Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Januári kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb határozatok

Brüsszel, 2019. január 24.

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 87 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal együtt megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak már nem kell folytatnia az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a MEMO/12/12 tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából lehet tájékozódni.

 

1. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

(További információk: Daniel Rosario - tel.: +32 229 56185, Clémence Robin – tel.: +32 229 52509)

Indokolással ellátott vélemények

Földrajzi jelzések: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy vonja vissza a földrajzi jelzésekre vonatkozó nemzeti keretet

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának a védjegyekről és földrajzi jelzésekről szóló, 1999. szeptember 1-jei bolgár törvény miatt. 2008 óta Bulgária nemzeti nyilvántartást vezet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseiről. A Bizottság úgy véli, hogy a földrajzi jelzések nemzeti oltalma nem egyeztethető össze a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereire vonatkozó uniós szabályokkal (1151/2012/EU rendelet). A C-478/07. sz. (Budvar, 2009) és C-56/16/P sz. (EUIPO kontra Instituto dos Vinhos do Douro e do Porto, 2017) ügyekben érvényesülő állandó uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az uniós szabályozás egységes és kimerítő oltalmi szabályozást nyújt a hatálya alá tartozó földrajzi jelzésekre vonatkozóan. Bulgáriának 2007-es uniós csatlakozásakor véget kellett volna vetnie ennek a nemzeti nyilvántartási rendszernek, és a csatlakozás időpontját követő 12 hónappal csak akkor tudta volna oltalomban részesíteni a meglévő nemzeti földrajzi jelzéseket, ha uniós szintű kérelem benyújtására került volna sor ebben a korlátozott időszakban. A Bizottság 2018 januárjában a bolgár hatóságok részére elküldött felszólító levelével hivatalos kötelezettségszegési eljárást indított. Bulgáriának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Földrajzi jelzések: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, hogy biztosítsa a „Feta” oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmát

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Dániának, mivel a dán hatóságok nem teljesítették megfelelően a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereire vonatkozó uniós jogszabályok (1151/2012/EU rendelet) szerinti kötelezettségeiket. A Bizottság úgy véli, hogy Dánia nem akadályozta, illetve nem állította meg az uniós előírások azon dániai székhellyel rendelkező vállalatok által történő megsértését, amelyek fehér sajt előállításával (illetve más országokból történő behozatalával) foglalkoznak, és azt „Feta” címkével ellátva nem uniós országokba exportálják. Mindez nem felel meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre (OEM) vonatkozó uniós termékspecifikációs szabályoknak, és félrevezető címkézési gyakorlatnak minősül. A „Feta” elnevezés 2002 óta bejegyzett OEM. Az uniós szabályozás védi a bejegyzett elnevezéseket a visszaélés különböző formáival szemben. Idetartozik a bejegyzett elnevezés közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata azon termékek esetében, amelyek hasonlítanak az említett elnevezés alatt lajstromozott termékekre, valamint az elnevezés hírnevének kihasználását célzó felhasználás is. Az OEM-ként bejegyzett terméknevek azok, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a termék előállítása szerinti földrajzi helyhez. A Bizottság 2018 januárjában indított kötelezettségszegési eljárást Dánia ellen. Dániának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

 

2. Versenypolitika

(További információk: Ricardo Cardoso - tel.: +32 229 80100, Maria Tsoni – tel.: +32 229 90526)

Felszólító levél

Állami támogatás: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy fizettesse vissza a LARCO bányavállalat részére nyújtott jogellenes támogatást

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Görögországnak azzal kapcsolatban, hogy Görögország nem hajtotta végre a Bíróság 2017. november 9-i ítéletét (C-481/16. sz. ügy – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság). Az említett ítéletben a Bíróság elmarasztalta Görögországot amiatt, hogy nem hajtotta végre a Bizottság 2014. március 27-i visszafizettetési határozatát, amely elrendelte, hogy Görögország 135,8 millió EUR összegű jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást fizettessen vissza a LARCO General Mining and Metallurgical Company S.A. nevű vállalattal. A támogatást állami kezességvállalás és tőkeinjekció formájában biztosították a LARCO számára. Görögországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és bizonyítsa, hogy végrehatotta a visszafizettetési határozatot. Ellenkező esetben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézheti Görögországot, felszólítva a Bíróságot, hogy átalányösszegű bírságot és pénzügyi szankciókat szabjon ki Görögországra.

Ügylezárások

Antitröszt: a Bizottság 3 tagállam esetében lezárja a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv nemzeti jogba való átültetése ügyében indított

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy lezárja a Bulgária, Görögország és Portugália ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, mivel teljesítették az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv átültetését (2014/104/EU irányelv). Az irányelv egyszerűbbé teszi a kártérítési keresetek benyújtását azon polgárok és vállalatok számára, akik vagy amelyek az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt (kartellek, piaci erőfölénnyel való visszaélés) kárt szenvedtek. Megkönnyíti továbbá a sértettek számára az általuk elszenvedett kár igazolásához szükséges bizonyítékokhoz való hozzáférést, ezenkívül pedig több időt biztosít a keresetek benyújtásához. Az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv ezért az uniós versenyjog érvényesítésének lényeges eleme. A tagállamoknak az irányelvet 2016. december 27-ig kellett átültetniük a nemzeti jogukba. Hét tagállam a határidő lejárta előtt átültette azt. Az átültető intézkedések közlésének elmulasztásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások megindítását követően 18 tagállam ültette át az irányelvet 2017-ben. Bulgária, Görögország és Portugália 2018 első felében tette meg ezt. A Bizottság jelenleg folytat ellenőrzést a 28 nemzeti átültetés megfelelőségéről.

 

3. Digitális egységes piac

(További információk: Nathalie Vandystadt - tel.: +32 229 67083, Marietta Grammenou – tel.: +32 229 83583)

Ügylezárások

Kiberbiztonság: a Bizottság lezárja a HORVÁTORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, ÍRORSZÁG, HOLLANDIA, PORTUGÁLIA és SPANYOLORSZÁG ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a Horvátországgal, Franciaországgal, Írországgal, Hollandiával, Portugáliával és Spanyolországgal szemben a kiberbiztonsági szabályokról szóló első uniós jogszabály (a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv – (EU) 2016/1148 irányelv) nemzeti jogba történő, 2018. május 9-ig esedékes átültetésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárásokat. A Bizottság azért hozta meg ezt a határozatot, mert az említett tagállamok bizonyítani tudták, hogy az új szabályok nemzeti jogba való átültetése az irányelvnek megfelelően megtörtént. Az irányelv célja, hogy a nemzeti kiberbiztonsági képességek fejlesztése révén az egész Unióban biztosítsa a hálózati és információs rendszerek egységesen magas szintű biztonságát. Az irányelv további célja, hogy fokozza az uniós szintű együttműködést, valamint jelentéstételi kötelezettséget vezessen be a biztonsági eseményekre vonatkozóan az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők és a digitális szolgáltatók esetében. 2018 júliusában a Bizottság uniós kötelezettségszegési eljárást indított, felszólítva az érintett tagállamokat, hogy teljesítsék az átültetést. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv maradéktalan átültetésének elmulasztása miatt indított 11 folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást, és várakozásai szerint a következő hónapokban részletesebb uniós szintű képet alkothat az átültetés folyamatáról. Amennyiben szeretne többet tudni arról, hogy miként fejlesztik kiberbiztonsági képességeiket a tagállamok, tekintse meg az irányelv átültetésének jelenlegi állását és a „Kérdések és válaszok” című részt. A kiberbiztonság növelésével kapcsolatos uniós intézkedéseket külön ismertető foglalja össze.

 

4. Gazdasági és pénzügyek

(További információk: Annika Breidthardt - tel.: +32 229 56153, Enda McNamara– tel.: +32 229 64976)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság az Európai Bíróság elé idézi SZLOVÉNIÁT az EKB-dokumentumok védett jellegének megsértése és a lojális együttműködés hiánya miatt

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Szlovéniát, mert az megsértette az Európai Központi Bank (EKB) archívumainak sérthetetlenségét, valamint nem tett eleget lojális együttműködési kötelezettségének az Európai Központi Bank dokumentumainak a Szlovén Központi Banknál történt lefoglalásával összefüggésben. 2016. július 6-án a Központi Bank tisztviselőivel szembeni, az EKB tevékenységétől független nemzeti nyomozás keretében a szlovén hatóságok az EKB dokumentumait és informatikai hardvereit tartalmazó adatokat foglaltak le a Szlovén Központi Bankban. Az EKB nem adott előzetes engedélyt az említett dokumentumok és eszközök lefoglalására, és sikertelennek bizonyultak az ügy békés rendezése érdekében tett későbbi kísérletei is. Nem vezettek sikerre a tények és körülmények tisztázását célzó bizottsági kísérletek sem. E kísérletek sorába illeszkedett a 2016 decemberében küldött EU Pilot levél, a 2017 májusában küldött felszólító levél és a 2018 júliusában kibocsátott indokolással ellátott vélemény. A Bizottság e kérdésben továbbra is szorosan együttműködik az EKB-val. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

5. Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

(További információk: Christian Wigand - tel.: +32 229 62253, Sara Soumillion – tel.: +32 229 67094)

Indokolással ellátott vélemények

A munkavállalók szabad mozgása: a Bizottság felszólítja CIPRUST, FRANCIAORSZÁGOT, ÍRORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy jelentsék be a mobilitást gyakorló munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságáról szóló jogszabály teljes körű átültetését

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, Franciaországnak, Írországnak és Romániának a mobilitást gyakorló munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságáról szóló jogszabály (a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról szóló irányelv – 2014/50/EU irányelv) teljes körű átültetéséről történő bejelentés elmulasztása miatt. Az irányelv meghatározza a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésére és megtartására vonatkozó minimumkövetelményeket. Az említett irányelv rendkívül fontos a munkavállalói mobilitás előmozdítása szempontjából, hiszen védi a mobilitást gyakorló munkavállalók kiegészítő nyugdíjhoz való jogosultságát. 2014 áprilisában a tagállamok megállapodtak arról, hogy végrehajtják az irányelv átültetését, és 2018 májusáig tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti átültetési intézkedések végrehajtásáról. A Bizottság 2018 júliusában már felszólító levelet küldött az érintett tagállamoknak. Mind a 4 ország azt válaszolta, hogy folyamatban van az átültetés. Mivel a Bizottság azóta sem kapott tájékoztatást az irányelv maradéktalan átültetéséről, úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld. Amennyiben a tagállamok két hónapon belül nem teszik meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.

Felszólító levél

A családtámogatási ellátások indexálása: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít AUSZTRIA ellen

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ausztriának. Ennek tárgya egy olyan új jogszabály, amely szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok családi ellátásaira és családi adókedvezményeire indexálási rendszer alkalmazandó, amennyiben gyermekeik külföldön tartózkodnak. 2019. január 1-jétől Ausztria a más tagállamban élő gyermekek után fizetett családi ellátásokat és családi adókedvezményeket az adott tagállam megélhetési költségeinek függvényében folyósítja. Ez azt jelenti, hogy sok Ausztriában dolgozó uniós polgár, akik a helyi munkavállalókkal azonos mértékben járulnak hozzá a szociális biztonsági és adózási rendszerhez, kevesebb ellátásra jogosult, mert gyermekeik egy másik tagállamban élnek. A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok (883/2004/EK rendelet) nem teszik lehetővé a tagállamoknak, hogy kizárólag azért csökkentsék a biztosított személyeknek nyújtott pénzbeli ellátásokat, mert ők vagy családtagjaik egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. E szabályok tiltják az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A családi ellátások pusztán azért bekövetkező csökkentése, mert a gyermekek külföldön élnek, sérti a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, valamint a szociális és adókedvezmények tekintetében egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elvét (492/2011/EU rendelet). A Bizottság az osztrák hatóságok részére elküldött felszólító levéllel hivatalosan elindította a kötelezettségszegési eljárást. Ausztriának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eloszlassa a Bizottság aggályait. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

 

6. Energiaügy

(További információk: Anna-Kaisa Itkonen - tel.: +32 229 56186, Lynn Rietdorf – tel.: +32 229 74959)

Az Európai Unió Bíróságán indított keresetek és felszólító levelek

Az épületek energiahatékonysága: A Bizottság a Bíróság elé idézi CSEHORSZÁGOT és SZLOVÉNIÁT az épületekre vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványok jól látható helyen történő elhelyezése biztosításának elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Csehországot és Szlovéniát, mert nem tettek eleget az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvből (2010/31/EU irányelv) származó kötelezettségeiknek. Az említett irányelv értelmében a tagállamoknak valamennyi épület esetében meg kell határozniuk és alkalmazniuk kell az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket, biztosítaniuk kell az épületek energetikai tanúsítását, és meg kell követelniük a fűtési és a légkondicionálási rendszerek előírás szerinti rendszeres felülvizsgálatát. Emellett az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy 2021-ig minden új épület „közel nulla energiaigényű” legyen. Az irányelv azt is előírja a tagállamok számára, hogy bizonyos, a nagyközönség által gyakran látogatott épületekben jól látható helyen kell elhelyezni az energetikai tanúsítványokat. E jogszabály célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az energiahatékonyság fontosságára, és ösztönzőleg hasson a felújításokra. A Bizottság 2015-ben felhívta a nemzeti hatóságok figyelmét a követelmény nem megfelelő átültetésére, és 2017 és 2018 folyamán mindkét tagállamnak hivatalos levelet küldött. A vonatkozó tagállami jogszabályokat azonban mindeddig nem hozták összhangba az irányelvvel. Emellett a Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Horvátország és Románia ellen, mivel a két tagállam elmulasztotta benyújtani a minimális energiahatékonysági követelmények költségoptimalizált szintje terén elért haladásról szóló jelentést. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemény

Alapvető biztonsági előírások: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT az uniós jogszabályok átültetésére

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Olaszországnak, melyben felszólítja a tagállamot, hogy ültesse át nemzeti jogába az alapvető biztonsági előírásokra vonatkozó új uniós irányelvet (2013/59/Euratom tanácsi irányelv). Az irányelvet a tagállamoknak 2018. február 6-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. Az új irányelv korszerűsíti és konszolidálja az európai sugárvédelmi jogszabályokat. A jogszabály alapvető biztonsági előírásokat határoz meg a munkavállalók, a lakosság és a betegek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmében. Egyúttal – a fukusimai nukleáris balesetet követően megerősített – veszélyhelyzeti felkészültségi és reagálási rendelkezéseket is tartalmaz. Az érintett tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy megküldje válaszát az indokolt véleményre, és értesítést küldjön átültetési intézkedéseiről; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Indokolással ellátott vélemények és felszólító levelek

Fenntartható bioüzemanyagok: a Bizottság felszólít 6 tagállamot, hogy iktassák törvénybe a benzin és dízelüzemanyagokhoz kapcsolódó közvetett földhasználat-változásra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Németországnak és Lettországnak, valamint felszólító levelet küld Finnországnak, Franciaországnak, Írországnak és a Cseh Köztársaságnak, mert nem ültették át maradéktalanul a benzin és dízelüzemanyagok minőségéről és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló uniós jogszabályt ((EU) 2015/1513 irányelv). A szóban forgó irányelv célja, hogy csökkentse a bioüzemanyag-termeléshez kapcsolódó közvetett földhasználat-változtatás kockázatát. A földhasználat közvetett megváltoztatása akkor következik be, amikor az élelmezési vagy takarmányozási célú növénytermesztésre használt mezőgazdasági területen bioüzemanyag-termelési célú növénytermesztés kezdődik, és ez növeli az egyéb (nem hasznosított) földterületek élelmezési vagy takarmányozási célú növénytermesztésre való felhasználása iránti igényt, ami hatással van az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. Növekszik a légkör CO2-szintje például akkor, amikor a mezőgazdasági földek olyan területeken terjeszkednek, amelyek jelentős szénkészletekkel rendelkeznek, mint az erdők, a vizes élőhelyek és a tőzeglápok. Az irányelv emellett előkészíti a hulladékból és maradványanyagokból előállított fejlett bioüzemanyag-fajtákra történő átállást. Az irányelv értelmében a tagállamoknak 2017. december 10-ig kellett átültetniük az uniós jogszabályokat és tájékoztatniuk a Bizottságot az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett aggodalmakra. Ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lép, ideértve az ügy Európai Unió Bírósága elé terjesztését a mai, indokolással ellátott vélemények alapján.

Felszólító levelek

Energiahatékonyság: a Bizottság felszólít 15 tagállamot az uniós jogszabályok betartására

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Belgiumnak, Bulgáriának, Horvátországnak, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Észtországnak, Franciaországnak, Görögországnak, Olaszországnak, Lettországnak, Litvániának, Luxemburgnak, Lengyelországnak és Portugáliának, amelyben hivatalosan felszólította őket az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU irányelv) nemzeti jogba történő megfelelő átültetésére. A 2012. évi irányelv létrehozza az energiahatékonyság Unión belüli előmozdítását célzó intézkedések közös keretrendszerét annak biztosítása érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja az energiahatékonyság 20%-os javítására irányuló 2020-as uniós célt, illetve hogy a 2020 utáni időszakban további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Az irányelv értelmében az összes uniós tagállam köteles hatékonyabban felhasználni az energiát az energialánc valamennyi szakaszában, az előállítástól a végső felhasználásig. Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben két hónapon belül nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben hatóságaiknak.

Nukleáris hulladék: a Bizottság felszólítja LETTORSZÁGOT az uniós jog megfelelő alkalmazására

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lettországnak, amiért az elmulasztotta megfelelően átültetni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló uniós jogszabályokat (2011/70/Euratom tanácsi irányelv). Ez az irányelv uniós keretrendszert hoz létre a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére (beleértve a nukleáris és sugárzással kapcsolatos technológia nem energiatermelési célú alkalmazásából eredő radioaktív hulladékot is) annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlan terhek. E rendelkezések célja a munkavállalók és a lakosság védelme az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szemben. Az irányelv előírja továbbá a lakosság megfelelő tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában, kellő figyelmet fordítva a biztonsággal és a védett információkkal kapcsolatos kérdésekre. Az irányelvet a tagállamoknak 2013. augusztus 23-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe. A Bizottság a nemzeti program értékelését követően úgy véli, hogy a lett hatóságok nem alkalmazták megfelelően az irányelv egyes rendelkezéseit. Lettországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

7. Környezetvédelem

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Daniela Stoycheva – tel.: +32 229 53664)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

A Bizottság keresetet indít SPANYOLORSZÁGGAL szemben a Bíróságon az árvizek elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedések elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság Spanyolországot az Európai Unió Bírósága elé idézi az árvízmegelőzésre vonatkozó uniós jogszabályok (árvízvédelmi irányelv – 2007/60/EK irányelv) be nem tartása miatt. Az irányelv célja, hogy csökkentse és kezelje az árvizek által az emberi egészségre, a környezetre, a gazdaságra és a kulturális örökségre jelentett kockázatot. Az uniós jog értelmében a tagállamoknak teljes körűen ki kellett dolgozniuk és közzé kellett tenniük árvízkockázat-kezelési terveiket, és erről 2016. március 22-ig értesíteniük kellett a Bizottságot. Miután Spanyolország elmulasztotta az eredeti határidőt, a Bizottság 2018 márciusában a spanyol hatóságok részére elküldött felszólító levelével kötelezettségszegési eljárást indított. A Bizottság megfelelő árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésére, közzétételére és bejelentésére szólította fel a spanyol hatóságokat mind a hét kanári-szigeteki vízgyűjtő kerületre vonatkozóan (El Hierro, Fuerteventura, Gran Canaria, La Gomera, La Palma, Lanzarote és Tenerife). Mivel ez továbbra sem történt meg, a Bizottság 2018 júliusában indokolással ellátott véleményt küldött Spanyolországnak. Mivel a Kanári-szigetek hét vízgyűjtő kerületében a helyzet továbbra sem megoldott, a Bizottság úgy döntött, hogy Spanyolország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

A Bizottság keresetet indít Spanyolországgal szemben a Doñana vizes élőhelyek védelmével kapcsolatos intézkedések elmulasztása miatt

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Spanyolországot, amiért nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket a Doñana vizes élőhelyeit tápláló felszín alatti víztestek védelmére, ahogyan azt az uniós vízügyi jogi szabályozás (víz-keretirányelv – 2000/60/EK irányelv) előírná. Spanyolország továbbá nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a vizes élőhelyeken található védett élőhelyek pusztulásának megelőzése érdekében, amivel megsértette az uniós természetvédelmi jogszabályokat. A doñanai vizes élőhelyek a legnagyobbak közé tartoznak Európában, és páratlanul sokszínű ökoszisztémákkal rendelkeznek, hiszen állat- és növényfajok sokaságának – köztük súlyosan veszélyeztetett fajoknak, például a parlagi sasnak, a párduchiúznak és a mór teknősnek – nyújtanak otthont. Stratégiai elhelyezkedése miatt a Doñana évente több millió európai vándormadárnak esik az útjába. Ez az egyedülálló biológiai sokféleség az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv) és a madárvédelmi irányelv (2009/147/EK irányelv) védelmét élvezi, mivel a Doñana Nemzeti Park és környezete több olyan területet is magában foglal, amelyet Spanyolország Natura 2000 területté nyilvánított. A mai döntést megelőzte egy Spanyolországnak 2016 áprilisában elküldött indokolással ellátott vélemény. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vizes élőhelyek állapota a jövőben valószínűleg tovább romlik, mivel Spanyolország nem teljesíti a víz-keretirányelv és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti kötelezettségeit. A vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a Doñana élőhelyeinek megőrzése érdekében hozott intézkedések nem elégségesek, továbbá a végrehajtásuk sem megfelelő. A Bizottság emiatt úgy határozott, hogy Spanyolországot az Európai Unió Bírósága elé idézi. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemények

A Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, OLASZORSZÁGOT és LETTORSZÁGOT, hogy alkalmazzák a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályt

Az Európai Bizottság felszólítja Ausztriát, Olaszországot és Lettországot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az uniós jog végrehajtása érdekében, amelynek célja a Nagojai Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban annak biztosítása, hogy a más országokban hozzáférhetővé tett és az Unióban hasznosított genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés során tartsák be az említett országok által bevezetett hozzáférési és haszonmegosztási követelményeket. A genetikai erőforrások olyan növényi, állati vagy mikrobiális eredetű genetikai anyagok, például gyógynövények, mezőgazdasági növények és állatfajták, amelyek tényleges vagy potenciális értékkel rendelkeznek. Amennyiben az adott országban hozzáférési és haszonmegosztási (ABS) követelményeket vezettek be, azoknak a felhasználóknak, akik kutatási, megőrzési célból, illetve kereskedelmi felhasználás vagy ipari alkalmazás céljából kívánnak hozzáférni az említett genetikai anyagokhoz, a hozzáférésről és a hasznok megosztásról szóló uniós rendeletben (511/2014/EU rendelet) foglaltak szerint meg kell felelniük az említett követelményeknek. Az uniós rendelet 2014. júniusi hatálybalépését követően az uniós tagállamoknak intézkedéseket kellett hozniuk a rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamok kötelesek különösen a rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat kijelölni, és tájékoztatni a Bizottságot. Mivel Ausztria, Olaszország és Lettország elmulasztotta bejelenteni az említett hatóságokat kijelölő vagy a szankciókat megállapító jogszabályokat, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az érintett tagállamoknak. Két hónap áll az említett tagállamok rendelkezésére, hogy orvosolják a helyzetet; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Ivóvíz: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, hogy biztosítson polgárainak biztonságos ivóvizet

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Olaszországnak, amiért nem tett eleget az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeinek (ivóvíz-irányelv – 98/83/EK tanácsi irányelv), és nem akadályozta meg az arzénra és a fluoridra vonatkozó parametrikus értékek túllépését. Az irányelv célja, hogy védelmet biztosítson az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros egészségügyi hatásokkal szemben, és gondoskodjon arról, hogy az ivóvíz fogyasztható és tiszta legyen. Az uniós szabályok előírják, hogy az ivóvíznek mentesnek kell lennie mindenfajta mikroorganizmustól és parazitától, valamint az olyan anyagoktól, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. A Lazio régión belüli Viterbo megyében található 16 vízellátási körzetben szolgáltatott ivóvíz hosszabb időn keresztül túl nagy mennyiségben tartalmazott arzént és/vagy fluoridot. Ez kockázatot jelenthet az emberi egészségre, különösen a 3 év alatti gyermekek esetében. A Bizottság 2014-ben felszólító levelet küldött, de az olasz hatóságok mindeddig nem tették meg a megfelelő intézkedéseket, továbbá nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy tanácsadással segítsék a fogyasztókat és tájékoztassák őket az egészségügyi vonatkozásokról. Olaszországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti Olaszország ügyét.

Zaj: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy védje meg polgárait a zajszennyezéssel szemben

A Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy tartsa be a zajirányelv (2002/49/EK irányelv) fő rendelkezéseit az EU-ban tapasztalható zajszennyezés csökkentése érdekében. A korai halálozás második leggyakoribb oka az EU-ban a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból; ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy fogadjanak el olyan zajvédelmi cselekvési terveket, amelyek célja a zajszint jelenlegi szinten tartása, amennyiben az a nemzeti határértékeken belül van, vagy a határérték alá szorítása, amennyiben túllépi azt. A Bizottság 2017 májusában felszólító levelet küldött Lengyelországnak. Történt ugyan bizonyos előrelépés, a lengyel hatóságoknak azonban még számos agglomeráció esetében jóvá kell hagyniuk a felülvizsgált stratégiai zajtérképeket és zajvédelmi cselekvési terveket. További zajvédelmi cselekvési tervek jóváhagyására van szükség egyes közutak, vasútvonalak, illetve a varsói Chopin repülőtér esetében. Ennek eredményeként a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Lengyelországnak, amelynek két hónapja van orvosolni a helyzetet. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti Lengyelország ügyét.

Természetvédelem: a Bizottság felszólítja SZLOVÁKIÁT, hogy javítsa erdőgazdálkodási technikáit

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Szlovákiának amiatt, hogy nem biztosítja a megfelelő szintű természetvédelmet, ami a madarak számának jelentős csökkenését okozza. Az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv) és a madárvédelmi irányelv (2009/147/EK tanácsi irányelv) alapján jött létre a Natura 2000 hálózat, a védett területek uniós hálózata, melynek célja a természet megóvása a potenciálisan káros hatásoktól. Az említett jogszabályok értelmében a védett területekre vonatkozó erdőgazdálkodási terveket és tevékenységeket, például a fakitermelésnek a Natura 2000 területekre gyakorolt hatásait, engedélyezésük előtt értékelni kell. A szlovákiai erdőgazdálkodási tervekről és azok változásairól, valamint a kártevőfertőzés megelőzését szolgáló egészségügyi fakitermelés hatásairól szintén értékelést kell végezni. A szlovák jogszabályok azonban jelenleg nem tartalmaznak ilyen rendelkezéseket. A Bizottság tehát úgy látja, hogy Szlovákia nem ültette át megfelelően az élőhelyvédelmi irányelv azon kötelezettségét, amely szerint a Natura 2000 területeken megvalósuló projekteket megfelelő vizsgálatnak kell alávetni a területekre gyakorolt hatásuk szempontjából. Ennek egyik következményeként a világ legnagyobb termetű fajdjának számító siketfajd (Tetrao urogallus) egyedszáma a felére csökkent a különleges madárvédelmi területeken (kmt-k) Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása óta. A Bizottság ennek következtében úgy véli, hogy Szlovákia nem tette meg a szükséges lépéseket azért sem, hogy megakadályozza a siketfajd élőhelyeinek pusztulását és a faj életének jelentős mértékű megzavarását, és így nem hajtotta végre megfelelően az élőhelyvédelmi irányelvet. Szlovákia továbbá mindeddig nem fogadott el a madárvédelmi irányelv előírásai, valamint az érintett különleges madárvédelmi területekre vonatkozó gazdálkodási tervek szerinti kielégítő, a siketfajd megóvására irányuló különleges védelmi intézkedéseket. Szlovákiának két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Indokolással ellátott vélemény és ügylezárások

Települési szennyvíz: a Bizottság felszólítja LETTORSZÁGOT és LITVÁNIÁT, hogy javítsák szennyvízkezelési gyakorlataikat, és lezár két ügyet

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Lettországnak és Litvániának, amiért azok nem gondoskodtak arról, hogy a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvben (91/271/EGK tanácsi irányelv) foglalt uniós szabályoknak megfelelően minden, 2000 főnél több lakost számláló agglomeráció megfelelő rendszerrel rendelkezzen a települési szennyvíz gyűjtésére és kezelésére. Az említett irányelv célja, hogy megvédje a környezetet az EU-ban a települési szennyvíz káros hatásaitól, például a vizek tápanyagokkal történő dúsításától. A tápanyagok az algák növekedésének felgyorsulását okozzák és ezzel a biológiai egyensúly megbomlásához és a vízminőség romlásához vezetnek. Az uniós szintű szabályozás a szennyvízgyűjtésre, -kezelésre és a -kibocsátásra vonatkozóan is szabályokat állapít meg. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lettországban 14, Litvániában pedig 54 agglomeráció esetében sérül az irányelv számos rendelkezése. Mindkét országnak meg kell határoznia továbbá a gyűjtőrendszerekre, a szennyvíztisztító telepek kibocsátására, az ipari szennyvízkibocsátásra és az ellenőrzéssel és az eredménykiértékeléssel kapcsolatos referencia-módszerekre vonatkozó követelményeket. Két hónap áll Lettország és Litvánia rendelkezésére, hogy orvosolják a helyzetet; amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság e két országgal szemben keresetet indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. A Bizottság emellett lezárja a Belgium és Luxemburg ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, mivel a két tagállam most már helyesen alkalmazza az irányelv rendelkezéseit. Belgium esetében mára az Európai Unió Bírósága által (a 2014. évi C-395/13. sz. Bizottság kontra Belgium ügyben) vizsgált 48 agglomeráció mindegyike eleget tesz a települési szennyvíz kezeléséről szóló uniós szabályozásnak. Luxemburg eleget tett a 2013. és a 2006. évi Bizottság kontra Luxemburg ügyekben (C-576/11 és C-452/05) hozott bírósági ítéleteknek.

Felszólító levelek

Természetvédelem: A Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, OLASZORSZÁGOT és NÉMETORSZÁGOT a Natura 2000 hálózat teljes kiépítésére

Az Európai Bizottság felszólítja Bulgáriát, Németországot és Olaszországot, hogy tartsák be a Natura 2000 hálózat részét képező természetes élőhelyek és védett fajok megőrzésére vonatkozó uniós szabályok szerinti kötelezettségeiket (élőhelyvédelmi irányelv, 92/43/EGK tanácsi irányelv). A tagállamoknak ki kell jelölniük az uniós jegyzékben szereplő közösségi jelentőségű természeti területeket mint különleges természetmegőrzési területeket. Meg kell határozniuk továbbá a védett fajok és élőhelyek kedvező feltételek mellett történő fenntartásához vagy helyreállításához szükséges természetvédelmi intézkedéseket. Ezeket a lépéseket a szóban forgó területeknek a közösségi jelentőségű természeti területek uniós jegyzékbe való felvételét követő hat éven belül végre kell hajtani. Mindez kulcsfontosságú feltétele az EU-n belüli biológiai sokféleség megőrzésének. Bulgária a 230 közösségi jelentőségű természeti területből csupán 9-et jelölt ki különleges természetmegőrzési területként az előírt határidőn belül, továbbá rendszeres és folyamatos jelleggel elmulasztotta a részletes területspecifikus természetvédelmi célok és intézkedések megállapítását valamennyi terület vonatkozásában. Németország a 4606 közösségi jelentőségű természeti területből 787-et nem jelölt ki különleges természetmegőrzési területként az előírt határidőn belül. Emellett rendszeres és folyamatos jelleggel elmulasztotta a kellően részletes természetvédelmi célok kijelölését valamennyi terület vonatkozásában. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy Németország elmulasztotta biztosítani, hogy a hatóságok aktív és rendszeres tájékoztatást nyújtsanak a gazdálkodási tervekről a lakosságnak hat régióban. Olaszországban 463 olyan közösségi jelentőségű természeti terület esetében nem történt meg a különleges természetmegőrzési területként való kijelölés, amelyekre vonatkozóan már lejárt a határidő. Olaszország továbbá mind a 19 régió és a 2 autonóm tartomány esetében rendszeres és folyamatos jelleggel elmulasztott olyan, részletes területspecifikus természetvédelmi célokat és intézkedéseket megjelölni, amelyek megfelelnének a természetes élőhelytípusok ökológiai szükségleteinek. A Bizottság ezért kiegészítő felszólító levelet küld Olaszországnak és Németországnak, valamint felszólító levelet küld Bulgáriának. A tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Biológiai sokféleség: a Bizottság 9 tagállam esetében sürgeti a környezet megóvását az idegenhonos inváziós fajoktól

Az Európai Bizottság felszólítja Ciprust, Csehországot, Franciaországot, Görögországot, Írországot, Lengyelországot, Portugáliát, Szlovákiát és Spanyolországot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az idegenhonos inváziós fajokról szóló uniós rendelet (1143/2014/EU rendelet) végrehajtása érdekében. Az idegenhonos inváziós fajok olyan növények és állatok, amelyek természetes előfordulási területükön kívül meghonosodva gyors szaporodásnak indulnak és kiszorítják az őshonos fajokat. Mindez súlyos gazdasági és környezeti következményekkel jár. A 2015. január 1-jén hatályba lépett jogszabály visszatartó erejű szankciók bevezetését írja elő a tagállamoknak, a legkülső régiókkal rendelkező tagállamoknak pedig jegyzékeket kellett összeállítaniuk az e területekre behurcolt idegenhonos inváziós fajokról, és erről tájékoztatniuk kellett a Bizottságot. Az említett tagállamok nem tájékoztatták a Bizottságot a bevezetendő szankciókról, vagy más esetben az idegenhonos inváziós fajoknak a legkülső régiókra vonatkozó listáiról, egyes esetekben pedig egyikről sem. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az összes érintett tagállamnak felszólító levelet küld, amelyben két hónapot biztosít nekik a válaszadásra, Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Levegőminőség: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy lépjen fel a légszennyezés ellen

A Bizottság felszólítja Görögországot, hogy tegyen eleget a tiszta levegőre vonatkozó uniós szabályokban foglalt követelményeknek, és hozzon intézkedéseket a jó levegőminőség biztosítása és a közegészség védelme érdekében (2008/50/EK irányelv). Az uniós jogszabályok határértékeket állapítanak meg a légszennyező anyagokra, köztük a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozóan. E határértékek túllépése esetén a tagállamoknak a határértékek mielőbbi betartatását biztosító intézkedéseket tartalmazó levegőminőségi terveket kell kidolgozniuk. Athén agglomerációjában 2010 óta az irányelvben meghatározott határértékek feletti a levegő nitrogén-dioxid-szintje. Görögország azonban a 2010–2014 közötti időszakban nem gondoskodott az Athénban mért NO2-szint éves határértékére vonatkozó kötelezettség betartásáról, továbbá egy olyan levegőminőségi terv kidolgozását is elmulasztotta, amely lehetővé tenné, hogy a határértékek túllépése a lehető legrövidebb időn belül megszűnjön. Görögország emellett máig nem létesített megfelelő mintavételi pontokat a szaloniki régióban a NO2-koncentráció megfelelő nyomon követésére. Végezetül pedig Görögország sem adott ki teljes körű levegőminőségi jelentést a 2011/850/EU bizottsági végrehajtási határozatban előírtak szerint. Mivel Görögország mindeddig nem tett eleget az említett kötelezettségeknek, a Bizottság felszólító levelet küld számára. Görögországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra; Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Levegőminőség: a Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT és SVÉDORSZÁGOT, hogy védje meg polgárait a légszennyezéstől

A Bizottság felszólítja Franciaországot és Svédországot , hogy a levegő minőségére vonatkozó jogszabályaikat igazítsák a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló uniós szabályozáshoz (2008/50/EK irányelv). Az irányelv levegőminőségi célkitűzéseket határoz meg, így többek között nagyratörő és költséghatékony célokat tűz ki az emberi egészség és a környezet minőségének javítására 2020-ig, valamint meghatározza ezek kiértékelésének és szükség esetén a korrekciós intézkedések alkalmazásának módját is, ha a levegőminőség nem felel meg a szabványoknak. A felsorolt tagállamok hiányosságokat mutatnak az irányelv több rendelkezésének a nemzeti jogba történő átültetése terén, beleértve azon intézkedések meghozatalának elmulasztását, amelyek lehetővé tennék, hogy a határértékek túllépése a lehető legrövidebb időn belül megszűnjön. A Bizottság ezért felszólító levelet küld, amelyben két hónapot biztosít Franciaországnak és Svédországnak a Bizottság által felvetett érvek megválaszolására. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai: a Bizottság felszólítja ÉSZTORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy javítsák az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelését

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Észtországnak és Romániának az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó uniós szabályok (2012/19/EU irányelv) intézkedéseinek a nemzeti jogba történő átültetése terén mutatott hiányosságaik miatt. Az elektromos és elektronikus berendezések, mint például a számítógépek, a TV-készülékek, a hűtőszekrények és a mobiltelefonok hulladékai a leggyorsabban növekvő hulladékáramok közé tartoznak az EU-ban, amelyek 2020-ban várhatóan a 12 millió tonnát is meghaladják majd. Veszélyes tartalmuk miatt súlyos környezeti és egészségügyi problémákat okozhatnak, amennyiben nem megfelelően kezelik őket. Észtország felszólító levelet kap a kulcsfontosságú kifejezések hiányos fogalommeghatározásai, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek pontatlansága és az Unión kívüli országokba exportált elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó bizonyítási kötelezettség megállapításának hiánya miatt. A Bizottság felszólító levelet küld Romániának a pontatlan rendelkezések és az uniós jogszabályok nem teljes körű átvétele, továbbá az átvételi helyekkel kapcsolatos következetlenségek miatt, valamint azért, mert nincs külön rendelkezés, amely előírná az elektromos és elektronikus berendezések összes elkülönítetten gyűjtött hulladékának megfelelő kezelését. Észtországnak és Romániának két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Környezeti információkhoz való hozzáférés: a Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy tegye nyilvánossá a környezeti információkat

Az Európai Bizottság felszólítja Franciaországot, hogy belső jogrendjét hozza összhangba a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal (2003/4/EK irányelv). Az irányelv értelmében a polgároknak joguk van hozzáférniük a környezeti információkhoz, és az ezen információk birtokában lévő közintézmények kötelesek azt rendelkezésre bocsátani. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen a területen a francia jog túlságosan korlátozó lehet, és nem biztosít hozzáférést az olyan intézkedésekhez kapcsolódó adatokhoz, amelyek az irányelv alapján környezetre vonatkozó információknak minősülnek. A francia jog pontatlanul rendelkezik továbbá azon feltételekről, amelyek alapján a hozzáférés megtagadható. Ezért a Bizottság felszólító levelet küld Franciaországnak. Franciaországnak két hónapon belül válaszolnia; Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Tengeri környezet: a Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, ÍRORSZÁGOT és OLASZORSZÁGOT tengervizeik védelmére

Az Európai Bizottság felszólítja Franciaországot, Írországot és Olaszországot, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK irányelv) értelmében tegyenek eleget a tengervizek környezeti állapotára vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeiknek. Az irányelv átfogó keretet biztosít az EU tengereinek és óceánjainak védelméhez, és lehetővé teszi természeti erőforrásaik fenntartható kezelését. Az irányelv értelmében a tagállamoknak 2018. október 15-ig felül kellett vizsgálniuk és naprakésszé kellett tenniük az érintett vizek környezeti állapotára, az emberi tevékenységek vízre gyakorolt hatásaira, a jó környezeti állapot meghatározásához használt mutatókra, valamint az általuk kitűzött környezetvédelmi célokra vonatkozó értékelésüket. Az érintett országok az előírt határidőn belül nem küldtek jelentést a Bizottságnak. Ezért a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Franciaországnak, Írországnak és Olaszországnak. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy választ adjanak; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Vízgazdálkodás: a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT, hogy javítsa vízkészlet-gazdálkodását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Írországnak, mivel az ír hatóságok továbbra is számos elemében nem megfelelően vagy hiányosan ültetik át a víz-keretirányelvet (2000/60/EK irányelv). Írország 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben új jogszabályt fogadott el, ami az irányelv jobb átültetését eredményezte, ám továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. Ezek között megemlítendő, hogy Írország továbbra sem biztosítja, hogy a vízkivételt, a felszíni feltöltést és a hidromorfológiai változásokat érintő tevékenységeket előzetes engedélyezési és bejelentési rendszeren keresztül ellenőrizzék. Írország új jogszabályt készít a vízkivétel szabályozása érdekében, de ezt még nem fogadták el, és a Bizottság tájékoztatása sem történt meg. Írországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen ennek a kötelezettségének. ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Települési szennyvíz kezelése: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy hajtsa végre az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletben előírt valamennyi intézkedést

Az Európai Bizottság felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy teljes mértékben feleljen meg az Európai Unió Bírósága 2012. évi ítéletének (C-301/10. sz. ügy). A Bíróság megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette a települési szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére szolgáló, megfelelő rendszerekre vonatkozó uniós jog (a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK tanácsi irányelv) szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy nem biztosította a hirtelen lezúduló csapadékvíz túlfolyásának kezelését a londoni és a sunderlandi (Whitburn) gyűjtőrendszerek és szennyvíztisztító telepek tekintetében. Bár jelentős előrelépés történt Londonban a három szennyvíztisztító telep korszerűsítésével és a Lee csatorna megépítésével, a Temze mentén továbbra sem oldották meg a hirtelen lezúduló csapadékvíz túlfolyását. A whitburni gyűjtőrendszer korszerűsítése végbement, de a túlfolyások nem csökkentek elegendő mértékben. Mivel az ítélet óta hat év telt el, a Bizottság utolsó emlékeztetőt küld az Egyesült Királyságnak, mielőtt szükség esetén az ügyet a Bíróság elé utalja és pénzügyi szankciók kiszabását kéri. Az Egyesült Királyságnak két hónap áll rendelkezésre a válaszadáshoz.

 

8. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

(További információk: Johannes Bahrke – tel.: +32 229 58615, Letizia Lupini - tel.: +32 229 51958)

Indokolással ellátott vélemények

Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy teljes mértékben nyissa meg piacát az uniós hitelközvetítők előtt

Az Európai Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy tegyen eleget a jelzáloghitel-irányelvvel (2014/17/EU irányelv) kapcsolatos uniós szabályok valamennyi rendelkezésének alkalmazására vonatkozó kötelezettségének. A Bizottság kiemelt követelése, hogy Lengyelország olyan rendelkezéseket vezessen be, amelyek lehetővé teszik a más tagállamokban bejegyzett hitelközvetítőknek, hogy teljes körűen működhessenek a lengyelországi piacon. Az irányelv célja a fogyasztóvédelem növelése a jelzálog-hitelezés terén, a verseny előmozdítása a szerződéskötést megelőző tájékoztatás harmonizálása és színvonalának emelése révén, valamint a nemzeti piacok megnyitása a hitelközvetítők előtt. A külföldi közvetítők előtti akadályok korlátozzák a versenyt a jelzálogpiacon, és ezáltal csökkentik a fogyasztói jólétet a legjobb ár-érték aránnyal rendelkező jelzáloghitelek elérhetősége tekintetében. A Bizottság által az illetékes hatóságoknak 2016 decemberében küldött első indokolással ellátott vélemény után az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő indokolással ellátott véleményt küld. Amennyiben a lengyel hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Szolvencia II. irányelv: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT a biztosítási piacra vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazására

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólítja Szlovéniát a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó uniós jogszabályok (Szolvencia II. – 2009/138/EK irányelv és II. salátairányelv – 2014/51/EU irányelv) maradéktalan végrehajtására. A Szolvencia II. irányelv átfogó szabályozási keretet biztosít a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához. A II. salátairányelv azonban módosítja a Szolvencia II. irányelv egyes rendelkezéseit. A tagállamoknak mindkét irányelvet át kellett ültetniük nemzeti jogukba, és 2015. március 31-ig meg kellett küldeniük a Bizottságnak a vonatkozó intézkedések szövegét. Szlovénia máig nem hajtotta végre teljes körűen az irányelveket, egyes rendelkezések továbbra is hiányoznak a szlovén nemzeti jogból. Ezek elsősorban a zárt biztosítók/viszontbiztosítók fogalommeghatározásaira, a rendszeres jelentéstétel alóli mentességre, az információkhoz való hozzáférésre, valamint egyes átmeneti csoportszintű rendelkezésekre vonatkoznak. Ennek eredményeként a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy további indokolással ellátott véleményt küld, miután egy első indokolással ellátott véleményt 2015 novemberében már küldött a szlovén hatóságoknak. Amennyiben Szlovénia két hónapon belül nem jelenti be az irányelvek teljes körű végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Fizetési számlák: a Bizottság felszólítja SVÉDORSZÁGOT, hogy alkalmazza a fizetési számlákról szóló uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy hivatalos felszólítást küld Svédországnak, hogy adjon tájékoztatást a fizetési számlákról szóló uniós szabályok (a fizetési számlákról szóló 2014/92/EU irányelv) maradéktalan átültetéséről. Az irányelv javítja a fizetési számlák díjainak átláthatóságát, és egyszerűbbé teszi a fizetési számlák összehasonlítását és az azok közötti váltást. Ezenkívül az uniós szabályok észszerű díj ellenében és tartózkodási helytől függetlenül biztosítják az alapszintű fizetési számlához való jogot az Unióban tartózkodásra jogosult fogyasztóknak. Svédország a mai napig nem ültette át maradéktalanul az irányelvet nemzeti jogába annak ellenére, hogy azt 2016. szeptember 18-ig meg kellett volna tennie. Svédországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot az uniós jog teljes körű végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. Amennyiben Svédország két hónapon belül nem jelenti be az irányelvek teljes körű végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Felszólító levelek

Befektetőkártalanítás: a Bizottság felszólítja CIPRUST, hogy igazítsa nemzeti jogszabályait az uniós rendelkezésekhez

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ciprusnak, mivel az nem hajtotta végre helyesen a befektetőkártalanítási rendszerekre vonatkozó uniós szabályokat (97/9/EK irányelv). Az 1997-ben elfogadott irányelv védelmet nyújt a befektetőknek azáltal, hogy kártérítést biztosít nekik, amennyiben a befektetési vállalkozás nem szolgáltatja vissza a befektető vagyoni eszközeit. Az irányelv szerinti követelések jellemzően csalás vagy más jogellenes közigazgatási gyakorlat esetén merülnek fel, illetve akkor, ha működési hibák miatt a befektetési vállalkozás nem tudja teljesíteni kötelezettségeit. A Bizottság aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a ciprusi hatóságok nem állapították meg, hogy egyes vállalkozások nem tudtak indokolatlan késedelem nélkül eleget tenni a befektetők követeléseinek, és nem tudták teljesíteni a befektetők kártérítési igényeit sem, miután a befektetők benyújtották a követeléseiket. Amennyiben Ciprus két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben.

Gépjármű-felelősségbiztosítás: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT, hogy tegyen eleget az uniós szabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Görögországnak a görög gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény egyik rendelkezésével kapcsolatban. A jogszabály értékelését követően a Bizottság kifogásolja, hogy a hatályos nemzeti rendelkezések lehetővé teszik a kártérítés megtagadását egyes személyektől, akik kötvénytulajdonosok, a gépjárműt tulajdonló jogi személy jogi képviselői vagy a kötvénytulajdonosok házastársai vagy hozzátartozói. A görög jogszabályok vonatkozó rendelkezése, amely baleset esetén megtagadja a kártérítést a gépjármű tulajdonosától abban az esetben is, ha nem ő vezette a járművet, ellentétes a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló uniós jogszabályokkal (a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009/103/EK irányelv). A Bíróság a C-537/03., C-442/10. és C-503/16. számú ügyekben hozott ítéleteiben értelmezi a problémát. A Bizottság arra kéri a görög hatóságokat, hogy tisztázzák a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló irányelv görögországi alkalmazására vonatkozó nemzeti intézkedéseiket. Amennyiben Görögország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki az ügyben.

 

9. Egészségügy és élelmiszer-biztonság

(További információk: Anca Paduraru – tel.: +32 229 91269, Aikaterini Apostola – tel.: +32 229 87624)

Indokolással ellátott vélemények

Közegészségügy: a Bizottság sürgeti ÍRORSZÁGOT, hogy küldjön értesítést az emberi felhasználásra szánt szövetekről és sejtekről szóló uniós jogszabályok átültetéséről

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy két indokolással ellátott véleményt küld Írországnak az emberi szövetekre és sejtekre vonatkozó uniós szabályok ((EU) 2015/565 bizottsági irányelv és (EU) 2015/566 bizottsági irányelv) átültetésének elmulasztása miatt. Az (EU) 2015/565 bizottsági irányelv előírja, hogy az EU-ban az emberi felhasználásra szánt szöveteknek és sejteknek nyomon követhetőknek kell lenniük a donortól a recipiensig, és fordítva. Az egységes európai kód (SEC) elnevezésű egyedi azonosító, amely a kísérő dokumentációval együtt ezt a nyomon követhetőséget biztosítja, egyúttal információkkal szolgál az emberi felhasználásra szánt szövetek és sejtek főbb jellemzőiről. Az (EU) 2015/566 bizottsági irányelv megállapítja azokat az eljárásokat, amelyeket az importáló szövetfeldolgozó és -tároló egységeknek a harmadik országbeli szállítóikkal fenntartott kapcsolataik során követniük kell. Az érintett irányelvek előírásai értelmében rendelkezéseiket 2016. október 29-ig át kellett volna ültetni a nemzeti jogba, és erről a Bizottságot tájékoztatni kellett. Írország részéről a mai napig nem érkezett az átültetésre vonatkozó értesítés. Írországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a szóban forgó irányelvek átültetése érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Felszólító levelek

Határon átnyúló egészségügyi ellátás: a Bizottság felszólítja AUSZTRIÁT, hogy tegyen eleget a visszatérítési szintekre vonatkozó szabályoknak

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ausztriának. A Bizottság sürgeti az osztrák hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó uniós irányelvnek (2011/24/EU irányelv) megfelelően a más uniós országokban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeit az Ausztriában nyújtott egészségügyi ellátás esetében érvényes mértékben térítsék meg. A szóban forgó irányelv előírja, hogy a betegek jogosultak egy másik tagállamban igénybe venni egészségügyi ellátást, és hazatérésük után igényelni költségeik visszatérítését. Ami a visszatérítés mértékét illeti, az irányelv egyértelműen kimondja, hogy a költségek azon mértékéig kell visszatéríteni azokat, amelyet a beteg saját tagállama átvállalt volna akkor, ha a beteg ugyanezt az egészségügyi ellátást ott vette volna igénybe, a ténylegesen felmerült költségek erejéig. Ausztriának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Élelmiszer-biztonság: a Bizottság felszólítja a Csehországot, hogy helyesen alkalmazza a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Csehországnak, mert az nem tartja be a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok követelményeinek való megfelelés ellenőrzése céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekre vonatkozó uniós szabályokat (882/2004/EK rendelet). A cseh hatóságoknak rendszeres kockázatértékelést és ezt követően adott esetben hatósági ellenőrzéseket kell végezniük bizonyos, más tagállamokból származó élelmiszereken, valahányszor ilyen élelmiszer belép Csehországba. Ennek alapján a cseh hatóságok nemzeti jogszabályaikban előírták, hogy a gazdasági szereplők kötelesek szisztematikusan, legalább 24 órával előre bejelenteni az ilyen élelmiszereknek rendeltetési helyükre való megérkezését. Ez összeegyeztethetetlen az uniós szabályok által létrehozott harmonizált kerettel. A Bizottság álláspontja szerint az áruk másik tagállamból történő érkezésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem lehet szisztematikus. Ellenkezőleg, az ilyen áruk érkezéséről szóló jelentésnek az illetékes hatóság kifejezett kérésétől kell függnie, és az csak a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez feltétlenül szükséges mértékben várható el. Csehországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Határon átnyúló egészségügyi ellátás: a Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT, hogy tegyen eleget a visszatérítési szintekre vonatkozó szabályoknak

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Hollandiának. A Bizottság felszólítja a holland hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó irányelvnek (2011/24/EU irányelv) megfelelően a más uniós országokban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeit a Hollandiában nyújtott egészségügyi ellátásra érvényes mértékben térítsék meg. Az irányelv előírja, hogy a betegek jogosultak egy másik tagállamban igénybe venni egészségügyi ellátást, és hazatérésük után igényelni költségeik visszatérítését. Ami a visszatérítés mértékét illeti, az irányelv egyértelműen kimondja, hogy a költségek azon mértékéig kell visszatéríteni azokat, amelyet a beteg saját tagállama átvállalt volna akkor, ha a beteg ugyanezt az egészségügyi ellátást ott vette volna igénybe, a ténylegesen felmerült költségek erejéig. Hollandiának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Biocid termékek: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy az uniós szabályok maradéktalan végrehajtása érdekében határozza meg a kérelmek feldolgozásának díját

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának, amelyben sürgeti az utóbbit, hogy a biocid termékekre vonatkozó uniós szabályok (528/2012/EU rendelet) előírásainak megfelelően határozza meg a kérelmek feldolgozásának díját. A rendelet értelmében a tagállamok az általuk a rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokért díjat számítanak fel, továbbá megállapítják és közzéteszik az illetékes hatóságaiknak fizetendő díjak összegét. Románia több kérelemtípus esetében egyelőre nem állapította meg és nem tette közzé a kérelmeknek a biocid termékekről szóló rendelet alapján történő feldolgozásáért a román hatóságoknak fizetendő díjak összegét. Ennek következtében a kérelmek feldolgozására nincs módja. Ez késedelmet okozott számos, biocid termékek nemzeti engedélyezésére irányuló, függőben lévő kérelem feldolgozásában. Romániának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

10. Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika

(További információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Victoria von Hammerstein-Gesmold – tel.: +32 229 55040)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelme: a Bizottság keresetet indít MAGYARORSZÁGGAL szemben a Bíróságon

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mert a tagállamnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó szabályai nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal. A Bizottság aggályát fejezi ki amiatt, hogy a kiskereskedelmi ágazat magyarországi szabályozása nem felel meg az uniós szabályoknak, és megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit. A Bizottság szerint a magyar jog szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével (az Európai Unió működéséről szóló szerződés / EUMSZ 34. cikke) és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel (1308/2013/EU rendelet). Először is a magyar jog szerint a kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot (az EUMSZ 34. cikke), hiszen hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest. Másodsorban Magyarország nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt. A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak. A Bizottság a 2017 februárjában megküldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a szóban forgó kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemény

Informatikai közbeszerzési szerződések: a Bizottság felszólítja SZLOVÁKIÁT, hogy tartsa tiszteletben a tisztességes versenyt és az átláthatóságot

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Szlovákiának a közbeszerzések „elektronikus piactéren” keresztül történő online bonyolítását lehetővé tevő szoftverszolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés közvetlen odaítélése tárgyában. Szlovákia közvetlenül, azaz szerződési hirdetmény előzetes közzététele, versenyeztetés és átlátható eljárás nélkül ítélte oda a szerződést annak a szolgáltatónak, amely már egyéb szoftverszolgáltatásokat is nyújt. Szlovákiának a Bizottság felszólító levelére küldött 2018. júniusi válaszát követően a Bizottság fenntartja álláspontját, amely szerint Szlovákia nem tudta bizonyítani, hogy a jelenlegi szolgáltató birtokában lévő kizárólagos szellemitulajdon-jogok elengedhetetlenek az új szerződés teljesítéséhez. A Bizottság szerint azzal, hogy egyetlen értékesítőhöz köti magát és más szereplőknek nem ad lehetőséget konkurens ajánlatok benyújtására, Szlovákia megsérti az uniós közbeszerzési szabályokat (2004/18/EK irányelv), és nem biztosítja a legjobb ár-érték arányt az adófizetők pénzéért. Szlovákiának két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság érveire; ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Felszólító levelek

Közbeszerzés: a Bizottság sürget 15 tagállamot, hogy igazítsák ki nemzeti közbeszerzési és koncessziós szabályaikat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld 15 tagállam (Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Svédország) részére azzal kapcsolatban, hogy nemzeti joguk megfelel-e a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályoknak. Az új szabályokat (2014/24/EU irányelv, 2014/25/EU irányelv és 2014/23/EU irányelv) a tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba. A mai leveleket a Bizottság egy megfelelőségi ellenőrzés nyomán küldte ki, amelyet annak megállapítása céljából végzett el, hogy az átültetett nemzeti szabályok megfelelnek-e az uniós irányelveknek. Ugyanezt az értékelést el fogja végezni a többi tagállam esetében is, ahol az átültetés jelentős késedelemmel valósult meg (lásd az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyeket). A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

A Bizottság lépéseket tesz annak érdekében, hogy a szakemberek és a szolgáltatók teljes mértékben kiaknázhassák a szolgáltatások egységes uniós piacát

Az Európai Bizottság a mai napon kötelezettségszegésre vonatkozó határozatokat hozott 27 tagállam tekintetében, hogy biztosítsa a szolgáltatásokra és a szakmai képesítésekre vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtását. Amint azt az egységes piacról szóló 2018. novemberi közlemény kiemeli, a polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piac számos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is ténylegesen működnek. A Bizottság mai intézkedéseinek célja a szolgáltatások területére vonatkozó uniós szabályok tiszteletben tartásának biztosítása. Miközben a szolgáltatások az uniós gazdaság kétharmadát teszik ki, számos akadály gátolja továbbra is a szolgáltatási ágazatot abban, hogy kifejtse teljes potenciálját a fogyasztók, az álláskeresők és a vállalkozások érdekében, és Európa-szerte gazdasági növekedést generáljon. A Bizottság összesen 31 felszólító levelet és egy kiegészítő felszólító levelet küld, két indokolással ellátott vélemény mellett, amelyek a szolgáltatások terén fennálló különféle korlátozásokat kifogásolják:felszólító levelet kap 27 tagállam (Dánia kivételével valamennyi tagállam), mert jogszabályaik és joggyakorlatuk nem felel meg a szakmai képesítések elismerésére és az érintett tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályoknak (a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv megsértése); indokolással ellátott vélemény kerül kiküldésre Ciprus és felszólító levél Portugália részére a mérnöki és építészi tevékenységhez való hozzáférésre vonatkozó egyedi szabályokkal kapcsolatban (a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv megsértése); kiegészítő felszólító levet kap Horvátország az ügyvédeknek a multidiszciplináris szolgáltatások nyújtásában való korlátozása, továbbá a hirdetési korlátozások és a praktizálási jog korlátozásai miatt (az uniós szolgáltatási irányelv, valamint az ügyvédek és ügyvédi irodák letelepedéséről szóló 98/5/EK irányelv megsértése); a Bizottság két felszólító levelet küld Franciaország, illetve Lengyelország részére és egy indokolással ellátott véleményt Írországnak a hirdetési piacon a szolgáltatások szabad mozgásának az uniós joggal ellentétes korlátozása miatt (az Európai Unió működéséről szóló szerződés / EUMSZ 56. cikkével és a szolgáltatási irányelvvel összeegyeztethetetlen szabályok); illetve egy felszólító levél kerül kiküldésre Belgiumnak a brüsszeli régió által a turisztikai szálláshely-szolgáltatók számára előírt engedélyezési eljárással és általános követelményekkel kapcsolatban (a szolgáltatási irányelv megsértése). Valamennyi érintett tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy kezdeményezi a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszát. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a kávé behozatalára vonatkozó korlátozásokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Németországnak a kávé behozatalára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. A kávé adóztatásáról szóló német törvény (németül: Kaffeesteuergesetz) értelmében a más tagállamban letelepedett és Németországban kávét értékesítő kiskereskedőknek németországi székhellyel rendelkező adóügyi képviselőt kell kinevezniük. Ez a képviselő, amelyet a német vámhatóságnak jóvá kell hagynia, nyilvántartást vezet a postai küldeményekről, valamint gondoskodik az adóbiztosíték és az esedékes adó megfizetéséről. A Bizottság szerint ez a követelmény gátolja a más tagállamokból származó kiskereskedőket abban, hogy szabadon importáljanak kávét Németországba, és a felmerülő többletköltségek megnehezítik a belépést a német piacra, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A Bizottság álláspontja szerint az ilyen típusú követelmény ellentétes az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokkal (az Európai Unió működéséről szóló szerződés / EUMSZ 34. cikke). Továbbá az az előírás, hogy a képviselő csak németországi illetőségű lehet, akadályozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát (az EUMSZ 56. cikke), és következésképpen korlátozást vezet be a kávé behozatala terén. Németországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre, válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Németországnak.

Közbeszerzés: a Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT, hogy tegyen eleget az uniós közbeszerzési szabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Hollandiának a lakásszövetkezetekre vonatkozó nemzeti szabályokkal kapcsolatban. A holland jog értelmében a lakásszövetkezetek nem minősülnek ajánlatkérő szervnek, és ebből adódóan nem követik az uniós közbeszerzési szabályokat. Ugyanakkor szoros függelmi viszonyban vannak mind a központi, mind a helyi holland hatóságokkal. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Hollandia megsérthette az uniós jogot (2014/23/EU irányelv és 2014/24/EU irányelv). Különösen az átláthatóság követelménye sérülhetett, amelynek értelmében a lakásszövetkezeteknek közzé kellene tenniük pályázati felhívásaikat, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítsanak a vállalkozások számára, és beszerzéseik során biztosítsák a legjobb ár-érték arányt. A Bizottság 2017 decemberében küldte az első felszólító levelet, és most e kiegészítő levéllel igyekszik tisztázni az egyelőre tisztázatlan jogi szempontokat. Hollandiának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Az áruk szabad mozgása: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a pirotechnikai termékekre vonatkozó kiegészítő követelményeket

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak a pirotechnikai termékekre, köztük a tűzijátékokra vonatkozó spanyol szabályokkal kapcsolatban. A spanyol jog arra kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy az érintett termékeket spanyolországi behozataluk, transzferjük, tárolásuk és forgalmazásuk előtt regisztrálják, és szállítási engedélyt szerezzenek be rájuk a spanyol hatóságoktól. Ezek a nemzeti követelmények hozzáadódnak azokhoz, amelyeket a pirotechnikai termékekről szóló irányelv ír elő, és amelyek biztosítják a fogyasztói egészség és a közbiztonság magas szintű védelmét. A Bizottság álláspontja szerint ezek a valamely másik tagállamban jogszerűen gyártott és tanúsított pirotechnikai termékekre vonatkozóan előírt kiegészítő követelmények ellentétesek a pirotechnikai termékekről szóló irányelvvel (2013/29/EU irányelv) és az egységes piaccal, ugyanis a jogszerűen forgalmazott termékeknek szabad mozgást kell biztosítani az EU-ban. A spanyol nemzeti korlátozások megkettőzik a másik tagállamban már elvégzett ellenőrzéseket. Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

11. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és nemek közötti esélyegyenlőség

(További információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Melanie Voin – tel.: +32 229 58659)

Indokolással ellátott vélemények

Adatvédelem: a Bizottság sürget 7 tagállamot, hogy kezdjék meg, illetve további 2 tagállamot, hogy tegyék teljessé a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv végrehajtását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Ciprusnak, Görögországnak, Hollandiának, Lettországnak, Spanyolországnak és Szlovéniának a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv ((EU) 2016/680 irányelv) végrehajtásának elmulasztása miatt, továbbá sürgeti Csehországot és Portugáliát, hogy tegyék teljessé a végrehajtást. A tagállamoknak az irányelvet 2018. május 6-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Az irányelv védi a polgárok adatvédelemhez való alapvető jogát az olyan esetekben, amikor a bűnüldözési szervek bűnüldözési célokból személyes adatokat használnak fel. Az uniós szabályok biztosítják, hogy az áldozatok, a tanúk és a bűncselekmények gyanúsítottjainak személyes adatai megfelelő védelemben részesüljenek. Az egységes adatvédelmi normák bevezetése megkönnyíti a személyes adatok cseréjét a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés során. Mivel az érintett 7 tagállam nem ültette át nemzeti jogába az uniós szabályokat, a Bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött az érintett hatóságoknak. Csehország és Portugália 2018 júliusában felszólító levelet kapott az irányelv részleges átültetése miatt. Az érintett országoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak és megtegyék a szükséges lépéseket; ennek hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Indokolással ellátott vélemények és felszólító levél

Pénzmosás elleni intézkedések: a Bizottság felszólít 10 tagállamot, hogy maradéktalanul ültesse át a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós jogszabályokat

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Németországnak;indokolással ellátott véleményt bocsát ki Belgium, Finnország, Franciaország, Litvánia és Portugália;és kiegészítő indokolással ellátott véleményt Bulgária, Ciprus, Lengyelország és Szlovákia részére, mert az említett tagállamok nem ültették át maradéktalanul a negyedik pénzmosási irányelvet ((EU) 2015/849 irányelv) nemzeti jogukba. Annak ellenére, hogy a tagállamok teljesnek nyilvánították az átültetést, a Bizottság a bejelentett intézkedések értékelését követően arra jutott, hogy egyes rendelkezések hiányoznak belőle. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony küzdelemhez elengedhetetlen a szabályok kellő időben történő és megfelelő átültetése, mivel a közelmúltban több pénzmosási botrány is érintette az EU-t. Az egyik tagállamban fennálló hiányosságok hatással lehetnek a többi tagállamra is. A tagállamoknak 2017. június 26-ig kellett átültetniük az irányelvben foglalt szabályokat. Belgiumnak, Bulgáriának, Ciprusnak, Finnországnak, Franciaországnak, Lengyelországnak, Litvániának, Németországnak, Portugáliának és Szlovákiának két hónapja van arra, hogy válaszoljon és megtegye a megfelelő lépéseket; ennek hiányában az Európai Bizottság kezdeményezheti a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseit.

Felszólító levelek

Tisztességtelen szerződési feltételek: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy tartsa be a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós jogszabályokat

A Bizottság sürgeti Bulgáriát, hogy vizsgálja felül az arra vonatkozó szabályait, hogy a kereskedők hogyan érvényesíthetik a fogyasztókkal szembeni követeléseiket, és hozza összhangba azokat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós joggal (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv), biztosítva a hasonló esetekben a fogyasztók megfelelő védelmét. Az irányelv védi a fogyasztókat a kereskedőkkel – köztük a pénzügyi szolgáltatókkal – kötött szerződések tisztességtelen feltételeivel szemben. Az uniós szabályok garantálják, hogy a tisztességtelen feltételek nem kötelezik a fogyasztókat, és észszerű feltételek mellett hatékony jogorvoslati lehetőségekkel élhessenek azokkal szemben. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságoknak hivatalból kell értékelniük a szerződési feltételek tisztességtelenségét, tehát akkor is, ha a fogyasztó azok ellen nem emelt kifogást. Bulgáriában azonban mindenféle érdemi bírósági felülvizsgálat nélkül bocsátanak ki fizetési meghagyásokat és azonnali végrehajtást elrendelő határozatokat.A fogyasztók pedig csak rendkívül szigorú feltételek mellett fellebbezhetnek azok ellen. Egyes hitelezők, például a bankok, gyakorlatilag automatikusan zöld utat kapnak az azonnali végrehajtás elrendeléséhez, és a fogyasztóknak nagyon korlátozott lehetőségük van arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre hivatkozva megakadályozzák vagy megkérdőjelezzék a végrehajtást. Amennyiben Bulgária két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki az ügyben.

Büntető igazságszolgáltatás: a Bizottság sürgeti BULGÁRIÁT és ÍRORSZÁGOT, hogy megfelelően hajtsa végre a szabadságelvonásról szóló kerethatározatot

A Bizottság felszólítja Bulgáriát és Írországot, hogy gondoskodjanak a szabadságelvonásra vonatkozó uniós szabályok (2008/909/IB tanácsi kerethatározat) nemzeti jogba való helyes átültetéséről. A tagállamoknak 2011. december 5-ig kellett elfogadniuk az átültető nemzeti jogszabályokat. Ezek a szabályok biztosítják a szabadságvesztést kiszabó büntetőügyi ítéletek kölcsönös elismerését. Az uniós szabályok célja az elítélt személyek társadalmi rehabilitációjának elősegítése. Bulgáriában a jogalkotási tervezet az eljárás korai szakaszában tart, és az ország még nem értesítette a Tanácsot és a Bizottságot átültető intézkedésről. 2016 márciusában Írország vállalta, hogy 2016 végéig elfogadja az említett jogszabályt. Az ír hatóságok a mai napig nem ültették át a kerethatározatot, és nem értesítették a Tanácsot és a Bizottságot átültetési intézkedéseikről. Amennyiben Bulgária és Írország két hónapon belül nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki az ügyben.

Büntető igazságszolgáltatás: a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT, hogy maradéktalanul hajtsa végre a próbaidő alatti magatartási szabályokról és alternatív szankciókról, a felügyeleti intézkedésekről és a pénzbüntetésekről szóló három kerethatározatot

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy 3 felszólító levelet küld Írországnak, amelyekben felszólítja a tagállamot, hogy biztosítsa a próbaidő alatti magatartási szabályokról és alternatív szankciókról szóló (2008/947/IB határozat), a felügyeleti intézkedésekről szóló (2009/829/IB határozat) és a pénzügyi szankciókról szóló (2005/214/IB határozat) 3 tanácsi kerethatározat teljes körű végrehajtását. A próbaidő alatti magatartási szabályokról és alternatív szankciókról szóló kerethatározat célja az elítélt személyek társadalmi rehabilitációjának elősegítése, valamint az áldozatok és a lakosság védelmének javítása. Egyúttal megkönnyíti a megfelelő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók alkalmazását az olyan elkövetők esetében, akik nem az ítélet szerinti államban élnek. A tagállamoknak 2011. december 6-ig kellett elfogadniuk nemzeti jogszabályaikat. A felügyeleti intézkedésekről szóló kerethatározat biztosítja, hogy az érintett személy megjelenjen a bíróság előtt. Emellett adott esetben támogatja a szabadságelvonással nem járó intézkedések alkalmazását a büntetőeljárások során az eljárás helye szerinti tagállamban lakóhellyel nem rendelkező személyek esetében. Ez a határozat ugyanakkor javítja az áldozatok és a lakosság védelmét. A tagállamoknak 2012. december 1-jéig kellett elfogadniuk az átültető nemzeti jogszabályokat. A pénzbüntetésekről szóló kerethatározat a kölcsönös elismerés elvét alkalmazza a pénzbüntetésekre, lehetővé téve az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok számára, hogy a pénzbüntetést közvetlenül egy másik uniós tagállam hatóságához továbbítsák, és a büntetést minden további alaki követelmény nélkül elismerjék és végrehajtsák. Az uniós országoknak 2007. március 21-ig kellett végrehajtaniuk a határozatot. Amennyiben Írország két hónapon belül nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki az ügyben.

 

12. Tengerügyek és halászat

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Daniela Stoycheva – tel.: +32 229 53664)

Felszólító levél

Halászati ellenőrzés: A Bizottság folytatja az uniós ellenőrzési szabályok egyes rendelkezéseinek való megfelelés kapcsán Dánia ellen indított kötelezettségszegési eljárást

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Dániának, mert az utóbbi nem hajtotta végre az uniós ellenőrzési rendelet (1224/2009/EK° tanácsi rendelet) több fontos rendelkezését. Az említett rendelet létrehozza a közös halászati politika uniós szabályaihoz kapcsolódó nemzeti ellenőrzési, felügyeleti és végrehajtási rendszert. A rendelet 2010. január 1-je óta hatályos. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Dánia mindmáig nem biztosítja, hogy kirakodáskor minden halászati termék tömegét megmérjék, és hogy a fogások nyilvántartására szolgáló kötelező dokumentumok rögzítsék az egyes fajok mennyiségét, az ipari járulékos fogásokat is beleértve. A legsúlyosabb aggályok az ipari célú halászattal kapcsolatban merültek fel. E hiányosságok nagy mértékben kétségessé teszik a kvótalevonáshoz és a túlhalászás megakadályozásához szükséges, a fogások nyilvántartására szolgáló dokumentumok pontosságát. Emellett Dánia nem biztosítja, hogy a Bizottság értesítést kapjon az állományok ténylegesen kirakodott mennyiségeiről, ami a jövőre nézve veszélyezteti a közös halászati politika fenntarthatósági célkitűzéseit. Dániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

13. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság

(További információk: Natasha Bertaud – tel.: +32 229 67456, Markus Lammert – tel.: +32 229 80423)

Indokolással ellátott vélemények

Jogszerű migráció: a Bizottság felszólítja CIPRUST és GÖRÖGORSZÁGOT, hogy hajtsák végre a nem uniós diákokra és kutatókra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak és Görögországnak a nem uniós állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv ((EU) 2016/801 irányelv) teljes körű átültetését megvalósító nemzeti jogszabályokról küldendő értesítés elmulasztása miatt. A tagállamoknak 2018. május 23-ig kellett összehangolniuk nemzeti jogszabályaikat az irányelvvel, és erről megfelelően tájékoztatniuk a Bizottságot. A Bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött Görögországnak és Ciprusnak, és most indokolással ellátott vélemény formájában kezdeményezi a kötelezettségszegési eljárás második lépését. A két tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére az irányelv nemzeti jogba történő teljes körű átültetésére, ennek hiányában a Bizottság fontolóra veheti, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja.

Schengeni határellenőrzési kódex: Észtország felszólításra kapott a külső határok átlépésére vonatkozó kiegészítő feltételek megszüntetésére

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Észtországnak az EU külső határait átlépő utazókra vonatkozó, a Schengeni határellenőrzési kódexet ((EU) 2016/399 rendelet) sértő kiegészítő kötelezettségek bevezetése miatt. Észtország jelenleg arra kötelezi az Európai Uniót elhagyni kívánó utazókat, hogy foglaljanak sorszámot maguknak a határátkelőhelyen, és díjat fizessenek a helyfoglalásért és a várakozási terület használatáért. A Schengeni határellenőrzési kódex átfogó feltételeket ír elő az EU határainál megvalósuló határátlépésekre és ellenőrzésekre vonatkozóan. A kódex nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy olyan további kötelezettségeket vezessenek be, mint amilyenek az észtországi határátkelőhelyeken vannak érvényben. A Bizottság 2016 májusában felszólító levelet küldött Észtországnak. Az erre kapott válasz nem volt kielégítő, ezért a Bizottság most indokolással ellátott vélemény formájában kezdeményezi a kötelezettségszegési eljárás második lépését. Észtországnak két hónapja van arra, hogy értesítse a Bizottságot az EU külső határainak átlépésére vonatkozóan a Schengeni határellenőrzési kódexben előírt rendelkezések helyes végrehajtásának biztosítása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Menekültügy: a Bizottság folytatja a kötelezettségszegési eljárást MAGYARORSZÁG ellen a menedékjog iránti és tartózkodási kérelmek benyújtását segítő tevékenységek kriminalizálása miatt

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok ügyében. 2018. július 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak az új jogszabállyal kapcsolatban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ, különösen a következőkben felsorolt pontok tekintetében. Először is a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánításának vonatkozásában. A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük. Másodsorban az egyéni szabadságjogok korlátozásának kérdésében. A jogszabály az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig és az országból való kiutasításig terjednek. Végezetül a menedékjogot érintő jogellenes korlátozások kérdésében. A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó további, az uniós jogban nem szereplő indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet. Továbbá jóllehet az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a „biztonságos harmadik országnak” és az „első menedék országának” a fogalmai alapján, a magyar jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az uniós jog megsértése miatt indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Jogszerű migráció: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy biztosítsa a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv helyes végrehajtását

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az utóbbi kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből, azaz nem megfelelően hajtja végre a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelvet (2003/109/EK tanácsi irányelv). Az irányelv előírja, hogy azon nem uniós országbeli állampolgárok, akik legalább öt éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival. A magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát –, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon. A Bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött Magyarországnak. A magyar hatóságok válaszának értékelését követően a Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek hiányában a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Menekültügy: a Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, MAGYARORSZÁGOT és SZLOVÉNIÁT a kvalifikációs irányelv teljes körű végrehajtására

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovéniának, mert nem jelentették be a harmadik országok állampolgárainak nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozó jelenlegi uniós előírások (2011/95/EU irányelv) végrehajtását biztosító intézkedéseiket. A 2011 decemberében elfogadott irányelv közös uniós normákat állapít meg a nemzetközi védelemre jogosult Unión kívüli állampolgárok és hontalan személyek azonosítására. Biztosítja továbbá az ellátások és jogok minimális szintjét az EU valamennyi országában, ezáltal eltántorítva az érintetteket az uniós országok közötti szabálytalan továbbutazástól és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásától. A tagállamoknak 2013. december 21-ig kellett végrehajtaniuk a közös normákat. Lengyelország, Magyarország és Szlovénia nem hajtotta végre teljes körűen az irányelv valamennyi rendelkezését, ezért a Bizottság 2014 januárjában felszólító levelet küldött nekik. A Bizottság a mai napon indokolással ellátott vélemény küldése útján újabb szakaszba lépteti az ügyet. Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovéniának két hónapon belül kell értesítenie a Bizottságot az irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az érintett ügyekben.

Biztonsági unió: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy maradéktalanul hajtsa végre az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló uniós szabályokat

A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, mert az nem jelentette be a Bizottságnak az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló uniós szabályok ((EU) 2016/681 irányelv) végrehajtására irányuló eddigi nemzeti intézkedéseket. A PNR-adatok azokat az információkat jelentik, amelyeket az utasok járatfoglaláskor és utasfelvételkor adnak meg a légitársaságoknak, például az utas nevét, az utazás időpontját, az utazás útvonalát, az ülés számát, a poggyászadatokat, az elérhetőségi adatokat és a fizetési eszközöket. A PNR-irányelv szabályokat állapít meg az érintett adatoknak a légitársaságoktól a tagállamokhoz történő továbbítására és azok feldolgozási módjára vonatkozóan, és előírja, hogy a feldolgozást az adatvédelmi biztosítékok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni. A PNR-adatok felhasználása fontos eszköz a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben, mivel segíti a gyanús utazási minták nyomon követését és a potenciális bűnözők és terroristák azonosítását. Az ilyen adatok feldolgozása az európai biztonsági stratégia egyik kulcsfontosságú eleme, valamint a hatékony és valódi biztonsági unió alapvető építőköve. Ahhoz azonban, hogy a PNR-keret hatékony és teljes mértékben kiaknázható legyen, elengedhetetlen, hogy valamennyi tagállam a lehető leghamarabb alakítsa ki és helyezze üzembe a rendszert. A tagállamoknak 2018. május 25-ig kellett teljes körűen végrehajtaniuk az új uniós PNR-szabályokat. A ma elfogadott indokolással ellátott véleményt megelőzően a Bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött Spanyolországnak. Spanyolországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az új szabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében hozott intézkedésekről; a határidő lejártát követően a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Felszólító levelek

Jogszerű migráció: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT, hogy biztosítsa az összevont engedélyről szóló irányelv helyes végrehajtását

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Szlovéniával szemben és felszólító levelet küld a tagállamnak, mert az nem biztosítja a nem uniós munkavállalók számára az összevont engedélyről szóló irányelvben (2011/98/EU irányelv) előírt egyenlő bánásmódot. A legális migráció megkönnyítése érdekében az irányelv egyszerűsített eljárásokat és közös jogokat vezet be a nem uniós munkavállalók számára. Ezek az uniós szabályok biztosítják, hogy a nem uniós munkavállalók az uniós polgárokéval azonos előnyöket élvezhessenek a munkafeltételek, a nyugdíj, a szociális biztonság és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A szlovén jog a családi ellátások tekintetében helytelenül alkalmazza az egyenlő bánásmódhoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket, mivel előírja, hogy az egységes engedély birtokosának állandó lakóhellyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hozzájuk férhessen. Szlovén állampolgárokra nem vonatkozik ilyen követelmény. Hasonlóképpen a nyugdíjjogosultságok exportálása tekintetében Szlovénia lehetővé teszi a nyugdíjak kifizetését külföldön élő saját állampolgárai számára, míg a nem uniós munkavállalók esetében korlátozza ezt a jogot. Szlovéniának két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Belügyek: a Bizottság felszólítja OLASZORSZÁGOT, PORTUGÁLIÁT és SPANYOLORSZÁGOT, hogy hajtsák végre a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre vonatkozó szabályokat

A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Olaszországnak, Portugáliának és Spanyolországnak a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok (2011/93/EU irányelv) végrehajtásának elmulasztása miatt. Az EU szigorú szabályokat ír elő a hasonló visszaélések Európa-szerte büntetendővé tételére vonatkozóan, súlyos szankciókat róva az elkövetőkre, biztosítva a gyermekáldozatok védelmét és legfőképpen pedig támogatva az ilyen bűncselekmények megelőzését. Az irányelv egyedi intézkedéseket is tartalmaz a gyermekek interneten történő szexuális zaklatása elleni küzdelem tekintetében. A tagállamoknak 2013 decemberéig kellett végrehajtaniuk az új szabályokat. Mivel azonban az irányelv rendkívül átfogó hatókörű, szinte valamennyi tagállam késedelembe került a végrehajtási időszakhoz képest. A Bizottság tudatában van e kihívásoknak, azonban a gyermekek szexuális visszaélésekkel szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak teljes körűen meg kell felelniük az irányelv rendelkezéseinek. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a felsorolt tagállamokkal szemben, melyeknek mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottságnak. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

14. Mobilitás és közlekedés

(További információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Stephan Meder - tel.: +32 229 13917)

Indokolással ellátott vélemények

Belvízi hajózás: a Bizottság sürgeti BELGIUMOT, hogy tegyen eleget a hajóbérleti szerződésekre és az árképzésre vonatkozó uniós szabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Belgiumnak a belvízi hajózásban alkalmazott hajóbérleti szerződésekre és árképzésre vonatkozó nemzeti követelményeknek az uniós joggal (96/75/EK tanácsi irányelv) való összeegyeztethetetlensége miatt. Az irányelv rögzíti, hogy a nemzetközi és belföldi szállítás területén az érintett felek szabadon kötik meg a szerződéseket, és szabadon egyeznek meg az árakban. Belgiumnak két hónap áll rendelkezésére az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak való megfelelésre; ennek hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Közúti közlekedés: a Bizottság felszólítja CIPRUST, hogy nemzeti elektronikus nyilvántartásának csatlakoztatását igazítsa hozzá a TACHOnet új verziójához

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, mert a tagállam nemzeti nyilvántartásának csatlakozását nem igazította hozzá a TACHOnet új verziójához ((EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendelet). A tagállamok között a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolása és az ezekkel kapcsolatos információcsere a TACHOnet üzenetküldő rendszeren keresztül valósul meg. A TACHOnet az Európai Bizottság által irányított központi platformból és egy nemzeti rendszerből áll, amely a tagállamok által kezelt nemzeti elektronikus nyilvántartásokat foglalja magában. Az uniós tagállamok tehát felelősek a nemzeti elektronikus nyilvántartások létrehozásáért és karbantartásáért, valamint a nemzeti rendszer és a központi platform közötti átjárhatóság biztosításáért. A TACHOnet új és továbbfejlesztett változatának alkalmazása megköveteli a tagállamoktól nemzeti szintű rendszereik kiigazítását. A nemzeti elektronikus nyilvántartások és a TACHOnet közötti csatlakozás korszerűsítésének határideje 2018. március 2-én lejárt. Amennyiben a ciprusi hatóságok két hónapon belül nem küldenek kielégítő választ, a Bizottság az említett tagállam ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Vasúti közlekedés: a Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy ültesse át a vasúti infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat

Az egységes európai vasúti térség létrehozására vonatkozó uniós szabályok (2012/34/EU irányelv) tagállami átültetésének általános felülvizsgálata keretében a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Franciaországnak. A Franciaországban folyamatban lévő átfogó vasúti reform várhatóan megoldást kínál az irányelvnek való megfeleléssel kapcsolatos problémára. A Bizottság szerint ugyanakkor a még kidolgozás alatt álló francia vasúti keretszabályozás egyelőre nem felel meg teljes mértékben egyes különös rendelkezéseknek, többek között a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve az állomásüzemeltető függetlenségére vonatkozó garanciák tekintetében. Franciaországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy megválaszolja a Bizottság által felvetett érveket, ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy a tagállam ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Felszólító levelek

Vasúti közlekedés: A Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy hogy nyújtsa be a vasúti rendszer akadálymentesítésére, illetve forgalmi szolgálatára és forgalomirányítására vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos terveit

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert az utóbbi az uniós előírások ellenére nem nyújtotta be a műszaki követelményeket tartalmazó nemzeti végrehajtási tervét (NIP) két uniós jogszabályhoz kapcsolódóan: a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférése (1300/2014/EU bizottsági rendelet), illetve a vasútrendszer „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszere tekintetében ((EU) 2015/995 bizottsági rendelet). A tagállamoknak legkésőbb 2017. január 1-jéig, illetve 2017. július 1-jéig kellett értesítést küldeniük terveikről. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; a határidő lejártát követően a Bizottság indokolással ellátott véleményt fogadhat el.

Közúti közlekedésbiztonság: a Bizottság felszólítja ÍRORSZÁGOT és LENGYELORSZÁGOT, hogy nyújtson be jelentést a közúti közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos információcseréről

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Írországnak és Lengyelországnak, amiért nem nyújtottak be jelentést a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló uniós szabályok ((EU) 2015/413 irányelv) által előírt, a közúti közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos információcseréről. A szóban forgó irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azonosítsák és büntetőeljárás alá vonják azokat a külföldi illetőségű járművezetőket, akik az adott tagállam területén olyan közlekedési jogsértést követnek el, mint a gyorshajtás vagy az ittas vezetés. A tagállamoknak jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyben feltüntetik a külföldön nyilvántartásba vett járművek által a területükön elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos, egy online platformon keresztül bonyolított automatizált lekérdezések számát. A jelentésnek emellett tartalmaznia kell a válasz nélkül maradt kérések számát, illetve a jogsértések következményeinek ismertetését is. Ezek az információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az információcsere működését, a jogsértések tagállami kivizsgálásának hatékonyságát és az irányelv közúti biztonságra gyakorolt hatását. A jelentést 2018. május 6-ig kellett volna benyújtani. Mindkét tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Vasúti közlekedés: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy megfelelően hajtsa végre a vasúti biztonságra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak, mert megítélése szerint a spanyolországi biztonsági eljárások nem felelnek meg az uniós vasútbiztonsági jogszabályok (vasútbiztonsági irányelv, 2004/49/EK irányelv) követelményeinek. Az irányelv a vasúti rendszer egészére vonatkozó biztonsági követelményeket szabályozza. A Bizottság megítélése szerint Spanyolországban hiányosságok mutatkoznak abban, ahogy a nemzeti vizsgáló testület a balesetek és biztonsági események kiváltó okait elemzi, továbbá a nemzeti biztonsági hatóság által alkalmazott felügyeleti technikák terén. Spanyolországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Közlekedési szolgáltatások: a Bizottság sürgeti LENGYELORSZÁGOT, hogy tegyen eleget az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályainak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólítja Lengyelországot, hogy teljes körűen tegyen eleget az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályoknak (1073/2009/EK rendelet). A vonatkozó rendelet 2009 októberében került elfogadásra, a közúti fuvarozói szakma gyakorlására és a közúti szállítási piachoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok korszerűsítését célzó intézkedéscsomag részeként. Fő célja, hogy hozzájáruljon az autóbusszal végzett személyszállítás belső piacának kiteljesítéséhez, valamint a piac hatékonyságának és versenyképességének fokozásához, ezáltal elősegítve a személyautók használatától az autóbuszos személyszállítás felé való elmozdulást. Egy lengyel hatóság visszavonta egy, Németország és Lengyelország között menetrend szerinti nemzetközi buszjáratokat üzemeltető, németországi székhelyű busztársaság engedélyét. Egyfelől a lengyel hatóság nem is rendelkezett hatáskörrel az engedély visszavonására, másrészről a visszavonás jogi követelményei sem teljesültek. Ezért a Bizottság megítélése szerint Lengyelország megsértette a szóban forgó uniós rendeletet. Lengyelországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy megküldje válaszát; ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény elfogadásáról határozhat.

Veszélyes áruk szállítása: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy ültesse át a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon felszólította az Egyesült Királyságot, hogy teljes körűen feleljen meg a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó uniós jogszabályoknak ((EU) 2018/217 bizottsági irányelv). Az Egyesült Királyság nem nyújtott be további bizonyítékokat az irányelv átültetése céljából nemzeti szinten elfogadott végrehajtási intézkedések igazolására. A brit hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre arra, hogy válaszoljanak; ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

 

15. Adóügyek és vámunió

(További információk: Johannes Bahrke – tel.: +32 229 58615, Patrick Mc Cullough – tel.: +32 229 87183)

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán

Adóügyek: a Bizottság keresetet indít NÉMETORSZÁGGAL szemben a Bíróságon, mert az a héa-visszatérítés tekintetében nem hangolta össze jogszabályait az uniós szabályokkal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Németországot, amiért az elutasítja bizonyos, más tagállamokban működő vállalkozások héa-visszatérítés iránti kérelmeit.

Németország egyes esetekben nem hajlandó héát visszatéríteni anélkül, hogy további információkat kérne a visszatérítést kérelmező féltől, ha megítélése szerint az áruk és szolgáltatások jellegére vonatkozóan nyújtott tájékoztatás nem elegendő a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalához. E gyakorlat következtében előfordul, hogy a lényegi követelményeknek eleget tevő kérelmezőktől megtagadják a héa visszatérítését, ami sérti az uniós szabályok (héairányelv: 2006/112/EK tanácsi irányelv, valamint visszatérítési irányelv: 2008/9/EK tanácsi irányelv) alapján megállapított, héavisszatérítéshez való jogot. A mai határozattal az Európai Bizottság a Szerződések őreként érvényt szerez az uniós jogszabályoknak. Az ügy bírósági szakaszba léptetéséről szóló határozat azt követően született, hogy Németország a Bizottság indokolással ellátott véleményét követően sem hozta összhangba jogszabályait az uniós joggal. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Adóügyek: a Bizottság keresetet indít az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL szemben a Bíróságon, mert a tagállam egyes árupiacok tekintetében nem felelt meg a héaszabályoknak

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi az Egyesült Királyságot, amiért az utóbbi kiterjesztette egy, egyes árupiacok tekintetében eltérést engedélyező héaintézkedés hatályát. Az Egyesült Királyság jelenleg nullás héakulcsot alkalmaz az egyes egyesült királysági árupiacokon végrehajtott ügyletekre. Amióta erről az eltérésről 1977-ben értesítette a Bizottságot, az Egyesült Királyság jelentősen kiterjesztette az intézkedés hatályát, ami azt jelenti, hogy az ma már nem korlátozódik az eredeti intézkedés hatálya alá tartozó nyersanyagokra. A valamennyi tagállam által elfogadott uniós szabályok (héairányelv: 2006/112/EK tanácsi irányelv) értelmében ennek a „felfüggesztési” eltérésnek a hatálya nem terjeszthető ki. Emellett egy ilyen intézkedés jelentős versenytorzulást idéz elő az EU többi pénzügyi piacának rovására. A mai kereset azt követően született, hogy az Egyesült Királyság a Bizottság 2018. júliusi indokolással ellátott véleményét követően sem hozta összhangba jogszabályait az uniós héajoggal. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán és felszólító levél

Adóügyek: a Bizottság keresetet indít OLASZORSZÁGGAL szemben az Európai Unió Bírósága előtt az ingatlanregisztrációs adó terén alkalmazott preferenciális elbánás miatt

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Olaszországot, amiért az utóbbi nem módosította azon jogszabályait, amelyek kedvezményes adókulcsot írnak elő az első lakóingatlanukat olasz területen vásárló, külföldön élő olasz állampolgárok számára. Az érintett olasz kivándorlók a tartózkodási követelmény teljesítése nélkül jogosultak a regisztrációs adó kedvezményes mértékére. Más tagállamok állampolgárai nem jogosultak ilyen kedvezményes elbánásra, ha ténylegesen nem rendelkeznek lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel vagy 18 hónapon belül nem telepednek le azon a településen, ahol ingatlanuk található. Az ilyen, közvetlenül az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) nem engedélyezi. Hasonlóképpen, bizonyos feltételek mellett a külföldön élő olasz nyugdíjasok mentesülnek az „IMU” néven ismert önkormányzati ingatlanadó alól, vagy olaszországi ingatlanjuk után kedvezményben részesülnek a helyi szolgáltatásokra kivetett adókból. Ezért a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Olaszországnak, mert az továbbra is fenntartja az EU-ban vagy az EGT tagországaiban élő olasz nyugdíjasok első olaszországi lakóingatlanára vonatkozó egyes önkormányzati adók kedvezőbb feltételeit. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.

Indokolással ellátott vélemények

Adóügyek: a Bizottság felszólítja FRANCIAORSZÁGOT, hogy a személyi szolgáltatásokhoz és az otthoni gondozáshoz kapcsolódó adószabályokat hozza összhangba az uniós joggal

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Franciaországnak a személyi és otthoni gondozási szolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyes belföldi és külföldi illetőségű adózók által elszenvedett adóhátrányok miatt. Az adóalanyoknak, illetve – bizonyos feltételek mellett – felmenő ági rokonaiknak nyújtott gondozási szolgáltatások után járó adójóváírás jelenleg csak akkor nyújtható, ha a szolgáltatást Franciaországban található lakóhelyen nyújtják. Ez a feltétel ellentétes az uniós jog elveivel, mivel bünteti azokat a franciaországi illetőségű adóalanyokat, akik más uniós tagállamban vagy EGT-tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Egyúttal hátrányos azokra a nem franciaországi illetőségű adóalanyokra nézve is, akik a belföldi illetőségűekkel azonos helyzetben vannak, mivel jövedelmük nagy részét franciaországi tevékenységből szerzik. Ha Franciaország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy a mezőgazdasági termelőkre alkalmazott átalányadózási rendszer tekintetében hangolja össze jogszabályait az uniós joggal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Németországnak a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyedi héarendszer alkalmazásával kapcsolatban. Az uniós szabályok (héairányelv: 2006/112/EK tanácsi irányelv) lehetővé teszik a tagállamok számára a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó átalányadózási rendszer alkalmazását. E rendszer keretében a mezőgazdasági termelők a szokásos héaszabályok alkalmazása helyett átalányösszeget, illetve ún. „térítési átalányt” fizettetnek a fogyasztókkal mezőgazdasági termékeik és szolgáltatásaik után. Ennek ellensúlyozására a szóban forgó mezőgazdasági termelők nem igényelhetnek visszatérítést a megfizetett héa után. A rendszert elvileg olyan mezőgazdasági termelők alkalmazhatják, akik számára az általános héaszabályok követése valószínűsíthetően adminisztratív nehézségeket jelent. Németország azonban az átalányadózási rendszert valamennyi mezőgazdasági termelőre – így a nagy méretű gazdaságokat birtokoló termelőkre is – alapszabályként alkalmazza, nem téve különbséget azok között, akik esetében felmerülnek a fenti nehézségek és azok között, akik esetében nem. Ráadásul a német legfelsőbb ellenőrző szerv (Bundesrechnungshof) adatai szerint a mezőgazdasági termelők átalányadójának effajta alkalmazása túlkompenzációt eredményez az általuk befizetett héához képest. Ezt az uniós szabályok nem engedik, mert a belső piacon jelentős versenytorzulásokat idéz elő. Ha Németország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGOT, hogy változtassa meg a tőkenyereség-adóra alkalmazott korlátozó tőkekivonásiadó-rendelkezéseket

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Németországnak az EU/EGT-tagállamba történő eszközátruházásra kivetett, azonnali hatályú tőkekivonási adó miatt. A német eszközöknek német vállalatoktól egy – valamely EGT-tag EFTA-államban (Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben) székhellyel rendelkező – kedvezményezett részére történő átruházása kedvezőtlenebb elbánásban részesül, mint a pusztán belföldi ügyletek. Ennek az az oka, hogy a német jog előírja, hogy az ilyen ügyletek esetében a nem realizált tőkenyereséget bele kell számítani az adott pénzügyi év adóalapjába. Másodsorban a nem német illetőségű adóalanyok nem részesülhetnek adóhalasztásban, hanem az adót haladéktalanul meg kell fizetniük, ami sérti a letelepedés szabadságát. A szóban forgó német szabályok ezért valószínűsíthetően visszatartják az adóalanyokat letelepedési szabadságuk (az EUMSZ 49. cikke) és az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései által biztosított jogaik gyakorlásától. Ha Németország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT, hogy igazítsa ki a nem helyi illetőségű személyek ingatlanértékesítéseire vonatkozó adózási szabályait

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Portugáliának, amelyben felszólítja a tagállamot, hogy változtasson a tőkenyereség-adóra alkalmazott korlátozó tőkekivonásiadó-rendelkezésein, összhangba hozva azokat az Európai Unió Bíróságának vonatkozó határozataival. Portugália korábban 28%-os fix adókulccsal adóztatta meg a külföldi illetőségű adóalanyok által realizált tőkenyereséget, miközben a belföldi illetőségű adóalanyokra progresszív jövedelemadó-fizetési kötelezettség vonatkozott. A Bíróság két ügyben is (C-443/06. sz., Hollmann kontra Pública ügy és C-184/18. sz., Fazenda Pública kontra Teixeira ügy) úgy ítélte meg, hogy ez az eltérő elbánás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikke és az EGT-megállapodás által garantált elvével. Portugália azóta lehetőséget teremtett arra, hogy a külföldi illetőségű személyek helyi illetőségűnek minősüljenek, és a portugál forrásokból származó tőkenyereségükre 50%-os progresszív társaságiadó-kulcs vonatkozzon. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint azonban a belföldi illetőségű adózói státusz puszta lehetősége nem orvosolja a jogsértést, ha alapszabályként az adóztatás továbbra is nagyobb terhet ró a külföldi illetőségű adófizetőkre. Ha Portugália a következő két hónapban nem ad kielégítő választ a problémára, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy tartsa be az uniós jogot a tévesen felszámított gépjármű-regisztrációs adók visszatérítése terén

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Romániának, amiért nem biztosította a más tagállamokból vásárolt használt járművekre kivetett regisztrációs adó teljes körű és azonnali visszafizetését. A kérdéses adót az Európai Unió Bírósága az uniós szabályokkal (az EUMSZ 110. cikke) ellentétesnek minősítette. Az adók visszatérítéséről szóló román szabályok nem felelnek meg a lojális együttműködés, az egyenértékűség és a hatékonyság elvének. Ha Románia a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy a jövedelemadóra vonatkozó szabályait hozza összhangba az uniós joggal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az Egyesült Királyságnak a részvények elidegenítéséből származó veszteségekkel összefüggő társaságiadó-kedvezményről szóló nemzeti jogszabályai miatt. Jelenleg csak azok a vállalkozások jogosultak a kedvezményre, amelyek gazdasági tevékenységüket teljesen vagy túlnyomó részben az Egyesült Királyságban végzik. Ez a szabály hátrányos helyzetbe hozza azokat az adófizetőket, akik olyan vállalkozások kedvezményre jogosító részvényeibe fektetnek be, amelyek gazdasági tevékenyüket valamely, az Egyesült Királyságtól eltérő uniós tagállamban végzik veszteséggel. A szabály továbbá korlátozza a tőke szabad mozgását is (az EUMSZ 63. cikke). Ha az Egyesült Királyság a következő két hónapban nem ad kielégítő választ a problémára, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja az EGYESÜLT KIRÁLYSÁGOT, hogy igazítsa ki a kereskedőknek nyújtott hitelek utáni adókönnyítésre vonatkozó szabályait

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az Egyesült Királyságnak, hogy igazítsa ki a kereskedőknek nyújtott hitelek utáni adókönnyítésre vonatkozó nemzeti jogát. Az Egyesült Királyság jogszabályai jelenleg egyedi adókönnyítést írnak elő abban az esetben, ha a „kedvezményre jogosító hitel” behajthatatlanná válik. Ebben az esetben a hitelező jogosult azt kérni, hogy a hitel összege levonható legyen a tőkenyereség-adóra vagy az adóköteles nyereségre kivetett társasági adóra vonatkozó kötelezettségéből. A szabály ugyanakkor a „behajthatatlan hitel” adóügyi megítélése tekintetében különbséget tesz az Egyesült Királyságban lakó és a nem ott lakó hitelfelvevők között. Ez indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását (az EUMSZ 63. cikke). Ha az Egyesült Királyság a következő két hónapban nem ad kielégítő választ a problémára, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Felszólító levelek

Adóügyek: a Bizottság ismételten felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy közútiáruforgalom-ellenőrzési rendszerét hozza összhangba az uniós szabályokkal

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy egy adott közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer követelményei nem felelnek meg az uniós héajognak (2006/112/EK tanácsi irányelv), ezért azok módosítását kéri a tagállamtól. A Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) keretében a vállalkozásoknak héafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. A Bizottság megerősíti, hogy az EKÁER ezen követelményei sértik a héaszabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló uniós ügyleteket érintik, és a határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezetnek be. Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy a cigarettákra kivetett adókat igazítsa az uniós minimumküszöbhöz

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert a tagállam nem tartja be a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós szabályok (2011/64/EU tanácsi irányelv) alapján a cigarettákra vonatkozó uniós jövedékiadó-küszöböt. A hatályos szabályok értelmében a tagállamoknak a területükön forgalomba hozott cigarettákra a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár legalább 60%-ának megfelelő jövedéki adót kell kivetniük. Más tagállamokhoz hasonlóan a Bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja e követelményt, azonban a Magyarország által a cigarettára kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt marad. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Adóügyek: A Bizottság felszólítja LENGYELORSZÁGOT, hogy módosítsa az olyan jövedéki termékekre vonatkozó héaszabályait, melyek esetében a vámkezelési szolgáltatásokat a címzettek végzik el

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Lengyelországnak, hogy módosítsa azon héaszabályait, amelyek arra kötelezik az ügyfeleiknek jövedéki termékekhez (pl. üzemanyaghoz) kapcsolódó vámkezelési szolgáltatásokat nyújtó címzetteket, hogy a héát ne csak szolgáltatásaik ellenértéke után, hanem az üzemanyagra kivetett jövedéki adó és üzemanyagdíj után is megfizessék, annak ellenére, hogy a szóban forgó címzettek nem valósítanak meg a jelenleg hatályos héaszabályok (héairányelv: 2006/112/EK tanácsi irányelv) szerinti unión belüli üzemanyag-beszerzést. Mindez kettős adóztatást eredményezhet, mivel e vállalkozások ügyfelei is megfizetik a héát ugyanazon üzemanyag Unión belüli beszerzése után. Amennyiben Lengyelország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a lengyel hatóságoknak.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja PORTUGÁLIÁT, hogy módosítsa a gépjármű-adóztatásra vonatkozó jogszabályait

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Portugália ellen, amiért az nem veszi figyelembe a más tagállamokból importált használt autókra kivetett regisztrációs adó környezetvédelmi összetevőjét. A Bizottság álláspontja szerint a portugál jogszabályok nem egyeztethetők össze az EUMSZ 110. cikkével, mert a más tagállamokból behozott használt gépkocsikat nagyobb adók terhelik a portugál piacon vásárolt használt autókhoz képest, mivel amortizációjukat nem veszik teljes mértékben figyelembe. Amennyiben Portugália két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a portugál hatóságoknak.

Vámügyek: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy módosítsa a vámtartozásokra vonatkozó jogszabályait

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának a vámtartozásokra vonatkozó román jogszabályoknak az Uniós Vámkódex-szel (952/2013/EU rendelet) való összhangba hozása érdekében. Az uniós szabályok értelmében a vámhatóságoknak három évük van, hogy közöljék az adóssal adóssága összegét. Ha a vámtartozás bűncselekmény következtében merült fel, a vámhatóságoknak 10 éven belül kell e közlést megtenniük. A román vámjogi törvény kimondja, hogy a vámtartozás a keletkezésétől számított öt év eltelte után nem közölhető az adóssal, tekintet nélkül arra, hogy az adott vámtartozás bűncselekmény következtében keletkezett-e. Ez a rendelkezés tehát nem tartja tiszteletben a vámtartozás közlésére az uniós vámjogban előírt hároméves határidőt. Amennyiben Románia két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a román hatóságoknak.

Adóügyek: a Bizottság felkéri SPANYOLORSZÁGOT, hogy szüntesse meg a társaságok szétválásához kapcsolódó adóhalasztásra vonatkozó, indokolatlanul korlátozó feltételeket

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak, amelyben sürgeti a spanyol jogban foglalt azon feltételek eltörlését, amelyek ellentétesek a vállalategyesülésekről szóló irányelvvel (90/434/EGK tanácsi irányelv). Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az olyan vállalati átszervezéseket, mint az egyesülések vagy szétválások, a szerkezetátalakítás időpontjában ne nehezítsék adóztatási akadályok. Az átszervezésből származó tőkenyereség adóztatását ezért az eszközök és részvények későbbi értékesítésének vagy elidegenítésének időpontjára kell halasztani. A spanyol jog azonban indokolatlanul korlátozó feltételeket ír elő bizonyos típusú vállalat-szétválások esetében: az adóhalasztást nem engedélyezi, ha a felosztott vállalkozás részvényesei nem kapnak a felosztással létrejövő valamennyi társaságban ugyanolyan arányú részesedést, kivéve, ha a megszerzett eszközök tevékenységi ágak. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a spanyol hatóságoknak.

Adóügyek: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy módosítsa a multinacionális vállalatok országonkénti jelentéstételére vonatkozó szabályokat

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Spanyolországnak, amelyben felszólítja a tagállamot a multinacionális csoportok országonkénti jelentéstételére vonatkozó uniós szabályok (4. közigazgatási együttműködési irányelv – (EU) 2016/881 tanácsi irányelv) teljes körű végrehajtására. A hatályos spanyol jogszabályokból hiányzik több, a multinacionális vállalatok jelentéstételi kötelezettségeihez kapcsolódó elem. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a spanyol hatóságoknak.

Ügylezárások

Adóügyek: a Bizottság lezárja CSEHORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG és LENGYELORSZÁG ügyét

A Bizottság üdvözli, hogy az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében Csehország, Görögország és Lengyelország átültette a tagállamok adóhatóságainak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos információkhoz való hozzáférése tekintetében szükséges intézkedéseket (a közigazgatási együttműködésről szóló 5. irányelv – (EU) 2016/2258 tanácsi irányelv). A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy lezárja a szóban forgó három kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság 2018 januárjában kötelezettségszegési eljárást indított a három tagállam ellen, 2016 júniusában pedig indokolással ellátott véleményt küldött a görög hatóságoknak.

MEMO/19/462

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar