Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok: A nemzeti energia- és klímatervek ismertetése

Brüsszel, 2019. június 18.

Mik azok az energia- és klímatervek?

A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) a legelső integrált középtávú tervezési eszközök, amelyeket a tagállamok kötelesek kidolgozni az energiaunió célkitűzéseinek, különösen az EU 2030-ig elfogadott energia- és éghajlat-politikai célértékeinek teljesítése céljából. A nemzeti energia- és klímatervek leírják, hogy az egyes tagállamok hogyan kívánnak hozzájárulni az energiaunió közös célkitűzéseinek eléréséhez.

Az összehasonlíthatóság és a szakpolitikai összhang biztosítása érdekében a nemzeti energia- és klímaterveknek az energiaunió irányításáról szóló rendelet által kötelezően előírt struktúrát kell követniük. Céljuk, hogy előmozdítsák az energiával és az éghajlattal kapcsolatos prioritásokról folytatott széles körű európai vitát. A nemzeti energia- és klímatervek ezért az energiaunió alábbi öt dimenziójának logikája szerint épülnek fel: az energiahatékonyság elsősége; teljeskörűen integrált belső energiapiac; a gazdaság dekarbonizációja; energiabiztonság, szolidaritás és bizalom; valamint kutatás, innováció és versenyképesség. A tagállamoknak minden egyes dimenzió tekintetében ismertetniük kell a nemzeti célok elérését szolgáló célértékeket, célkitűzéseket és/vagy hozzájárulásokat, valamint szakpolitikai lépéseket és intézkedéseket. A nemzeti energia- és klímaterveket egy megbízható elemzésre kell alapozni, amely a javasolt szakpolitikák és intézkedések várható hatásait vizsgálja. A nemzeti energia- és klímaterveket meg kell vitatni a hazai érdekelt felekkel és a szomszédos tagállamokkal is. A szóban forgó tervek a tiszta energiára való átállás lehetővé tételének lényeges eszközei, melyek beruházási biztonságot nyújtanak az európai ipar számára.

2018. december 31-ig valamennyi uniós tagállamnak be kellett adnia nemzeti energia- és klímatervének tervezetét. A végleges tervek benyújtásának határideje 2019. december 31. A mai ajánlások és bizottsági közlemény részét képezik annak a tagállamokkal való kölcsönös visszacsatolási folyamatnak, amely biztosítja a nemzeti energia- és klímatervek végleges változatainak kellő részletességét, megalapozottságát és ambícióit.

Mit fogadott el ma a Bizottság? Mi a Bizottság mai fő üzenete a tagállamokhoz?

A mai bizottsági közlemény és ajánlások értékelést adnak a legelső integrált nemzeti energia- és klímatervek tervezeteiről annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak e tervek 2019 végéig történő véglegesítéséhez. Létre kell hozni a megfelelő tervezési eszközöket, támogatni kell ebben a tagállamokat, valamint lehetővé kell tenni, hogy az Unió mind az öt dimenzió mentén teljesíthesse az energiaunió célkitűzéseit, mindenekelőtt a 2030-as energia- és éghajlat-politikai célokat.

A közlemény és az ajánlások arra kérik a tagállamokat, hogy a tervezeteken többféle módon is javítsanak:

  • Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részesedése terén egyes tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, és jobban ki kell használniuk nemzeti potenciáljukat, míg másoknak meg kell erősíteniük nagyratörő célkitűzéseiket.
  • A tagállamoknak mind az öt dimenzióban mérhető, megvalósítható, reális és határidőhöz kötött célkitűzéseket kellene megállapítaniuk.
  • A tagállamok többségét arra kérik, hogy több konkrét szakpolitikai lépéssel és intézkedéssel támogassák nemzeti célértékeik és hozzájárulásaik elérését, mégpedig valamennyi dimenzió esetében.

Ez az első ilyen jellegű próbálkozás, és a tagállamok az elmúlt hónapokban konstruktívan működtek együtt a Bizottsággal. A Bizottság tovább fogja segíteni a tagállamok munkáját nemzeti energia- és klímaterveik végső változatainak javításában és a bizottsági ajánlások kellő figyelembevételében. Továbbra is szorgalmazza a nemzeti energia- és klímatervekről szóló sokszereplős vitát, támogatja a tagállamok közötti regionális együttműködést, és kérésre technikai segítséget is nyújt.

Fennáll-e a kockázata annak, hogy nem sikerül elérni a 2030-ra szóló megújulóenergia- és energiahatékonysági célértékeket?

A nemzeti energia- és klímatervek jelenlegi tervezetei sem a megújuló energiaforrások részesedése, sem az energiahatékonysági hozzájárulások tekintetében nem kielégítőek. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot. Az energiahatékonyság esetében ez az eltérés 6,2 százalékpont (a primerenergia-fogyasztás tekintetében), illetve 6 százalékpont (a végső energiafogyasztás tekintetében) is lehet.

Biztató azonban, hogy a tagállamoknak még 6 hónap áll rendelkezésükre nemzeti ambíciószintjük növelésére. Közös célunk annak biztosítása, hogy a végleges nemzeti energia- és klímatervekben megadott nemzeti hozzájárulások összesített értéke legalább az elfogadott uniós célkitűzések szintjének megfeleljen (32% a megújuló energiaforrások esetében, 32,5% az energiahatékonyság tekintetében).

Hogyan befolyásolják ezek a tervek a Párizsi Megállapodásban vállalt uniós kötelezettségvállalásokat?

Az EU és tagállamai a Párizsi Megállapodás értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását. A nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek tervezeteiben szereplő tervezett intézkedések vagy az üvegházhatást okozó gázok csökkentése terén kitűzött nemzeti célok alapján (és óvatos becslésekkel élve azon országok esetében, ahol ezek nem állnak rendelkezésre) az üvegházhatású gázok kibocsátásának összesített uniós csökkentése a becslések szerint összhangban van az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ra kitűzött – 1990-hez képest – 40%-os csökkentésével.

A 2030-ra elfogadott éghajlatváltozási, energiaügyi és a tiszta mobilitásra vonatkozó célkitűzések teljes körű végrehajtásával az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ben várhatóan akár mintegy 45%-kal is csökkenthetjük a 1990. évi szinthez képest. Ugyanakkor a Bizottság értékelése azt mutatja, hogy a nemzeti energia- és klímatervek tervezeteiben szereplő ambíciószint még nem volna elegendő ehhez.

Hogyan haladnak a tagállamok az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó nemzeti célértékek elérése felé?

A tagállamok további szakpolitikákat is előirányoznak annak érdekében, hogy elérjék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó kötelező nemzeti célkitűzéseket. Ezek együttesen 2030-ben 28%-kal csökkentenék a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. Ez jelentős előrelépést jelent, ha a korábbi előrejelzéseket vesszük figyelembe, de a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok minimális hozzájárulásaként megállapított –30%-os célértékhez képest az uniós szintű különbség még így is 2 százalékpont.

A tagállami célértékek 0–40% között alakulnak. A tagállamok igen változatos módon kívánják elérni ezeket a célértékeket. A belföldi intézkedések különösen az építőiparra és a közlekedési ágazatra összpontosítanak. Egyes tagállamok tagállamközi transzfereket, illetve bizonyos mennyiségű többletkibocsátás-csökkentést irányoznak elő a földhasználat, a földhasználat-változtatás és az erdészeti ágazat területén.

Hogyan befolyásolják ezek a tervek az EU 2050-ra vonatkozó hosszú távú klímasemlegességi stratégiáját?

A Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2050-ig az EU váljon klímasemlegessé. Az Európai Parlament már jóváhagyta ezt a törekvést, a Tanács még vitát folytat a kérdésről.

Az energiaunió irányításáról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak 2020. januárig ki kell dolgozniuk hosszú távú nemzeti stratégiáikat. A nemzeti energia- és klímaterveket és a hosszú távú stratégiákat egymást kiegészítő módon kell kidolgozni, hogy biztosítva legyen a 2030-as célok és a hosszú távú célkitűzések közötti összhang. A nemzeti energia- és klímatervek tervezeteinek több mint fele már 2050-re szóló célkitűzéseket vagy törekvéseket foglal magában, noha eltérő részletességgel.

Milyen hatással lesz mindez az európai polgárokra és fogyasztókra?

Az említett értékelés döntően hozzájárul ahhoz, hogy szilárd, erőteljes, teljes körű és megbízható végleges nemzeti energia- és klímatervek születhessenek. A szóban forgó tervek is megkerülhetetlenek lesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos, 2030-ra szóló nagyratörő célok elérése szempontjából. A szakpolitikák és intézkedések koordinálásával, valamint az azonosított beruházási és innovációs igények kezelésével a nemzeti energia- és klímatervek elő fogják mozdítani a beruházásbiztonságot és a strukturális reformokat, miközben serkentik a növekedést és a munkahelyteremtést Európában. A nemzeti energia- és klímatervek kulcsfontosságú szerepet fognak játszani ipari bázisunk költséghatékony átalakításának előmozdításában is egy olyan klímasemleges, körforgásos és fenntartható gazdaság felé, amely egyformán fogja szolgálni társadalmunk és egész bolygónk érdekeit. Végül a hiteles nemzeti energia- és klímatervek lehetővé fogják tenni az EU számára, hogy megerősítse a nem uniós országokkal folytatott együttműködést a tiszta energiára való átállás prioritásai terén.

A nemzeti energia- és klímatervek tervezeteinek bizottsági értékelése egyedülálló rálátást ad a tagállami energia- és éghajlat-politikai célkitűzések irányvonalára. Az ajánlások közös, szilárd és összehasonlítható alapot nyújtanak a civil társadalom számára ahhoz, hogy nemzeti szinten aktívabban vehessen részt az Uniónak az energia és az éghajlat területén megfogalmazott közös kihívásaival és hosszú távú prioritásaival kapcsolatos párbeszédben.

Az értékelés további elemeket fog kínálni a küszöbön álló nyilvános konzultációk, többszintű párbeszédek és regionális együttműködési folyamatok előkészítéséhez, amint azt az energiaunió irányításáról szóló rendelet is előírja.

Mi a nemzeti energia- és klímatervek jogi kerete?

Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló rendelet (az energiaunió irányításáról szóló rendelet) 2018. december 24-én lépett hatályba. Az említett rendelet közös energia- és éghajlat-politikai keretet hoz létre az Európai Unióban és tagállamaiban.

A tagállamoknak nemzeti energia- és klímaterveikben fel kell tüntetniük, hogy miként járulnak hozzá az energiaunió céljainak, nevezetesen az EU 2030-ig szóló energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek közé tartoznak a megújuló energiával kapcsolatos legalább 32%-os és az energiahatékonysággal kapcsolatos legalább 32,5%-os uniós célértékek, melyeket a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv és a 2018 végén hatályba lépett megújulóenergia-irányelv határozott meg.

Melyek a következő lépések?

A következő hat hónap (tehát a 2019 végéig tartó időszak) döntő fontosságú lesz a nemzeti energia- és klímatervek véglegesítése szempontjából. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a mai közlemény és ajánlások alapján tökéletesítsék nemzeti energia- és klímaterveiket.

Annak érdekében, hogy a 2019 végéig benyújtott végleges nemzeti energia- és klímatervek megfeleljenek valamennyi követelménynek, és összhangban legyenek az EU 2030-ig szóló ambiciózus céljaival, a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy kezdeményezzen vitát a bizottsági közleményben és ajánlásokban meghatározott fő prioritásokról annak biztosítására, hogy a végleges nemzeti energia- és klímatervek megfelelő ambíciószinttel rendelkezzenek.

A küszöbön álló eszmecserék hatásfokának maximalizálása érdekében a közlemény [hét] fő prioritást határoz meg a jövőbeli megbeszélések strukturálása céljából. Ezek: a 2030-ra vonatkozó ambíciószintben és szakpolitikákban mutatkozó eltérések korrigálása; az összes érintett minisztérium bevonása nemzeti szinten; a lehető legjobb együttműködés a szomszédos tagállamokkal; a nemzeti energia- és klímatervek felhasználása az ipar, a versenyképesség és az innováció támogatására; beruházások vonzása és finanszírozási lehetőségek azonosítása; a szociális dimenzió teljes körű integrálása; a hosszú távú célkitűzések és hosszú távú jövőkép figyelembevétele.

 

 

MEMO/19/2997

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar