli aggodalmának ad hangot a dárfúri erőszakos cselekmények számának növekedése miatt, és ezeket határozottan elítéli, különösképpen az Afrikai Unió békefenntartói ellen elkövetett megdöbbentő támadást Haskanita városában, amelyet ezt követően felégettek és kifosztottak. A Tanács követeli az összes féltől, hogy vessenek véget az erőszaknak, és vállaljanak kötelezettséget az ellenségeskedések feltételek nélküli, tényleges és ellenőrizhető befejezésére, ami a politikai folyamat sikerének szükséges feltétele. A Tanács a humanitárius szállítmányok és a polgári lakosság védelmének biztosításához készen áll további, különösen az ENSZ keretein belül megvalósítandó intézkedések mérlegelésére is. Az AU békefenntartóinak meggyilkolását illetően a Tanács felszólítja a fegyverszüneti bizottságot, hogy folytasson alapos nyomozást a támadásra vonatkozóan, és a felelősöket vonja felelősségre. Ez az eset rávilágít arra is, hogy az AMIS és az UNAMID esetében sürgősen alkalmazni kell az ENSZ támogató csomagját. A Tanács, méltányolva az UNAMID számára eddig nyújtott valamennyi hozzájárulást, az erre irányuló jelenlegi erőfeszítések felgyorsítására szólít fel, és különösen a szudáni kormányt sürgeti arra, hogy teljes mértékben működjön együtt az ENSZ-szel és az AU-val annak érdekében, hogy az UNAMID-ot a lehető leghamarabb telepíteni lehessen. A Tanács megismétli, hogy készen áll az ENSZ támogató csomag végrehajtását és az UNAMID telepítését akadályozó bármely fél elleni további intézkedések mérlegelésére, különösen az ENSZ keretében.

8. A Tanács üdvözli a Dárfúrral kapcsolatos, szeptember 21-én, New Yorkban tartott magas szintű találkozó eredményét mint a nemzetközi közösség által a dárfúri tartós békére irányulóan vállalt közös kötelezettség megnyilvánulását. A Tanács megismétli, hogy támogatja az ENSZ és az AU égisze alatt történő közvetítést, és várakozással tekint az október 27-én kezdődő tárgyalások elé. Az EU megerősíti, hogy kész minden támogatást megadni a tárgyalások folytatásához, beleértve a vagyonkezelői alapja révén nyújtott hozzájárulásokat is, és üdvözli a tagállamok és a Bizottság eddigi kötelezettségvállalásait. A Tanács emlékeztet arra az álláspontjára, amely szerint az 1591 sz. ENSZ BT-határozatnak megfelelően azok, akik nem vesznek részt konstruktívan a békefolyamatban, a béke akadályozóinak tekintendők, és a Tanács támogatja az ellenük irányuló további megfelelő – különösen az ENSZ keretén belüli – intézkedéseket.”

*

* *

A Tanács elfogadta az EUFOR TCHAD/RCA műveletről szóló együttes fellépést.

A művelet egy éves időtartamot fog át.

Az ír Patrick NASH altábornagyot nevezték ki uniós műveleti parancsnokká. Jean-Philippe Ganascia dandártábornokot pedig főparancsnokká nevezték ki.

Az EUFOR TCHAD/RCA műveleti parancsnokságát Mont Valérienben (Franciaország) állítják fel.

KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

Az ország keleti része – különösen Észak-Kivu – biztonsági helyzetének romlására tekintettel a Tanács megvitatta a Kongói Demokratikus Köztársaságon belüli fejleményeket.

Az elnökség október 15-én egy, az Unió nevében tett nyilatkozatban (lásd: 13949/07) mély aggodalmának adott hangot az érintett területeken az erőszak folytatódása és az instabilitás további fennállása miatt. A katonai eszkaláció elkerülése és a térségben a humanitárius helyzet további romlásának megakadályozása érdekében a Tanács valamennyi érintett felet felszólította a harcok haladéktalan beszüntetésére.

BURMA/MIANMAR – a Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. Az EU határozottan elítéli a burmai/mianmari tüntetők elleni erőszakos fellépést. A Tanács emlékeztet korábbi nyilatkozataira, amelyekben sürgette a burmai hatóságokat, hogy tanúsítsanak mérsékletet a békés tüntetőkkel szemben. Az EU sajnálja, hogy e felhívások hatástalanok maradtak és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a letartóztatások az utóbbi napokban is folytatódtak.

2. Az EU követeli, hogy a hatóságok haladéktalanul szüntessenek be mindenfajta erőszakos elnyomást és megfélemlítést, és bocsássanak szabadon minden, augusztus közepe óta letartóztatott személyt, valamint Daw Aung San Auu Kyit és valamennyi más politikai foglyot.

3. Az EU üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Burmáról/Mianmarról kiadott október 11-i elnöki nyilatkozatát. Az EU egyértelműen támogatja az ENSZ fellépéseit, különösen Ibrahim Gambari, az ENSZ különmegbízottja jószolgálati misszióját. Az EU támogatja az ENSZ, és ezen belül a Biztonsági Tanács további aktív szerepvállalását. Az EU várakozással tekint a különmegbízott közelgő, újabb látogatása elé.

4. Az EU üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendkívüli ülését, és annak az állásfoglalásnak konszenzus útján történő elfogadását, amely a folytatódó erőszakos elnyomást határozottan elítéli, és Burma/Mianmar hatóságait az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására szólítja fel.

5. Az EU arra kéri a kormányt, hogy adjon tájékoztatást az augusztus közepe óta letartóztatottak hollétéről, és biztosítsa a nemzetközi szervezetek számára az említettekhez való eljutás lehetőségét. Az EU sürgeti továbbá a tüntetők halála körülményeinek és az emberi jogok más súlyos és folyamatos megsértésének alapos és pártatlan kivizsgálását, valamint a felelős személyek elszámoltatását. Ebben a tekintetben az EU sürgeti, hogy a hatóságok teljes körűen működjenek együtt Sergio Pinheiróval, az emberi jogok mianmari helyzetével foglalkozó ENSZ különleges jelentéstevővel, többek között az említett által Burmában/Mianmarban teendő látogatás mielőbbi lehetővé tétele révén.

6. Az elnökség szeptember 25-i nyilatkozatával összhangban és a jelenlegi helyzet komolyságára tekintettel, valamint a Burma/Mianmar lakosságával való szolidaritás jegyében az EU szükségesnek tekinti, hogy erősebb intézkedések, valamint a következő további korlátozó intézkedések révén növelje a hatalmon lévőkre gyakorolt közvetlen nyomást: exporttilalom a rönkfa és fatermék, valamint a fémek, ásványok, drága- és féldrágakövek bányászati ágazataiban használt berendezésekre; importtilalom az előbb említett ágazatok termékeire; beruházási tilalom ezekben az ágazatokban.. Ennélfogva a Tanács intézkedéscsomagot fogad el, amely nem a lakosságot sújtja, hanem az erőszakos rendőri fellépésért és az országban uralkodó általános politikai holtpontért felelőseket célozza. Az EU a helyszíni fejlemények, valamint Ibrahim Gambari, az Egyesült Nemzetek Burmával/Mianmarral foglalkozó különmegbízottja jószolgálati missziójának eredményei alapján kész felülvizsgálni, módosítani vagy megerősíteni ezen intézkedéseket. A Tanács felkéri az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki további korlátozó intézkedéseket, az új beruházásokra vonatkozó tilalmat is beleértve.

7. Az EU megerősíti a jelentős humanitárius segítségnyújtási programjai folytatását, amelyek Burma/Mianmar legkiszolgáltatottabb néprétegeire, valamint a szomszédos országokban élő burmai menekültekre irányulnak. Az EU készen áll a segítségnyújtásnak a humanitárius helyzet további értékelése függvényében való növelésére. Ebben az összefüggésben az EU felszólítja a kormányt a segítségnyújtás fogadására szolgáló csatornák nyitva tartására, és felkéri a hatóságokat, hogy e tekintetben működjenek együtt a nemzetközi szereplőkkel.

8. Az EU üdvözli a fejlemények ASEAN és a Burmával/Mianmarral szomszédos országok általi egyhangú elítélését és az említettek által a burmai hatóságok pozitív irányba való befolyásolása érdekében tett erőfeszítéseket. Mivel a helyzet az ENSZ bekapcsolódásának fenntartását, valamint a nemzetközi közösség és valamennyi regionális szereplő támogatását igényli, az EU valamennyi Burmával szomszédos országot a reformfolyamatban való hiteles és teljes körű részvétel érdekében való nyomásgyakorlás fenntartására ösztönöz.

9. Az EU annak felismerésére ösztönzi a burmai hatóságokat, hogy a közelmúltbeli tüntetéseket megelőző helyzethez való visszatérés mind elfogadhatatlan, mind fenntarthatatlan. Csupán az ellenzék bevonásával végrehajtott belső reform és megbékélés hiteles folyamata idézhet elő az országban stabilitást, demokráciát és fellendülést. Az EU támogatja az effajta, a demokráciához, az emberi jogok és a jogállamiság teljes körű tiszteletéhez vezető folyamat érdekében tett lépéseket.

10. Az EU ismételten kifejezi készségét arra, hogy segítse Burmát/Mianmart az átmenet folyamatában. Az EU sajnálja, hogy a burmai kormány ezt eddig lehetetlenné tette. Amennyiben a helyzet javul, az EU készen áll a korlátozó intézkedések felülvizsgálatára, és arra, hogy bekapcsolódjon Burma fejlődési folyamatába és az együttműködés új területeit meghatározza.

11. Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is segítse Burma/Mianmar lakosságát a demokráciához, biztonsághoz és fellendüléshez vezető útján.”

IRÁN – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Tanács megvitatta az Irán nukleáris programjával kapcsolatos helyzetet. A Tanács újólag megerősítette, hogy támogatja az iráni nukleáris kérdés tárgyalások útján történő, hosszú távú megoldására irányuló erőfeszítéseket. A Tanács teljes körű támogatásáról biztosította a főképviselőnek az EU és a nemzetközi közösség nevében annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy Iránt a hosszú távú szabályozásról szóló tárgyalásokhoz való visszatérésre ösztönözze.

2. A Tanács hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett az Iránnak 2006 júniusában javasolt átfogó csomag mellett. Ez a csomag – számos elem mellett – újólag megerősítette Irán azon jogát, hogy az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban nukleáris energiát fejlesszen, és aktív támogatásról biztosította új könnyűvizes atomreaktorok korszerű technológia felhasználásával történő építését. Iránnak még mindig megvan a lehetősége, hogy ezen az alapon térjen vissza a tárgyalásokhoz, a kétpályás megközelítéssel összhangban.

3. A Tanács üdvözölte az Irán és a NAÜ között az Irán múltbeli nukleáris tevékenységeire vonatkozó kérdések megoldására létrejött megállapodást, és megjegyezte, hogy jelentős előrelépést jelentene, ha Irán teljes mértékben és időben, a főigazgató jelentése által értelmezett módon végrehajtaná a NAÜ munkatervét. Amint azt a NAÜ főigazgatójának jelentése megállapítja, az Irán nukleáris programjának kizárólag békés természete iránti bizalom feltétele, hogy az ügynökség a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtásán és a szükséges átláthatósági intézkedéseken keresztül biztosítékokat tudjon szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az országban nincsenek be nem jelentett nukleáris anyagok vagy nukleáris tevékenységek. A Tanács sürgette Iránt, hogy teljes mértékben hajtsa végre az átfogó biztosítéki egyezményt, beleértve annak kiegészítő megállapodásait, hajtsa végre a kiegészítő jegyzőkönyvet annak megerősítéséig, és adjon meg az Ügynökségnek minden kért információt és együttműködést. A Tanács továbbá reményét fejezte ki, hogy a NAÜ főigazgatója novemberi jelentésében – az Iránnal közösen elfogadott munkaterv követelményeinek megfelelően – erőfeszítéseinek pozitív eredményeit mutathatja fel.

4. A Tanács sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Irán nem teljesítette a nemzetközi közösség arra vonatkozó egyhangú felhívását, hogy függesszen fel minden, dúsítással kapcsolatos tevékenységet, és nem fogadta el a tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot. A Tanács ismételten megerősítette, hogy támogatja a Biztonsági Tanács 1696., 1737. és 1747. sz. határozatát, és hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács 1737. és 1747. sz. határozataiban kijelentette azon szándékát, miszerint az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete 41. cikkének értelmében további megfelelő intézkedéseket fog elfogadni, amennyiben Irán továbbra sem függeszti fel dúsítási tevékenységét. A Tanács üdvözölte a Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek az Európai Unió főképviselője által támogatott szeptember 28-i nyilatkozatát. A Tanács megállapodott abban, hogy az EU fontolóra veszi, milyen további intézkedéseket hozhat az ENSZ-eljárás és a nemzetközi közösség közös célkitűzéseinek támogatására, és felkérte a Tanács érintett szerveit, hogy kellő időben nyilvánítsanak véleményt.”

ZIMBABWE

A miniszterek munkaebéd keretében Luís Amado miniszter nemrégiben tett dél-afrikai látogatását követő beszámolója alapján megvitatták a Zimbabwében kialakult helyzetet. A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot a helyzet mind gazdasági, mind humanitárius értelemben vett romlása miatt.

A NYUGAT-BALKÁNNAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„MONTENEGRÓ

A Tanács Montenegró tekintetében az EU-hoz vezető út fontos lépéseként üdvözölte, hogy sor került az országgal a stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ideiglenes megállapodás aláírására. A Tanács várakozással tekintett továbbá az elé, hogy a megállapodások és a stabilizációs és társulási folyamat egyéb mechanizmusai által biztosított átfogó keret révén fokozódjék a Montenegróval való együttműködés.

A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Montenegró biztosítsa e megállapodások folyamatos és eredményes végrehajtását. A Tanács Montenegrót reformprogramja folytatására ösztönözte, és valamennyi politikai erőt felszólította, hogy egyesítsék erőiket a folyamat felgyorsítása érdekében. Sürgette Montenegrót, hogy fokozza az európai partnerség keretében meghatározott prioritásokra irányuló erőfeszítéseit. Különösen hangsúlyozta a további határozott fellépés és folyamatos előrelépés fontosságát az igazgatási kapacitás erősítése és a jogállamiság terén, beleértve a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet, valamint a független és elszámoltatható igazságszolgáltatás létrehozását.

A Tanács kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy – kellő időben és a konszenzus szellemében – olyan alkotmány elfogadására kerüljön sor, amely megfelel a nemzetközi normáknak, valamint az Európa Tanács és annak velencei bizottsága által tett ajánlásoknak.

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA

A Tanács teljes körű támogatásáról biztosította Miroslav Lajcak főképviselő-t/EUKK-t, valamint az általa a Bosznia-Hercegovina fejlődése szempontjából lényeges reformok – különösen a rendőrségi reform – előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket. A Tanács megismételte, hogy a rendőrségi reformra vonatkozó, az EU három alapelvével összhangban álló megállapodás továbbra is a legfontosabb prioritás, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás és az Európai Unió irányába történő további előrelépéshez szükséges feltételek egyike marad.

A Tanács sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem minden boszniai-hercegovinai politikai vezető mutatott hajlandóságot a három uniós elven alapuló megállapodásra. A Tanács a politikai kötelezettségvállalás tekintetében tapasztalt néhány új fejleményt, és az ország politikai vezetőit felelősségteljes magatartásra sürgette Bosznia-Hercegovina lakossága és annak az EU felé való közeledéssel kapcsolatos kívánsága tekintetében.

A Tanács tudomásul vette, hogy a nemzetközi közösség számára a Béke-végrehajtási Tanács soron következő, 2007. október 30–31-i ülése a következő lehetőség a boszniai-hercegovinai helyzet áttekintésére.

A Tanács megismételte, hogy Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell a Tanács 2005. december 12-i következtetéseiben foglalt, a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások lezárásához szükséges négy feltételt.

A Tanács ismételten megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina európai törekvéseit. Az Európai Tanács 2006. decemberi következtetéseire emlékeztetve újólag megerősítette, hogy az EU-hoz vezető úton történő előrehaladás üteme az ország saját érdemeitől függ.

KOSZOVÓ

A Tanács teljes körű támogatásáról biztosította a trojka-folyamatot és az EU-t abban képviselő Wolfgang Ischinger nagykövetet. A Tanács üdvözölte a tárgyalások első körének gyors ütemét és konstruktív légkörét. Tekintettel arra, hogy a trojkafolyamatot a kapcsolattartó csoport által az ENSZ főtitkára részére december 10-ig benyújtandó jelentés fogja lezárni, a Tanács mindkét felet a tárgyalások fennmaradó részének kreatív, határozott és a kompromisszum szellemében történő folytatására sürgette, valamint arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt Koszovó státuszának tárgyalások útján való rendezésére.”

*

* *

A miniszterek találkoztak Carla del Pontével, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) főügyészével is, hogy megvitassák az ICTY-vel való együttműködést.

LíBIA – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Tanács elégedettségét fejezte ki a bolgár egészségügyi dolgozók bengázi HIV-AIDS-fertőzéssel kapcsolatos ügyének megoldódása miatt.

2. A Tanács őszinte elismerését fejezte ki az érintett felek által az ügy lezárása céljából tett erőfeszítéseket illetően, és méltányolta a líbiai hatóságok konstruktív hozzáállását.

3. A Tanács megismételte a bengázi HIV-AIDS-fertőzés áldozatául esett líbiai gyermekekkel vállalt szolidaritását, és megerősítette az EU azon kötelezettségvállalását, hogy számukra orvosi segítséget és ellátást nyújt a HIV cselekvési terv és az önkéntes hozzájárulásokból származó Bengázi Nemzetközi Alap révén.

4. A Tanács elismerte Líbiának a földközi-tengeri régióban és Afrikában betöltött fontos szerepét, valamint azt, hogy számos közös érdeklődésre számot tartó területen van lehetőség az EU és Líbia közötti együttműködésre.

5. A Tanács megállapodott arról, hogy az EU–Líbia kapcsolatok elmélyítése céljából meg kell erősíteni a Líbiával szemben 2004-ben elhatározott kötelezettségvállalási politikát. E kötelezettségvállalási politika célja, hogy meghatározza az EU–Líbia kapcsolatok megfelelő, koherens hosszú távú keretét, amely figyelembe veszi Líbia, valamint az EU és annak tagállamai érdekeit.

6. A Tanács megállapodott arról, hogy az EU-nak és Líbiának a lehető leghamarabb el kell kezdenie a többek között olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre vonatkozó EU–Líbia keretmegállapodásra irányuló tárgyalásokat, mint például az emberi jogok és a migráció, és felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió külpolitikáját meghatározó alapelveknek megfelelően terjessze elő az erre vonatkozó tárgyalási irányelvek tervezetét.”

IRAK – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. Irak továbbra is központi kihívás a nemzetközi közösség számára. A Tanács megerősíti, hogy az Unió – mint fontos globális szereplő – támogatja egy biztonságos, stabil, demokratikus, virágzó és egységes Irak létrehozását, és megismétli elkötelezettségét Irak függetlensége, szuverenitása, egysége és területi integritása mellett.

2. Az EU – többek között gyakorlati segítségnyújtás révén – továbbra is fontos szerepet fog játszani az iraki kormány azon munkájának támogatásában, amelynek révén Irak valamennyi polgára számára stabilitást, biztonságot és jólétet kíván teremteni. Az EU határozott szándéka, hogy erősíti az Irakkal és szomszédjaival szembeni politikai elkötelezettségét, továbbá támogatja az ENSZ és az egyéb nemzetközi szereplők erőfeszítéseit.

3. A Tanács melegen üdvözli az 1770 sz. ENSZ BT-határozat 2007. augusztus 10-i, egyhangú elfogadását, amely megújította és kibővítette az ENSZ iraki segítségnyújtó missziójának (UNAMI) megbízatását. A Tanács újfent megerősíti, hogy határozottan támogatja az ENSZ központi szerepvállalását Irakban. Ezzel összefüggésben gratulál Staffan de Misturának az ENSZ-főtitkár iraki különleges képviselőjeként és az UNAMI vezetőjeként való kinevezéséhez, és biztosítja, hogy az Unió támogatja az UNAMI munkájának vezetésében és az új megbízatás végrehajtásában. E megbízatás rendkívül fontos Irak stabilizációja szempontjából. Az UNAMI többek között a politikai párbeszéd, nemzeti megbékélés, gazdasági reform, emberi jogok és jogállamiság területére kiterjedő megbízatását az 1770 sz. ENSZ BT-határozat további fontos elemekkel egészíti ki: nevezetesen az iraki kormánynak nyújtandó tanácsadással, támogatással és segítséggel olyan területeken, mint a regionális párbeszéd megkönnyítése a szomszédos országokkal kapcsolatos folyamatok keretében, az Irakkal való nemzetközi megállapodás végrehajtása, valamint az adományozók közötti – így az Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alappal (IRFFI) való – koordináció erősítése. Az EU tevékenyen részt vesz e területek jelentős részében, és továbbra is szorosan együttműködik az ENSZ-szel. A biztonsági helyzet további javítása ugyanakkor alapvető fontosságú az UNAMI megbízatásának hatékony végrehajtásához.

4. A Tanács bízik abban, hogy az UNAMI – megbízatásának megfelelően – továbbra is közreműködik abban, hogy az iraki demokratikus intézmények valamennyi tagja tevékenyen és felelős módon részt vegyen egy mindenre kiterjedő politikai folyamatban. A Tanács felkéri a megfelelő iraki intézményeket arra, hogy egy átlátható, széles körű, független és pártatlan folyamat érdekében a legjobb nemzetközi gyakorlattal megegyező szabályok alapján lépjen előre a kormányzósági választási tisztviselők kinevezése kérdésében. A nemzeti megbékélés megteremtésére vonatkozó, alapvető jelentőségű döntéseket az őszinte párbeszéd és a konszenzusépítés szellemében kell meghozni, amennyiben az a cél, hogy e döntések Irak békés és virágzó jövőjének alapjául szolgáljanak.

5. A Tanács üdvözli, hogy az iraki kérdésről szeptember 22-én New Yorkban tartott magas szintű találkozón a résztvevők támogatásukat fejezték ki az ENSZ szélesebb körű szerepvállalása és az Irakkal való nemzetközi megállapodás iránt.

6. A Tanács nyomatékosan ösztönzi az iraki kormányt és az összes felet arra, hogy tegyenek érdemi politikai előrelépést a nemzeti megbékélés előmozdításának irányában, hiszen ez a biztonság tartós javulásának kulcsa, továbbá alapvető fontosságú az iraki humanitárius körülmények romlásának megfékezéséhez, amely a becslések szerint eddig 2,2 millió belföldi menekültet eredményezett. A Tanács elismeri a szomszédos országokra, különösen Jordániára és Szíriára háruló súlyos terheket, és az iraki kormányt arra sürgeti, hogy tegye meg az országon kívülre menekülők és az országon belüli menekültek megsegítését szolgáló, megfelelő intézkedéseket, továbbá biztosít arról, hogy az Unió továbbra is szerepet vállal ezen a területen. A növekvő humanitárius válság megállításához a nemzetközi közösség és az iraki kormány gyors humanitárius fellépésére van szükség. Az EU emlékeztet az ENSZ menekültügyi főbiztosa, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet által betöltött, a tagállamok és a közösségi eszközök (többek között az ECHO) által támogatott fontos szerepre, továbbá arra, hogy határozott támogatást kell nyújtani az iraki humanitárius fellépést célzó ENSZ/OCHA stratégiai keret számára.

7. A Tanács továbbá felszólítja az iraki hatóságokat, hogy tegyék meg a civil lakosság védelmét biztosító, szükséges intézkedéseket. E tekintetben védelmezni kell és elő kell mozdítani valamennyi iraki lakos – a nőket, valamint a vallási és etnikai kisebbségekhez tartozókat is beleértve – emberi jogait és alapvető szabadságait. Az EU készen áll arra, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok terén további támogatást nyújtson az iraki hatóságok számára.

8. A Tanács üdvözli az Irakkal szomszédos országok november elején Isztambulban megrendezésre kerülő miniszteri konferenciáját. A Tanács hangsúlyozza, hogy az Irak és szomszédjai közötti párbeszéd és együttműködés alapvető fontosságú a térség stabilizációjának és Irak békés és virágzó jövőjének megteremtéséhez. A Tanács Irakot és szomszédjait arra ösztönzi, hogy építsenek az energiával, a menekültüggyel és a biztonsággal foglalkozó munkacsoportok által elért eredményekre. Az Európai Unió megismétli, hogy kész támogatást és szakértelmet nyújtani e folyamathoz. Ezzel összefüggésben üdvözli Ban Ki-moonnak, az ENSZ főtitkárának az iraki kérdésről 2007. szeptember 22-én New Yorkban tartott találkozón tett azon javaslatát, amely a régión belüli párbeszéd előmozdítása céljából egy bagdadi központú támogatási mechanizmus létrehozását irányozza elő. Az EU valamennyi szomszédos államot arra ösztönöz, hogy a regionális folyamatban és a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt konstruktív módon működjön közre az iraki béke és stabilitás megteremtésében.

9. A Tanács megismétli, hogy határozottan támogatja az Irakkal való nemzetközi megállapodást. Úgy véli, hogy az Irakkal való megállapodásban foglalt ambiciózus program végrehajtása erőteljes iraki irányítást és szerepvállalást követel, és a megállapodási folyamat befogadó jellegét, a nemzetközi közösség széles körű bevonását, és Irak szomszédjainak és régióbeli partnereinek aktív részvételét írja elő. Rendkívüli fontossággal bír az adományozói erőfeszítések hatékony koordinációja. A Tanács megismétli, hogy az EU készen áll arra, hogy – az Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alapon keresztül is – továbbra is szoros együttműködést és partnerséget folytasson Irakkal a nemzetközi megállapodásban és az iraki nemzeti fejlesztési stratégiában meghatározott prioritásoknak megfelelően.

10. A Tanács várakozással tekint az e területen folytatott munka megújult energiával és lendülettel való folytatása, valamint a további megbeszélések elé.

11. A Tanács határozattan elítéli a Lengyelország iraki nagykövete, Edward Pietrzyk ellen október 3-án elkövetett támadást, amelyben legalább két ember életét vesztette, az uniós elnökséget Irakban képviselő nagykövet pedig súlyosan megsebesült.”

KÖZEL-KELET

A közel-keleti békefolyamat – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Tanács örömmel üdvözli az izraeli–palesztin békefolyamatban való előrelépés jelenlegi lehetőségét. Elismerését fejezi ki Abbász palesztin elnök és Olmert izraeli miniszterelnök erőfeszítései iránt, és ösztönzi őket arra, hogy politikai párbeszédük keretében tegyenek bátor lépéseket. A párbeszédnek konkrét eredményeket kell hoznia, amelyek elvezetnek a tárgyalások érdemi végső szakaszához és közös céljukhoz, a kétállamos megoldáshoz, és ezáltal a független, demokratikus és életképes, Izraellel és a többi szomszédjával békében és biztonságban együtt élő palesztin állam létrehozásához.

2. A Tanács teljes támogatását fejezi ki a Kvartett 2007. szeptember 23-i nyilatkozatában meghatározott, közelgő nemzetközi találkozó iránt. A Tanács várakozásai szerint ez a találkozó támogatást nyújt a felek kétoldalú megbeszéléseihez és tárgyalásaihoz annak érdekében, hogy sürgősen előre lehessen lépni a minden palesztint egyesítő ciszjordániai és gázai-övezeti palesztin állam felé vezető sikeres úton. A találkozó döntő fontosságú alkalom a regionális és nemzetközi partnerek számára egy átfogó közel-keleti békefolyamat hathatós támogatására. A Tanács hangsúlyozza a Kvartettnek a találkozó előkészítésében és következtetéseinek végrehajtásában betöltött vezető szerepét. Az arab államok széles körű és konstruktív részvétele rendkívül fontos. Ezzel összefüggésben az EU támogatja az arab béketervvel kapcsolatban folyó munkát. A Tanács felkéri az EU főképviselőjét, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben vizsgálja meg az uniós cselekvési terv kidolgozása céljából folytatott uniós tevékenységeket, és ha szükséges, szabjon új irányt azoknak, annak érdekében, hogy a felek további támogatást kapjanak a folyamatban lévő tárgyalásaik és az ezt követő végrehajtási időszak során.

3. Az eddig elért eredmények megszilárdítása és a jelenlegi folyamatban rejlő lehetőségek valóra váltása érdekében a Tanács felhívja a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely veszélyeztetheti az átfogó, igazságos és tartós, a nemzetközi joggal összhangban álló rendezés életképességét. A tárgyalások előrehaladásának, a fokozott helyszíni együttműködésnek és a palesztin intézmények kiépítésének párhuzamos és egymást erősítő folyamatnak kell lennie, és javulást kell hoznia a palesztin népesség mindennapi életében. Az EU sürgeti a feleket, hogy tegyenek további lépéseket a korábban – többek között a tárgyalási menetrend, valamint a határforgalmi és határátlépési megállapodás keretében – tett kötelezettségvállalásaik teljesítésére.

4. A Tanács ismételten teljes körű támogatásáról biztosítja Abbász elnököt és Fajjád miniszterelnököt. A Tanács jóváhagyja az ideiglenes nemzetközi mechanizmus 2007. december 31-ig történő meghosszabbítását, és készen áll arra, hogy továbbra is fokozott gazdasági és humanitárius segítséget nyújtson a palesztinoknak, továbbá hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy ez a segítségnyújtás hatékonyan támogassa a gazdasági fejlődést, hiteles politikai folyamatnak kell azt kísérnie. Az EU megismétli a Kvartett arra vonatkozó felhívását, hogy minden olyan ország, amelynek módjában áll, sürgősen nyújtson pénzügyi támogatást a palesztin hatóságnak, emellett vállalja, hogy a közvetlen nemzetközi segítségnyújtásra való mielőbbi áttérés elősegítésén fog munkálkodni partnereivel. A Tanács hangsúlyozza az adományozók decemberi találkozójának fontosságát, és üdvözli Franciaországnak a találkozó megrendezésére vonatkozó ajánlatát.

5. A Tanács támogatja Tony Blair-nek, a Kvartett képviselőjének annak érdekében végzett munkáját, hogy a Palesztin Hatóság kormányával közösen az intézmények megerősítésére, a közrend megteremtésére és a gazdasági fejlődés előmozdítására vonatkozó többéves ütemtervet alakítsanak ki, és várakozással tekint az eredményekről szóló következő jelentése elé.

6. Az EUPOL COPPS újraindítása és kiterjesztése a biztonság javításának fontos eleme. Ezért a Tanács elvárja, hogy Izrael haladéktalanul biztosítsa a misszió akkreditációját.

7. A Tanács ismételten hangot ad a gázai humanitárius helyzettel kapcsolatos súlyos aggodalmainak. Hangsúlyozza a megszakítás nélküli és akadálytalan szükséghelyzeti és humanitárius segítségnyújtás fontosságát, és felszólít az alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítására. A Tanács újólag felszólítja valamennyi felet, hogy sürgősen tegyen lépéseket a Gázán belüli és kívüli átkelőhelyeknek a humanitárius és kereskedelmi forgalom számára történő megnyitására. Ez létfontosságú a palesztin gazdaság életképességének biztosításához és a palesztin nép életkörülményeinek javításához.”

Libanon – A Tanács következtetései

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Tanács a lehető leghatározottabban elítéli a szeptember 19-én Bejrútban elkövetett autóbomba-támadást, amely hat ember, köztük Antoine Ghanem parlamenti képviselő életét követelte. A Tanács üdvözli a Biztonsági Tanács döntését, amely szerint az UNIIIC segítséget nyújthat a libanoni hatóságoknak a Gnahem-ügy kivizsgálásában.

2. A Tanács hangsúlyozza, hogy nem szabad hagyni, hogy ez az elnökválasztás előestéjén az ország destabilizálására irányuló újabb kísérlet gyengítse a libanoni népnek az erőszakkal szembeni elkötelezettségét. Sürgeti az összes libanoni pártot és a térség valamennyi szereplőjét, hogy tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, amely még inkább veszélyeztetné Libanon politikai stabilitását.

3. A Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri a libanoni választási eljárást, és tudomására jutott, hogy az új köztársasági elnök megválasztására hivatott parlamenti ülést október 23-ára halasztották. A Tanács szabad és tisztességes, külföldi befolyás nélküli, az alkotmányban foglalt határidőn belül lefolytatott elnökválasztást szorgalmaz. A Tanács reméli, hogy a következő hetekben a libanoni pártok párbeszéd és konszenzuskeresés útján, a libanoni demokratikus intézmények és alkotmányos normák teljes körű tiszteletben tartásával megoldásra jutnak, ezzel véget vetve a kialakult politikai patthelyzetnek.

4. A Tanács üdvözli, hogy véget ért a Nahr el Bared palesztin menekülttáborban magukat elsáncoló szélsőséges milicisták által okozott válság, és megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja a libanoni kormányt és fegyveres erőket. A Tanács üdvözli továbbá a libanoni kormánynak a menekülttábor újjáépítésére vonatkozó hivatalos ígéretét, e tekintetben hangsúlyozza a menekülttáborral kapcsolatos segélyezési, helyreállítási és újjáépítési projekt elindításával kapcsolatban szeptember 10-én Siniora miniszterelnök vezetésével megtartott konferencia fontosságát, hangsúlyozza, hogy kész támogatni ezen erőfeszítéseket, valamint szorgalmazza a libanoni–palesztin párbeszédbizottság munkájának folytatását. A Tanács emlékeztet arra, hogy az EU hosszú ideje támogatja a libanoni palesztin menekülteket.

5. A Tanács emlékeztet a korábbi nyilatkozataira, és kijelenti, hogy továbbra is elkötelezett Libanon szuverenitásának, területi integritásának, egységének és függetlenségének megerősítése iránt, összhangban különösen az ENSZ BT 1559, 1680, 1701 és 1757 sz. határozataival. Az EU ajánlja a tagállamok által jelentős erőkkel támogatott UNIFIL tavaly augusztusban kezdődött megbízatásának meghosszabbítását. Az EU üdvözli továbbá a különleges nemzetközi törvényszék felállításával kapcsolatos előkészítő munkát.”

EGYÉB

Kereskedelmi kapcsolatok az AKCS-országokkal

A Tanács tájékoztatást kapott a Bizottságtól az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) ország- és régiócsoportokkal a gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások állásáról.

E megállapodások azokat a kereskedelmi preferenciákat hivatottak felváltani, amelyek az Unió által az AKCS-országoknak biztosított alacsonyabb vámtarifákra vonatkoznak. A kereskedelmi tarifák ellentétesek a WTO szabályaival, ugyanakkor egy 2007 végén hatályát vesztő eltérés alapján megtűrik azokat. A gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott, 2002-ben kezdődött tárgyalásokat ezért az év végéig be kell fejezni.

A TANÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL ZAJLÓ ESEMÉNYEK

Stabilizációs és társulási megállapodás, valamint ideiglenes megállapodás aláírása Montenegróval

Az október 15-i tanácsi ülés alkalmával aláírásra került az EU–Montenegró stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ideiglenes megállapodás. A Tanács Montenegró tekintetében az EU-hoz vezető út fontos lépéseként üdvözölte az aláírást (lásd: a Nyugat-Balkánról szóló tanácsi következtetések, 20. oldal). E lépésre az eurónak a cirill ábécé szerinti írásmódjával kapcsolatos nehézségek megoldására irányuló konzultációkat követően kerülhetett sor. E kérdés tekintetében a Tanács a következő nyilatkozatot fogadta el:

„Tekintettel a Montenegró és az Európai Unió közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírásának sürgősségére a Tanács kijelenti, hogy a Montenegró és az EU közötti megállapodás bolgár nyelvi változatában az »EUR« kifejezés szerepel, mivel még mindig eltérőek a vélemények a (latin betűs) »EURO« szó cirill ábécé szerinti átírásával kapcsolatban. Ez azonban semmilyen módon nem teremt precedenst az Európai Unió egyéb jogi aktusaira nézve. Az említett technikai-nyelvi probléma megoldása érdekében az 1995. decemberi madridi Európai Tanács következtetéseinek megfelelően mielőbb határozatot kell hozni.”

Találkozó Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával

Az alábbi ülésekre került sor:

– az EU–Örményország Együttműködési Tanács 8. ülése

– az EU–Azerbajdzsán Együttműködési Tanács 8. ülése

– az EU–Grúzia Együttműködési Tanács 8. ülése

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

Lásd: a 13900/07 sajtóközlemény.


[1] Közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség, a külbiztonság közös térsége, a kutatás és oktatás közös térsége, beleértve ennek kulturális vetületeit is.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website