Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről

Brüsszel, 2019. március 12.

Mi az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke?

Az uniós jegyzék közös eszköz a tagállamok számára az adóvisszaélés és a tisztességtelen adóverseny kockázatának kezelésére. A jegyzék koncepciója a Bizottság eredményes adóztatásról szóló 2016. évi külügyi stratégiájának keretében született, amely stratégia hangsúlyozta, hogy a különböző nemzeti jegyzékek kavalkádja helyett egy közös uniós feketelista erőteljesebb eszköz lenne, és visszatartó erővel bírna a problematikus harmadik országok esetében. A tagállamok támogatták az elképzelést, és 2017 decemberében elfogadták az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek első európai uniós jegyzékét. A jegyzék 92 ország és terület tüzetes, a jó adóügyi kormányzás nemzetközileg elfogadott kritériumainak alkalmazásával végzett átvilágításának eredménye. Az átvilágítást követően azok az országok kerültek fel a feketelistára, amelyek nem kötelezték el magukat magas szinten a jó adóügyi kormányzásra vonatkozóan elfogadott standardok teljesítése mellett. Számos ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott határidőn belül (általában 2018 végéig) eleget tesz a szóban forgó kritériumoknak. A tagállamok megállapodtak abban, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport és a Bizottság nyomon fogja követni a szóban forgó országok által elért előrehaladást annak biztosítása érdekében, hogy vállalásaikat teljeskörűen és kellő időben teljesítsék. A Bizottság felkérést kapott arra, hogy a határidő lejárta után értékelje ezeknek az országoknak az esetében az előrelépést, hogy a tagállamok dönthessenek a frissített uniós jegyzékről.

Milyen fő eredményekkel járt az uniós jegyzékkészítés?

A felülvizsgált jegyzék a Bizottság által koordinált, alapos elemzéseket és a harmadik országokkal folytatott párbeszédet magában foglaló, hosszú és intenzív folyamat betetőzése. Bizonyítéka annak, hogy az EU világszinten vezető szerepet tölt be a jó adóügyi kormányzás terén. Az egyértelmű, átlátható és hiteles folyamat valódi változást hozott: 2017 decembere óta számos átvilágított ország módosította jogszabályait és adórendszerét annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzetközi standardoknak.

Olyan méltányos eljárásról van szó, amely a jegyzék segítségével láthatóvá teszi az előrelépést, és ösztönzi az átláthatóságot azáltal, hogy az országok kötelezettségvállalásait tartalmazó levelek elérhetők az interneten. Az uniós jegyzékkészítés keretet teremtett az EU nemzetközi partnereivel folytatott, az adórendszereikkel kapcsolatos aggodalmak megoldására és a feleket kölcsönösen érintő adóügyi kérdések megvitatására irányuló párbeszédhez és együttműködéshez is.

A folyamatnak köszönhetően világszinten szigorodtak az előírások a jó adóügyi kormányzás terén, egyrészt a harmadik országok által bevezetett pozitív változások, másrészt a nulla százalékos adókulcsot alkalmazó országokra vonatkozó nemzetközi kritériumokra gyakorolt hatás révén.

Számos ország és terület hajtott végre a tavalyi évben konkrét intézkedéseket az adórendszere tekintetében feltárt problémák megoldása érdekében. 60 ország tett lépéseket a Bizottság aggályaira reagálva, és több mint 100 káros rendszer szűnt meg.

A nulla százalékos adókulcsot alkalmazó országok új intézkedéseket vezettek be a megfelelő szintű gazdasági tartalom és információcsere biztosítása érdekében.

Több mint 20 ország és terület tett lépéseket, hogy adózási átláthatósági előírásait hozzáigazítsa a nemzetközi standardokhoz, és 2019 végéig várhatóan tovább fog növekedni ezen országok köre.

Végezetül az uniós folyamat eredményeképpen több tucat ország először jelent meg olyan nemzetközi fórumokon, mint az OECD adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma vagy az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos átfogó keretrendszer.

Mely országok és milyen okból kifolyólag szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek naprakésszé tett európai uniós jegyzékén?

A Bizottság által végzett átvilágítást követően a miniszterek 15 országot tüntettek fel a jegyzékben. Ebből öt az első feketelista 2017-es elfogadás óta nem tett kötelezettségvállalást: Amerikai Szamoa, Guam, Szamoa, Trinidad és Tobago, valamint az Amerikai Virgin-szigetek. 3 másik (Barbados, Egyesült Arab Emírségek és Marshall-szigetek) szerepelt a 2017-es jegyzékben, majd kötelezettségvállalásaik alapján átkerültek a szürkelistára, de most újra a feketelistára kellett őket tenni, mivel elmaradt a nyomon követés. További hét ország került át ugyanezen okokból a szürkelistáról a feketelistára: Aruba, Belize, Bermuda, Fidzsi, Omán, Vanuatu és Dominika.

 

táblázat

 

További 34 ország és terület már számos pozitív lépést tett, hogy megfeleljen az uniós jegyzékkel összefüggő követelményeknek, de 2019 végéig be kell fejezniük ezt a munkát, hogy ne kerüljenek fel a rákövetkező évben a feketelistára. Esetükben a Bizottság továbbra is fokozott figyelemmel kíséri az előrehaladást. Az érintett országok a következők: Albánia, Anguilla, Antigua és Barbuda, Örményország, Ausztrália, Bahama-szigetek, Bosznia és Hercegovina, Botswana, Brit Virgin-szigetek, Zöld-foki-szigetek, Costa Rica, Curaçao, Kajmán-szigetek, Cook-szigetek, Szváziföld, Jordánia, Maldív-szigetek, Mauritius, Marokkó, Mongólia, Montenegró, Namíbia, Észak-Macedónia, Nauru, Niue, Palau, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Szerbia, Seychelle-szigetek, Svájc, Thaiföld, Törökország, valamint Vietnám.

A 2017. évi kötelezettségvállalásokat követően több ország is végrehajtotta az ígért reformokat és változtatásokat, az eredeti átvilágítási folyamat során átvilágított országok közül a következő 25 esetében pedig lezárult az átvilágítás: Andorra, Bahrein, Feröer szigetek, Grönland, Grenada, Guernsey, Hongkong, Man-sziget, Jamaika, Jersey, Korea, Liechtenstein, Makaó KKT, Malajzia, Montserrat, Új-Kaledónia, Panama, Peru, Katar, San Marino, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Tajvan, Tunézia, Turks- és Caicos-szigetek, valamint Uruguay.

Hogyan kerül összeállításra az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke?

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén olyan országok szerepelnek, amelyek vagy nem teljesítették a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó kritériumoknak való megfelelésre irányuló kötelezettségvállalásaikat, vagy egyáltalán nem is vállaltak ilyen kötelezettségeket.

A többi országok és területek közül számos magas szinten elkötelezte magát amellett, hogy az uniós jegyzékkel összefüggésben megfelel az átláthatóságra és méltányos adóztatásra vonatkozó kritériumoknak; esetükben a nyomon követés folytatódik. Ezen országok többségének 2018. december 31-ig kellett teljesíteniük kötelezettségvállalásaikat, ugyanakkor 8, pénzügyi központtal nem rendelkező fejlődő ország további egy évet kapott egyes kritériumok esetében a megfelelésre.

A Bizottság 2018 során nyomon követte az országok által elért haladást, és az új fejleményekről a magatartási kódexszel foglalkozó csoporton keresztül jelentést tett a tagállamoknak. Ezenkívül szoros kapcsolatot tartott fenn az OECD-vel, és a nyomonkövetési folyamat részeként felhasználta az országok átláthatósági előírásainak és adórendszereinek OECD által készített értékeléseit.

A Bizottságnak ezek alapján értékelnie kellett, hogy az országok és területek megfelelően teljesítették-e kötelezettségvállalásaikat a 2018 végi határidőre. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport ezek alapján javaslatot tett az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek aktualizált európai uniós jegyzékére, hogy azt az EU pénzügyminiszterei elfogadják. 

Milyen kritériumok figyelembevételével történik az uniós jegyzék összeállítása?

Az uniós jegyzékkel összefüggő kritériumok összhangban vannak a nemzetközi előírásokkal és azokat a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó standardokat tükrözik, amelyeknek maguk a tagállamok is megfelelnek. Ezek a következők:

  • Átláthatóság: Az adott országnak meg kell felelnie az automatikus információcserére és a megkeresésre történő információcserére vonatkozó nemzetközi standardoknak. Meg kellett erősítenie a többoldalú OECD-egyezményt vagy kétoldalú megállapodásokat kellett aláírnia valamennyi tagállammal az információcsere megkönnyítése érdekében. 2019 júniusáig az EU a három átláthatósági kritérium közül csak kettő teljesítését írja elő. Az említett időpontot követően az országoknak mindhárom átláthatósági kritériumnak meg kell felelniük ahhoz, hogy ne kerüljenek fel a jegyzékbe.
  • Méltányos adóverseny: Az adott országnak nem lehet olyan káros adóügyi rendszere, amely ellentétes az uniós magatartási kódexnek vagy az OECD káros adózási gyakorlatokkal foglalkozó fórumának az elveivel. Azoknak az országoknak, amelyek esetében nincs vagy nulla adókulcsos a társasági adó, biztosítaniuk kell, hogy ezzel ne ösztönözzék a tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató, mesterséges offshore struktúrákat. Ezért a gazdasági tartalomra vonatkozó egyedi követelményeket és átláthatósági intézkedéseket kell bevezetniük.
  • A BEPS végrehajtása: Az adott országnak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy végrehajtja az OECD adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardjait. Az említett minimumstandardok alkalmazása terén az egyes országok és területek által elért előrehaladás 2019-től felügyelet tárgyát képezi, kezdve az országonkénti jelentéstétellel. 

Ki felelt az országok felügyeletéért és az uniós jegyzék naprakésszé tételéért?

A jegyzékkészítést a Bizottság által koordinált intenzív elemzésekre és párbeszédre támaszkodva a társasági adózás magatartási kódexszével foglalkozó csoport irányítja.

2018-ban a Bizottság nyomon követte a harmadik országok által az uniós jegyzékkel összefüggésben vállalt kötelezettségeik teljesítése érdekében tett lépéseket. Elemezte a meghozott intézkedéseket azok teljes mértékű megfelelésének biztosítása érdekében, valamint rendszeresen jelentést tett az előrehaladásról a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak. A Bizottság továbbá szoros kapcsolatot tartott fent az OECD-vel az uniós és a nemzetközi szinten folyó munka lehető legnagyobb összhangjának biztosítása és annak érdekében, hogy egyes országok és területek vonatkozásában naprakész információkat kapjon az OECD által végzett értékeléssel kapcsolatban.

A Bizottság értékelése alapján a magatartási kódexszel foglalkozó csoport dönt arról, hogy egy adott országot, illetve területet fel kell-e venni a jegyzékbe, és erre vonatkozó ajánlást tesz az uniós pénzügyminisztereknek.

Van a harmadik országoknak lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat?

Van. A Bizottság eltökélt szándéka, hogy az uniós jegyzékbevételi folyamat a lehető legméltányosabb, legátláthatóbb és leghitelesebb legyen. Kiemelten kezeli annak biztosítását, hogy az érintett országok megértsék a folyamatot és szükség esetén technikai segítséget és magyarázatokat kérhessenek.

A Bizottság 2018 folyamán technikai, politikai és diplomáciai szinten kiterjedt párbeszédet folytatott az érintett országokkal és területekkel. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnöke a tagállamok nevében szintén nyílt és konstruktív módon együttműködött a szóban forgó országokkal és területekkel. Ezenkívül a Bizottság és az EKSZ ellátogatott több érintett országba, területre, illetve régióba, hogy személyes eszmecserére kerülhessen sor az uniós jegyzékbevételi folyamatról.

Az országokat és területeket arra ösztönözték, hogy a folyamat valamennyi szakaszában működjenek együtt az EU-val, bocsássák rendelkezésre az érintett információkat, és szükség esetén kérjenek tájékoztatást az egyértelműség érdekében. Minden országnak lehetősége nyílt álláspontja kifejtésére, aggályai megbeszélésére és az arról folyó párbeszédre, hogyan mélyíthető el adóügyi kérdésekben az EU-val folytatott együttműködése. A Bizottság az országoktól és területektől kapott visszajelzéseket és információkat továbbította a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak, hogy az azokat figyelembe vegye a végső határozat kidolgozásakor.

Miért kaptak egyes országok több időt arra, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat?

Egyes konkrét esetekben a tagállamok megállapodtak abban, hogy – szigorú feltételek mellett – több időt hagynak azoknak az országoknak és területeknek, amelyek a 2018-as határidőig nem tudták végrehajtani reformjaikat. Az érintett országok a következők voltak:

  • Az olyan, nem nagy fokú mobilitással jellemzett tevékenységekre vonatkozó rendszerrel rendelkező országok, mint amilyenek például a gyártási tevékenységek. A határidő-meghosszabbítás előfeltétele az volt, hogy az ország, illetve terület konkrét lépéseket tegyen a reform elindítása érdekében, és ezt egyértelmű teljesítési határidő feltüntetésével nyilvánosan bejelentse. 
  • Az olyan, alkotmányos/intézményi korlátokkal szembesülő – például kormánnyal nem rendelkező – országok, amelyek az említett korlátok miatt nem tudták elfogadni a szükséges reformokat a megadott határidőre. Ezekben ez esetekben a határidő csak akkor hosszabbodott meg, ha az érintett ország vagy terület hitelt érdemlően bizonyította az alkotmányos korlátokat, elfogadható jogszabálytervezetet mutatott be és egyértelműen meghatározta a reformok végrehajtásának ütemtervét.

A pénzügyi központtal nem rendelkező fejlődő országoknak már eleve hosszabb (2019 végéig terjedő) időszak állt rendelkezésükre ahhoz, hogy teljesítsék az átláthatóságra és az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépésre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat.

Milyen szankciók alkalmazandók a feketelistán szereplő országok esetében?

A Bizottság uniós szinten új intézkedéseket vezetett be vagy olyan intézkedésekre tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy az uniós jegyzék valós hatást váltson ki.

Először is a költségvetési rendelet, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a külső hitelezési megbízatás új rendelkezései értelmében az uniós jegyzék összekapcsolódik az uniós finanszírozással. Az ezekből az eszközökből származó pénzeszközök nem áramolhatnak a feketelistán felsorolt országokban működő szervezeteken át.

Másodsorban további releváns jogalkotási javaslatokban közvetlen kapcsolat áll fenn az uniós jegyzékkel. Például a közvetítőkre vonatkozó új uniós átláthatósági követelmények értelmében a valamely, az uniós jegyzékben szereplő ország bevonásával működtetett adórendszert automatikusan jelenteni kell. Az országonkénti nyilvános jelentéstételre vonatkozó javaslat szintén szigorította a jegyzékben szereplő országokban és területeken tevékenységet folytató multinacionális vállalatokra vonatkozó bejelentési követelményeket. A Bizottság vizsgálja más szakpolitikai területek szabályozását abból a célból, hogy bevezethetők-e további következmények a jegyzékben szereplő országok tekintetében.

Az említett uniós rendelkezések mellett a tagállamok megállapodtak a jegyzékben szereplő országokkal és területekkel szemben nemzeti szinten alkalmazandó szankciókról is. Az intézkedések közé tartozik a fokozott felügyelet és ellenőrzés, a forrásadók, a dokumentációra vonatkozó sajátos követelmények és a visszaélések elleni rendelkezések. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megegyezésre jussanak olyan erőteljes, kötelező érvényű és összehangolt védelmi intézkedésekről, amelyek tovább erősítik az uniós jegyzék hatását.

Hogy vehet le az EU egy országot a jegyzékről?

Egy adott ország akkor kerül le a jegyzékről, ha megoldotta az EU számára aggályos kérdéseket, és adórendszerét teljes mértékben összhangba hozta a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó kritériumokkal. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport feladata az uniós jegyzék naprakésszé tétele, valamint az, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott ország esetében a jegyzékből való eltávolításra.

Összhangban van az uniós jegyzék a jó adóügyi kormányzás megvalósításának nemzetközi menetrendjével?

Igen. Az uniós jegyzék határozottan támogatja a jó adóügyi kormányzás megvalósításának nemzetközi menetrendjét. Az uniós jegyzékkel összefüggő kritériumok tükrözik a nemzetközileg elfogadott standardokat, az országokat pedig a jegyzék arra ösztönzi, hogy a jegyzékbe való bekerülés megelőzése érdekében betartsák ezeket a standardokat. Az EU a nyomonkövetési folyamat részeként felhasználta az országok átláthatósági előírásainak és adórendszereinek OECD által készített értékeléseit. A Bizottság és a tagállamok a jegyzékkészítés folyamata során szoros és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn az OECD-vel annak biztosítása érdekében, hogy ezen a téren az uniós és a nemzetközi munka továbbra is kiegészítse egymást.

A jó kormányzásra vonatkozó uniós és nemzetközi menetrendek kölcsönösen erősítik egymást. Az OEDC például nemrég emelte be a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó nemzetközi standardokba a nulla százalékos adókulcsot alkalmazó országokra és területekre vonatkozó kritériumot, amely eredetileg az uniós jegyzékbevételi folyamat részeként került meghatározásra. Ezzel biztosítható, hogy azok az országok, amelyek esetében nincs vagy nagyon alacsony a társasági adó, ne könnyítsék meg a vállalkozások számára, hogy gazdasági tartalom nélküli tevékenységekből származó nyereségüket adóparadicsomokba menekítsék.

Fog-e bővülni a jövőben a folyamatban részt vevő országok köre?

Igen. A tagállamok 2018-ban megállapodtak abban, hogy kibővítik az uniós jegyzékkel összefüggő átvilágítási és nyomonkövetési folyamatot. Elhatározták, hogy ezt azokkal a G20-országokkal (Oroszország, Mexikó és Argentína) kezdik, amelyekre addig nem terjedt ki a folyamat alkalmazási köre. Ezeket az országokat 2019-ben át fogják világítani annak feltárása céljából, hogy vannak-e adórendszereikben hiányosságok, és ha vannak, az érintett országok felkérést kapnak a feltárt hiányosságok megoldására. A részt vevő országok köre 2020-tól tovább fog bővülni.

További részletek a sajtóközleményben.

 

MEMO/19/1629

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar