Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Igazságügyi eredménytábla – Kérdések és válaszok

Brüsszel, 2019. április 26.

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely összehasonlító áttekintést nyújt az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek függetlenségéről, minőségéről és hatékonyságáról. Az igazságügyi eredménytábla hetedik alkalommal jelenik meg.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla?

Az uniós igazságügyi eredménytábla olyan összehasonlító tájékoztatási eszköz, amely segítségül szolgál az EU-nak és a tagállamoknak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek eredményességének javításához. E cél érdekében objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat valamennyi tagállam igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról.

Az eredménytábla hozzájárul a bevált gyakorlatok, a lehetséges fejlesztések és az esetleges hiányosságok azonosításához, továbbá bemutatja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének időbeli tendenciáit. Nem összesített rangsort jelenít meg, hanem átfogó képet nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek működéséről. Ehhez a tagállamok közös érdekét képviselő különféle mutatókat használ fel.

Az eredménytáblának nem célja az igazságszolgáltatás valamely rendszerének propagálása. A gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség a hatékony igazságszolgáltatás lényeges jellemzői közé tartozik, függetlenül attól, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer milyen modellt követ, vagy milyen jogi hagyományokon alapul.

Miért fontosak az igazságszolgáltatási rendszerek az Unió számára?

Az igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jogállamiság fenntartásában és az EU alapvető értékeinek megőrzésében. Biztosítják, hogy az egyének és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az őket megillető jogokat, erősítik a kölcsönös bizalmat, és elősegítik a vállalkozásbarát és beruházásösztönző környezet kialakítását az egységes piacon. Az európai szemeszter – az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusa – ezért a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítását egyik prioritásaként kezeli. Az uniós igazságügyi eredménytábla segíti a tagállamokat e prioritás megvalósításában.

Mik a legfontosabb újdonságok az uniós igazságügyi eredménytábla hetedik kiadásában?

A 2019. évi kiadás részletesebben mutatja be az igazságszolgáltatási rendszerek működésének egyes elemeit:

  • Bírói függetlenség: új mutatók a bírókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokban részt vevő hatóságok, a nemzeti ügyészi hivatalok feletti főbb irányítási hatáskörök, valamint a nemzeti ügyészek kinevezése és felmentése tekintetében;
  • Igazságügyi beruházások: új áttekintés arról, hogy a pénzügyi forrásokat mire költik el az egyes igazságszolgáltatási rendszerekben;
  • Az igazságszolgáltatás minősége: új áttekintés a legfelsőbb bíróságokon az ítéletek minőségének javítására alkalmazott standardokról, együttműködésben az európai igazságügyi hálózatokkal (az EU Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével és az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával).

Az eredménytábla emellett az alábbiakat mutatja be:

  • Hogyan érzékelik a polgárok és a vállalatok a bírói kar függetlenségét a korábbi évekhez képest (lásd „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a nagyközönség által észlelt függetlensége” című 2019. évi Eurobarométer felmérést és „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a vállalatok által észlelt függetlensége” című Eurobarométer felmérést).
  • Miként érinti a költségmentesség és a bírósági illetékek összege az igazságszolgáltatáshoz való jogot;
  • Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a kiszolgáltatottabb csoportok, például a gyermekek, látássérültek és hallássérült személyek, a nemi alapú erőszak áldozatai és a nem anyanyelvi beszélők számára.

Melyek a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla főbb megállapításai?

  • Pozitív trend a hatékonyság terén: a nyolc évre (2010–2017) kiterjedő hatékonysági adatok azt mutatják, hogy kedvező fejlemények figyelhetők meg a legtöbb olyan tagállamban, amelyet az európai szemeszter keretében egyedi kihívásokkal szembesülő országként azonosítottak.
  • Az igazságügyi kiadások stabilak maradtak: összességében 2017-ben a tagállami bíróságokra költött államháztartási összkiadások többnyire stabilak maradtak a tagállamokban. E kiadások különböző kategóriák – személyi költségek, épületek, szoftverek, ingatlanbérlet, költségmentesség biztosítása stb. – közötti megoszlása azonban azt mutatja, hogy jelentősek a különbségek a tagállamok kiadási szerkezetében.
  • A bírói függetlenséggel kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak: A tagállamok mintegy kétharmadában az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése 2016-hoz képest javult. Az elmúlt évhez képest azonban a nyilvánosság által érzékelt függetlenség szintje az európai szemeszter keretében egyedi kihívásokkal szembesülő országokként azonosított tagállamok több mint kétharmadában csökkent. A bírói kar és a bírák függetlenségét a válaszadók szerint leginkább a kormányzati és politikai beavatkozás vagy nyomásgyakorlás veszélyezteti.
  • A legtöbb tagállam a bírák képzése révén biztosítja az ítéletek minőségét: ami a legfelsőbb bíróságokon az ítéletek minőségének javítására alkalmazott standardokat illeti, a legtöbb bíróság speciális képzést nyújt a bírák számára a határozatok szerkezetéről, indokolásáról és megszövegezéséről. Egyes tagállamokban a bírósági ügyfeleknek rendelkezésükre állnak olyan mechanizmusok, amelyek célja a bírósági határozatok megértésének elősegítése, ami a polgárbarát igazságszolgáltatási rendszerek javítását célzó, figyelemreméltó gyakorlatnak tekinthető.
  • A nemzeti ügyészségekre és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó biztosítékok eltérőek: Ami a nemzeti ügyészségeket illeti, az uniós igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy néhány tagállamban a fő irányítási hatáskörök többé-kevésbé egyetlen hatóságnál koncentrálódnak. Emellett a legtöbb országban az igazságszolgáltatási/ügyészi tanács vagy az ügyészség részt vesz a nemzeti ügyészek kinevezésében és elbocsátásában. Ami a bírókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokat illeti, a legtöbb tagállamban a fegyelmi szankciókról döntő hatóság független szerv, például bíróság vagy bírói tanács. Egyes tagállamokban ez egy különleges bíróság, amelynek tagjait az igazságszolgáltatási tanács, a bírák, illetve egy tagállamban az igazságügyi miniszter választja vagy nevezi ki.
  • A versenyjog terén csökken az ügyteher: a tagállami bíróságok előtt álló ügyek teljes száma jelentősen csökkent, aminek következtében hét tagállamban csökkent a bírósági felülvizsgálat időtartama.
  • Az infokommunikációs technológiák (IKT) használata bizonyos országokban továbbra is korlátozott: számos tagállam még nem használja ki optimális mértékben az elektronikus ügykezelési rendszerekben rejlő lehetőségeket, és az előző évekhez képest sem sikerült javulást elérni. Bizonyos tagállamokban még mindig nem lehetséges a nemzeti szintű adatgyűjtés minden igazságügyi területen.
  • A rosszabb anyagi helyzetű polgárok korlátozottabban férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz: az eredménytábla megerősíti, hogy bizonyos tagállamokban a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező polgárok bizonyos típusú jogviták esetében egyáltalán nem kapnak költségmentességet. Az elmúlt évhez képest e tagállamok közül kettő tette hozzáférhetőbbé a költségmentességet. Egyes tagállamokban a költségmentesség igénybevételével kapcsolatos nehézségek és az esetenként jelentős mértékű bírósági illetékek együttesen visszatartják a szegénységben élő polgárokat attól, hogy gyakorolják az igazságszolgáltatáshoz való jogukat.
  • A pénzmosási eljárások időtartama továbbra is kihívást jelent: az adatok azt jelzik, hogy a tagállamok mintegy felében a pénzmosás elleni ügyekben indított elsőfokú bírósági eljárások akár egy évig is tarthatnak. Néhány tagállamban, ahol különösen nagyok a kihívások, átlagosan két vagy több évig tartanak ezek az eljárások.

 

Mi a kapcsolat az uniós igazságügyi eredménytábla, valamint az uniós jogállamisági eszköztár között?

Az uniós igazságügyi eredménytábla az uniós jogállamisági eszköztár egyik eleme.

Az uniós igazságügyi eredménytábla mutatók egész sora alapján von le következtetéseket a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségére, minőségére és hatékonyságára vonatkozóan. Összehasonlító eszköz, amelyet az európai szemeszter országjelentéseiben bemutatott országspecifikus értékelések egészítenek ki, melyek lehetővé teszik a nemzeti jogi és intézményi háttér alapján történő mélyrehatóbb elemzést.

Az uniós jogállamisági eszköztár számos eszközt tartalmaz, amelyek segítségével szorosan nyomon követhetők, értékelhetők és megválaszolhatók a jogállamisággal kapcsolatos tagállami fejlemények. Ilyen eszköz többek között a kötelezettségszegési eljárás, az európai szemeszter, az EU igazságügyi eredménytáblája, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, a jogállamisági keret és az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás.

A Bizottság április 3-én közzétett, a jogállamiság további megerősítéséről szóló közleményében felkérte az uniós intézményeket és a tagállamokat, valamint más érdekelt feleket, hogy nyújtsanak be a jogállamisági eszköztár továbbfejlesztését célzó javaslatokat.

Erre a mérlegelési folyamatra, valamint a most folyó vitára építve a Bizottság 2019 júniusában vissza fog térni a kérdésre, megfogalmazva saját következtetéseit és javaslatait.

Mi az európai szemeszter?

Az európai szemeszter az EU gazdasági, költségvetési és szociálpolitikai koordinációjának éves ciklusa. Az Európai Bizottság minden évben részletesen elemzi a makrogazdasági, költségvetési és strukturális reformokról szóló tagállami programokat, és a következő 12–18 hónapra ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket a Tanácsnak kell elfogadnia. Az európai szemeszter ciklusa novemberben kezdődik, amikor közzéteszi a Bizottság éves növekedési jelentését és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát. Az éves növekedési jelentés általános gazdasági és társadalmi prioritásokat állapít meg az EU számára, valamint általános szakpolitikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a következő pénzügyi évre vonatkozóan. Az euróövezetre vonatkozó ajánlás országspecifikus tanácsokat biztosít az euróövezet tagállamai számára az euróövezet egészének működése szempontjából releváns kérdésekben.

A 2019. évi éves növekedési jelentésben a Bizottság kiemelte, hogy „a jól teljesítő állami intézmények hozzájárulnak a nagyobb növekedéshez és előfeltételei más reformok sikeres végrehajtásának”, továbbá hogy „ez magában foglalja […] a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos elemeket”. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy „[a] jogállamiság, a hatékony igazságügyi rendszer és a szilárd antikorrupciós szabályozási keretek elengedhetetlenek a vállalkozások vonzásához és a gazdasági növekedés elősegítéséhez. Mindez elsősorban a bírósági rendszerek függetlenségéhez és hatékonyságához, valamint a korrupció elleni küzdelem átfogó megközelítéséhez kapcsolódik, amely egyesíti magában a megelőzést, a hatékony bűnüldözést és a szankciókat.”

Az Európai Tanács 2019. március 22–21-i ülésén jóváhagyott, az euróövezetre vonatkozó 2019. évi ajánlás kiemeli, hogy javítani kell az intézmények minőségét és különösen az igazságügyi rendszerek hatékonyságát.

Hogyan járul hozzá az uniós igazságügyi eredménytábla az európai szemeszterhez?

Az eredménytábla számos mutató vizsgálatán keresztül értékeli a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségét, minőségét és hatékonyságát, és hozzájárul az igazságügyi reformok hatásának értékeléséhez. Amennyiben az eredménytábla gyenge teljesítményt jelez, az e mögött meghúzódó okok minden esetben szükségessé teszik a nemzeti jogi és intézményi háttér mélyebb elemzését. Ezt az országspecifikus értékelést az európai szemeszter folyamatához kapcsolódóan az érintett hatóságokkal és érdekelt felekkel folytatott kétoldalú párbeszéd keretében készítik el.

Az országspecifikus értékelés figyelembe veszi a jogrendszer sajátosságait, és az érintett tagállam körülményeit. Ez végül arra késztetheti a Bizottságot, hogy javaslatot tegyen arra, hogy a Tanács fogadjon el a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek javítására irányuló, országspecifikus ajánlásokat.

Hogyan járulhat hozzá a hatékony igazságszolgáltatás a gazdasági növekedéshez?

Régóta bizonyított tény, hogy a jogállamiságot tiszteletben tartó hatékony igazságszolgáltatási rendszernek kedvező a gazdasági hatása. Ahol az igazságszolgáltatási rendszerek biztosítják a jogok érvényesítését, ott a hitelezők nagyobb valószínűséggel nyújtanak hitelt, a vállalkozások tartózkodnak az opportunista viselkedéstől, csökkennek a tranzakciós költségek, és az innovatív vállalkozások nagyobb valószínűséggel eszközölnek beruházásokat.

A jól működő nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek a gazdaságra gyakorolt kedvező hatását számos – többek között az Európai Központi Banktól, a Nemzetközi Valutaalaptól, az OECD-től, a Világgazdasági Fórumtól és a Világbanktól származó – szakirodalmi munka és kutatás kiemeli.

Hogyan vizsgálja a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla az igazságszolgáltatás hatékonyságát?

Az eredménytábla olyan mutatókat alkalmaz, amelyek a hatékony igazságszolgáltatási rendszer három fő jellemzőjét – a hatékonyságot, a minőséget és a függetlenséget – vizsgálják.

  • Hatékonyság

Az eljárások hatékonyságára vonatkozó mutatók a következőket ölelik fel: ügyforgalom, a bírósági eljárások hossza (ügyintézési idő); a befejezési arány (az eldöntött ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya) és a függőben lévő ügyek száma, Az eredménytábla emellett bemutatja az eljárások átlagos hosszát azokon a konkrét területeken, ahol az uniós jogot is alkalmazni kell.

  • Minőség

Az igazságszolgáltatáshoz való egyszerű hozzáférés, a megfelelő erőforrások, a hatékony értékelési eszközök és a megfelelő standardok az igazságszolgáltatási rendszerek minőségéhez hozzájáruló kulcsfontosságú tényezők. Az eredménytábla e tényezők mérése céljából különböző mutatókat alkalmaz; amelyek például a keresetek elektronikus benyújtására, a bíróságok és a felek közötti kommunikációra, a bírák képzésére, a pénzügyi erőforrásokra, az IKT ügyviteli rendszerekre és a standardokra vonatkoznak.

  • Függetlenség

Az eredménytábla megvizsgálja, milyennek érzékelik a bírói függetlenséget a közvélemény és a vállalkozások körében. Emellett tájékoztatást nyújt a bírói függetlenség esetleges kockázatával járó helyzetekre vonatkozó tagállami jogi biztosítékokról, és áttekintést ad a nemzeti ügyészség szervezeti rendszeréről.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla módszertana?

Az eredménytábla különböző információforrásokat használ fel. A számszerűsített adatok jelentős részét az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatja, amellyel a Bizottság szerződést kötött egy szakosított éves tanulmány elkészítésére. Ezek az adatok 2010–2017 közöttiek, azokat a tagállamok a CEPEJ módszertanának megfelelően szolgáltatták. A tanulmány részletesebb megjegyzéseket és szélesebb összefüggéseket bemutató országspecifikus adatlapokat is tartalmaz, amelyek az ábrákkal együtt értelmezendők.

A további adatforrások a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjai, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA), az Európai Versenyhatóságok Hálózata, a Hírközlési Bizottság, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja, a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással foglalkozó szakértői csoport, az Eurostat, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), és a Világgazdasági Fórum.

Miért hiányoznak bizonyos adatok?

Bár egyes tagállamok esetében még mindig hiányoznak adatok, az adathiány egyre csökken. Az adatgyűjtés továbbra is fennálló nehézségei gyakran az elégtelen statisztikai kapacitásnak, illetve annak tulajdonítható, hogy a gyűjtés tárgyát képező nemzeti kategóriák nem pontosan felelnek meg az eredménytáblában szereplőknek. Nagyon kevés esetben fordul elő, hogy az adathiány annak tudható be, hogy a nemzeti hatóságok vonakodnak adatokat szolgáltatni. A Bizottság a jövőben is ösztönözni fogja a tagállamokat az adathiány csökkentésére.

További információk

Sajtóközlemény

 

MEMO/19/2233

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar