Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Tájékoztató

Kérdések és válaszok: A 2020 utáni új AKCS–EU-partnerség

Brüsszel, 2019. május 3.

Mi is az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti Cotonoui Partnerségi Megállapodás?

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) ország közötti kapcsolatokat szabályozó jogi keret. A megállapodás az EU harmadik országokkal folytatott egyik legrégebbi és legátfogóbb együttműködési kerete. A 2000-ben 20 éves időszakra aláírt megállapodás több mint száz országot (az uniós tagállamokat és 79 AKCS-országot) fog össze, és több mint 1,5 milliárd embert képvisel.

Az EU–AKCS partnerség a szegénység felszámolására, valamint az AKCS- és az EU-országok inkluzív fenntartható fejlődésére összpontosít. A partnerség három fő tevékenységi területre osztható: fejlesztési együttműködés, politikai párbeszéd és kereskedelem.

Cotonoui Megállapodás (elérhető az EU mind a 24 hivatalos nyelvén)

Miért van szükség korszerűsítésre és miért fontos ez?

A világ jelentősen megváltozott, amióta a Cotonoui Megállapodást majdnem két évtizeddel ezelőtt elfogadták. A globális és regionális összefüggések (Európában, Afrikában, a Karib-térségben és a Csendes-óceán térségében) jelentősen megváltoztak – ahogy a kezelendő közös globális kihívások és a megragadandó lehetőségek is. Ezért felül kell vizsgálni a partnerség központi célkitűzéseit, és az új realitásokhoz kell igazítani őket. Az EU ezért átfogó politikai megállapodásra törekszik, amely a nemzetközi megállapodással kialakított fenntartható fejlődési ütemtervek (az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje – a fenntartható fejlesztési célok, az addisz-abebai cselekvési program, a Párizsi Megállapodás, az új uniós konszenzus a fejlesztéspolitikáról, az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája stb.) keretében modern menetrendet határoz meg. A következő hónapok nagyon fontosak lesznek, mivel éppen most lépünk az AKCS-országokhoz fűződő kapcsolatunk új korszakába. A tárgyalások olyan új dinamika és együttműködés alapjait teszik le, amely túlmutat a hagyományos fejlesztési dimenzión.

Melyek a potenciális előnyök? Az EU–AKCS kapcsolatok új korszaka milyen változásokat hoz az emberek számára?

A 44 évre visszatekintő együttműködésünk során levont tanulságokra építve, valamint az új összefüggéseket a lehető legjobban kihasználva a jövőbeni megállapodás példa nélküli lehetőségeket teremthet. Erős politikai szövetség kialakításával az EU és partnerei megfelelő helyzetben lesznek ahhoz, hogy megoldásokat alakítsanak ki az egyes térségek által tapasztalt kihívásokra. Ezek közé tartozik a növekedés és a munkahelyteremtés, a humán fejlődés és a béke, a migráció és a biztonság kérdése. Jelen korunk számos globális dimenziójú kihívása összehangolt, multilaterális megközelítést igényel ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek. 2015-ben sikeres koalíciót alakítottunk ki, amely végül az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás megkötéséhez vezetett. Ez is mutatja, hogy az AKCS–EU partnerség elég erős ahhoz, hogy értékes válaszokat adjon a globális kihívásokra. Ha egyesítjük erőinket, világszinten többséget képezhetünk, mivel az uniós és az AKCS-országok az ENSZ tagállamainak több mint felét adják. Együttesen eredményeket érhetünk el, és meghatározhatjuk, hogy mely globális kérdések kerüljenek a nemzetközi fórumok napirendjére. A tárgyalási irányelvek szerint az EU stratégiai prioritásai közé a következők tartoznak:

- az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje célkitűzéseinek megvalósításához vezető haladás felgyorsítása, valamint a szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása,

- az inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés előre vitele,

- erősebb államok és társadalmak építése (a béke, a biztonság, a jogérvényesülés és a terrorizmus elleni küzdelem segítségével),

- a magánszektor fejlesztésének támogatása és a regionális integráció erősítése,

- az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás előmozdítása és fenntartása,

- a mobilitás és a migrációs kérdések kezelése,

- az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való áttérés támogatása és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságok kialakítása;

- a környezet fenntarthatóságának és a természeti erőforrások fenntartható kezelésének biztosítása.

Hogyan szándékoznak az uniós tagállamok és az AKCS-országok elérni ezeket a célkitűzéseket?

Az egyes térségek szükségleteihez jobban igazodó új struktúra által. Új partnerségünk erőteljes előmozdítója lehet mind a teljes országcsoporthoz, mind az egyes „térségekhez” (Afrikához, a Karib-térséghez, illetve a Csendes-óceánhoz) fűződő kapcsolataink megerősítésének, valamint annak, hogy kulcsfontosságú, testreszabott prioritásokra koncentrálhassunk. Ez lehetővé teszi majd az Afrikához fűződő kontinensszintű kapcsolataink további fejlesztését is.

A megállapodás javasolt új szerkezete a következőket fogná egybe:

- (az EU, illetve Afrika, a Karib-térség és a Csendes-óceán térsége által közösen vallott értékeket és elveket, valamint az átfogó célkitűzéseket tartalmazó) EU–AKCS-szintű közös megállapodás (Alapvetés),

- három (EU–Afrika, EU–Karib-térség, EU–Csendes-óceán) megerősített regionális partnerség, egyedi jegyzőkönyvek formájában. Ez a három erősen tevékenységorientált pillér lehetővé teszi majd a releváns szereplők számára, hogy részt vegyenek a jövőbeli partnerség megtárgyalásában, irányításában és végrehajtásában, miközben tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét.

E három „régió” maga fogja igazgatni a rugalmas regionális partnerségeket, nagyobb szerepet szánva a releváns regionális szervezeteknek a jövőbeli regionális partnerségek létrehozásában és igazgatásában.

Milyen konkrét prioritásokra tettek javaslatot az afrikai térség vonatkozásában?

Az Európai Unió által az EU–Afrika partnerség számára felvázolt prioritások a következőkre való összpontosítást javasolják: a béke és stabilitás megteremtése, a migráció és a mobilitás szabályozása, a demokrácia és a jó kormányzás megszilárdulása, a gazdasági lehetőségek kiaknázása, a humán fejlődési normák megvalósítása, valamint az éghajlatváltozás kezelése. A javaslat teljes mértékben összhangban áll a 2017. novemberi abidjani Afrikai UnióEurópai Unió csúcstalálkozó eredményeivel.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a jövőbeli AKCS–EU partnerség és a Juncker elnök által bejelentett új, fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló Afrika–Európa szövetség?

A fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló, új Afrika–Európa szövetség célja, hogy közelebb hozza egymáshoz kontinenseinket a mind az európaiaktól, mind az afrikaiaktól származó magánberuházások jelentős növelésének ösztönzésével, az üzleti környezet javításához nyújtott segítséggel, a kereskedelem és a munkahelyteremtés serkentésével, valamint ezzel párhuzamosan az olyan oktatás és készségfejlesztés támogatásával, amely az európai és afrikai embereknek egyaránt hasznára válik.

Így a szövetség hozzá fog járulni a jövőbeli AKCS–EU partnerség afrikai regionális pillére gazdasági menetrendjének kialakításához.

Az EU kulcsfontosságú prioritásai között szerepel az Afrikába irányuló felelősségteljes beruházások növelése, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben az Európai Unió hozzáadott értéket képvisel. A fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló, Afrika és Európa közötti új szövetség nem egy önmagában álló kezdeményezés. Stratégiai keretek tágabb rendszerének a része, és alapvetően fontos elem az abidjani AU–EU csúcstalálkozón kiadott nyilatkozat teljesítéséhez.

Milyen konkrét prioritásokra tettek javaslatot a karibi térség vonatkozásában?

A legfontosabb együttműködési területek a Karib-térséggel kialakítandó regionális partnerség számára többek között az éghajlatváltozás kezelése, a sebezhetőség, a polgárok biztonsága, a jó kormányzás, az emberi jogok, a humán fejlődés és a társadalmi kohézió lehetnek. Ugyancsak fontos napirendi pont lesz az inkluzív növekedés előmozdítása, a regionális integráció és az óceánpolitikai irányítás elmélyítése, valamint a természeti katasztrófák hatásainak csökkentése.

Milyen konkrét prioritásokra tettek javaslatot a csendes-óceáni térség vonatkozásában?

A nagyszámú szigetállam és azok hatalmas tengeri területei miatt a csendes-óceáni országok fontos szereplők az EU számára a globális kihívások kezelése terén, különös tekintettel ezen országok természeti katasztrófákkal és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségére. Prioritásként kell még kezelni a tengeri védelem, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a jó kormányzás, az emberi jogok – különösen a nemek közötti egyenlőség, valamint az inkluzív fenntartható növekedés kérdéseit.

Lesz-e valamilyen szerepük a regionális szervezeteknek a 2020 utáni partnerségben?

A regionális szervek számának növekedése jelentős trendnek számít a kilencvenes évek óta. Az AKCS-országok részvételével számos regionális szervezet jelent meg. Ezek közül néhány a nemzetközi kapcsolatok kulcsfontosságú szereplőjévé vált. Különösen az Afrikai Unió, a Csendes-óceáni Szigetek Fóruma és a CARIFORUM erősítette meg szerepét az olyan afrikai szubregionális szervezetekhez hasonlóan, mint például az ECOWAS és a SADC. Az EU és az AKCS-országok továbbra is egy többszintű irányítási rendszerre támaszkodnak majd, amely lehetővé teszi, hogy a fellépésekre a lehető legmegfelelőbb (nemzeti, regionális vagy AKCS) szinten kerüljön sor, a szubszidiaritás és a komplementaritás elvének megfelelően.

Lesz szerepe a nem állami szereplőknek is a megállapodásban?

Az EU értékeli a strukturált párbeszédet, és támogatja a több érintett bevonására irányuló megközelítést, amely magában foglalja a nem állami szereplőket, a magánszektort, a civil társadalmat és a helyi hatóságokat. E partnerek számára segítő munkakörnyezetet kell kialakítani, és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy érdemben hozzájáruljanak a nemzeti, regionális és globális döntéshozatalhoz.

Megfigyelői státusz

A megállapodásnak arra vonatkozó rendelkezést kell tartalmaznia, hogy megfigyelői státuszt kaphatnak azon harmadik felek, amelyek ugyanazokat az alapelveket és értékeket vallják, mint amelyeken a megállapodás alapul, és amelyek hozzáadott értéket jelentenek a partnerség keretében meghatározott célkitűzések és prioritások előmozdítása szempontjából.

Ki az uniós tárgyalóküldöttség vezetője?

Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős európai biztos. A tárgyalásokat Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel szoros együttműködésben folytatják.

Ki tárgyal az AKCS-államok csoportja nevében?

A központi tárgyalócsoport a három régió (Afrika, a Karib-térség és a Csendes-óceán térsége) képviselőiből áll, és Robert Dussey, Togo külügyekért, együttműködésért és afrikai integrációért felelős minisztere vezeti.

Hol kerül sor a tárgyalásokra?

Az EU-ban és az AKCS-országokban.

Mennyi ideig tartanak majd a tárgyalások?

A Cotonoui Megállapodás 2020. február 29-én hatályát veszti. Ezért az új megállapodást még azt megelőzően véglegesíteni kell és jóvá kell hagyni.

Mennyi időre kötik az új megállapodást?

Azt fogjuk javasolni, hogy a jövőbeli EU–AKCS-megállapodást kezdeti 20 éves időszakra kössük meg. A lejáratát megelőzően három évvel arra vonatkozó felülvizsgálatot kell kezdeni, hogy milyen rendelkezések szabályozzák majd a jövőbeli kapcsolatokat. Azt az esetet kivéve, ha a felek a megállapodás megszűnéséről vagy meghosszabbításáról határoznak, a megállapodást hallgatólagosan meg kell újítani egy legfeljebb ötéves időszakra, amíg a felek meg nem állapodnak új rendelkezésekről vagy a hatályos rendelkezések kiigazításáról. A megállapodásnak időszakonkénti felülvizsgálati záradékot is kell tartalmaznia a stratégiai prioritások átfogó felülvizsgálata érdekében, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének lejártát követően.

Nyilvánosak-e a tárgyalási irányelvek?

Igen. Az EU tárgyalási irányelvei itt érhetők el.

 

További információ

Sajtóközlemény – Az új AKCS–EU-partnerség: A főtárgyalók sikeresen lezárják a regionális konzultációk sorozatát, amelynek fő eredménye az afrikai vezetők találkozója volt

Sajtóközlemény – Az új AKCS–EU-partnerség: Az EU tárgyalásokat folytat az EU és a Karib-térség közötti jövőbeli kapcsolatokról

Sajtóközlemény – Az új AKCS–EU-partnerség: Az EU és Afrika, a Karib-térség és a Csendes-óceán térségének vezetői intenzívebb regionális tárgyalásokat folytatnak Szamoában

MEMO/18/5903

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar